Metropolis Media strana 5 z 26

Az SF európai nagymestereinek legfilozofikusabb regénye közel két évtizeden át nem jelenhetett meg, csupán szamizdat formájában járt kézről kézre. De ne is csodálkozzunk ezen, hisz egy környezetéből kiszakított, izolált embercsoport viselkedésén keresztül szemlélteti történelmünk, társadalmi berendezkedési formáink buktatóit, és ezt lássuk be, egy diktatórikusabb hatalom sem olvassa szívesen. A Város az égbe nyúló, megmászhatatlanul sima fal és a feneketlen Szakadék közé szorítva éli mindennapinak igazán nem mondható mindennapjait. Lakói - németek, amerikaiak, oroszok, japánok, kínaiak, svédek és még ki tudja, hányféle náció fiai-lányai - sokat vitatkoznak arról, vajon a Földön vagy egy másik bolygón, esetleg egy másik galaxisban vannak-e. Csak az biztos, hogy valamennyien önként vállalták (ki az életét mentve, ki lelkesedésből, ki puszta kíváncsiságból) a részvételt a Kísérletben. Ám a Kísérletről nem tudnak, nem is tudhatnak semmit, hiszen ha tudnák, miről van szó, az befolyásolhatná viselkedésüket, cselekedeteiket... Így viszont lassan megszokják a legképtelenebb dolgokat, a Várost váratlanul elárasztó majmokat, a helyét önkényesen változtató Vörös Épületet, az abszurdnál abszurdabb rendelkezéseket is, hiszen ki tudja... A Kísérlet az Kísérlet.

A gravitonemissziókkal kísérletező tudósok laboratóriumának környékét robbanások sorozata rázza meg. Először terrortámadásra gyanakodnak, de újabb kísérletek sora bebizonyítja, hogy valójában saját találmányuk az, ami egy mellékhatása révén a hatáskörzetében valamennyi hagyományos, lőport alkalmazó robbanószerkezetet aktivál. Ez akár a fegyverkezés végét, a világbéke eljövetelét is jelenthetné, de hamar kiderül: mint minden új technika, ez is felhasználható sötétebb célokra. Vajon mit tehetnének a tudósok? Hazafias megfontolásokból először a hadsereggel lépjenek kapcsolatba, vagy a demokrácia erejét próbára téve tárják a nagy nyilvánosság elé a felfedezést? A két szerző politikai thrillerbe oltott vitaregényét láthatóan alapos kutatómunkára alapozta, és nem fél bátran ütköztetni az egymásnak ellentmondó álláspontokat. Vajon kikerülhet-e győztesen az emberiség a halálos kötélhúzásból? Mi lesz a végeredmény: világháború vagy világbéke?

A gravitonemissziókkal kísérletező tudósok laboratóriumának környékét robbanások sorozata rázza meg. Először terrortámadásra gyanakodnak, de újabb kísérletek sora bebizonyítja, hogy valójában saját találmányuk az, ami egy mellékhatása révén a hatáskörzetében valamennyi ... Folytatás ›› hagyományos, lőport alkalmazó robbanószerkezetet aktivál. Ez akár a fegyverkezés végét, a világbéke eljövetelét is jelenthetné, de hamar kiderül: mint minden új technika, ez is felhasználható sötétebb célokra. Vajon mit tehetnének a tudósok? Hazafias megfontolásokból először a hadsereggel lépjenek kapcsolatba, vagy a demokrácia erejét próbára téve tárják a nagy nyilvánosság elé a felfedezést? A két szerző politikai thrillerbe oltott vitaregényét láthatóan alapos kutatómunkára alapozta, és nem fél bátran ütköztetni az egymásnak ellentmondó álláspontokat. Vajon kikerülhet-e győztesen az emberiség a halálos kötélhúzásból? Mi lesz a végeredmény: világháború vagy világbéke? A(z) Tűzszünet 1. (Könyv) szerzője Arthur C. Clarke.

