Libri Könyvkiadó strana 41 z 127

„Valódi gyöngyszem. Rejtélyes tündérmese és thriller, lírai elbeszélés és brutális valóság ötvözete." Library Journal.  Az ötéves Madison Culver Oregon állam vad és zord téli erdejében tűnt el, amikor a szüleivel karácsonyfáért indultak. Bár a hatóságok semmire sem jutnak, a szülők nem adják fel, és felfogadják az eltűnt gyerekek előkerítésére szakosodott magánnyomozót, Naomi Cottlet. Ő az utolsó reményük.  Naominak mintha valamilyen különleges képessége lenne: mintha valamilyen rendkívüli lelki kötelék kapcsolná őt össze a kiszolgáltatott, eltűnt gyerekekkel. Hiszen ő maga is volt: elveszett lélek, aki hivatásában keres megnyugvást.  Az ambíciózus detektív elszántan veti bele magát a nyomozásba, hogy a kiszámíthatatlan hóviharok és halállal fenyegető gleccserek ellenére a kislány nyomára bukkanjon. Az erdő titkot rejt, és Naomi meg akarja fejteni ezt a titkot, hiszen minden alkalommal, amikor valakit sikerül megmentenie, a saját lelkéből is megment egy darabot...  Rene Denfeld regénye egyszerre érdekfeszítően izgalmas és szívszaggatóan fájdalmas. Ahogy a New York Times írta róla: Grimm-mesékbe illően sötét és komor erdők mélyén szembesülünk azzal, milyen élmény szembenézni a halállal, és miként jelentheti a túlélést a képzelőerő és a fantázia.

Varázslatos könyv a szerelemről, a hatalomról, és egy nőről, aki döntő hatást gyakorolt a világ egyik legvagyonosabb üzletemberére.  Az 1860-as évek ipari forradalma, a Carnegie-birodalom felemelkedése idején Clara Kelley bevándorlóként érkezik Írországból Amerikába, s az ismert iparmágnás, Andrew Carnegie házába kerül cselédlányként. Clara azonban nem az, akinek hiszik.  Bár semmi gyakorlata sincs, gyorsan tanul, és idővel mindenkit meggyőz arról, hogy megállja a helyét. Üzleti érzéke és jelleme nagy hatást gyakorol Andrew Carnegie-re is, akivel Clara egyre bizalmasabb viszonyba kerül...  Vajon képes-e megváltoztatni a szerelem a kíméletlen üzletembert, s legyőzhetik-e az őszinte és igaz érzelmek a társadalmi korlátokat?  „A Downton Abbey rajongói szeretni fogják ezt a váratlan sorsfordulatokban bővelkedő romantikus történetet, amely a nők történelemben játszott szerepére is ráirányítja a figyelmet." Pam Jenoff

Vajon mi történik, ha a nők szembeszállnak a férfiak uralta világgal?  Sloane, Ardie és Grace évek óta a Truviv nagyvállalatnál dolgozik jogászként. A vezérigazgató hirtelen halála után úgy tűnik, hogy a főnökük, Ames veszi át az egész cég irányítását. Mindannyiuknak más a kapcsolata a férfival, akiről mindig is sok pletyka keringett amiatt, ahogyan a nőkkel bánik.  Ezeket a szóbeszédeket sokáig a szőnyeg alá söpörték, s elhallgatták azok előtt, akik döntési helyzetben voltak. Amikor azonban Ames kikezd az egyik új munkatársukkal, úgy határoznak, betelt a pohár, és nem hagyják annyiban a dolgot.  Mindez tragikus események láncolatát indítja el az irodában: pusztító hazugságokra és titkokra derül fény, és egyáltalán nincs garancia arra, hogy a lavina azt sodorja magával, aki arra rászolgált...  *  A Ne add tovább! provokatív, felkavaró és bátor thriller arról, hogy a nőknek milyen lehetetlen csapdahelyzetekkel kell nap mint nap szembenézniük otthon és a munkahelyükön egyaránt - csak azért, mert nők.

