Libri Könyvkiadó strana 45 z 127

Milyen jövőt kínál a 21. század a baloldalnak? És mit kínál a baloldal a 21. századnak? A Szovjetunió utódállamaiban és a volt „szocialista tábor" országaiban vannak még ugyan baloldali pártok, de szinte lehetetlen megmondani, miért nevezik magukat baloldalinak és hogyan viszonyulnak a baloldali hagyományokhoz. Úgy fest, hogy ahol a kommunista elit hosszú évtizedeken át uralkodott, ott a baloldaliság eszméje kihalt. Nyugat-Európában ugyanakkor él még a baloldali hagyomány. Ha csekély is a pártok támogatottsága, és eltűntek a karizmatikus baloldali vezetők, Bécsben még ma is százezrek vonulnak fel a „munkásosztály nemzetközi seregszemléjén" az eszme nevében. Révai Gábor és filozófus beszélgetőtársai, Heller Ágnes és Tamás Gáspár Miklós áttekintik a baloldaliság történetét, megvilágítják a liberalizmushoz fűződő viszonyát, és elmagyarázzák, miért is válhatott a „baloldali" jelző már-már szitokszóvá egyik-másik országban. Mindeközben pedig saját, sokszor ambivalens viszonyukat is tisztázzák a baloldali ideológiákhoz. Révai Gábor Libri Kiadónál megjelent könyvei: Beszélgetések az elmúlásról (2015), Beszélgetések a függőségről (2016), Beszélgetések a szerelemről és a szeretetről (2018). HELLER ÁGNES: Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS erdélyi születésű magyar filozófus, esszéíró, publicista, egyetemi oktató. Az utóbbi húsz évben a marxista elmélet világszerte ismert művelője.

Olaszország, 1943. Tombol a második világháború, az ország nagy részét megszállták a németek, a zsidó lakosságot deportálás és megsemmisítés fenyegeti.  Évekkel ezelőtt Eva Rosselli és Angelo Bianco szinte testvérekként nevelkedtek, majd egymásba szerettek, ám a körülmények és a vallásuk elválasztotta őket egymástól.  Hosszú idő után találkoznak újra: a zsidó származású Eva a Gestapo elől menekül, s nincs kihez fordulnia. Angelo felszentelt pap, s úgy dönt, befogadja a lányt a kolostorba. Eva rádöbben, hogy a katolikus egyház rajta kívül még sokaknak nyújt menedéket.  A világ lángokban áll, az emberek nélkülöznek, és a két fiatalra is sorozatos megpróbáltatások várnak. Gyötrelmes választások elé kerülnek, mígnem a sors és a szerencse közbeszól, és életük legnehezebb döntését kell meghozniuk.

Ruth Hartland kiváló pszichoterapeuta, a magánélete azonban romokban hever. A házassága tönkrement, a lánya, hogy minél távolabb kerüljön az otthonától, Ausztráliába költözött. Érzékeny és nyugtalan tinédzser fia, Tom pedig másfél évvel ezelőtt nyom nélkül eltűnt. Ruth képtelen beletörődni ebbe, és mindennap arra vár, hogy a fia egyszer csak előkerül. Ebben a kilátástalan, idegőrlő várakozásban új páciens érkezik az asszonyhoz: egy fiatalember, aki szinte megszólalásig hasonlít eltűnt fiára. Ruth mindent elkövet, hogy segítsen a súlyos traumákkal küzdő Danen, ám a benne dúló érzelmi zűrzavar elhomályosítja a tisztánlátását. A jó anya lebilincselő, magával ragadó olvasmány, amely bepillantást enged a terapeuták és betegeik titkos világába, ahol a határok áthágása súlyos következményekkel jár.

