Magvető Kiadó strana 71 z 97

Sztehlo Gábor evangélikus lelkésznek, a Világ Igazának egy eddig ismeretlen munkatársa kap nevet, arcot és hangot ezzel a kötettel: Tolnainé Kassai Margit banktisztviselő, fotográfus, 1944-45-ben a Jó Pásztor Bizottság gyermekotthonaiban bujkáló gondozónő memoárnaplója máig kéziratban rejtőzött. A német megszállás és Budapest felszabadulása közötti időszakot megörökítő szöveg igazi felfedezés: olyan kisportrék sorát tartalmazza a mentett gyerekekről, a rájuk vigyázó, szintúgy bujkáló felnőttekről és az események sok más szereplőjéről, amelyek közel hozzák a budapesti zsidók üldözése, a menekülés és az embermentés, az ostrom és a háború utáni néhány hét mindennapjait. Itt semmi sem csupán fehér vagy fekete: a szerző a legszörnyűbb körülményekről szólva is képes hol friss humorral, hol kesernyés iróniával, mindvégig rendkívül szórakoztatóan és elgondolkodtatóan írni. A memoárnaplót Kunt Gergely társadalomtörténész kísérő tanulmányával, jegyzetekkel és annotált névmutatóval adjuk közre.

"A valósággal való egyezés nem a véletlen műve. Hanem a költői képzeleté", szól a figyelmeztetés a könyv elején - és valóban. Szálinger Balázs első prózai kötetében a költői fantázia találkozik a realizmussal. Az Al-dunai álom egy utazás krónikája: Szálinger Balázs 2018 tavaszán a Vaskapu-szorosban töltött egy hónapot feleségével és születendő fiukkal. A Vaskapu nemcsak Jókai Mór Az arany ember című regényéből lehet ismerős, a helyszín ma is a történelmi-földrajzi közelség és ismeretlenség határmezsgyéjén mozog. Egy sokarcú és sokmúltú terület feltérképezése, utazás időben és térben, a történelemben és a személyes életben: az Al-dunai álom friss és üdítő olvasmány, egy kevéssé ismert terület izgalmas útirajza.

Bravúros és finom remekmű: az Iskola a határon szereplőinek szerelmesregénye. Irodalmi jazz - a legjobb fajtából. Ottlik precízen és láttatóan képes ábrázolni a nagyváros szórakozni vágyó, bohém közegét és legfontosabb karaktereit. Ismeri őket személyesen, akárcsak mi, olvasók: a könyv egyik hőse itt is Bébé, másik kulcsfigurája pedig Halász Petár, aki szintén ismerős lehet az Iskolából. Holott ez a könyv korábban készült el, mint az Iskola a határon, s keletkezéstörténete is kész regény: Ottlik 1943-ban írta, a Magyar Csillag 1944-ben folytatásokban kezdte közölni, de az utolsó rész a náci megszállás miatt már nem jelent meg. A regény végül 1957-ben látott először napvilágot. Az első és az utolsó fejezet felett az 1956-os évszám szerepel, a regény középső része pedig 1936-ban játszódik. A szerelmi sokszög történetében a barátság, a szerelem, a hűség és az árulás dilemmáival és változataival találkozhatunk. Ottlik Géza (1912-1990) író, a modern magyar próza egyik klasszikusa.

Az 1927-ben született varázslatos kisregény meghozta szerzője számára a világhírt. A történet a XVIII. századi Peruban játszódik: a fővárosban, Limában leszakad egy kötélhíd, s a rajta áthaladó öt ember a mélyben leli halálát. Juníper atya, a tudós szerzetes az eset szemtanújaként éveken át kutatja az öt áldozat élettörténetét, s azt, hogy vajon puszta véletlen vagy isteni elrendelés miatt alakult így a sorsuk. A fordító Kosztolányi Dezső, akinek Wilderről és a könyvről írt tárcáját függelékként közöljük.

Angyal Attila, vagyis Till, az író és Carletter Orsolya, a sváb patikuslány a negyvenes években találkoznak, és találkozásukból hamarosan szerelem, majd házasság lesz. A Csirkejáték botrányos, önpusztító kapcsolatuk krónikája, szenvedélyes és kegyetlen rövidfilm arról, hogyan szereti, bántja és teszi tönkre egymást két ember, akik az utolsó pillanatig ragaszkodnak egymáshoz. Rubin Szilárd regénye, a háború utáni magyar irodalom egyik újra meg újra felfedezett mesterműve, 1963-ban jelent meg először. Rajongói között olyan írókat találunk, mint Szentkuthy Miklós és Esterházy Péter