Anne Gallagher fájdalmas kötelességének tesz eleget. Írországba tart, hogy imádott nagyapja hamvait ott helyezze végső nyugalomra. Anne-t kislányként elbűvölték a nagypapa történetei az óhazáról, ahol most szinte beszippantják az emlékek, és visszarepítik az időben.  1921-ben Írország véres testvérháború felé sodródik. Amikor Anne feleszmél, sérült, zavart, és nem tudja, hol van, mégis biztonságban érzi magát dr. Thomas Smith védőszárnyai alatt, aki egy furcsamód ismerős fiú gyámja. Összetévesztik a fiú rég eltűnt anyjával, és Anne elfogadja új személyiségét, mert meggyőződése, hogy az asszony eltűnése összefügg vele. Ahogy egyre nő az országban a feszültség, Thomas csatlakozik a függetlenségért vívott harchoz, és Anne-t is magával sodorja a történelem vihara. Válaszút előtt áll: lemondjon-e korábbi életéről a szerelemért, amelyről nem hitte, hogy valaha is rátalál?  Amy Harmon regényében az ír történelem tragikus történelmi korszaka és egy különleges szerelem története elevenedik meg magával ragadó módon. A kötetet 2019-ben a Goodreads olvasói a legjobb történelmi regények közé szavazták.  „Kettétörtem a szívem, ütöttem vadul. Milyen anyag? Úgy hittem, kőből alakult, s hogy e sötét és elhagyott terem mélyéből előlépsz, Szerelem."  W. B. Yeats

A II. világháború során sokan próbáltak véget vetni Hitler hatalmának. A náciknak pedig minden lehetséges módon meg kellett óvniuk a vezért, s le kellett leplezniük minden összeesküvést és merényletet. A Farkasodúban, ahonnan Adolf Hitler csaknem három éven át irányította a Harmadik Birodalmat, tíz nő dolgozott előkóstolóként, hogy kiderüljön, ha valaki meg akarná mérgezni a Führert. Tíz nő nézett nap mint nap farkasszemet a halállal, hogy megóvja a náci vezér életét. A huszonhat éves Rosa Sauer az egyikük. Férjéről, aki a fronton harcol, két éve nem hallott, szülei meghaltak. Rosa magányosan és kiszolgáltatottan néz szembe a háború borzalmaival, s miközben arra kényszerítik, hogy a Führer és a Harmadik Birodalom érdekében nap mint nap kockára tegye az életét, felkelti az egyik SS-tiszt figyelmét is, így egyre súlyosabb erkölcsi dilemmák elé kerül... Szégyen, félelem és bűn. Szerelem és lojalitás. Mindezek mérlegre kerülnek Rosella Postorino igaz történet alapján írt regényében, amelyet az olvasók előszeretettel hasonlítanak Bernard Schlink A felolvasó című kötetéhez.

Az amerikai Varian Fry 1940-ben Marseilles-be utazik táskájában háromezer dollárral és egy listával, amely a veszélyben lévő európai művészeket és írókat veszi lajstromba. Fry szeretné őket kijuttatni a németek által megszállt Franciaországból: hamis útleveleket, vízumokat szerez, segélyeket gyűjt és mentőakciókat szervez a menekülteknek. Ügyfelei között olyan neveket találunk, mint Marc Chagall, Max Ernst, Marcel Duchamp és Hannah Arendt.  Varian Fry nemcsak azzal vállal óriási kockázatot, hogy a nácik ellenségeit segíti, hanem azzal is, hogy nem tud úrrá lenni érzésein, és nős emberként titkos viszonyba bonyolódik...  Julie Orringer valós eseményeken alapuló történelmi regénye a II. világháború egyik kevéssé ismert, mégis fontos és inspiráló részletét kelti életre, miközben - ahogy az Entertainment Weekly írta - „óda a művészet és a szerelem minden formájához."