Szimfonikus vagy kamarazenekar, olasz opera vagy bécsi klasszikus, Wagner vagy Haydn - Fischer Ádám, a legendás karmester élettel tölti meg a zenét, miközben nem feledkezik meg magáról a világról sem, ahol ez a zene szól. Fischer meggyőződéssel állítja, hogy a zenekarokon belül kis léptékben ugyanazok a frontvonalak húzódnak, és ugyanazok a hullámmozgások jönnek létre, mint a társadalomban, s a viszonyok egy-egy zenekaron belül miniatűr formában hűen leképezik mindennapi világunkat.  Napjaink egyik legkeresettebb karmestere zenészcsaládba született Budapesten, s már fiatalon Hans Swarowsky mesterosztályába került a Bécsi Zeneakadémián. Oplatka András életrajzi kötetében a világhírű művész karrierjét követi végig, s eközben nem csupán egy lenyűgöző pályakép és életszemlélet bontakozik ki előttünk, de a 20. századi magyar és európai történelemről is átfogó képet kaphatunk.

Gwen Anders sebhelyekkel, kérges szívvel élte túl a nehéz gyerekkort. Elégedetten végzi a munkáját: a menő New York-i klubot, az Eighty-Eighth Floort menedzseli. Az ő története nem azzal ér véget, hogy ""boldogan éltek, míg meg nem haltak"". Fenébe a tündérmesékkel! Amúgy sem hisz az ilyesmiben. Amíg meg nem ismerkedik JC-vel. A gazdag, megnyerő playboy a legszexisebb férfi, akit Gwen valaha látott, de őt nem érdekli az éjszakai kalandor. Ám amikor egy családi tragédia kis híján az összeomlás szélére sodorja, JC az, aki új túlélési trükköt tanít neki, mely elemi ösztönökre és vágyakra épül. JC kötöttségektől mentes leckéi arra kényszerítik Gwent, hogy lemondjon az irányításról. A gondosan felhúzott falak lassan összeomlanak körülötte. Gwen csodálatos világot fedez fel a börtönén túl. A szabadság megrészegíti - és halálra rémíti. Amikor rájön, hogy érez valamit JC iránt, félti a szívét. Főleg, amikor kiderül, hogy JC-nek is vannak titkai. Olyan titkok, melyen nem eresztik.

1946. szeptember 15-én elszabadult a fekete lap vírus, mutációk hullámát idézve elő a földgolyón. Az ászok emberfeletti képességekre tettek szert, míg a jokerek bizarr mentális és fizikai torzulásokon mentek keresztül. Szeptember 15. azóta az a nap, amelyről évről évre egyre nagyobb és hangulatosabb ünnepséggel emlékeznek meg. Az 1986-os rendezvény - a negyvenedik évforduló - ígérkezik a valaha megtartott legnagyobb szabású eseménynek. New Yorkban azonban nem mindenki ünnepel: az Asztronómus nevű torz lelkű, nagy hatalmú zseni saját fesztivált tervez az évfordulóra: bosszút akar állni azokon, akik szembeszálltak vele...  George R. R. Martin és írótársainak fantasztikus világából a Universal Cable Production készít tévéváltozatot.

A körülzárt városban brutális gyilkos szedi áldozatait...  A Krimiírók Szövetségének Nemzetközi Dagger Díja.  Spanyolország, 1811. A napóleoni háborúk során a franciák könnyűszerrel foglalták el Spanyolország nagy részét, de a tengerparti kikötőt, Cádizt már harmadik éve hiába ostromolják. Bár a blokád miatt számos korlátozást vezettek be, a városlakók élik az életüket: a tehetősek kereskednek, kávéházba járnak, a szegények nyomorognak, virágzik a csempészet. Olykor-olykor becsapódik egy-egy ágyúlövedék, de nem okoz komolyabb károkat. Egy francia tüzértiszt azonban megszállottan dolgozik azon, hogy növelje a lövedékek röppályáját...  Rogelio Tizón zsandárfelügyelő eközben hasonló elszántsággal vívja magánháborúját, mivel éppen ott, ahol a francia ágyúlövedékek becsapódtak, bestiálisan agyonvert fiatal nők holttestei kerülnek elő. Véletlen egybeesésről lenne szó? Ha törik, ha szakad, Tizón felügyelő végére jár az ügynek.  A Cadiz ostroma egyszerre történelmi kalandregény, izgalmas krimi és felejthetetlen szerelmi történet.

