Metropolis Media strana 8 z 26

HARCRA FEL! A HALHATATLANOKNAK PUSZTULNIUK KELL! Az olümposziak egy évtizeddel ezelőtt tértek vissza a Földre. Az ősi görög istenek élő megtestesülései ők, küldetésük, hogy állandósítsák a rendet és stabilitást a világban. Természetesen a saját elképzeléseik szerint. Minden ellenállás hasztalannak bizonyult, és azóta az emberiség a jótékony isteni elnyomás rabigáját nyögi. Aztán a volt londoni rendőrnő, Sam Akehurst kap egy meghívást, ami túl csábító ahhoz, hogy visszautasítsa: csatlakozhat egy kisebb gerillacsapathoz, mely hipermodern fegyverek és testpáncélok segítségével kíván szembeszállni az olümposziakkal. Titánok, így nevezik magukat. És mindenre elszántan meg akarják dönteni a nagy hatalmú zsarnokok és szörnyszolgáik rémuralmát. Az angol szerző Panteon-ciklusának kötetei egymástól független, párhuzamos világokban játszódnak, csak két dolog közös bennük: a háttér aprólékos kidolgozottsága és a nyaktörő iram. Nonstop akció és annyi információ a görög mitológiáról, hogy a jövőben egyetlen olvasóját sem lepheti meg az ősi istenek váratlan támadása! "Az a fajta összetett, akcióközpontú SF, amit Dan Brown tudna írni... ha Dan Brown tudna írni" - The Guardin

A Sztrugackij fivérek fantáziabirodalmában semmi nem szimplán fekete vagy fehér. Történeteik csöppet sem egyszerűek vagy kiszámíthatók: vérbeli meghökkentő mesék, középpontjukban a kisemberrel, akit az sem érdekel, ha a szomszédságban véget ér a világ, csak élik tovább a maguk hétköznapi életét. Kötetünk ezúttal két kisregényt tartalmaz, melyek klasszikus forgatókönyvekre kínálnak újszerű, rendhagyó megoldásokat. A marslakók második inváziója H. G. Wells ősrégi ötletét porolja le a Földünkre érkező idegen támadókról, akiket az emberiség semmiféleképpen nem képes megállítani. Sztrugackijéknál azonban az emberek csak addig szegülnek ellen, míg rá nem jönnek, hogy kicsinyes számításukat a földönkívüli elnyomás alatt ugyanúgy megtalálják, sőt talán még jobban is élhetnek, mint korábban... mindössze egy aprócska árat megfizetve. Az Egymilliárd évvel a világvége előtt akár szokványos katasztrófatörténet is lehetne, ha más írta volna. Így azonban izgalmas krimibe oltott fejtegetéseket kapunk a világegyetem működéséről, a véletlenek és az ember szerepéről benne... ami talán egyáltalán nem egyezik meg az iskolában tanultakkal.

A Nagy Vágás utáni világ futurisztikus Japánjában Evan, a szlovén színházrendező egy elveszett szerelem emlékétől menekülve állít színpadra egy darabot. Szemünk előtt egy embertelen megapolisz pusztuló társadalmának képe rajzolódik ki, melynek tagjai a magány elől a drogokhoz menekülnek. A főhős otthontalanságát, számkivetettségét szinte kozmikus méretűvé növeli a külvilág káosza.Eközben a szlovén vidék szívében az abszurdan diszfunkcionális Volk család feje, az egykori honvédelmi miniszter és politikus Kras születésnapi ünnepségébe csöppenünk, amely a régi sérelmek és viták fölhánytorgatásával, új konfliktusokkal is együtt jár.Végül megismerkedhetünk a költőnő, Zoja üzenetével, miszerint csak a művészet mentheti meg a társadalmat, mely a Nagy Kakofóniát megszakító Nagy Vágás után széttagozódott, olyannyira, hogy lehetetlenné vált benne a kommunikáció.Mindhárom főszereplő hozzájut egy repülőjegyhez ?ivbe, az ütközőzónába, ahol a szálak összeérnek.

A sziget múltját szörnyű titok övezi, amit a korrupt, elnyomó hatalom minden eszközzel rejteni próbál. Hamarosan Eliana élete is veszélybe kerül.

Amikor a súlyos dadogástól és önbizalomhiánytól szenvedő Jenny Dove, a „Semmi lány” megpróbál véget vetni életének, megjelenik Thomas, a misztikus, aranyszínű, gyömbéreskeksz-illatú ló, melyet csak ő lát. Segítségével Jenny váratlanul szert tesz egy férjre – az elbűvölő és kaotikus festő, Russel Checkland személyében, s innentől már semmi sem úgy alakul, ahogy tervezte. A túlságosan féltő és elnyomó rokonokkal, valamint a világ legszétszórtabb házastársával megáldva, Jennynek vajon sikerül-e „Semmi lányból” „Nem Semmi lánnyá” válnia? Méghozzá gyorsan! Jodi Taylor bestseller St. Mary-krónikák sorozatának rajongói számára kötelező, de bárkinek ajánlható olvasmány ez az angol humorú, thrillerrel és egy csipet misztikummal megfűszerezett romantikus regény.

A narratív monológ formájában megírt regény nélkülözi a kerettörténetet, központi figurája egy sikeres másodvonalbeli írónő, aki erotikus ponyvaregényeket ír. Az ő gondolatfolyama tárul elénk egy véget nem érő monológban élete fájdalmas csomópontjaival, személyes válságával. A borgőzös, keserédes, áradó szövegben nehezen válik szét jelen és múlt, valóság és álom, megtörtént és elképzelt, tudatos és tudattalan, reflexív és ösztönös. Ebben az állandó szürkés ködben a tárgyak, a jelenségek és a történések lebegnek, elveszítik kontúrjaikat, és egymásba olvadnak, átjárhatóvá válnak, montírozódnak. Az ember-, lélek- és emlékszilánkok szétszóródnak, ragasztásra várnak, némelyik szelekcióra, söprésre, vagy a megfelelő kukába. Petra Hulová 2002-ben egyik pillanatról a másikra robbant be az irodalmi köztudatba Nagyanyám emlékezete című regényével, amely az évtized egyik legolvasottabb cseh könyve lett. Magyarul 2004-ben jelent meg, majd egy év múlva a Homályos üvegen át követte. A Mostoha sors az írónő legszemélyesebb, legintimebb írása. "A Mostoha sorsban a cselekményt úgy kell keresnünk, mint az óceán alatti olajmezőket, meddő kőzet helyett azonban nyelvi, képi és tematikus gyöngyszemekre, nem mindennapi asszociációkra bukkanunk. (...) A könyv élő bizonyítéka annak, hogy Petra Hulová tehetsége kéz a kézben jár az ötletességgel, a szorgalommal és a fegyelemmel." (Klára Kubíeková) "Szerintem ez a vékonyka kis új könyv a legjobb, amit Hulová valaha is írt." (Petr. A. Bílek)