Magvető Kiadó strana 73 z 97

Hazai Attila kultikus regénye 1997-ben jelent meg először. A regény főszereplője, az Amerikából hazatelepült Feri, aki drogokkal próbálja egyhangú hétköznapjait színesíteni, beleszeret Krisztinába. Ő pedig segíteni szeretne a fiúnak. Feri a speed hatása alatt fejből mondja el készülő regényének történetét, érzékeltetve nem csupán neki, hanem nekünk, olvasóknak is, hogy milyen az igazi alak- és elbeszélésteremtő írói nyelv. A cím és a könyv vállalása egyaránt Bret Easton Ellis hírhedt regényét (Amerikai psycho) idézi meg. A Budapesti skizo ironikus tükörjáték a korabeli underground Budapestjének valóságával és a valóság ábrázolhatóságával; emellett olvasható a szerző rejtőzködő-vallomásos ars poeticájaként is. Akkor a könyv radikális újszerűségével, zavarbaejtő gesztusaival, játékos és komoly kísérletezésével hívta fel magára a figyelmet. Több mint húsz évvel később is elevenen lüktet a regény; él a nyelve, és élnek a figurák. Mintha az éjszakák sohase érnének véget. A Magvető Kiadó 2015-ben kezdte kiadni a tragikusan fiatalon elhunyt Hazai Attila életművét. A posztumusz novelláskötet, A maximalista és az emblematikus Feri: Cukor Kékség című regény után a Budapesti skizo az életműkiadás harmadik darabja.

"Azon a 2013. július 15-i napon úgy sorolom a kérdéseimet, hogy közben nem egészen vagyok magamnál. Százszor ismételt és leírt dolgokat mondatok vele. Kedvetlenül felel: hát nem esküdött meg tavasszal, amikor visszatért Budapestre, miután maga mögött hagyta Berlint, ahol már több mint tíz éve élt, hogy soha többé nem ad interjút? Hirtelen akkor kezd felengedni, amikor Rejtő Jenőre, gyermekkora kedves írójára terelődik a szó, akivel 1955-ben egy antikváriusnál Thomas Mann Varázshegyéért cserébe fizetett." Clara Royer "Életem története a halálaimból áll, ha el akarnám beszélni az életemet, a halálaimat kellene elmondanom." Kertész Imre

A futás mindenkié, hallhattuk oly sokszor, és manapság tényleg „mindenki” elkezdett futni. Ha a szabadidős sportolást napjaink sikertörténetének tekintjük, ezen belül magasan a futás a legnépszerűbb sport. A csupasport.hu honlap gondozásában elkészült könyv egyedi fotókkal és interjúkkal mutatja be azokat a magyar példaképeket, akik meghatározzák a mai szabadidős futást; hosszabb cikkekben világítja meg a futás hátterét az álomhatároktól a keresztedzéseken át a kellemetlen addikcióig; több ismert futó megírta élményeit, tanácsait; az előszót is jegyző, háromszoros Spartathlon-győztes Lubics Szilvia pedig maga is sokat segített a könyv elkészítésében.

Szeged, 1980. Vera az általános iskola negyedik osztályába jár, jó tanuló, jó sportoló. A papa a honvédségen dolgozik, a mama meg minden nap várja őt tanítás után. De Vera biztonságosnak hitt élete pár hét leforgása alatt megváltozik. Az egyik eseményből következik a másik, mintha dominók dőlnének egymás után, mégsem lehet tudni, vajon mi indítja el az események láncolatát. Mi fordítja szembe végzetesen az addigi legjobb barátnőjével? Miért olyan jó és ugyanakkor ijesztő egyre több időt tölteni Józeffel, az új lengyel fiúval? És miért vannak a felnőtteknek titkaik, ha Verától azt várják el, hogy ő mindig csak az igazat mondja? Grecsó Krisztián új regénye arról szól, hogy a családi titkokat felfedni nemcsak tudás, de bátorság kérdése is. Vera felismeri: vannak helyzetek, amikor idő előtt kell felnőttként viselkednünk. És hogy fel lehet nőni a feladathoz.

A legfontosabb esszék és cikkek új kiadásban Pilinszky János életműkiadásának ebben a kötetében a költő esszéit és újságcikkeit olvashatjuk. A több évtizedet átfogó, válogatott írásokból megismerhetjük az evangéliumi esztétika alapjait és fontosabb motívumait, és azt, hogy mely művek és alkotók, kérdések és jelenségek foglalkoztatták intenzíven és visszatérően Pilinszkyt. Saját sorozatának címével a lírikus naplójában vallomások és meditációk, könyv-, színházi és filmkritikák, útirajzok és visszaemlékezések váltakoznak. Pilinszky mintha hozzánk beszélne. Ahogy egyik szövegében írja: "Elalvás előtt, hajnalban fölriadva, vagy akár egy kávéházi asztalra könyökölve rendszeresen azon kapom magamat, hogy beszélgetek. De kivel? Könnyű lenne azt felelnem, hogy saját magammal. De ez nem olyan biztos. Valaki kérdez, és valaki felel." A könyv néhány, eddig kötetben meg nem jelent írást is tartalmaz.

