Metropolis Media strana 6 z 26

Peter Glebski rendőrfelügyelő egy kellemesen eltöltött szabadság reményében érkezik az eldugott, hegyvidéki fogadóba. Minden jól is indul, amíg elő nem kerül az első halott... Azután a dolgok rohamosan rosszabbra fordulnak: lavina zárja el a fogyatkozó vendégseregletet a külvilágtól, a telefon is megsüketül, s a kikapcsolódásra váró nyomozó egyszeriben ott találja magát egy egyre rejtélyesebb gyilkossági ügy kellős közepén, csupa potenciális tettessel körülvéve. Ráadásul az eset megoldását az sem kimondottan segíti elő, hogy a nyomok egyike-másika látszólag világunk határain túlra vezet... A Sztrugackij fivérek ismét nem egy megszokott SF-et tesznek le elénk, hanem egy vérbeli bűnügyi történetet, amelyben persze semmi sem a várakozásoknak megfelelően alakul. Mert mit is várhatnánk egy olyan krimitől, amiben a halott nem halott, a gyanúsítottak egy része pedig talán nem is ember? Ez a kötet immár másodszor jelenik meg magyarul, mégis teljes joggal mondható első kiadásnak, hiszen új fordításban lát napvilágot, közel ötvenoldalnyi olyan szövegrésszel, amely mindeddig ismeretlen maradt a hazai olvasók előtt.

Hat hónap telt el a Halálos Zóna eseményei óta. Pszichnek nyoma veszett, Iván Szivercev pedig, a biológusból lett, botcsinálta kettősügynök még mindig a tiltott területet járja. Nem ő döntött így, a főnöke terveit hajtja végre, de a tápláléklánc alján nem is tehetne mást. Amúgy jó dolga van, katonák védik minden veszélytől, csak egy tisztességes fürdő meg egy jó pofa sör hiányzik neki nagyon. A főnöknek a duplikátor kell, de az Pszichnél maradt. Szivercev elsődleges feladata az ő előkerítése. Csakhogy másik "főnöke" is mozgatja a szálakat: Pokatyilov, a maffiózó. És természetesen neki is a duplikátor a szíve vágya. Amikor Szivercev fölfogja, hogy két úr között csak a föld alá kerülhet, kétségbeesetten keresni kezdi a kiutat, úgy képletesen, mint szó szerinti értelemben. Azután Pszich ugyanolyan titokzatos módon, ahogy eltűnt, előkerül, és összevissza beszél valami felsőbbrendű lényről, aki a mutánsokat irányítja. És nem, ő nem a duplikátort akarja, hanem azokat, akik keresik. Nem feltétlenül élve. Vlagyimir Vasziljev újabb STALKER-regényében is pörögnek az események, az izgalmak és rejtélyek egyre halmozódnak, a Zóna pedig még mindig halálos. A sorozat rajongói még mélyebbre merülhetnek ebbe a titokzatos világba, amit egy áttekintő bevezető és a szöveget kísérő gazdag jegyzetanyag is segít. E NÉLKÜL A KÖNYV NÉLKÜL BE NE MERÉSZKEDJ A ZÓNÁBA!

A Sztrugackij fivérek kultikus regénye mára két film és egy rendkívül sikeres komputerjáték-sorozat formájában is tovább él. Ez utóbbihoz íródott az a regényfolyam, amelyben az eredeti történetet átlényegítve Vlagyimir Vasziljev és későbbi szerzőtársai a Zóna grandiózus időtlenségét összekötik hétköznapi világunk kicsinyes, kíméletlen valóságával.

Vajon mi történne világunkkal, ha egy természeti katasztrófa következtében az emberiség elveszítené legfőbb technikai szövetségesét a mindennapokban, az elektromos áramot? Ondřej Neff maró politikai szatírájú világvége-történetében pontosan ez a döbbenetes esemény következik be, és pillanatok alatt gyökeresen rendezi át társadalmunk alapvető hierarchiáját. A cseh szerző pedig mindezt sajátos, közép-kelet-európai szemüvegén keresztül mutatja be. E monumentális, hol groteszk, hol drámai freskó jeleneteiben egy új középkor nem feltétlenül kézzelfogható sötétsége tárul elénk. Az Európa-díjas szerző e regényét megjelenése évében a legjobb cseh SF-nek szavazták meg, és most végre egy átdolgozott, modernizált változata a magyar olvasókhoz is eljuthat. Robert Merle Malevilja találkozik Ladislav Fuks műveinek (A hullaégető, Mooshaberné egerei) akasztófahumorával!

