Metropolis Media strana 12 z 26

Kirill kisemberből akaratán kívül lett szuperhős, de amikor a párhuzamos világok markában tartó kísérlet nyomára bukkant, elveszítette hatalmát, pozícióját. Újra üldözötté vált, de immár nem csak saját hazájában. Tervét mégsem adja fel, meg akarja menteni a Földet mindenható irányítóinak uralma alól. Ehhez azonban segítségre van szüksége. Céljának elérése érdekében akár még régi ellenségeivel is hajlandó szövetséget kötni, és különös világok sorát járja be, azt az egyet keresve, amely sikerrel lázadt fel a funkcionálisok ellen. Az univerzumokon át folytatódó fogócskába Kirill egyre jobban belefárad, és időközben hiába nyerte vissza hatalma egy részét, kételkedni kezd, valóban neki találták-e ki a megváltó szerepét. Persze üldözőit nehéz meggyőzni ennek ellenkezőjéről, márpedig ha nem sikerül, elkerülhetetlenné válik az életre-halálra menő, végső leszámolás.

Antológiánk lapjain korunk angolszász spekulatív irodalmának legnagyobb alakjai tisztelegnek a közelmúltban elhunyt Mester előtt történeteikkel, melyek hol felemelőek, hol borongósak, hol szentimentálisak, hol hátborzongatóak, de valamennyi új és új kaland a képzelet határtalan birodalmában.

1352-ben ?a fiatal Nicolas Eymerich domonkos barátot kinevezik az Aragóniai Királyság főinkvizítorává. Feladata súlyos terheket ró rá, s mindeközben még a hatalmát is meg kell szilárdítania az ellene irányuló intrikák kereszttüzében. És ha ez még nem lenne elég, hírét veszi, hogy Zaragozában és környékén egy pogány kultusz ütötte föl a fejét, melynek szálai talán egészen a királyi udvarig nyúlnak. Az inkvizítor atya nyomozni kezd az eretnekek után, ám azt nem is sejti, kutakodása milyen messzire vezet majd! A közeli jövő Amerikájában egy excentrikus fizikus olyan forradalmian új tudományos elmélettel áll elő, amely már-már az ezotéria határát súrolja: űrhajókról beszél, melyeket az emberi gondolat energiája hajt, és a fénysebességnél is gyorsabbak! Szakmai körökben nevetségessé válik, és terveit csak egy szélsőséges elveket valló, feltörekvő politikus támogatja. A 22. század végére megépülnek az első pszitronikus űrhajók, és egyikük, a Malpertuis, egy nagyszabású, vallásos hátterű expedíció keretében a Gamma Serpentis rendszer felé indul. Útját titkok övezik, de ha megtalálja, amit keres, az átrajzolhatja a világ jövőjét… de akár a múltját is, új irányt szabva egy 14. századi inkvizítor életének. Az olasz SF egyik legjelentősebb szerzőjének, a számos díjjal kitüntetett Valerio Evangelistinek Eymerich-sorozata új megvilágításba helyezi történelmünket, évekre elég gondolkodnivalót ad, és hozzá még izgalmas kalandnak sem utolsó. Köteteit már több nyelvre lefordították, képregénnyé, sőt számítógépes játékká adaptálták.

Egy kövér, csúnyácska tízéves kisfiú személyében nagy erejű, hasonítatlan Fénypárti próféta jelenik meg Moszkvában. Ezzel újból megbomlani látszik a Fény és a Setét egyensúlya. De nem ez a legnagyobb baj. A próféták jövendölése, ha az emberek tudomására jut, feltétlenül be is teljesedik, és ez rendszerint háborút, országok és népek pusztulását jelenti. A Homály elküldi tehát teljes hatalmával rendelkező megtestesülését, a Tigrist, hogy megölje a hírhozót, és bárki mást is, aki esetleg meghallgatta.  A moszkvai Éjszakai Őrség megpróbálja megállítani az ítéletvégrehajtót, de Anton Gorogyeckijnek és társainak rá kell döbbenniük, hogy soraik között olyanok is vannak, akik magát a Homályt akarják eltörölni. Márpedig akkor megszűnik a mágia, a Másfélék elvesztik minden rendkívüli képességüket. És a világ visszavonhatatlanul megváltozik.