"Szlovákia nekem nem hazám, Késmárk sem a hazám, nem tudom, hová megyek, nincs, és lehet, nem is lesz többé hazám, de miért ne lehetne haza nélkül is vígan élni?" Lilli, a késmárki diáklány vallomása ez a regény, akit a történelem sodor magával a második világháború végén. Német nemzetisége miatt előbb a partizánok elől kell menekülnie, azután édesanyjával, várandós nővérével és sorstársaival elűzik, táborba zárják, majd a romokban heverő Bajorországba deportálják, mert az új Csehszlovákia kizárólag a cseheké és a szlovákoké. Apja börtönben, sógora valahol hadifogságban, ő támasz nélkül sínylődik volt zsidó koncentrációs táborokban, küzd éhezéssel, betegséggel, lesz tanúja a bosszú vezérelte vérengzésnek. Kiszolgáltatottan, hazátlanul éli meg a béke első éveit, mégis derekasan helytáll, pedig olyan csapások érik, amelyekből egy is sok lenne egy átlagos életben. Közben humora és életkedve sem hagyja cserben: sorsa útmutató lehet mindannyiunk számára.

Fonny, a szobrászfiú, és szerelme, a tizenkilenc éves Tish Harlem egyik feketék lakta utcájában tervezi a közös jövőt. Amikor a fiút egy Puerto Rico-i asszony megerőszakolásának vádjával börtönbe zárják, a lány és családja mindent megtesz, hogy összegyűjtsék az óvadékra és az ügyvédre valót. James Baldwin kultikus kisregényében az első gyermekét váró Tish szenvedélyes monológjából ismerjük meg az igazságért folytatott küzdelmet. Ám bármilyen kilátástalannak tűnjön is a helyzet, a lány sosem felejti el, hogy van, amit még egy végletekig igazságtalan társadalom sem képes elvenni az embertől: a remény és a szerelem. Tish harcából az Oscar-díjas Holdfény rendezője, Barry Jenkins készített filmet.

Egy ügyefogyott, dadogós fiatal arisztokrata, egy anorexiás festőnő, egy zseniális, ám fölöttébb morcos szakács, valamint az életből kifelé tartó, emlékeibe visszavonuló nagymama - az élet sodrába beilleszkedni képtelen, magányos emberek. Az arisztokrata megmenti a lány életét, a lány a szakácsot és a bolondos arisztokratát, s együtt megszépítik a nagymama utolsó hónapjait, majd némi bukdácsolás után ők maguk is rálelnek a boldogságra. A helyszín egy hatalmas, kongóan üres párizsi lakás, egy bűbájos vidéki házacska, a párizsi elegáns éttermek konyháinak hajszolt mindennapjai, és maga Párizs egész nyüzsgő, lüktető életével, kopottas varázsával. Szellemes, könnyed, néhol megrázó történet a szerelem és a barátság felszabadító erejéről, és arról, hogy csak akkor vagyunk szabadok, ha nemcsak adni, hanem kapni is tudunk. A könyvből nagy sikerű film is készült Egyedül nem megy címmel, Audrey Tautou főszereplésével.

A szilmarilok "azóidőkről, a világ első koráról szól. A Gyűrűk Ura elmesélte a harmadkor végének nagy eseményeit; ám A szilmarilok történetei sokkal régebbi korokból származó legendák, amikor Morgoth, az első Sötét Úr még Középföldén lakozott, s a nemes-tündék háborút indítottak ellene, hogy visszaszerezzék a szilmarilokat." A mű első szövegváltozatait Tolkien még az első világháború idején írta, és élete végéig folyamatosan bővítette.

Tizenkét különböző nemű, korú és foglalkozású mesélő beszéli el élete egy-egy kiemelt pillanatát. Egy öregedő rocksztár, akit véletlenül mégis megérint a szerelem. Egy szintén szerelmes mérlegképes könyvelő, aki a nővéreivel bérel közös lakást. Egy anya, akinek második magzata elhal, miközben mindenre kiterjedő változásokat indított már el a család életében. Egy eltávos kiskatona, aki a bátyja árnyékában él. Egy állatorvosnő, aki részeg megerőszakolóit józan fejjel heréli ki. Anna Gavalda novelláskötetének minden darabja egy váratlan fordulatra épül, arra a pici csavarra, melynek működésbe lépése után minden, ami korábban történt, mást jelent. A szerző hol humorral, hol távolságtartással, hol együttérzéssel, hol megvetéssel viszonyul szereplőihez: a langyos szerelmi vágyakozás úgy keveredik Gavalda történeteiben az egyszeri ember legmegrázóbb drámáival, mint a parfümpára és a kutyaürülék szaga a Champs Élysées-n.