Egy arctalan tolvaj, egy kétségbeesett herceg és egy szabadon engedett sötét hatalom.  Finn Voy számára a mágia két dolgot jelent. Egyszer: kést, amelyet a torkára szoríthat bárkinek, aki csak az útját keresztezi. Másodszor: álcát, amelyet oly könnyedén ölthet magára, mint mások a köpönyegüket.  Finn, a tehetséges alakváltó évek óta nem látta a saját arcát, és neki ez így tökéletesen megfelel. Ám amikor elkapja egy befolyásos bandavezér, akinek adósa lett, kénytelen lehetetlen küldetésre vállalkozni - el kell lopnia egy legendás kincset Castallan királyi palotájából, különben örökre elveszíti alakváltó képességét.  Bátyja meggyilkolása után Alfehr herceg Castallan trónjának soron következő várományosa. Ám Alfie úgy érzi, sosem lesz képes a bátyja örökébe lépni. A gyászoló herceg megszállottan keresi a módját, hogy visszahozhassa fivérét, még akkor is, ha ehhez a tiltott mágiát kell használni.  A sors keserű fintora, hogy Alfie legjobb barátja, Luka kis híján gyilkosság áldozata lesz épp akkor, amikor Finn lopni érkezik. Alfie kétségbeesetten próbálja megmenteni Lukát, és véletlenül szabadon enged egy rettenetes, ősi mágiát - amelyet ha nem zaboláznak meg, az egész világot el fogja pusztítani. Alfie és Finn a kiszabadult mágia legyőzésére szövetkezik, ehhez azonban fel kell venniük a harcot a múltjukban megbúvó sötétséggel.  Részben a szerző dominikai örökségén alapuló, fiktív latin-amerikai királyságban játszódó történetben egy arcváltó tolvaj és egy kockázatvállaló herceg kénytelen szövetkezni, hogy legyőzzék a véletlenül szabadon engedett gonosz erőt.

Egy titokzatos francia katonai hírszerzési szövetkezet kicsapongó ügynökeként Kingsley Boissonneault az égvilágon mindent csinált már – kémkedett, hazudott és parancsra ölt. Jelenlegi megbízása azonban az eddigiekhez képest meglehetősen szokatlan. Parancsnokának unokaöccsét egy szexszekta hálózta be, és rá bízták a feladatot, hogy épségben hazahozza a fiút. A szekta bibliája az O története, az extrém szado-mazochizmusáról hírhedt francia regény. A társaság egy olyan vidéki kastélyban működik, amelyben egy fordított világot hoztak létre: ahol a nők uralkodnak és a férfiak az ő engedelmes szolgáik. De valóban engedelmesek? Amint befogadják, Kingsley-t a titokzatos Madame gyorsan a bűvkörébe vonja. Ez a nő a bölcsesség, az erő és a szépség megtestesítője, és azt ajánlja fel a férfinak, amire az mindig is vágyott. És mi ennek az ára? Örökre lemondani az egyetlen személyről, akit valaha szeretett. Csak felnőtt olvasóinknak ajánljuk.