Scott Warden szoftvertervező nem a munka hőse, amíg várja, hogy a következő megbízás rátaláljon, családjával Thaiföldön élvezi az életet. Aztán egy nap barátjával megfigyelik, ahogy a szomszédos dzsungelben hatalmas kőoszlop nő ki a földből, letarolva maga körül a növényzetet. És ez az oszlop nem természetes eredetű: oldalán felirat hirdeti egy bizonyos Kuin diadalát ellenségei fölött. De még ez sem minden, mert a felirat szerint a csatára csak 16 év múlva fog sor kerülni!

Egy világban, melyben a kisded Jézus nem élte túl Heródes betlehemi mészárlását, az Úr mostohafiául fogadott egy másik ifjút, és birtokába adta az Igét, egy varázsszót, amivel csodákat tehetett. Tanításainak és varázshatalmának köszönhetõen az Üdvözítő a Római Birodalom császára lett, s immár a trónról próbálta elérni az emberiség megváltását, akár a szelíd erőszak eszközeivel is. Amikor azonban így sem járt sikerrel, elkeseredésében eltüntette a világból a háborúzáshoz legnélkülözhetetlenebb vasércet, majd beteljesítette a rá kirótt végzetet, és õ maga is távozott egy párhuzamos dimenzióba, melyet az Ige segítségével nyitott meg. Közel 2000 év telt el azóta, de a vasszegény Föld továbbra is nehezen vánszorog a tudományos-technikai fejlődés útján. A legtöbb ember lovon jár, a tenger hullámait vitorlás hajók hasítják, és mind az elektromosság, mind a repülés gyerekcipőben jár. Ugyanakkor elterjedt az Igék használata, melyek segítségével kisebb-nagyobb dolgokat lehet elrejteni abban a bizonyos párhuzamos dimenzióban. A kényszermunkára ítélt tolvaj Angolna Ilmart több más bűnöző társával együtt egy vitorlás szállítja büntetése letöltésének színhelyére, a Gyászos-szigetekre. A fedélzeten megismerkedik egy fiatal fiúval, Marcusszal, akiről sejteni kezdi, hogy nem egészen az, akinek mondja magát, ráadásul egy Ige is van a birtokában. Együtt tervelik ki szökésüket, amelynek sikere az egész világ képét átrajzolhatja.

Arszen egy átlagos fiú – átlag feletti képességekkel, ha szenvedélyére, a számítógépes játékokra gondolunk. Függőségét felismeri és kihasználja egy forradalmian új játékokat gyártó cég, akiknek Arszen hamarosan első számú tesztjátékosa lesz, miközben valódi élete, iskolai tevékenysége darabokra hullik – de a Játékhoz képest ez semmit sem jelent neki. Aztán egy napon Arszen gyanakodni kezd, hogy a virtuális valóság határát feszegető játékokat gyártó vállalat célja esetleg valami más lehet, mint amit mondanak neki – és könnyen lehet, hogy nem csupán emberek szórakoztatása a céljuk, hanem egyenesen az univerzum manipulálása…

