Metropolis Media strana 8 z 27

A sziget múltját szörnyű titok övezi, amit a korrupt, elnyomó hatalom minden eszközzel rejteni próbál. Hamarosan Eliana élete is veszélybe kerül.

Guppi, a stalker magányos farkasként, évek óta egyedül járja a Zónát. Nem vágyik társaságra, csapatra, segítőkre. Saját tudásában és megérzéseiben bízva eddig nem esett baja. Azonban amikor egy fura csoport fegyvert fog rá, minden megváltozik. Ahogy sokan, ők is a Monolithoz igyekeznek, erőszakkal kényszerítve Guppit a közös kirándulásra. Menet közben a tagok egyre fogynak, nem biztos, egyáltalán eléri-e bármelyikük az úti célt. És hogy a Monolit, ami elméletileg legbelső vágyunkat teljesíti, kinek mit ad... az az igazi kérdés... Kalugin regénye, ahogy a többi S.T.A.L.K.E.R.-történet, izgalmas és félelmetes utazásra visz a Zónába, ami, akármit csinálsz, nem ereszt. Egyik nap még te taposod a földjét, holnap ő tapos el téged...

A végső háború után, a két teljes éven át tartó nukleáris tél alatt, amikor a milliótonnányi lebegő por eltakarta a napot, a földet vastag hó borította. A háború túlélői között aratott a halál. Megfagytak, éhen haltak, vagy egymást ölték a konzervekért, a hó alól kiásott tetemekért. Ha emberé volt, talán nem ették meg, de nem mindenki válogatott ennyire. A hatodik esztendőben tisztult ki végleg a levegő, hullottak le az utolsó porszemek. Beköszöntött az ultraibolya tavasz, és rettenetes erővel felragyogott a nap. A lilásvörös, szemeket kioltó, a bőrt húsig perzselő, gyilkos nap. Az élet több évtizedes vajúdás után alkalmazkodott, megújult, ugyanúgy, mint az emberek, ám ennek nagy ára volt…

A törperakéta a Gyűrű felületétől huszonöt kilométeres távolságban, lassan lebegve úszott. Elöl púpszerű, homályossárga óriáshegyként tornyosult a Szaturnusz. Csillogó síkság borította, mely zöldes árnyalatú, vattaszerű homályba veszett… A rakéta alatt szögletes, széthasadozott sziklákból, apró kavicsokból és szikrázva villogó porból összevegyült, szívárványszínű szigetek vonultak szakadatlanul… A XXI. században játszódó regény egy fiatalember első űrutazásának állomásain vezeti végig az olvasót. Ellátogat azokra a bolygókra, amelyeket immár birtokba vett az ember, ám teremtő fantáziája további kutatásokra, új, veszélyes vállalkozásokra ösztönzi. Az ember meghódította a világűrt, de a társadalmi fejlődés terén még nem jutott olyan magas fokra, mint a technika és a tudomány területén…

Cselekedni vagy nem cselekedni… az itt a kérdés… A svéd írónő művét a négy évszak tagolja, ezek megfeleltethetők a főszereplő élete egy-egy szakaszának. Ezt az életet könyvek határozzák meg, és a könyveken keresztül: találkozások. Különböző emberek sokszínű lenyomatai. Az Otthon és a külvilág egyaránt könyveken keresztül értelmeződik, ahol gyakran nehezen válik szét valóság és fikció, realitás és irodalom, jelen és múlt, megtörtént és elképzelt. Ebben a sokszor furcsa térben mintegy az absztrakció ellenpontjaként nyer jelentőséget a Rend világa. A főszereplő olvasással járó tétlensége ugyanakkor olyan belső utazás, amely a női lét meghatározó állomásain keresztül jut el az alkotás, azaz a cselekvés nulla fokához.