A 20. század elején a statisztikusok azt mondták, a Föld akkori teljes népessége elférne a Wight-szigeten. 1968-ban már csak egy duplaakkora szárazulaton fért volna el mindenki, mondjuk Man szigetén. Mai, több mint 7 milliárd főt számláló emberiségünknek Zanzibár teljes területére lenne szüksége, és még akkor is vizes lenne néhányunk lába. A 2010-es évek túlnépesedett, társadalmi feszültségekkel teli világában két New York-i fiatalember keresi a helyét. Akaratukon kívül keverednek bele történelemformáló eseményekbe, melyek a bolygó elmaradottabb területeiről kiindulva alapjaiban fogják megrengetni a nemzetközi gazdaság és politika felépítményét, kihatva a Föld minden lakójának életére. És hogy a dolgok tovább bonyolódjanak, az egyik nagyvállalat megalkot egy öntudattal bíró szuperszámítógépet John Brunner Hugo- és Brit SF-díjas, monumentális regénye hol kémtörténetre emlékeztet, hol John Dos Passos társadalmi panorámáit idézi, megelőlegezve William Gibson Neurománcát és még tucatnyi, később íródott SF-művet. Jóslatai a megjelenése óta eltelt évtizedek alatt bámulatos számban váltak valóra, az elharapózó iskolai erőszaktól és terrorakcióktól kezdve, Kína szuperhatalommá válásán és az európai országok unióba tömörülésén keresztül, egészen a biotechnológia előretöréséig és az egyneműek kapcsolatának széles körű elfogadásáig. Nem véletlenül válogatták be minden idők 100 legjobb SF-regénye közé.

1912 márciusában a Föld történelme új irányt vett. Bekövetkezett a Csoda, és Európa addig ismert formájában megszűnt létezni. A helyén megjelent Darwinia, egy új kontinens tele ismeretlen növényekkel és állatokkal, elképzelhetetlen veszélyekkel és fantasztikus titkokkal. A környező vidékekről expedíciók indulnak a felderítésére, többek között a vallási fundamentalisták hatalmába került Amerikából is, mely újra el akarja vinni a civilizációt e friss Újvilág vadkeletére. Az expedícióba jelentkezik Guilford Law, a fiatal fényképész, aki gyermekkorában átélte a Csoda bekövetkeztét, és most különös álmok kísértik. Álmok, melyek mindenre magyarázatot adhatnak, talán még létezésünk alapkérdéseire is. A kanadai sztárszerző újabb regénye az izgalmakat halmozva gondolkodtat el világunk törékenységéről, valóságunk viszonylagos voltáról. A mű megjelenését követően elnyerte az Aurora-díjat, és a Hugo-jelöltek közé is beválogatták.

Dmitrij Svedov Setét Másféle két év pihenő után visszatér, és második szintű létére azonnal vezetői feladatot kap: menjen Kijevbe, és élessze újjá a felmorzsolódott Nappali Őrséget. Ám épphogy elkezdi a hivatal felállítását, rejtélyes gyilkosságok történnek, melyek különös ismertetőjegye, hogy az áldozat életenergiáját elszívták. A nyomozás első percétől kezdve egyre szövevényesebb helyzetekbe kerül bele, olyanokba, amelyeket még a Legfelső szintű mágusok sem képesek megmagyarázni, pláne megoldani. A szálak idegen mágusokhoz vezetnek, akik egy másik, ismeretlen szférában tevékenykednek, nincs nyomuk a Homályban. Mintha az időben ugrálnának. Svéd egyre inkább azt veszi észre, hogy nem ő irányít, a nyomozás vezeti őt. Folyamatosan döbben rá, hogy miközben olyan dolgokat old meg, amiket a legmagasabb rangúaknak sem sikerült, furcsa, háromoldalú meccset játszanak vele a Fénypártiak, a Setétek és az Inkvizíció... A Nappali Őrség társszerzője, a Káosz-Őrség írója továbbgondolta Szergej Lukjanyenko világát, izgalmas, új történettel bővítve a ciklust. Más szereplők, más helyszínek, de a hangulat a régi.