Hat hónap telt el a Halálos Zóna eseményei óta. Pszichnek nyoma veszett, Iván Szivercev pedig, a biológusból lett, botcsinálta kettősügynök még mindig a tiltott területet járja. Nem ő döntött így, a főnöke terveit hajtja végre, de a tápláléklánc alján nem is tehetne mást. Amúgy jó dolga van, katonák védik minden veszélytől, csak egy tisztességes fürdő meg egy jó pofa sör hiányzik neki nagyon. A főnöknek a duplikátor kell, de az Pszichnél maradt. Szivercev elsődleges feladata az ő előkerítése. Csakhogy másik „főnöke” is mozgatja a szálakat: Pokatyilov, a maffiózó. És természetesen neki is a duplikátor a szíve vágya. Amikor Szivercev fölfogja, hogy két úr között csak a föld alá kerülhet, kétségbeesetten keresni kezdi a kiutat, úgy képletesen, mint szó szerinti értelemben. Azután Pszich ugyanolyan titokzatos módon, ahogy eltűnt, előkerül, és összevissza beszél valami felsőbbrendű lényről, aki a mutánsokat irányítja. És nem, ő nem a duplikátort akarja, hanem azokat, akik keresik. Nem feltétlenül élve. Vlagyimir Vasziljev újabb STALKER-regényében is pörögnek az események, az izgalmak és rejtélyek egyre halmozódnak, a Zóna pedig még mindig halálos. A sorozat rajongói még mélyebbre merülhetnek ebbe a titokzatos világba, amit egy áttekintő bevezető és a szöveget kísérő gazdag jegyzetanyag is segít. E NÉLKÜL A KÖNYV NÉLKÜL BE NE MERÉSZKEDJ A ZÓNÁBA!

Egy angol ember semmire sem vágyik jobban, mint hogy a napi munkák végeztével betérjen kedvenc pubjába. Egy új törvénynek köszönhetően azonban sorra elkezdik bezárni a kocsmákat országszerte. Patrick Dalroy, az ír tengerészkapitány és Humphrey Pump, a Vén Hajó nevű szesztanya tulajdonosa azonban közösen furfangos tervet eszel ki a rendelkezés kijátszására: az ivót kocsira rakják, és járni kezdik vele a vidéket, egyre komolyabb fejtörést okozva a hatóságoknak. Mindeközben Anglia az uralkodó politikai erők játékszereként a legdrákóibb iszlám szabályozást vezetné be az alkoholfogyasztás visszaszorítására, de a vándorló kocsma egykettőre az ellenállás jelképévé válik, filozófiai magasságokba emelve az ivás hagyományát. Hiszen jól tudjuk: a lé határozza meg a tudatot. Gilbert Keith Chesterton angol író, a jámbor Brown atya és Az ember, aki Csütörtök volt megteremtője olyan hírességeknek szolgált inspirációul, mint az ír politikus Michael Collins, Mahatma Gandhi vagy az argentin Jorge Luis Borges. Ezzel a művével, mely jócskán megelőzte korát, és manapság vált csak igazán aktuálissá, azt a tételt igazolja zseniálisan, miszerint az egyik ember utópiája a másik számára rémálom lehet. „Chesterton minden mondata mögött egy olyan ember áll, aki festeni képes a szavakkal.” – Neil Gaiman „Méltatlanul elfeledett prófétai mű az európai társadalmak iszlamizálódásáról.” – The American Spectator

A közeli jövő. A katasztrófák és egyenlőtlenségek között vergődő emberiség megmentése, mai életformánk fenntarthatósága immár csak globális együttműködés keretében képzelhető el. Erre kínál új utakat a „humán szociodinamika” friss tudománya. Adam Fisk szűk látókörű családja elől menekül Torontóba, hogy befogadóbb környezetet keressen a boldoguláshoz. Ekkor botlik bele az InterAlia nevű cégbe, amely az új technológia segítségével nem kevesebbet kínál, mint az egyformán gondolkodók tökéletes családját – persze nem önzetlenül. Az üzletből mégis sokkal fontosabb dolgok születnek, mint bárki előre gondolta volna, a létrejött huszonkét Affinitás-csoport tagjai egyre nagyobb befolyásra tesznek szert. A tökéletes együttműködés azonban nem mindenki szemében áldás; akik a régi rend fenntartásában érdekeltek, nem szívesen adják át hatalmukat egy új nemzedéknek. És az Affinitások között is megkezdődik a rivalizálás. Talán az ember nem hazudtolhatja meg önmagát: a forradalmak ma is, holnap is, éppúgy, mint a múltban, könnyen vérontásba torkollhatnak. A Hugo-díjas kanadai sztárszerző újabb regénye egy egyszerű ember története emberformáló, embert próbáló időkben. Mindenki számára tartogat valami megszívlelendőt, akinek megvan hozzá az affinitása.