Kis csapat próbál elszökni a birodalomból, élén Marcusszal, a feltételezett új Üdvözítővel, és Ilmarral, a tolvajjal. Amikor a hatóságok csapdájába esve túlerővel kerülnek szembe, Ilmar szabadságát föladva menti meg a többieket. A csapat szétszóródik, de többségük mégis ... Folytatás ›› újra összefut Pannónia fővárosában, Aquincumban. Közben a szálak egyre kuszálódnak, és Marcus hűséges követői közt felüti fejét a kétely: a fiú valóban az Úr új, földi helytartója, vagy valami sokkal sötétebb hatalmat képvisel? Közeleg a végső összecsapás, melynek kimenetelétől függhet a világ sorsa. Ha Marcus beveti az Eredendő Igét, az bőségszaruként visszahozhat a földre minden elrejtett kincset, még a vasat is. Csakhogy a hatalom minden eddiginél rettenetesebb eszközének is bizonyulhat. Az Őrség-könyvek Európa-díjas, immár az angolszász piacon is sikeres szerzőjének kétkötetes ciklusa döbbenetes befejezéséhez érkezik ezzel a regénnyel, mely többek közt egy alternatív Magyarországra is elrepíti kíváncsi olvasóit. A(z) Igék földje (Könyv) szerzője Szergej Lukjanyenko.

Amikor a Terabyte Laboratórium fizikusai, a Nobel-díjas Karl Brohier és a fiatal, lelkes Jeffrey Horton kidolgozták a Ravasz névre keresztelt, fegyverellenes fegyvert, még nem sejtették, mit vesznek ezzel a nyakukba. Hiába küszöbölték ki azóta a szerkezet mellékhatásait, s tették biztonságosabbá ... Folytatás ›› a második prototípust. A Béklyó ugyan már nem idéz elő nem kívánt robbanásokat, csupán ártalmatlanít minden lőfegyvert és bombát, az embert azonban nem lehet ártalmatlanítani. Hiába a kutatók minden jóindulata, ha valami felhasználható gyilkolásra, azt előbb-utóbb be is vetik. A két szerző politikai thrillerbe oltott vitaregényét láthatóan alapos kutatómunkára építette, és nem fél bátran ütköztetni az egymásnak ellentmondó álláspontokat. A történetből természetesen a kalandok sem maradnak ki, és még az utolsó oldalak is tartogatnak meglepetéseket. A(z) Tűzszünet 2. (Könyv) szerzője Arthur C. Clarke, Michael Kube McDowell.

Amikor egy idegen civilizáció küldötte érkezik a Földre, úti céljául a torontói Royal Ontario Museumot választja. A múzeum egyik munkatársával, Thomas Jerichóval lép kapcsolatba, aki meglepődve veszi tudomásul, hogy Hollus, a pókszerű lény bolygónk történelmét jött tanulmányozni, párhuzamokat keresve más civilizációk sorsával. Nem kisebb feladatra vállalkozott ugyanis, valamiféle kívülről rákényszerített rendezőelv nyomait kutatja a világegyetemben, más szóval Isten létének bizonyítékát. Az ateista Jericho saját kételyeivel küzdve segíti Hollus munkáját, de az egyre meggyőzőbb érveket mindnehezebben utasíthatja el. Vajon ha létezik Isten, mi a célja velünk, emberekkel? És érdemes-e egyáltalán kutatni szándékai után, hiszen az Ő útjai köztudottan kifürkészhetetlenek. Kanada legsikeresebb SF-szerzője a Lélekhullám után ezzel a regényével ismét a tudomány és a hit világának metszéspontjaira irányítja a reflektorfényt. Gondolatébresztő művét a megjelenését követő évben több díjra jelölték, és azóta is élénk vitákat generál olvasói körében.

