Metropolis Media strana 19 z 27

A 18.századi Oroszországban járunk. A nemrég Setétté szentelt, szolgálaton kívüli főhadnagynak, Andrej Polinszkijnak meggyűlt a baja a pétervári feladataival, így áthelyezik az álmatag Tverbe. Azt hihetnénk, csendes, eseménytelen provincia, ám az állóvíz sok meglepetést tartogat. Az ifjúnak eltart egy ideig, amíg ráébred, hogy bácsikája gyalogként használja őt csupán egy kifinomult játszmában, ráadásul olyan gyalogként, amely bármikor vezérré válhat... A világhírű Őrség-sorozat különleges kötete most a régmúltba repít. Lukjanyenko világa fordulatos, kalandos történetben elevenedik meg, ahol a Másfélék, hihetetlen módon, még színt is válthatnak.

A Sztrugackij fivérek fantáziabirodalmában semmi nem szimplán fekete vagy fehér. Történeteik csöppet sem egyszerűek vagy kiszámíthatók: vérbeli meghökkentő mesék, középpontjukban a kisemberrel, akit az sem érdekel, ha a szomszédságban véget ér a világ, csak élik tovább a maguk hétköznapi életét. Kötetünk ezúttal két kisregényt tartalmaz, melyek klasszikus forgatókönyvekre kínálnak újszerű, rendhagyó megoldásokat. A marslakók második inváziója H. G. Wells ősrégi ötletét porolja le a Földünkre érkező idegen támadókról, akiket az emberiség semmiféleképpen nem képes megállítani. Sztrugackijéknál azonban az emberek csak addig szegülnek ellen, míg rá nem jönnek, hogy kicsinyes számításukat a földönkívüli elnyomás alatt ugyanúgy megtalálják, sőt talán még jobban is élhetnek, mint korábban... mindössze egy aprócska árat megfizetve. Az Egymilliárd évvel a világvége előtt akár szokványos katasztrófatörténet is lehetne, ha más írta volna. Így azonban izgalmas krimibe oltott fejtegetéseket kapunk a világegyetem működéséről, a véletlenek és az ember szerepéről benne... ami talán egyáltalán nem egyezik meg az iskolában tanultakkal.

HA AZT HISZED, A HALÁL A LEGNAGYOBB PROBLÉMÁD, CSAK VÁRJ, MÍG MEGLÁTOD A FÉNYT AZ ALAGÚT VÉGÉN! Vajon mi történik velünk halálunk után? Vár-e ránk valamiféle túlvilági lét, vagy egyszerűen megszűnünk létezni? Létezik-e a Mennyország és a Pokol, s egyáltalán meg tudnánk-e különböztetni őket egymástól? Ilyen kérdéseket tesz föl kötetében David Eagleman, a neves neurológus, és késlekedés nélkül hozzá is fog, hogy megválaszolja őket. Negyven egyperceséből a túlvilági lét különböző formái tárulnak elénk, hol játékosabban, hol drámaibban, de mindenképpen gazdag fantáziával elképzelve. Megközelítési módszereiben felváltva használja a hit és a tudomány eszközeit, ám a legkívánatosabb, legszórakoztatóbb változatok többségében is olyan huncut fricskát kap az emberi - és isteni - önteltség, mely mélységesen elgondolkodtat minket az élet és a halál értelméről.

HARCRA FEL! A HALHATATLANOKNAK PUSZTULNIUK KELL! Az olümposziak egy évtizeddel ezelőtt tértek vissza a Földre. Az ősi görög istenek élő megtestesülései ők, küldetésük, hogy állandósítsák a rendet és stabilitást a világban. Természetesen a saját elképzeléseik szerint. Minden ellenállás hasztalannak bizonyult, és azóta az emberiség a jótékony isteni elnyomás rabigáját nyögi. Aztán a volt londoni rendőrnő, Sam Akehurst kap egy meghívást, ami túl csábító ahhoz, hogy visszautasítsa: csatlakozhat egy kisebb gerillacsapathoz, mely hipermodern fegyverek és testpáncélok segítségével kíván szembeszállni az olümposziakkal. Titánok, így nevezik magukat. És mindenre elszántan meg akarják dönteni a nagy hatalmú zsarnokok és szörnyszolgáik rémuralmát. Az angol szerző Panteon-ciklusának kötetei egymástól független, párhuzamos világokban játszódnak, csak két dolog közös bennük: a háttér aprólékos kidolgozottsága és a nyaktörő iram. Nonstop akció és annyi információ a görög mitológiáról, hogy a jövőben egyetlen olvasóját sem lepheti meg az ősi istenek váratlan támadása! "Az a fajta összetett, akcióközpontú SF, amit Dan Brown tudna írni... ha Dan Brown tudna írni" - The Guardin