A Fény és a Setét erői immár harmadszor feszülnek egymásnak, és az ügy, amely kezdetben csupán néhány névtelen levél lenyomozásáról szólt, hamarosan sokkal nagyobb méreteket ölt. Az Éjszakai és a Nappali Őrség közös vizsgálatába az Inkvizíció is bekapcsolódik, és a képet tovább árnyalja egy elveszettnek hitt misztikus tárgy felbukkanása, amely akár valamennyi földi halandót Másfélévé változtathatja.A nyomok egészen Bajkonurig vezetnek, és kiderül, hogy a legfőbb hatalomra törő titokzatos személy még a Nemzetközi Űrállomást is tervének részévé tette. Mágia és tudomány csap össze a végső leszámolás során, amelyben a mit sem sejtő emberiség jövője a tét. Szergej Lukjanyenko Eurocon-díjas szerző kultikus regénysorozatának harmadik részében is bebizonyítja, hogy az igazán jó fantasztikus történetekben legalább olyan fontos szerep jut magának az embernek, mint a fantáziának és az izgalomnak.

Aragónia, ?a 14. század. A királyság főinkvizítorát, Nicolas Eymerichet Castres-ba rendelik, egy újabb rejtélyes eretnek szekta, a mascok fölszámolására. A véres szertartásaikkal hírhedtté vált eltévelyedettek ellen Eymerich drasztikus lépésre szánja el magát: tisztítótűzzel tünteti el még a nyomukat is e világból, akár ártatlanok élete árán. Amerikai Egyesült Államok, a 20. század. A Ku-Klux-Klán elvein nevelkedett őrült tudós, Lycurgus Pinks megtalálta a tökéletes ellenszert az ország fekete lakosságának gyarapodására: egy vírust, amely válogat! A kétfajta tisztítótűz lángjai a közeljövőben érnek össze, és csapnak legmagasabbra. Itt Pinks és az amerikai elnök a Fehér Házban keresnek menedéket egy világméretű katasztrófa elől. Csakhogy talán már nincs menekvés… Az Európa-díjas Valerio Evangelisti inkvizítora ismét az emberi lét és a hit fontos kérdéseivel szembesül, a történet két szála pedig szokás szerint a legkiszámíthatatlanabb és legmeglepőbb módon találkozik ebben a misztikus történelmi krimiket a tudományos-fantasztikummal vegyítő, mesteri regényben. „Az utóbbi évtizedek legeredetibb irodalmi kísérlete.” – Goffredo Fofi, olasz kritikus „…letehetetlenül izgalmas, minden sorában érdekes történet…” – ekultura.hu (a második kötetről)

Titokzatos vámpír szedi áldozatait a moszkvai utcákon. Az áldozatok neveinek kezdőbetűiből Anton Gorogyeckij egy üzenetet olvas ki, és Geszer parancsára nekiáll, hogy felgöngyölítse a szálakat. Vajon ki ez a titokzatos vámpír, és hogyan kell értelmezni az üzenetét? Gorogyeckij az archívumokban talált dokumentumok alapján próbál a nyomára bukkanni, ám ekkor lányát, az Abszolút varázslónőt támadás éri. Felbukkan a Kétlényű, egy ősi istenség, és ezzel egyidejűleg ugyanaz a prófécia jut el mind az Éjszakai, mind a Nappali Őrséghez: „Nem hiába ömlött ki, nem feleslegesen égették el. Elérkezett az első határidő. Ketten testet öltenek és kitárják az ajtót. Három áldozat, negyedszerre. Öt nap marad a Másfélék számára. Hat napja marad az embereknek. Azoknak, akik útra kelnek, semmijük sem marad. A Hatodik Őrség halott. Az ötödik erő eltűnt. A negyediknek erre nem volt ideje. A harmadik erő nem hisz, a második erő fél, az első erő elfáradt.” Vajon mi az a Hatodik Őrség? És hová tűnt? Gorogyeckijnek és társainak egyetlen reményük marad: egyesíteni a Fény és a Setét erőit, hogy megtalálják a rejtély megoldását. A népszerű Őrség-sorozat újabb darabja a már jól ismert szereplőket vonultatja fel. A szerző a tőle megszokott lebilincselő kalandokon keresztül vezeti az olvasót, de eközben fel-felvillantja az emberi lét valamennyiünket izgató legalapvetőbb kérdéseit.