Vitya A fiú még nincs 15 éves, az Éjszakai Őrség iskolájába jár, de hirtelen kiemelik osztálytársai közül, hogy élete legnehezebb feladatát bízzák rá. De vajon felnőtt-e már hozzá? Dmitrij A mélyen vallásos matematikatanár egyszerre szembe kell nézzen tulajdon másféleségével. Összeegyeztethető-e hite a természetfölötti lények körülötte tobzódó, egyszerre varázslatos és veszedelmes világával? Aramis A Fénypárti kandúrőrség vezetője különös, "macskafölötti" hatalomra tesz szert, melynek segítségével érteni kezdi az emberek beszédét. Három nem mindennapi hős, három rendkívül súlyos döntés. A világ sorsa, a Fény és Setét erőinek kényes egyensúlya múlhat azon, hogy határoznak. Három rövidebb történet két szerző tollából, mely újabb színekkel tölti meg Szergej Lukjanyenko Őrség-univerzumának egyre gazdagodó palettáját. És a rajongók számára megkönnyíti a következő regény megjelenéséig tartó, kényszerű várakozást.

Miről gondolkodnak a kutyák? Tudnak-e a kutyák számolni? Hogyan mutatják ki kötődésüket? Hogyan segíthetik a kutyák robotok kifejlesztését? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják az etológusokat. A könyvből megtudható, hogyan lehet kísérletek révén tudományosan is bebizonyítani, amit a gazdák mindig is tudtak: A kutya az ember legjobb barátja.Dr. Mund Katalin tudományszociológus a kulturális antropológia módszereivel figyelte meg az ELTE Etológia Tanszéken dolgozó etológusok munkáját, amikor a kutyákat vizsgálják. Mit keres egy kutyákhoz kicsit sem konyító szociológus az etológusoknál? Nos, a szociológiát, mint társadalommal foglalkozó tudományt sok minden érdekli. Többek között éppen az is, hogyan születik egy új tudományág, és miként működik a tudomány? Az ELTE Etológia Tanszéke ma a tudományos mező élvonalába tartozik. A könyv segít megérteni, milyen rögös utat kellett bejárniuk a kutatóknak, hogy létrehozhassanak, és világszínvonalra emelhessenek egy korábban nem létező tudományos területet, a kognitív kutya etológiát, vagyis a kutyák gondolataival foglalkozó tudományágat.A könyv arra keresi a választ, miként művelhető egy adott tudományág hazánkban, azaz milyen egyéni és csoportszintű stratégiákra van szükség ahhoz, hogy egy tudományterület itthon kialakulhasson és fennmaradhasson. Milyen nehézségekkel kell szembenézniük a kutatóknak? Milyen - nem tudományos - tevékenységeket kell végezni ahhoz, hogy egy kutatócsoport működni tudjon? Milyen társadalmi tényezők játszanak szerepet egy csoport sikerében? Részletesen bemutatja, miként dolgoznak az etológusok, milyen hipotézisekből indulnak ki, miként kísérleteznek, és miként interpretálják a kísérletekből nyert adatokat. A kötet egyaránt izgalmas csemegét nyújt a kutyakedvelők és az etológia iránt érdeklődő olvasók számára, ugyanakkor azoknak is érdemes elolvasniuk, akik a tudományok általános működési mechanizmusait szeretnék megérteni. A könyv nem csupán egy feltörekvő új tudományterület titkairól lebbenti fel a fátylat, de abban is segít, hogyan gondolkozzunk a kutyákról, s a kutyák gondolatairól, s talán kicsit arról is, hogyan tovább, mi lehet a kutya után.

Létezik egy japán cég, amelyik titkos szolgáltatást nyújt gazdag emberek számára: képesek lemásolni bármelyik hírességet, hogy ügyfelük eltölthessen velük egy-két hetet valamelyik egzotikus nyaralóhelyen. Robert Turner amerikai multimilliomos a feltörekvő színésznőt, a csodálatos szépségű Liliant rendeli meg. A másolat tökéletes, és mesterségesen elfojtott emlékekkel, boldog tudatlanságban élvezi a nyaralást a megrendelővel, mit sem sejtve arról, ki is ő valójában. A projekt azonban félresiklik. A másolat emlékei kezdenek előjönni... Ronil Caine lenyűgöző első regénye új színt hoz a science fiction zsánerébe egy friss, feszes és félelmetesen aktuális történettel.