A zsidó családból származó Hedwig Kiestler csodálatos szépség, aki Sissi császárné szerepében azonnal magára vonja a náci fegyvergyáros, Fritz Mandl figyelmét. Abban a reményben, hogy ezzel megóvja életét, feleségül megy a férfihoz, aki nyíltan beszél előtte üzleti ügyeiről és a nácik fegyvereiről. Sejtelme sincs, hogy az asszony, akivel összekötötte az életét, nem csak káprázatosan gyönyörű, de elképesztően okos is, s nem hogy érti, amiről beszélgetnek, de kifejezetten érdeklik a hadi fejlesztések.  A II. világháború előtt sötét fellegek gyülekeznek Hedy feje felett: férje egyre inkább kontrollálni akarja őt, a németek pedig megszállják Ausztriát. Hedy számára világossá válik, hogy menekülnie kell: nem csak saját, személyes érdekében, hanem azok érdekében is, akiknek a sorsa megpecsételődött a nácik előretörésével. Hedy ugyanis olyan tudás birtokában van, amely milliók életét mentheti meg.  Elképesztő és igaz történet egy nőről, aki ünnepelt dívaként nem csak Hollywoodot hódította meg, hanem a férfiak által uralt tudományos világban is helyt állt.  Marie Benedict a Boston College-ban történelmet és művészettörténetet tanult, majd a bostoni jogi egyetemen jogot hallgatott. Több mint tíz évig dolgozott ügyvédként, de mindig is arról álmodott, hogy olyan nők élettörténetét írhatja meg, akiknek a sorsa és élete méltatlanul elfeledett. A Hedy Lamarr, az egyetlen nő című regénye a magyar származású, ünnepelt hollywoodi színésznő és feltaláló, Hedy Lamarr életén alapul, aki a nácik által megszállt Ausztriából először Londonba, majd az Egyesült Államokba emigrált. Az asszony nem csak hihetetlenül szép, de meglehetősen intelligens is volt. A szövetségesek hadászati eredményeit segítendő George Antheillel közösen a hadi torpedók rádiófrekvenciájának zavarására alkalmas találmányt fejlesztettek ki, amelyet szabadalmaztattak is. 

A világ szíve vérzik, az Afrikai Népek Paradicsoma konfrontálódott a Kalifátussal, Szudán sírkamrává változott. A nagyhatalmak nem tesznek semmit. Az ENSZ talán felállít egy válságstábot, de cselekedni most kell. Az ászok ezért egymás után beszállnak a játékba, mindegyik más okból... A fekete lap vírus a fertőzöttek kilencven százalékával végez, a túlélők azonban különleges képességeket kaptak. Néhányan groteszk mutánssá váltak, mint a félig ember, félig rinocérosz Denys Finch is. Ők a jokerek. Mások említésre sem méltó képességekre tesznek szert. Ők a kettesek. És ott van Buborék, aki bármilyen mennyiségű energiát képes elnyelni. Vagy Bogaras, aki darázsrajjá tudja változtatni a testét. Vagy Duplaspirál, az alakváltó, teleportáló bérgyilkos. Vagy Radikális, a legerősebb, legsokoldalúbb ász. Tud repülni, elég erős, hogy letépje egy harckocsi tornyát, hőnyalábokat lő a kezéből... de legjelentősebb képessége az ügye igazába vetett megingathatatlan hite. Bármi legyen is az éppen aktuális ügy. Most éppen megtalálta a módját, hogy még több ászt állítson a Népek Paradicsoma mellé. Sokkal több ászt. És itt kezdődnek a problémák...  A kötetet George R. R. Martin és Melinda M. Snodgrass szerkesztette.  George R. R. Martin és írótársainak fantasztikus világából a Universal Cable Production készít tv-sorozatot.