A nagy sikerű trilógia befejező kötetében végre minden a helyére kerül. A több évszázadot felölelő történetben megismerhetjük Vittorya sorsát a kezdetektől egészen a döbbenetes végkifejletig, ám Mikael és Arkady sem pihenhet tétlenül, hiszen világuk a végső pusztulás küszöbén áll. Aurora félelmetes űrpilótaként tér vissza, alig néhány másodperc leforgása alatt több mint egy évtizedet öregedve. Valamennyi idősíkon háború dúl, és nemcsak az emberek meg a sötét istenségekként pózoló Férgek között, de belső, hatalmi harcok is gyengítik az emberek oldalát. Lehet, hogy hiába minden hősiesség és önfeláldozás? Lehet, hogy az események kimenetele így is, úgy is a rejtélyes időkovácsok kezében van? Kalandok, szerelmek és összeesküvések az SF és a fantasy eme utánozhatatlanul egyedi ötvözetében, mely karddá kovácsolva egyetlen csapással vágja szét a történelem megmásíthatatlannak hitt szövedékét.

Szerelem és halál. Nem feltétlenül ebben a sorrendben. Jim Byrd meghalt. Egy kicsit. Néhány percre. Szívmegállás harminchárom évesen… de sikerült visszatérnie. És a legjobban az aggasztja, hogy odaát nem látott semmiféle fényalagutat, angyalokat vagy más effélét. Megszállottja lesz a kérdésnek: vajon mi vár ránk a halál után? Aztán 100%-ig hiteles kísértettörténetekről hall. És újabb szívprobléma csap le rá: összejön gyermekkori szerelmével, Annie-vel. Hamarosan egybekelnek, és Jim apjának társaságában immár hármasban folytatják az egészen tudományos jellegű nyomozást az egyik legezoterikusabb titok nyomában. Hologramok, túlvilági üzenetek és egy gép, ami élők és holtak között kapcsolatot teremthet. Mindennel megpróbálkoznak, ami szemük elé tárhatja síron túli jövőjüket. Csakhogy amit megtudnak, az egyáltalán nem olyasmi, amire kíváncsiak lettek volna. A díjnyertes amerikai szerző, akiről a New York Times azt írta: „őrülten jó”, eddig novelláival kápráztatta el olvasóit. Bemutatkozó regénye, ha lehet, még magasabbra teszi a lécet, és provokatív témaválasztása miatt egyszerűen muszáj elolvasni. De vigyázat, a befejezése után még jó darabig kísérteni fog!

Az orvos Robert Laing válását követően egy vadonatúj, hipermodern toronyházba költözik London peremén. Ez a minden igényt kielégítő épület teljeskörű kiszolgálást nyújt, lakóinak ki se kell lépni a kapun. És ez a maximális önellátás különös következménnyel jár: a lakóközösség lassan leválik a kinti társadalomról, és kialakítja saját hierarchiáját. Laing is beilleszkedik a rendszerbe, összebarátkozik Charlotte-tal, a gyermekét egyedül nevelő anyával, és Richard Wilderrel, a lázadó természetű dokumentumfilmessel. Aztán egyszer csak homokszem kerül a gépezetbe. Az ellátás akadozni kezd, és az emberekben eddig, az udvarias felszín alá söpört elégedetlenség és sok-sok apró sérelem vulkánként tör ki. Egész emeletek fordulnak egymás ellen, folyosókat, lépcsőházakat és lifteket szállnak meg, lakásokat fosztanak ki, és a harc hamarosan már életre-halálra megy. Laing félúton reked az épület teteje és alja között, és miközben körülötte elszabadul a pokol, ismerőseiről egyre furcsább dolgok derülnek ki, és végül szembekerül az események bábmesterével, a toronyház legfelső szintjén élő, titokzatos tervezővel. J.G. Ballard, A Nap birodalma és a Karambol világhírű szerzője olyan rendezőket ihletett már meg, mint Steven Spielberg és David Cronenberg. Ebből a mesterművéből Tom Hiddleston és Jeremy Irons főszereplésével készült film. "A könyv legalább annyira releváns most, mint a megírásakor. Ugyan a 70-es években született, egyfajta közeli jövő képét vázolva fel, de mi most pontosan ebben a jövőben élünk."