Jana, az egyetemista, vidéki szlovén lány Amszterdamban egy kisfiú bébiszittereként tartja fenn magát. A nagy európai áramszünet idején ellopják a kerékpárját, és ezzel veszélybe kerül feketén vállalt állása is. A lány jelen élményei és múltbeli emlékei keverednek a többi szereplőével, a hősök sorsa egymásba fonódik, eggyé olvad és szétválik, mint a hullámok a folyóban. A történések különböző formákban, különböző jelentésszinteken körbeérnek, majd visszatérnek újra és újra. A részletek ilyen montázsával varázslatos kozmosz tárul elénk. Mintha egy kaleidoszkópon keresztül tekintenénk a regény szövetébe. Az amszterdami csatornákon túl legendák övezte távoli folyók világa kel életre a könyv lapjain, a folyamistenként tisztelt szent hal, ugyanúgy, mint a szlovén vidék, ahol a szederbokor tüskés ágai tartják az eget. Nataša Kramberger szlovén írónő Szeder-égbolt című regénye 2010-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

Egy képtelen háború megnyeréséhez hasonlóan képtelen eszközök kellenek. Mondjuk, egy ősi fegyver és egy áruló tábornok. Kel Cheris, a hexarchátus kapitánya az eretnekek ellen vívott csatában nem jóváhagyott módszert alkalmaz, ezért kegyvesztettséggel büntetik. A Parancsnokságtól azonban kap még egy lehetőséget, hogy kiköszörülje a becsületén esett csorbát: vissza kell foglalnia az ellenség által megszállt csillagerődöt. Ám az akció tétje nem csupán az ő karrierje, hiszen ha elbukik, a hexarchátus egész uralma meginoghat. Cheris minden reménysége a halott stratéga, Shuos Jedao – aki mégsem annyira halott, hogy ne segíthetne. Jedao egyrészről sosem vesztett életében egyetlen csatát sem, és az erődöt is jól ismeri. Másrészről azonban élete végén megőrült, és két teljes hadsereget mészárolt le – köztük a sajátját. A kapitánynak döntenie kell, megéri-e a stratégiai előny a vele járó veszélyeket. Mert Jedaóban talán még kevésbé bízhat, mint az életére törő ellenségeiben. A koreai családból származó író az amerikai SF új nemzedékéhez tartozik, aki a neves szerkesztő, Gardner Dozois szavai szerint „segített a zsánert a 21. században újrateremteni”. A Vezércsel a Locus magazintól elnyerte a legjobb első regény díját, de jelölték a rangos Hugo-, Nebula- és Arthur C. Clarke-díjakra is. „Lebilincselően érdekes katonai űropera. Kihagyhatatlan bemutatkozó regény.” – Stephen Baxter, az Antijég írója „Csodálatos és kegyetlen történet, amely bővelkedik spontán ötletekben.” – Alastair Reynolds Brit SF-díjas író

2114-ben egy kis létszámú expedíció ér partot New Yorkban az Apollo gőzös fedélzetén. Küldetésük, hogy kiderítsék, mi okozza a hirtelen felszökő radioaktivitást a kontinens nagyvárosaiban. Amerika ekkor már több mint egy évszázada halott, elnéptelenedett pusztaság: legyűrte az olajválság, valamint a szovjetek és az európaiak vezetésével zajló, nagyléptékű klímamódosítás. Amint a kis csapat partra lép, kezdetét veszi a szürreális utazás a bizarr tájakon és az expedíció tagjainak pszichéjében egyaránt: mindannyian rejtett vágyakkal és álmokkal érkeznek, melyeket csak Amerika válthat valóra. J. G. Ballard, a Toronyház, A Nap birodalma és a Karambol szerzője ebben a disztópikus kaland- és útiregényben lebilincselő víziót tár elénk az összeomlás utáni Amerikáról. Megidéződik John Wayne, Frank Sinatra, Charles Manson, Nixon és Lincoln szelleme, a sivatagi kalandtól a klasszikus westernen át a dzsungelháborúig minden műfajból kiadós ízelítőt kapunk. Ballard, az emberi psziché kietlen tájainak nagy mesélője pedig ezúttal sem marad adós – sem a váratlan fordulatokkal, sem a szinte tapinthatóan eleven tájakkal és légkörrel.

Merre vagy, elbeszélő? Álom és ébrenlét, kezdet és vég, múlt és jelen, valóság és fikció, tudomány és irodalom határán járunk, mindez egy tóba folyik össze. Ide gyűlnek az emlékek, itt találkozik tér és idő, elbeszélő és elbeszélés. Itt rétegződik maga a szöveg, mely elindul, aztán átíródik, abbamarad, majd folytatódik. Az archetípus életre kel, narratívát hoz létre, árad, folyik, megállíthatatlanul, egymástól távoli történeteket kapcsol össze, hogy később újra szétváljanak, szétfolyjanak, mindegyik a saját útján, és végül eljusson a medrébe. Mindenkinek a maga tavába. Nenad Joldeszki könyve modern, álomszerű vízió, egyszerre melankolikus és élettel teli, költői és prózai, legmélyebb emberi kérdéseinket járja körül.