A stalker életében egyszer eljön az a pillanat, amikor már nem is tudja, miért megy a Zónába. Úgy vonzódik hozzá, mint gyermek az anyjához, mint vadállat az itatóhoz, mint virág a naphoz. Nem tudja, mit eredményez az útja, csak azt, hogy kezével rejtélyeket és szentségeket fog kiszakítani a Zóna méhéből. Néhány év után a stalker függővé válik. Nem élhet a Zóna nélkül. Nem tud meglenni a halálos kockázat nélkül, az őt körülvevő csend nélkül, a feje fölötti bágyadt napfény nélkül. Próbáld meg fél évre bezárni a négy fal közé, és megtapasztalhatod, milyen a stalker a Zóna nélkül. Pedig folyamatos küzdelem az élete: ki a fogát hagyja ott, ki csak valamelyik testrészét. Stalker volt, de most nyomorék, aki már nem mehet a Zónába. Végzete arra ítélte, hogy ott éljen a közelében, hallja hívását, lássa, ahogy szerencsésebb bajtársai elmennek és visszatérnek, s meghaljon a vágytól, mely már soha sem válhat valóra. A legtöbb stalker életében eljön a végső összecsapás ideje is, amikor határoznia kell: boldogan hal meg a csatában, vagy életben marad, emberi roncsként. Ez egy nagyon fontos döntés, mindenki a saját képességei szerint hozza meg: megtáncoltatni ellenségeit egy halálos forgatagban, és egyesülni velük a Zóna időtlenségében, vagy feladni egy részt saját belső világából, és megmenteni azt, ami ezután már alig ér valamit: az életét. Az igazi stalker megérzi, amikor eljön a végső csata ideje. És ezt mindenki másképp éli meg. De ha felfogtad, ha megragadtad, ha beléd ivódott, akkor neked már semmit sem kell elmagyarázni. Az utolsó pillanat, átitatva a csata gyönyörűségével - mi lehet ennél szebb?

Párizs, 1463 - A Châtelet tömlöcében Villon raboskodik, halálos ítéletének végrehajtására várva... Anglia, 1912 - Tatiana Kensington Burroughs, a Kensington-major úrnője New York-i utazást tervez a kor legnagyobb és legmodernebb óceánjáróján, a Titanicon... Actiumi-öböl, i. e. 31 - A Marcus Vipsanius Agrippa által vezetett hadiflotta felsorakozik, hogy megakadályozza Antonius és Cleopatra szökését Görögországból... London, 2018 - Adam Banks antikváriustól, az SAS valamikori ezredesétől elrabolják legértékesebb kincsét, az időkristályt... 2018. június 7-én megáll az idő a Földön! A köztes világ alakváltói, az időn kívül létező primorok azonban adnak egy utolsó esélyt néhány kiválasztottnak, hogy megfordítsák az emberiség sorsát. A tét nagy, az idő rövid: mindössze néhány órájuk van a feladat végrehajtására... Miként kapcsolódik a történetbe az ókori Római Birodalom és Marcus Vipsanius Agrippa, a középkori Párizs és François Villon, illetve a Titanic katasztrófája? Molnár Csaba idősíkokon átívelő, pörgős, izgalmas kalandregényéből mindez kiderül.

Leopold Durman bátor fickó. Legalábbis kollégái az osztrák rendőrség prágai kötelékénél ezt gondolják róla. 1866. január elsején ez a bátor fickó megkapja élete nagy ügyét: csípje el a cseh történelem első igazi pszichopata sorozatgyilkosát. De miért pont szegény Durman? Miért kellett a cseheknek ennyit várni az első sorozatgyilkosukra, és az miért csak egy fiktív regényszereplő? Milyen titokzatos erők mozgatják a közép-európai történelem szálait? Mik a hatalom helyes és helytelen gyakorlásának alapelvei? Hol adják Prága legomlósabb majoránnás oldalasát, és messze van-e a fogadó a Jeruzsálemtől, ha az ember ledolgozná a vacsorát? Ja, hogy mi az a Jeruzsálem? Petr Stančík provokatív, misztikus-gasztro-pornográf thrillere mindenre megadja a választ.