Gion Nándor Latroknak is játszott című regényciklusa négy könyvben vezeti végig az olvasót a szerző szülővárosának történetén, 1898-tól az 1950-es évekig. A meseszerű cselekmény a vajdasági kisváros, Szenttamás és környéke többnemzetiségű közösségéről tudósít, két jóbarát, a citerás Rojtos Gallai és a vadóc Török Ádám életének fordulópontjait végigkövetve. A sorozat harmadik kötete Ez a nap a miénk címmel a II. világháború helyi históriáját bontja ki: a háttérben titokban szervezkedő szerbek akcióit, a helyi zsidók kiközösítését és deportálását - a humánum megnyilatkozásai mellett a vad indulatok, a nemzetiségi-politikai ellentétek alakulását. Gallai családjában akad nevét magyarosító sváb, kommunista, de a nácik oldalára álló német is. Megrendítő epizódok sorában látjuk a bukovinai székelyek megtelepedésének, majd menekülésének fordulópontjait. A szétszórattatás, a helyi németek internálása, a bevonuló orosz és szerb csapatok nyomán a véres bosszúállás köszönt be 1944 őszén. Török Ádám hol felkapaszkodik, hol fizetnie kell tetteiért, Gallai pedig ügyességgel, s nem kevés szerencsével vészeli át az újabb nehéz időket.

A Háztartás méltán szerepel minden idők legjobb regényei között. Ruth és Lucille egy idahói kisvárosban élnek szigorú nagyanyjukkal, majd, amikor ő meghal, különc nagynénjükkel, Sylvie-vel. Édesanyjuk elhagyta őket, és egy szikláról a közeli tóba kormányozta az autóját, ugyanabba a tóba, ahol korábban a lányok nagyapja is életét vesztette egy vonatbalesetben. Ruth és Lucille nemcsak a gyászt, de Sylvie sajátos gyereknevelési módszereit és csavargó életmódját is másképp dolgozza fel: míg az előbbi a kalandot látja benne, az utóbbi számára egyre kínosabbá válik a nő jelenléte, és mindent megtesz, hogy a családi köteléket elszakítva normális életet kezdjen. A Háztartás Marilynne Robinson minden érzékre ható, felejthetetlen regénye: pillanatkép két árva lányról, akiknek a felnőttkor küszöbén meg kell tanulniuk, milyen ára van annak, ha a saját útjukat akarják járni. A könyvet Szabadkai Bernadett fordította. Marilynne Robinson Pulitzer-díjas író, esszéista 1943-ban született Idaho államban. Hemingway-díj a legjobb első kötetért Minden idők legjobb 100 könyvének egyike (Guardian)

Rendhagyó önéletrajzi regényében Gabriel García Márquez felnövésének és íróvá válásának történetét meséli el. Milyen családi történeteket örökölt a szüleitől, hogyan nevelték az érzékeny kisfiút a nagyszülei, milyen tíz testvér között felnőtté válni? Miképpen alakították a szerelmek és a pályatársak García Márquez életét, hogyan befolyásolta az újságírás a szerző szépirodalmi munkásságát? A könyv különlegessége, hogy feltérképezi a világhírű író műveinek hátországát, bepillantást enged a művek önmagában is regényes keletkezéstörténetébe. Az önéletrajzot Székács Vera kiváló fordításában olvashatjuk.

Ljudmila Ulickaja új elbeszéléseiben a hétköznapi és a megmagyarázhatatlan fonódik egymásba elválaszthatatlanul. Hősei idősödő, magányos figurák, akik megpróbálják rendezni a konfliktusaikat a haláluk előtt, és gyanakodva fogadják, ha kapnak még egy esélyt az élettől. Egy feleség, aki kizárólag almát hajlandó enni, miután elhagyják, egy anya, aki külföldi férjre vadászik a lányának a parkban, egy műszaki rajzoló, akire az utolsó pillanatban talál rá az új szerelem, egy bibliográfus, akinek az emlékezetéből lassan kihullanak a szavak. Ulickaja végtelen empátiával és páratlan emberismerettel rajzolja meg portréikat, történetei egyszerre vigasztalóak és felkavaróak. A figyelmes olvasó pedig még Enyedi Ildikó Testről és lélekről című Arany Medve díjas filmjére is találhat utalásokat az elbeszélésekben.

Costa-díjas regényében az ír McNulty család történetét meséli el Sebastian Barry. Hőse, az alig tizenhét éves Thomas McNulty a nagy éhínség elől menekül Amerikába, ahol nemcsak munkát, de új családot is talál. A kontinensre érkezve hamar megismerkedik a kamasz John Cole-lal, barátságuk pedig szerelemmé fejlődik. Előbb nőnek öltözve szórakoztatják a gyengédségre vágyó bányászokat egy határmenti városkában, majd az 1850-es években együtt lépnek be a seregbe. Harcolnak az indiánok ellen az amerikai polgárháborúban, és amikor a véletlen az útjukba sodor egy sziú kislányt, Winonát, úgy döntenek, örökbe fogadják. A különc család együtt járja be a háború sújtotta Amerikát.