Új-Crobuzon városából kis hajó indul Nova Esperium fegyencgyarmata felé, menekülők és elítéltek tarkabarka csapatával a fedélzetén. Útjukat azonban kalóztámadás zárja rövidre, és a túlélők Armada világában találják magukat, e több ezer összekapcsolt hajóból álló úszó szigeten, a törvényenkívüliek sajátos társadalmi berendezkedésű paradicsomában. Armada vezetői hatalmas vállalkozásra készülnek, amelyhez minden segítségre szükségük van: egy legendás tengeri szörny elfogásával akarnak közelebb kerülni a mindenség fölötti hatalom kulcsához. Csakhogy terveiket külső és belső ellenségek is veszélyeztetik, s ami végső soron kockán forog, az maga a valóság szövedéke lehet.

Daniel Boone Davis sikeres feltaláló és vállalkozó, cége háztartási robotokat gyárt és forgalmaz. Aztán egyik napról a másikra kirántják talpa alól a talajt, méghozzá azok, akiktől a legkevésbé várta volna: menyasszonya és legjobb barátja esküdtek össze ellene, minden értelemben. A csalódott férfi menekülni akar a világból, ezért úgy dönt, hibernáltatja magát. Csakhogy rosszakarói mesterkedésének köszönhetően 30 évvel később koldusszegényen ébred, semmivel sem jobb körülmények között, mint amik elől elszökött. Utolsó reménysége egy lezüllött tudós, aki állítólag ismeri az időutazás titkát. Dan bosszútervet kovácsol, hogy a múltba visszatérve jobb irányba terelje életét. Az SF elsőként megválasztott nagymestere óriási hatással volt az irodalmi irányzat fejlődésére, és olyan későbbi szerzőket inspirált, mint Joe Haldeman vagy John Scalzi. Ezt a regényét mindössze 13 nap alatt írta, de népszerűsége azóta is töretlen, a Locus magazin olvasói háromszor is beszavazták minden idők legjobb SF-történetei közé.

Két centiméter magas. Tűzvörös. És varázserejével bármely halandó ember életét pokollá teheti... természetesen csakis a legjobb szándékoktól vezérelve. George Bitternut, a különc nyelvész véletlenül bukkan rá az ősi megidéző szövegre, amely előszólítja ezt a rettentő ... Folytatás ›› hatalmaknak parancsoló, aprócska démont. A lény azonban sajnos semmi olyat nem hajlandó tenni, amiből George-nak személyes haszna származna - viszont hajlandó segíteni a barátain. Időnként egészen katasztrofális következményekkel... Ez az ördögien mulatságos, csalafinta novellafüzér Asimov új oldalával ismerteti meg hűséges olvasóit. Az SF nagymestere ezúttal a habkönnyű szórakoztatás mellett teszi le voksát, de a tőle megszokott rendszerező, csavaros észjárás minden történetben a felszínre bukkan. A(z) Azazel (Könyv) szerzője Isaac Asimov.

Tom és Karen Welford az amerikai álompár. Jómódban nevelik kisgyermeküket luxusotthonukban. Életük azonban csak kifelé tűnik idillinek, mindennapjaikat a rémálmok uralják. Vad szexuális játékok és hatalmi játszmák közt vergődnek. Az asszony lelkileg labilis, tudatában időnként ... Folytatás ›› összekeveredik a fantázia a valósággal. Menekülne férjétől, de kitörési kísérleteinek egyelőre csupán a kisfia egészsége esett áldozatául. A kis Ned a traumák hatására megnémult, és a családot a széthullás fenyegeti. A háttérben pedig ott az a bizonyos harmadik, egy férfi, aki Karen számára a menekülés kulcsa lehet. Kivéve, ha ez a kulcs a pokol kapuját tárja ki... A Paranoia szerzője izgalmas, erotikus thrillerében a természetfölötti hatalmak helyett a bennünk lakozó gonoszt idézi meg. A könyv megrázó erővel mutatja be a szeretet sötét oldalát. A(z) Néma csend (Könyv) szerzője Charles MacLean.