Béri "Balogh" András, a Kulturális Minisztérium alkalmazottja számára a nagy kaland egy áramszünettel kezdődik. Aztán kiderül, hogy nemcsak az elektromosság nem jön vissza, de vele együtt eltűnt egy sor más technikai eszköz, elsősorban a motoros járművek. És ami még ennél is különösebb: az emberek nagy része. A kormány maradéka azonnal kihirdeti a szükségállapotot, és futárokat küld a szomszédos országok felé, kideríteni, máshol is hasonló-e a helyzet. András és kollégája, Géza a déli irányt "nyeri meg", egészen pontosan Horvátországot. Kerékpár nyergébe pattanva indulnak útnak, és sejtelmük sincs róla, hogy ezzel valójában az egész emberiség sorsa került a kezükbe. Mert az idilli, bár a szokásosnál jóval kihaltabb adriai tengerparton egy olyan találkozás vár rájuk, amely fenekestül felforgatja mindazt, amit fajunk egyetemes történelmeként tartunk számon. Az apokaliptikus vízió elengedhetetlen velejáróiként olyan információk birtokába juthatunk, mint a sörcsapolás és a halászléfőzés rejtelmei, megtudhatjuk, meddig él egy fa, valamint hogy más szemében könnyebb-e észrevenni a szálkát, vagy a saját hátsónkban. Lovas Lajos, a sci-fibe oltott politikai leleplező-burleszk Zsoldos Péter-díjjal koronázott királya az Agydobás és az N után ismét a hazai viszonyokat állítja pellengérre, az elképzelhető legzöldebb világvégével kombinálva.

Tallinn, anno Domini 1422. Melchior, a patikárius ezúttal két helybéli nő rejtélyes ügyeibe keveredik bele. Egyikük a hóhér fiatal lánya, Wibeke Bose, a másik egy gazdag kereskedőfeleség, Else Werdynchusen. Mindketten a városi társadalom perifériájára szorultak: az első apja foglalkozása miatt, a második pedig azért, mert külhoni származású, és nő létére szokatlanul erélyes. A két nőt egy titokzatos fiatalember, Steffen személye köti össze, akit egy őt ért támadás után Wibeke ápol, és aki később Else asszony házába kerül. A férfi sérülése következtében emlékezetkiesésben szenved, sem a saját nevét nem tudja, sem azt, miért jött Tallinnba. És nem emlékszik ellensége kilétére sem, noha az árnyékként követi, és kíméletlenül végez mindenkivel, akinek birtokába kerülhetett Steffen titka. Melchior azonban ismét nyomozni kezd, és a láthatatlan gyilkos nyomába ered... Az észt szerző történelmi krimisorozata immár világszerte egyre népszerűbb, első két részét angolra is lefordították. Mi most a harmadik izgalmas kalandot adjuk a magyar olvasók kezébe.

Bő százévnyire a jövőben a Földön kialakult az eszményi társadalom. Az ideális kommunista világállam polgárai jólétben élnek, a tudomány minden jóval ellátja őket, anyagi és szellemi értelemben egyaránt. De vajon hogy fogadja ezt a tökéletességet két élő őskövület, a múltból egy elveszettnek hitt űrhajóval hazatért két kozmonauta, Szergej Kondratyev és Jevgenyij Szlavin? Ismerkednek régi-új otthonukkal, feladatokat vállalnak, kihívásokat keresnek a megváltozott világban. Vajon számukra is kielégítően működik-e a tökéletes társadalom, megtalálják-e, amit keresnek itt, a Földön? Sikerül-e beilleszkedniük, ha már a világűrt elzárta előlük a baleset, amit túléltek? Ahogy azt is nyomon követhetjük, miként találja meg helyét e társadalomban az a négy fiatal, akik bár az új kor szülöttei, mégis gyakran kételkednek benne, hasznos tagjaivá válhatnak-e az emberiségnek, fel tudnak-e nőni gyermekkori példaképükhöz, az egyesek szerint hős, mások szerint esendő Gorbovszkijhoz... Az európai SF-nagymester testvérpár életművében központi szerepet töltött be az évtizedeken át írt Delelő-univerzum. Ennek a - tucatnyi hosszabb-rövidebb írást magába foglaló - ciklusnak legfontosabb darabja e filozofikus-kalandos novellafüzér, melynek magyarul eddig csupán egy korai, rövidebb változata jelent meg Ugrás a jövőbe címmel. Ezúttal a szerzők szándéka szerinti teljes mű olvasható szöveghű, új fordításban.