Az 1920-as évektől 1950-ig Georgia Tann gyerekeket bocsátott áruba a memphisbeli Tenessee Árvaházban. Több mint 5000 gyereket ajánlott fel örökbe fogadó szülőknek, eltitkolva előlük a tényt, hogy a gyerekek egy része egyáltalán nem árva, hanem erőszakkal vették el őket szegény családoktól, bajba került egyedülálló anyáktól, vagy egyszerűen olyan nőktől, akiknek azt hazudták, hogy gyermekük a szülés során meghalt. Lisa Wingate valós eseményeken alapuló regénye, a világszerte több mint 2 millió példányban elkelt Elrabolt életek hívta fel a közvélemény figyelmét Tann szörnyűséges vállalkozására. Voltak, akik addig keveset vagy semmit nem tudtak örökbefogadásuk körülményeiről, és a regény révén döbbentek rá a megrázó valóságra. A kötet hatására sokan döntöttek úgy, hogy utánajárnak a gyökereiknek, és megkeresik a családjukat. Judy Christie és Lisa Wingate ebben a kötetben tizenöt örökbefogadott történetét mutatja be. Megtudjuk, hogy a gyerekeket hogyan szakították el a családjuktól, és tanúi lehetünk, ahogy az addig testvér nélkül élő felnőttek életük utolsó éveiben találkozhatnak vér szerinti testvéreikkel. A legmegindítóbb pedig talán az, amikor a szereplők visszatérnek a tragikusan korrupt Tenessee Árvaházba, hogy együtt idézzék fel közös sorsukat.

Két nő figyeli egymást.  Phoebe Miller nem tudná megmondani, az ócska tragacs pontosan mikor jelent meg elit utcájukban, ahogy azt sem, a sofőr miért kémkedik utána. Mi lehet olyan érdekes egy boldogtalan háziasszonyban, aki jégkrémbe és borba fojtja a bánatát, és alig lép ki a házból?  Csak az egyikük tudja, miért.  Amikor új család költözik a szemközti házba - a jó kedélyű Vicki, aki talán betöltheti a cserfes barátnő szerepét, és jóképű, egyetemre készülő fia, Jake, aki másfajta társasággal szolgál -, Phoebe azon kapja magát, hogy az addigi egyhangú élete megtelik a rég hiányolt izgalommal. Ám most, hogy ennyi minden lefoglalja, már nem figyel az autóban ülő nőre.  Pedig kellene...  Mikor kerültél hozzájuk ilyen közel, Mrs. Miller? Hetek óta itt rostokolok, de egyszer sem láttam, hogy kitetted volna a lábad a házból. Vajon mire megy ki a játék? Szórakozol kicsit, vagy a tűzzel játszol?  Tartsd közel a barátaidat, az ellenségeidet pedig még közelebb...

Vészterhes időkben a legváratlanabb helyen is fellobban a szerelem. Vagy tán boszorkányság az egész? Átok vagy mindenen átgázoló, ősi szenvedély? És tényleg igaz, hogy minden akadályt legyőz?  Anglia, 1648. Angliában polgárháború dúl a királypártiak és a parlamentet támogatók között. A küzdelem a királyság minden sarkába, még a távoli déli területek lápos partjaihoz is elér. Veszélyes idők járnak. Főként egy olyan asszony számára, aki más, mint a többiek... Alinor, a helyi füvesasszony leszármazottja Szentiván-éjkor ellátogat a templomkertbe, hogy a telihold fényében találkozhasson eltűnt férjének szellemével. Ha a kísértet megjelenne, Alinor legalább biztos lehetne abban, hogy a férfi meghalt, kijelenthetné, hogy megözvegyült, s így szabadnak mondhatná magát. Alinor azonban nem szellemmel, hanem egy titkos küldetésen lévő, előkelő férfival találkozik, aki a segítségére szorul. Az asszony úgy dönt, segít neki, hogy átjusson a veszélyes lápvidéken, ám ezzel halálos veszedelembe sodorja magát. Egy nő, aki ismeri a gyógynövényeket, akinek sok irigye van, s aki másként gondolkodik, mint ahogy az asszonyoktól elvárható, a legkevésbé sincs biztonságban, amikor bárkire könnyen rásütik a boszorkányság bélyegét.  Philippa Gregory, a királyregények királynője most arra keresi a választ, miként boldogulhat egy talpraesett asszony a férfiak világában, ahol minden szabályszegés és minden felemelkedéssel kecsegtető szerencse varázslatnak minősül, és úgy is járnak el ellene.