A Tahmaszib fotonmeghajtású teherűrhajó létfontosságú készleteket szállít a Jupiter Amalthea nevű holdján létesített kutatóbázis számára, de egy meteorviharban megsérül, és az óriásbolygó viharos légkörébe zuhan. Legénységére emberpróbáló feladat vár, ha újra működőképes állapotba akarja hozni a hajtóművet, még mielőtt a gigászi nyomás összeroppantaná a hajótestet. A különleges hősökből álló csapat, akik a Hiusz fotonrakétán korábban már a Vénusz pokoli világát is megjárták, tudják, nem veszíthetnek, mert sokkal több a tét a saját életüknél. Ivan Zsilin fedélzeti mérnök számára azonban az Amalthea nem a végállomás. Űrkalandjaiból hazatérve a Földön is rendet akar teremteni. A Földön, ahol lezajlottak az utolsó háborúk, és immár küszöbön áll a világbéke, a teljes leszerelés. Zsilin íróként érkezik egy tengerparti üdülőhelyre, ahol sorozatos halálesetek borzolják a kedélyeket. A kulcs egy titokzatos, újfajta narkotikum lehet. Zsilin akarva-akaratlan egyre mélyebbre merül a bűnök és félrevezetések ingoványába, mert megszállottan keresi az igazságot a megosztott világ utolsó utáni háborújáról. A Sztrugackij fivérek kötetünkben szereplő két írása a Delelő-univerzum előtti korokba repíti el olvasóit, ahol a szkafanderes lovagok űrhajóik nyergébe pattanva járják a határvidéket, miközben a Földön könyörtelen eszmerendszerek vívják elkeseredett harcukat a kisemberek lelkéért. Az utolsó utáni háború tétje ugyanis a megváltás... vagy az elkárhozás.

A Pólus kutatóűrhajó húsz évvel ezelőtt tragikus balesetet szenvedett egy még felderítetlen bolygón. A fedélzeten mérnökök, tudósok utaztak családtagjaikkal. Akik életben maradtak, azoknak is sürgősen el kellett menekülniük az erősen sugárzó roncsok közeléből. A technikai eszközeiktől megfosztott embereknek meg kellett tanulniuk boldogulni a bolygó mesevilágszerű, mégis ellenséges környezetében, ám egy pillanatra sem adták föl a reményt, hogy egyszer segélykérő hívást küldhetnek a Földre. Húsz év alatt az eredeti túlélők a viszontagságok közepette megtizedelődtek, de ugyanakkor egy új nemzedék is megszületett, amelynek tagjai már a névtelen bolygót hívják otthonuknak, hozzáedződtek a zord éghajlathoz, és a vadászat is a vérükben van. Most azonban, húsz év múltán egy második felderítőhajó közeledik, a Magellán, melynek legénysége mit sem tud az egykori balesetről, ők csak egy ismeretlen világot akarnak feltérképezni. Vajon sikerül-e egymásra akadni a bolygó hatalmas, jeges vadonában, megszabadulhatnak-e a túlélők kényszerű száműzetésükből? És egyáltalán vágynak-e erre a szabadulásra? Az egyik legnépszerűbb orosz SF-szerző, az Európa- és Aelita-díjas Kir Bulicsov munkássága jóformán hozzáférhetetlen magyarul. Ezen kíván változtatni kiadónk egy életműsorozat indításával.

Hemult felkavaró álmok kísértik, miközben csapatával kifelé tartanak a Zónából. A szerelme, Gyinka kiszabadítására szervezett akció jól alakult, már csak élve el kell érniük a Határt. Ám valami titokzatos, láthatatlan hatalom jár a nyomukban, mindent elpusztítva, ami az útjába kerül. Az előttük húzódó labirintus hirtelen megsokszorozódik, amikor találkoznak egy régi ismerőssel, és megtudják tőle, hogy a Zónában valójában hét párhuzamos valóság keresztezi egymást. Az egyik ráadásul egy olyan, életre kelt rémálom, ahol az anomáliákból továbbfejlesztett fegyverekkel vívják épp a harmadik világháborút. A stalkerek csapata kereszttűzbe keveredik a vérszomjas szörnyetegek és a zónatechnológiás szuperfegyverek harapófogójában, és úgy tűnik, már csak a csoda segíthet rajtuk ebben a feje tetejére állt világban. A többszörös díjnyertes Vaszilij Orehov Hemul-trilógiája záró kötetéhez érkezett, mely izgalmas órákat szerez minden olvasójának, de a S.T.A.L.K.E.R. játék ismerőinek még sokkal több meglepetéssel szolgál.