Moszkva utcáin a hétköznapi emberek között természetfölötti lények járnak észrevétlen. A Sötétség és a Fény erői egyaránt jelen vannak, s a két tábor közötti törékeny fegyverszünetet az Éjszakai és a Nappali Őrség vigyázza.Most azonban viharfelhők gyülekeznek a város komor bérkaszárnyái felett: a varázslók, vámpírok, alakváltók és boszorkányok hidegháborúja forrósodni kezdett. Ha összecsapásuknak nem sikerül elejét venni, maga a pokol szabadul el a földön. Szergej Lukjanyenko sorozatindító regénye hihetetlen népszerűségre tett szert az első megjelenése óta eltelt években, és rajongótábora már nem korlátozódik Oroszországra. A könyvből készült film elvitte hírét Amerikába és a világ szinte minden szegletébe. Azóta az Éjszakai Őrség már valamennyi fontosabb nyelven olvasható.

Hatfős asztaltársaság találkozik havi rendszerességgel egy étteremben, hogy történetekkel szórakoztassák egymást egy jókedélyű vacsora keretében. Egyikük minden alkalommal vendéget is hoz, aki különleges problémákkal szembesíti a társaságot: megoldatlan bűnügyekkel, izgalmas rejtélyekkel, amelyeket csupán megfeszített agymunka árán lehet felgöngyölíteni. Ezek a legkülönfélébb szakmákban tevékenykedő férfiak – mert zártkörű klubjuk csak férfiakat fogad be – Sherlock Holmest és Hercule Poirot-t megszégyenítő logikával derítik fel a gyilkosságok, tolvajlások és más gaztettek elkövetőit, sőt időnként az is a rejtély részét képezi, hogy egyáltalán mit követtek el. A legendásan széles érdeklődési körű szerző ezúttal ismét új utakra merészkedik, bebizonyítva, hogy nemcsak az SF-hez és a fantasyhez, valamint az ismeretterjesztéshez ért, hanem a szórakoztató és izgalmas krimitörténetek írásához is. „Kevés művemet élvezem annyira, mint Fekete Özvegyeim történeteit.” – Isaac Asimov

Két fiú. Az egyik az örök háború poklából, a másik egy idegen bolygó szelídítetlen ősvadonából. És mindketten hirtelen kapcsolatba kerülnek a Delelő világának idilli társadalmával. Mi sülhet ki ebből? Réce a Gigandán harcolt egy elit kommandó tagjaként, de egy csatában halálosan megsebesült. Csak a földi progresszorok beavatkozásának köszönheti megmenekülését. Ám új környezetét képtelen befogadni, úgy véli, a túlvilágra került. Pierre egy másik bolygón sétál ki az őserdőből, ahol egy földi expedíció a terepet készíti elő egy pusztulásra ítélt civilizáció átköltöztetéséhez. A fiú egy régebbi, kudarcot vallott küldetés egyetlen túlélője, ilyenformán teljes jogú ember. Ő mégis jobban ragaszkodik nevelőszüleihez, a láthatatlan idegen lényekhez. Két fiú. Két, otthonából kiszakított, értelmes, érző teremtmény. Vajon sikerül-e hazatalálniuk? A Sztrugackij fivérek két remekbe szabott kisregénye a Delelő-univerzum távoli zugaiba kalauzol el minket, melyek tűnjenek bármennyire idegennek, az ember jobbra törekvésének időtlen játszóterei csupán.