A franciák mindig is híresek voltak könnyedségükről, életszeretetükről. De vajon mi a gall életöröm, a joie de vivre titka?  Ez az egyszerre stílusos és tartalmas könyv most elénk tárja a boldogság francia receptjét. Családi étkezések, egy csésze kávé egy bisztró teraszán, ünnepi hangulatú vacsorák barátokkal, a gasztronómia szeretete, vonzódás a divat, a parfümök és más kellemes dolgok iránt, múzeumlátogatások, séták kis falvak kövezett utcácskáin... apró dolgok, kis trükkök, amelyek végső soron mind a lét örömeinek megélését szolgálják. E fotókkal illusztrált, magával ragadó könyvet lapozgatva hamar rájöhetünk, hogy a boldogság valójában egyfajta életszemlélet és életmód, amelyben az érzéki élvezetek szeretete, a közös élmények, az ünnepek megélése, a beszélgetés és az együttlét öröme mind-mind benne van.

Jane Seymour halála után VIII. Henrik ismét házasodni készül. A kiszemelt ara a protestáns Klevei Anna hercegnő, mert a klevei hercegség hasznos szövetségese lehet Angliának a német-római császárral folytatott területi vitában.  Anna kedves, őszinte fiatal nő, aki igyekszik beilleszkedni az udvar nyüzsgő életébe, ahol mindenki árgus szemmel figyeli. Az elhízott, kiszámíthatatlan, férfierejét vesztett zsarnok király azonban hamar kiábrándul belőle, és nem sokkal a házasság után már szemet is vet Anna egyik udvarhölgyére, Katherine Howardra. Így a gyönyörű, hamvas lányt, aki nem fukarkodik a hízelkedéssel és a kacér pillantásokkal, hamarosan Katalin királynéként rajongják körül az udvaroncok.  Lady Jane Boleyn rangidős udvarhölgyként már a korábbi két királynét is szolgálta, s mindenről tud, ami az udvarban történik. A lelkét óriási teher nyomja: az ő közreműködésével ítélték halálra sógornőjét, Boleyn Annát, és a tulajdon férjét, George Boleynt. Most ismét hasonló szerepet szánnak neki, Henrik ugyanis Howard Katalintól is szabadulni akar.  A három nő így rettegve várja, milyen sors vár rájuk - kegyelem vagy a hóhér bárdja...

"Nem életrajzi könyvet szeretnék írni. Nem úgy kezdődik, hogy >>1947. október 7-én születtem Budapesten. Szüleim pedagógusok voltak.

Legyőzheti-e az összetartás az embertelenséget? Miként képes a muzsika a pokol közepén is gyógyítani a lelket? Adhat-e a szerelem elég erőt a lehetetlenhez: a szökéshez a világ egyik legkegyetlenebb haláltáborából? Váradi József harmadik regénye ezekre a kérdésekre keresi a választ egy Birkenauba hurcolt roma muzsikus sorsán keresztül. Ágoston, a fiatal hegedűvirtuóz várandós feleségét hagyja Budapesten, amikor bevagonírozzák a koncentrációs táborba tartó vonatba. Birkenauban szörnyű árat kell fizetnie az életben maradásért: a szadista emberkísérleteiről hírhedtté vált, a táborban élet-halál urának számító dr. Mengelét szórakoztatja zenéjével. És ahogy alkalomról alkalomra előadja a rettegett orvosnak Paganini La Campanella című darabját, lassan megérti, miért hívták a zeneszerzőt kortársai az ördög hegedűsének... Megrázó történet az elszabadult gonosz pusztításáról, az ember legsötétebb arcáról, valamint az élni vágyás diadaláról és a szeretet mindent legyőző erejéről.