„A régi szerelemhez semmi sem fogható."  „Az év egyik legjobb könyve" Financial Times.  Lorena Hickok 1932-ben ismeri meg Eleanor Roosveltet a későbbi elnök, Franklin Roosevelt elnöki kampánya során. Lorena szegény sorban nőtt fel Dél-Dakotában, ám később korának legelismertebb újságírónője lett Amerikában.  Hick, ahogy a barátai hívják, először nem rajong az idealista és előkelő Eleanorért, ám ahogy egyre jobban megismeri, mégis szoros kapcsolat alakul ki közöttük, s a barátságuk végül szerelemmé mélyül.  Lorena invitálására Hick is a Fehér Házba költözik mint a fist lady legjobb barátja. Valódi státusza éppen úgy nyílt titok, mint az, hogy a felesége mellett Franklin Rooselvelt is szeretőket tart. Az éles eszű, független és erős Hick egyszerre csodálja az elnököt, miközben egyik legnagyobb riválisa is.  Versengés és önfeláldozás, szeretet és árulás, gyengédség és kíméletlen harc - Amy Bloom regénye magával ragadó képet fest szenvedélyről, politikáról és a Fehér Ház kulisszatitkairól.  „Bloom meggyőzően vegyíti a románcot a rögvalósággal... Hickokot, a kötet elbeszélőjét minden egyes fotóról levágták a Fehér Ház alkalmazottai. Most azonban ő áll a középpontban, és aki elolvassa ezt a boldog-szomorú, játékos kedvű regényt, garantáltan sosem felejti el az alakját." USA Today.  „Élettel teli és lágy... Bloom képzelet és valóság határvonalát elmosva tündöklően kelti életre Hickok alakját." O: The Oprah Magazine.  „Ragyogó... Felejthetetlen love story, amely nem az ifjúságra és a szépségre koncentrál, hanem a lelki összetartozásra, amit sem a távolság, sem az idő, sem pedig a lehetetlen körülmények nem képesek elhalványítani... Bloom fókuszában nem a történelmi tények állnak, hanem a First Lady, akit eddig legfeljebb közszereplőként ismerhettünk, nem pedig lélegző, érző személyként. Remek portré." Entertainment Weekly. „Ő csak szívta a cigarettáját, a tekintete az arcomról a fenekemre kalandozott, megszokásból méregetett, csak hogy tisztában legyek a pozíciómmal. Visszaültem, és úgy tettem, mintha olvasnék. Elvégre nem hordhattam le az Egyesült Államok elnökét, akit teljes szívemből tiszteltem, és nem volt képem veszekedni egy nyomorékkal, akit minden áldott éjjel felszarvaztam, ha lehetőségem nyílt rá."

Ármány és szerelem, versengés és gyűlölködés, politikai konspiráció és gyilkosság.  Az izgalmas és váratlan fordulatokban bővelkedő történet középpontjában Adél és Aliz barátsága áll.  A szűkös körülmények között nevelkedő, félárva Adél talpraesett, akaratos teremtés, aki a hazugságtól sem riad vissza, hogy céljait elérje. A szép, szőke bárókisasszony, Szendrey Aliz szelíd és jószívű, mindenki kedvence. Egy bentlakásos nevelőintézetben ismerik meg egymást, és nem sejtik, hogy sorsuk akkor is egymásba fonódik majd, amikor ezt már egyáltalán nem akarják.  A Kommün, a trianoni megrázkódtatás, a gazdasági világválság fenekestül forgatja fel a társadalmi rendet és az emberi viszonyokat. Az arisztokrata néhány hónap leforgása alatt elveszítheti mindenét, az angyalföldi proletárfiúból lett illegális kommunista, majd kettős ügynök pedig nemcsak vagyonra, hanem hatalomra is szert tehet.  Ilyen, cseppet sem könnyű körülmények között kell boldogulniuk és a boldogságot megtalálniuk Fábián Janka hősnőinek, akiknek a sorsa azt üzeni, hogy a legsúlyosabb helyzetből is létezik kiút, és sohasem szabad feladni.