Utolsó előtti kötetéhez érkezett Knausgard nagyszabású regényfolyama, a Harcom. Az Álmokban a fiatal felnőtt Karl Ove Bergenbe költözik, hogy a helyi íróakadémiára járjon, és teljesen az írásra koncentrálhasson. Az akadémián, ahol mások mellett Jon Fossétől próbálja elsajátítani a prózaírás íratlan szabályait, egymás után érik a kudarcok. Hamarosan alkotói válságba kerül, miközben körülötte sorra publikálják könyveiket az ismerősei. A regényben tizenkilenc éves korától a harmincas évei elejéig követhetjük Knausgard szerelmeit, szorongásait, összetört és megvalósult álmait. Időközben megismerkedik első feleségével, Tonjéval, elveszíti a nagyszüleit és rettegett apját, és első könyve, A világon kívül megjelenése után egész Norvégia megismeri a nevét. Az Álmok az íróvá és férfivá válás kegyetlenül őszinte története, s emellett a kortárs norvég irodalmi élet szórakoztató krónikája.

Krúdy Álmoskönyve ábécérendben ismerteti, mit jelent egy-egy személy vagy tárgy felbukkanása álmainkban. Külön fejezetet szentel a babonáknak, és jó tanáccsal szolgál arra az esetre is, ha kísértetektől szeretnénk megszabadulni. Az író így ajánlotta könyvét: "Inkább a saját mulattatásomra, inkább hosszú telek csendes eljátszadozására, esti órák elfuvolázására szerkesztettem ez álmoskönyvet, mint azért, hogy bárki is hitelt adjon a következő soroknak."

Az 1972. szeptember kilencvenkét prózaverse - mozaikszerű fejezetekből álló regénye - egy szerelmi kapcsolat eleven emlékének, és általában a szerelem titkának, fájdalmának és misztikumának ered a nyomába: az én és a te, a te és az ő, a tegnap és a ma, a közel és a távol, a menny és a pokol váltakozik a társas létezés hullámvasútján. Oravecz Imre 1988-ban megjelent könyve a magyar kortárs irodalom megkerülhetetlen klasszikusa, napjainkban pedig francia és olasz nyelvterületen is nagy sikernek örvend.

Boldizsár Ildikó és a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület csatlakozott a Művészek a klímatudatosságért csoporthoz, és vállalták, hogy összegyűjtik a világ népmesekincséből azokat a meséket, amelyek a teremtett világ iránti felelősségről, az ember ezzel kapcsolatos feladatairól szólnak, hogy segítsenek a szülőknek, pedagógusoknak és mindnyájunknak a tudatosításban. Olyan meséket adnak közre, amelyekben az ember még harmóniában élt a természettel, és tudta, hogy mit kell tennie, hogy ez így maradjon. Olyan meséket, amelyekben az ember tiszteli a fákat, növényeket, állatokat, és szót ért velük - összhangban léteznek vagy törekszenek rá egy-egy konfliktus után. Olyan meséket, amelyekben a teremtett világ szépsége megmutatkozik, és az ember ennek örülni tud, érzi a felelősségét. És olyan meséket is, amelyekben ezt nem érzi, aztán baj lesz belőle... De még van visszaút, megbocsátás, egy utolsó lehetőség...

Félszép? Vagy tán egészen az? A szerző maga válogatta kötetbe 1995 és 2018 között különböző lapokban megjelent írásait. Rövidprózák, tárcák, naplócédulák, publicisztikák váltakoznak gazdagon a Félszép oldalain, melynek elsődleges szövegszervező elve az idő. Éves bontás szerint olvashatunk köz- és magánérzet éppen aktuális viszonyairól, láthatjuk, a fikció terepasztalán hogyan születnek meg a beszélő nevű és nyelvünkben élő Parti Nagy-karakterek, hogyan talál rá egy-egy figurára, hogyan vált regisztert és hogyan tömörít össze világokat zsebkendőnyi területen. Ez a hely pillanatnyi hazánk: ahol játszunk, és ahol figyelünk egymásra. Így lesz a Félszép emlékeket és élményeket magába gyűjtő palackposta közös, nem visszaváltható negyedszázadunkról.

Szvoren Edina a kortárs magyar irodalom legjobb novellistája: fanyar és tűpontos megjegyzései felejthetetlen mondatokkal mutatják meg és rejtik el titokzatos emberi kapcsolatainkat. Szvoren Edina második kötete 2012-ben jelent meg először, és kapta meg az Európai Unió Irodalmi Díját. Újrakiadásával most válik teljessé a Magvető gondozásában a szerző eddig megjelent könyveinek gyűjteménye.