Tizenkét különböző nemű, korú és foglalkozású mesélő beszéli el élete egy-egy kiemelt pillanatát. Egy öregedő rocksztár, akit véletlenül mégis megérint a szerelem. Egy szintén szerelmes mérlegképes könyvelő, aki a nővéreivel bérel közös lakást. Egy anya, akinek második magzata elhal, miközben mindenre kiterjedő változásokat indított már el a család életében. Egy eltávos kiskatona, aki a bátyja árnyékában él. Egy állatorvosnő, aki részeg megerőszakolóit józan fejjel heréli ki. Anna Gavalda novelláskötetének minden darabja egy váratlan fordulatra épül, arra a pici csavarra, melynek működésbe lépése után minden, ami korábban történt, mást jelent. A szerző hol humorral, hol távolságtartással, hol együttérzéssel, hol megvetéssel viszonyul szereplőihez: a langyos szerelmi vágyakozás úgy keveredik Gavalda történeteiben az egyszeri ember legmegrázóbb drámáival, mint a parfümpára és a kutyaürülék szaga a Champs Élysées-n.

A kiskamasz Grégoire nem találja a helyét a világban: nem értik meg a szülei, és nem érzi jól magát az iskolában. Pedig hatalmas szíve van, és remek kézügyessége - bármit megszerel, és szívesen segít barkácsolni imádott nagypapájának. A matekkal és a szüleivel viszont...

Rendszerek és kitörési pontok fűzik össze kötetté Dragomán György tizenöt év terméséből válogatott novelláit. Feltételezett vagy valóságosnak tűnő rendszerek: nyitottak és zártak, politikaiak, természetiek vagy technikaiak. És a kitörési pontok, a szabadulás lehetőségei. Múlt, jelen, jövő. Dragomán szenvedélyes történetmesélő, sakkmesterként mozgatja a figurákat a királytól a gyalogig: fantázia és láttató erő, éles vágások, meglepő fordulatok jellemzik a Rendszerújra minden darabját. Új könyvében megint a szabadság a tét, a rendszerek jönnek és mennek, épülnek és pusztulnak, de a legfőbb kérdés mindig az, hogy mit tehet bennük, alattuk vagy éppen felettük az ember. Újra meg újra meg újra.

Monumentális életrajzi sorozatának harmadik részében a gyerekkorába kalauzol Karl Ove Knausgard. Ezúttal nem a felnőtt szerző tekint vissza fiatalabb énjére, hanem a kisgyerek meséli el, hogyan bukdácsolta végig a gyerek- és kamaszlét fájdalmas, felejthetetlen és kikerülhetetlen állomásait, testieket és lelkieket egyaránt. Családja a hatvanas évek legvégén költözött Oslóból Tromoyára, a könnyek, a szerelmek és az első traumák szigetére. A Játék megrázó krónikája annak, hogy milyen, ha egy családot nem a szeretet, hanem a félelem irányít. Központi figurája a Halálban megismert zsarnoki apa, akivel Knausgard végigbújócskázza az egész gyerekkorát, ám bárhová is rejtőzzön előle a házban vagy a szigeten, a férfi haragja mindenhol megtalálja.

Radnóti Miklós, a XX. század magyar irodalmának egyik legnagyobb hatású, tragikus sorsú költője élettörténetét leghitelesebb módon a naplóiból lehet rekonstruálni. Bár a Napló 1989-ben már egyszer megjelent a Magvetőnél, a mostani kiadás szövege minden eddiginél pontosabb, és jegyzetekkel gazdagodik az életmű legjobb ismerője, Ferencz Győző friss eredményeket is közlő munkája által.

"Ez a tragikus színmű tulajdonképpen vígjátékként indul: a katonák tréfálkozva csetepatéznak, Rómeó szerelmi ábrándjai nevetségesek, a dajka idétlenül vicceskedik. Később Lőrinc barát titkos esküvővel reméli a két ellenséges családot összebékíteni. Csupa vígjátéki elem. Aztán a vígjáték közepén hirtelen nagy baj történik: valakit megölnek. Aztán rögtön még valakit. Tybalt leszúrja Mercutiót, Rómeó leszúrja Tybaltot. Innen kezdve nincs megállás." Nádasdy Ádám