Jaeger, a tapasztalt stalker még csak elképzelni se tudta, hogy a csapat, akiket átvezetett a Kihalt Mezőkön, gyáván otthagyja, hogy törött lábbal, nyomorultul ott pusztuljon a Zónában. Azonban lelke még a halálnál is erősebb. Megpróbál kijutni erről a veszélyes területről, csak a gyűlölettől és az azok elleni bosszúvágytól hajtva, akik erre a borzalmas halálra ítélték. De a megmeneküléshez vezető út nem könnyű, a sebesült stalker védtelen áldozat a Zóna vérengző fenevadjai számára… És még ha sikerül is átjutnia az anomáliákkal teli mezőkön, és élve kijutni a Zónából, vajon ugyanaz marad, vagy a hihetetlen szenvedés megtapasztalása egész más személyiséggé formálja? Alekszej Kalugin legújabb fantasztikus regénye hamarosan megérkezik a magyar olvasókhoz!

„Eldöntöttem, hogy nőkről fogok írni, anyákról és lányokról, akiknek az arca időnként eltűnik ezeknek a hősöknek az izmos ölelésében. Rólunk, akik néhanapján fölbukkanunk individuumként, de aztán önmagunktól megriadva elbújunk a négy fal közé, bátorságot gyűjtve az ismeretlenbe tett új kirándulásokra. Az arcokról, amelyeket szerettünk, amelyeket megtapintottunk ujjainkkal, a hol szelíd, hol inkább kegyetlen élettől kapott vagy lopott gyöngédségekről.” Tanja Stupar-Trifunović könyve, melyet az Európai Unió irodalmi díjával jutalmaztak, azt állítja, anyák hosszú sorát őrizzük magunkban, folyton újjászületünk, mégis mindig visszatérünk „anyánk poros házába”, hogy hasonló „emlékek krónikásaivá” váljunk.

Pavlis doktor az űr Szindbádja. Különös kalandjait összegyűjtő novellafüzérünk fordulatos történetei mély érzelmeket, emberi drámákat rejtenek, filozófiai mélységű problémákat boncolgatnak olvasmányos, élvezetes stílusban. Ilyen az időutazás megunhatatlan paradoxona és az abból fakadó változatos gubancok, az emberi szervezet átalakításának lehetőségei és végső határa, a szerelem fizikai, kémiai és biológiai korlátainak hol tragikus, hol reményteli megtapasztalása egy egyedi hangulatú, kitágult világban, ahol nincsenek gonoszok, de van számtalan kihívás, rejtély, bonyodalom és izgalmas kaland. Az orosz SF-irodalom gyöngyszemei ezek a válogatott írások, amelyek nagy része először olvasható magyarul. Kir Bulicsov az egyik legszínesebb orosz SF-szerző, fantáziája lebilincselő és határtalan, műveit a humanizmus és a játékosság teszi különösen szerethetővé.

A ?Nagy Vágás utáni világ futurisztikus Japánjában Evan, a szlovén színházrendező egy elveszett szerelem emlékétől menekülve állít színpadra egy darabot. Szemünk előtt egy embertelen megapolisz pusztuló társadalmának képe rajzolódik ki, melynek tagjai a magány elől a drogokhoz menekülnek. A főhős otthontalanságát, számkivetettségét szinte kozmikus méretűvé növeli a külvilág káosza. Eközben a szlovén vidék szívében az abszurdan diszfunkcionális Volk család feje, az egykori honvédelmi miniszter és politikus Kras születésnapi ünnepségébe csöppenünk, amely a régi sérelmek és viták fölhánytorgatásával, új konfliktusokkal is együtt jár. Végül megismerkedhetünk a költőnő, Zoja üzenetével, miszerint csak a művészet mentheti meg a társadalmat, mely a Nagy Kakofóniát megszakító Nagy Vágás után széttagozódott, olyannyira, hogy lehetetlenné vált benne a kommunikáció. Mindhárom főszereplő hozzájut egy repülőjegyhez Šivbe, az ütközőzónába, ahol a szálak összeérnek. Valamennyien a Nagy Vágás utáni világrendszer valósága elől menekülnek, amely az emberek számára az elveszettség és az egymástól való elidegenedettség világát hozta magával. A szlovén szerző hol groteszken szatirikus, hol költőien emelkedett nyelvezetű, különleges posztapokaliptikus regénye írójának első önálló köteteként is lelkes fogadtatásra talált hazájában, majd 2016-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Azóta 11 nyelvre fordították már le.