Ki ne ismerné Piedonét, az óriás termetű, dörgő hangú nápolyi zsarut, aki vasöklével rendszabályozta meg a rosszfiúkat, és ha úgy esett, megvédte a rosszlányokat is. Aki nagykanállal falta a hagymás babot, és két kézzel osztotta a pofonokat. Filmjein generációk nőttek fel, huncut tekintete és feneketlen étvágya milliók arcára csalt mosolyt szerte a világon. Az egykoriélsportoló - úszóbajnok és válogatott vízilabdázó -, majd világsztár Bud Spencer, azaz Carlo Pedersoli odaadó, bölcs és támogató apa is volt. Lánya, Cristiana - akivel hajdanán nem egy pusziversenyt rendezett - három évvel imádott apja halála után érzett magában elég erőt,hogy papírra vesse emlékeit. E fotókkal illusztrált, szeretetteli, kedves, humoros, olykor fájdalmas epizódokkal teli könyvből megismerhetjük a család történetét, és megtudhatjuk, milyen ember volt ez az aranyszívű, nagy mackó a hétköznapokban.

Finn Voy számára a mágia két dolgot jelent. Egyszer: kést, amelyet a torkára szoríthat bárkinek, aki csak az útját keresztezi. Másodszor: álcát, amelyet oly könnyedén ölthet magára, mint mások a köpönyegüket. Finn, a tehetséges alakváltó évek óta nem látta a saját arcát, és neki ez így tökéletesen megfelel. Ám amikor elkapja egy befolyásos bandavezér, akinek adósa lett, kénytelen lehetetlen küldetésre vállalkozni - el kell lopnia egy legendás kincset Castallan királyi palotájából, különben örökre elveszíti alakváltó képességét. Bátyja meggyilkolása után Alfehr herceg Castallan trónjának soron következő várományosa. Ám Alfie úgy érzi, sosem lesz képes a bátyja örökébe lépni. A gyászoló herceg megszállottan keresi a módját, hogy visszahozhassa fivérét, még akkor is, ha ehhez a tiltott mágiát kell használni. A sors keserű fintora, hogy Alfie legjobb barátja, Luka kis híján gyilkosság áldozata lesz épp akkor, amikor Finn lopni érkezik. Alfie kétségbeesetten próbálja megmenteni Lukát, és véletlenül szabadon enged egy rettenetes, ősi mágiát - amelyet ha nem zaboláznak meg, az egész világot el fogja pusztítani. Alfie és Finn a kiszabadult mágia legyőzésére szövetkezik, ehhez azonban fel kell venniük a harcot a múltjukban megbúvó sötétséggel. Részben a szerző dominikai örökségén alapuló, fiktív latin-amerikai királyságban játszódó történetben egy arcváltó tolvaj és egy kockázatvállaló herceg kénytelen szövetkezni, hogy legyőzzék a véletlenül szabadon engedett gonosz erőt.

Jayát, a New York-i újságírót egyik csapás éri a másik után. Harmadik terhessége is vetéléssel végződik, és a házassága is menthetetlenül tönkrement. Hogy mély fájdalmát enyhítse, Jaya úgy dönt, Indiába utazik, hátha családjának múltjában válaszokat talál a jelen kérdéseire is. India maga a csoda. A hangok, a színek, az illatok elkápráztatják Jayát, aki beleszeret ebbe a gazdag, sokrétű kultúrába. Nagymamája egykori szolgálója és egyben bizalmasa, Ravi pedig megismerteti vele a nagymama, Amísá szívszorító történetét, amely az 1930-as évekbe, a britek által megszállt Indiába repít bennünket. Vajon mit tanít Jayának az álmaiért a hagyományokkal is szembeszegülő asszony sorsa? A mesemondó titka szerelemről, hűségről és a szavak erejéről mesél.