Miért álmodunk? Hogyan működnek az álmok? Miként tudjuk javunkra fordítani álmainkat?  Életünk egyharmadát alvással és álmodással töltjük. Az álmok létfontosságúak fizikai, illetve lelki egészségünk szempontjából. Az Oxfordi Egyetemen végzett és tudományos újságíróként dolgozó Alice Robb Peruban találkozott először a tudatos álmodás technikájával, és ez a tapasztalat akkora hatással volt rá, hogy elhatározta, alaposan tanulmányozza az álmok világát.  A tudatos álmodás során tisztában vagyunk azzal, hogy álmodunk, és képesek vagyunk befolyásolni az álom folyamatát. A tudatos álmodás ezáltal fejleszti az önismeretet, elősegítheti a traumák feldolgozását, megkönnyítheti a tanulást, és segíthet kreatív és alkotó énünk kibontakozásában.  A Miért álmodunk? című könyv egyrészt bemutatja az álomkutatás legújabb elméleteit, másrészt pedig olyan gyakorlati tanácsokat ad, melyeket követve mi magunk is megtapasztalhatjuk a tudatos álmodás jótékony hatásait.  „Elkezdtem álomnaplót vezetni, amibe minden reggel aprólékos gondossággal lejegyeztem minden részletet, ami megmaradt az egyes álmaimból. Olvastam ugyanis, hogy ezt fontos minden áldott nap elvégezni, bármennyire unalmasnak vagy töredezettnek tűnnek is az álmok. Az eredmény szinte azonnali volt: alig pár hét alatt a nem emlékszem semmire, illetve a rövid próbálkozástöredékektől (A Diótörőt nézem? Volt ott egy pók?) eljutottam oda, hogy két-három oldal hosszú, összefüggő narratívában örökítettem meg szinte minden egyes éjszaka után az álmaimat. Az új éjjeli életem ugyanolyan mozgalmas és nemkülönben szórakoztató volt, mint az ébren töltött óráim. Le voltam nyűgözve: rájöttem, hogy egész életemben ilyen módon álmodtam, csak eddig gyorsan elfelejtettem az álmaimat, hagytam, hogy az emlékük elhalványuljon, majd eltűnjön, nyom nélkül. Vajon milyen kalandokat hagytam örökre a feledés homályába veszni? Micsoda lehetőségeket - egy fontos felismerést vagy csak a valóságtól való átmeneti szabadulást - hagytam elúszni?"

Előítéletek, gúzsba kötő konvenciók, rangon aluli szerelmek és két különleges nő, akiknek a sorsa egy életre összefonódik… 1902. újév estéje. Az irgalmasrendi kolostorban megszólal a csengő. Amikor Kornélia nővér, az idős apáca ajtót nyit, egy kis batyut talál a küszöbön… Urbán Flóra, egy gazdag budai ügyvéd elkényeztetett, önfejű lánya beleszeret a költői álmokat dédelgető, nagyravágyó, jóképű boltossegédbe. Tudja, hogy a házasságba az apja nem egyezne bele, ezért a lány nemtelen eszközökhöz folyamodik. Terve azonban nem válik be, sőt: tragédiák sorozatát indítja el. Néhány évvel az eset után Flóra igyekszik rendezni az életét, és férjhez megy. A múlt azonban mintha ismételné önmagát: Flóra nevelt fia bejelenti, hogy nősülni készül, és a választottja egy ápolónő. Flóra, aki egykor mindent megtett volna egy egyszerű boltossegédért, most mindent elkövet, hogy megakadályozza a rangon aluli házasságot… Fábián Janka mesterien szövi a 20. század hajnalán játszódó, szenvedéllyel, túlfűtött érzelmekkel, meglepő fordulatokkal teli romantikus történet szálait. Az először 2010-ben megjelent regényt most új kiadásban veheti kézbe az olvasó.

Húsz év telt el azóta, hogy a Csokoládé című regényben megismert bájos és életvidám Vianne Rocher és kislánya, Anouk letelepedett az apró francia faluban, Lansuenet-ben. Vianne azóta valódi otthonra lelt, Anouk pedig kirepült a családi fészekből, a csokoládébolt azonban a régi: Vianne és másodszülött lánya, Rosette ugyanúgy készítik a személyre szabott édességeket. Az álmos falucska élete váratlanul ismét felbolydul, amikor Narcisse, az öreg virágárus meghal és egy szamócában gazdag erdőt hagy Rosette-re, írásbeli gyónását pedig a helyi plébánosra. Az örökséget más is meg akarja szerezni, a faluba pedig új lakó érkezik Morgane Dubois személyében, aki üzletet nyit Narcisse egykori virágboltjának helyén, a csokoládébolttal szemközt. Morgene éppen olyan karizmatikus és varázslatos nő, mint Vianne, az új üzlet pedig már-már hátborzongató módon éppen olyan mágikus erővel vonzza az embereket, mint annak idején a csokoládébolt... Joanne Harris érzelmekben, színekben és hangulatokban gazdag regénye méltó a Csokoládé sorozat eddigi darabjaihoz: összetett és magával ragadó történet barátságról, kapzsiságról, bosszúról, múltbeli vétkekről és titkokról.