A ?sajátos humorral átszőtt, szórakoztató és egyben gondolatébresztő történet során az I. Világháború előestéjén Cyril Grey, a fiatal fehér mágus, a Szent Rend Páholy tagja, elcsábít egy fiatal nőt, Lisa la Giuffriát, és rábeszéli, hogy segítsen neki a Fekete Páholy mágusai elleni küzdelemben oly módon, hogy egy különleges képességű gyermeket szül. Ahhoz, hogy a fehér mágus ereje megnövekedjen, vagyis, hogy a Holdgyermek megszülethessen, az anyának mágikus védelem alatt kell töltenie a várandóság idejét. A Fekete Páholy mágusa, Douglas mindent elkövet, hogy megakadályozza Cyrill tervét, ami jóval több, mint amit a látszat mutat. A mágikus párviadal ugyanis az egész emberiség sorsára kihat, mert az időközben kitörő I. Világháború végkimenetelét is befolyásolhatja. Aleister Crowley a huszadik század egyik legérdekesebb és legellentmondásosabb személye. Okkultista, mágus, író, költő és hegymászó, aki fontos tagja volt több okkult szervezetnek, többek között az Arany Hajnal Rendnek, az Argenteum Astrum-nak és az Ordo Templi Orientis társaságnak is. Leginkább mágikus írásai révén vált ismertté, sőt hírhedtté, sokan „a világ leggonoszabb embere” címmel illették, ám a modern kori ezoterikus gondolkodásra gyakorolt hatása vitathatatlan.

Valamikor 1943 augusztusában egy eszéki rádióállomáson titokban dolgozó aktivisták különös zajokra, neszekre lesznek figyelmesek a rádióhullámokon szörfözve. A sustorgásból kibontakozik egy női hang, akivel beszélgetni kezdenek. A titokzatos kommunikáció két világ között zajlik. A töredezett női hang a szlavóniai Villyóról érkezik, talán egy másik korból, egy romos házból, ahol két nővér él a természet ölén, akik valami katasztrófa elől menekültek fejvesztve a lakatlan településre. A fiatalabbik lány magnóra mondott monológja, a talányos, idegen világok közti rádióbeszélgetés átirata és egy tudós 1949-re datált akusztikai tanulmánya olvasható a horvát Luka Bekavac Európa-díjjal jutalmazott, trükkös regényében, mely a kommunikáció rejtelmeiről szól, háttérben egy homályban maradó történelmi és természeti katasztrófával. Luka Bekavac 1976-ban született Eszéken. A Zágrábi Bölcsészkaron tanít világirodalmat, ez a második regénye.

Emberemlékezet ?óta létezik a hétköznapi valósággal párhuzamosan egy második, varázslatos világ, a boszorkányok és varázslók világa – vagyis különböző, mágikus képességekkel bíró, egymással is folyton hadakozó idegen fajok bonyolult társadalma. Miután az emberek évszázadokig üldözték őket, e titokzatos lények visszavonultak egyetlen városba, amelyet ma is erős varázslatokkal rejtenek el a hétköznapi halandók elől. Ám a titok lassan napvilágra kerül, ahogy Moszkvában egyre több megmagyarázhatatlan bűntény történik, és Kornyilov rendőrnyomozó életében először nem érti az összefüggéseket… Vagyim Panov sorozata egy lenyűgözően eredeti, teljességgel új és komplex világot teremt, amelyben a mágia megfér a legmodernebb technológia mellett, a szomszéd irodaházról is kiderülhet, hogy mesterien álcázott varázslótanya, és az emberek hétköznapjaiba lassan beszivárgó párhuzamos kultúrák konfliktusai hol hátborzongató, hol nagyon vicces, de végig szédítően izgalmas kalandokba sodorják az olvasót. Szergej Lukjanyenko Őrség sorozata és Dmitry Ghlokovsky Metro 2033 könyve után új urban fantasy világsiker Oroszországból.