A közeljövő San Franciscójában egyre jobban eluralkodik az emberek folyamatos megfigyelésére támaszkodó ellenőrzés. A paranoia, a félelem, és a magánélet egyre durvább megsértései nemcsak az utcákon, de az iskolákban és hivatalokban is jelen vannak, és az emberek tűrőképességének határait feszegetik. Viszont néhány középiskolás kölyök, a technika segítségével, kijátssza az állandóan figyelő Nagy Testvért, hogy megpróbálják megőrizni a szabadság látszatát. Azonban egy váratlan és brutális esemény olyan helyzetbe sodorja őket, amely végleg megváltoztatja az életüket... És talán nem csak az övékét.

2043-at írunk, tombol a Ngumi Háború. Az ellenség korlátozott nukleáris csapást mért Atlantára, és nekik is elpusztult két városuk. A harc azonban folyik tovább, és legfőképp távirányított, szinte sérthetetlen robotokkal, drónokkal vívják. Julian Class a harcmezőktől távol, egy számítógéphez csatlakoztatva szolgálja hazáját, de a rá nehezedő pszichikai nyomás elől így sincs menekvés. Mert hiába választják el a katonát kilométerek százai azoktól, akikre éppen lő, a kiontott vér mégis kitörölhetetlen nyomot hagy lelkiismeretén. Ekkor egy új tudományos áttörés egyszeriben mindent megkérdőjelez. Érdemes-e tovább harcolni kicsinyes, emberi érdekekért, ha a világegyetem egyetlen gombnyomásra megszűnhet létezni? Mások azonban másként teszik fel a kérdést: érdemes-e megőrizni a világegyetemet, ha semmi másra nem használjuk az élet csodáját, mint hogy minél nagyobb pusztítást vigyünk végbe? Joe Haldeman több mint húsz év után tért vissza az Örök háborúban először fölvetett gondolatokhoz, de ezúttal a valósághoz közelibb helyszínt és időt választott, hogy olvasói még húsbavágóbbnak érezzék a regény tétjét. Vállalkozása sikerét a kötet által elnyert Hugo-, Nebula- és John W. Campbell-díjak igazolják.

Vajon lehetséges, hogy az emberi civilizáció fejlődése az ősidőkben idegen lények beavatkozás nyomán indult el? És ha igen, mi lehetett a célja ezeknek az idegeneknek? A 21. század űrhajósai a Naprendszer felfedezése során földönkívüliek nyomaira bukkannak, melyek egészen új megvilágításba helyezhetik Földünk történelmét. Expedíció indul tehát az óriásbolygók felé, hogy megválaszolja a kérdéseket, de amit ott talál, az a legfantasztikusab elképzeléseket is felülmúlja. Arthur C. Clarke és Stanley Kubrick 1964-ben elhatározta, hogy elkészíti minden idők legjobb SF-filmjét. Négyévi munkával valósult meg a 2001. Űrodisszeia, és ma már bátran állíthatjuk, hogy a végeredmény mérföldkő lett a zsáner történetében. És Clarke "melléktermékként " íródott regénye is bekerült a klasszikusok panteonjába. A legismertebb SF-könyvek között tartják számon. Később három folytatása született, s a sorozat - méltán - legendává vált a maga nemében. Ezt a legendát most új kiadásban adjuk az olvasók k ezébe, megőrízve Göncz Árpád eredeti, veretes fordítását, de olyan különleges plusz tartalmakkal kiegészítve, amelyek most jelennek meg először magyarul: egy megemlékezéssel, egy, az ezredfordulóra készült előszóval, valamint a regény egyik forrásnov ellájával, a Hajnali találkozással! "Tele költészettel, tudományos képzelőerővel és tipikus clarke-i iróniával." (New Yorker) "Káprázatos...szívszorító...próbára teszi az elmét." (Time Magazine)

Hatfős asztaltársaság találkozik havi rendszerességgel egy étteremben, hogy történetekkel szórakoztassák egymást egy jókedélyű vacsora keretében. Egyikük minden alkalommal vendéget is hoz, aki különleges problémákkal szembesíti a társaságot: megoldat lan bűnügyekkel, izgalmas rejtélyekkel, amelyeket csupán megfeszített munka árán lehet felgöngyölíteni. Ezek a legkülönfélébb szakmában tevékenykedő férfiak - mert zártkörű klubjuk csak férfiakat fogad be - Sherlock Holmest és Hercule Poirot-t megsz égyenítő logikával derítik fel a gyilkosságok, tolvajlások és más gaztettek elkövetőit, sőt időnként az is a rejtély részét képezi, hogy egyáltalán mit követtek el. A legendásan széles érdeklődési körű szerző ezúttal ismét új utakra merészkedik, be bizonyítva, hogy nemcsak az SF-hez és a fantasy-hez, valamint az ismeretterjesztéshez ért, hanem a szórakoztató és izgalmas krimitörténetek írásához is. "Kevés művemet élvezem annyira, mint a Fekete Özvegyeim történeteit." (Isaac Asimov)

Noria Kaitio tizenéves lány, és a mai Finnország területén él... csak éppen néhány száz év múlva. Az éghajlatváltozás és a globalizáció következményeként új népvándorlás zajlott le, a természeti katasztrófák pedig végérvényesen átrajzolták a Föld térképét. A nyersanyagok elfogyta utáni új világban a fejlett technika eszközei jórészt már feledésbe merültek, és a legdrágább kincs az édesvíz. A rendkívül vegyes népességű Skandináv Uniót könyörtelen katonai diktatúra uralja, mely szigorúan védelmezi az ismert vízlelőhelyeket. Ugyanakkor a lakosság csupán sótlanított tengervízzel olthatja szomját. Noriára édesapja két örökséget bíz: a kínai teamesterek - a víz őrzői - ősi tudományát, valamint egy senki más által nem ismert édesvízlelőhely titkát. E kettős felelősség nehéz döntések elé állítja a lányt: segítsen faluja szomjazó lakosságán, vagy őrizze tovább tiltott tudását? A helyzet megoldásában jó szolgálatot tehet egy, a múltból származó, rejtélyes tárgy... amennyiben sikerül a titkát megfejteni. A finn írónő hazájában pályázatnyertes első kötete rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, angol fordításban is megjelent, sőt rögtön jelölték a rangos Philip K. Dick- és Arthur C. Clarke-díjakra. Stílusát kritikusai Margaret Atwoodéhoz és Ursula K. Le Guinéhez hasonlítják.

A tizenéves Marcus Yallow-t egy San Franciscó-i terrorakciót követően néhány barátjával együtt nyakon csípték a nemzetbiztonsági hatóságok, és csak nehezen ismerték be tévedésüket. A meghurcolt fiú a lázadó tini hekkerek élére állt, és harcot indított a megfigyelés önkényuralma ellen. Most, évekkel később Marcus egy változásokat ígérő politikus webmestereként dolgozik, biztos állásban Kalifornia gazdasági összeomlása után. Ám amikor felbukkan régi ismerőse, Masha, és kezébe nyom egy pendrive-ot, tele tűzforró információkkal, amelyek átrendezhetik az egész hatalmi struktúrát, Marcusnak döntenie kell: új életét és az anyagi biztonságot választja, vagy visszatér lázadó múltjához, és keresztes hadjáratba kezd az igazság oldalán? A Hugo-, valamint Nebula-díjakra jelölt és több más kitüntetést el is nyert Kis Testvér folytatásában a kanadai író és internet-guru ismét elsősorban az ifjúságot szólítja meg, de valójában minden olyan embert, aki aggódik amiatt, amerre a világunk ma tart.