Kilenc évvel a Discovery katasztrófával végződő küldetése után mindenki a Jupiterhez készül kifürkészni a rejtélyes monolit titkait. Az oroszok és az amerikaiak végül együtt indulnak el, de egy rivális kínai expedíció is a nyomukban van. Azt persze senki sem sejtheti, mi fogadja majd őket. A magára maradt Discoveryn ezer veszély várhatja a mentőcsapatot, nem utolsósorban a meghibásodott komputer, HAL, aki az előző legénység tagjaival is végzett. És vajon mi történhetett Dave Bowmannel, az utolsó életben maradt űrhajóssal, aki egyszerűen eltűnt a csillagok között? Az emberekre hatalmas meglepetések várnak az óriásbolygó holdrendszerében, amelyek kalandjuk végére az egész Naprendszer képét átrendezik. Clarke klasszikusának folytatása még nagyobb siker lett, mint az eredeti, és ugyanúgy kasszasiker film is készült belőle. Kötetünkben magyarul még meg nem jelent szövegrészekkel kiegészítve olvasható a világhírű Űrodisszeia-tetralógia második kötete. "Merész kirándulás a Naprendszerbe ez a könyv, a 2001 méltó utódja." - Carl Sagan "Clarke profin vegyíti a felfedezés izgalmát és a filozófiát valami nála újonnan felbukkant játékossággal." - Time

A megújuló energiaforrások hadrendbe állításáért folytatott verseny során az egyik óriáscég véletlenül belebotlik egy forradalmi új technológiába: lehetségessé válik az anyagátvitel, méghozzá a történelmi múltból a jelen felé. Nick Houghton, a PhD-jére készülő történészhallgató szóhoz sem jut, amikor a Novus Particles cég tanácsadói állást kínál neki. De vajon miért kell nekik egy harmadrangú egyetem nevenincs doktorandusza? És mi történhetett Nick elődjével? Nos, a barátjának, Ronnie-nak mindenre van egy meggyőzően csengő összeesküvés-elmélete. És a Novus Particles jó néhányban főszerepet játszik. Olyanokban, amelyek eltűnt emberekről szólnak. A cég új projektje minden eddiginél nagyobb és titkosabb: élő embereket akarnak átemelni a biztos pusztulás előtt álló, római kori Pompejiből. Nick pedig fontos feladatot kaphat ebben a tervben. Ha az összeesküvés-elméletek igaznak nem bizonyulnak. A fiatal angol szerzőben már első könyvének megjelenése után sokan Michael Crichton méltó örökösét látták. És nem véletlenül. A több szálon futó, fordulatos cselekmény úgy ragadja magával az olvasót, mint egy ókori kocsiverseny megvadult lovai... egy modern autópályán!

„Az évtized egyik legjobban megírt SF-regénye.” – LA Review of Books Az angol szerző Brit SF-díjas sorozatának első kötete nyaktörő iramú kémregény egy elkerülendő jövőből. Rudit gyermekkorától fogva érdekli a főzés. Az érdeklődésből hobbi lesz, abból pedig mesterség. Persze nem könnyen, konokság kell hozzá, nem is kevés. De Rudi kitartó, és végül konyhafőnök lesz egy lengyel étteremben. Aztán alkalma adódik némi mellékes keresetre, de a dolog nem veszélytelen. És így csöppen bele Rudi egy olyan világba, ahol nem főzni kell, hanem kifőzni. Terveket, műveleteket, meg azt, hogy alkalmanként hogyan mentse a bőrét. Kiképzik ugyan, de meglepetések mindig akadnak. És olyankor bizony főhet a feje, nem is kicsit. A szövevényes történések közepette szemünk előtt kirajzolódik egy olyan Európa képe, amely kísértetiesen emlékeztet a kényelmetlenül közeli múltra – különösen errefelé, a keletebbre eső végeken. Az „új” Európa nem különösebben vonzó: kerítések, határellenőrzések, gyanakvás, üldözés… Ismerős? Sajnos igen. Viszont talán létezik egy másik Európa is, amiről csak kevesen tudnak, és a titkot nem feltétlenül akarják másokkal megosztani…

A St. Mary-sek visszatérnek, és Max számára semmi sem alakul jól. Egyik átkozott dolog a másik után – már megint. A történet a tükörtolvaj Isaac Newtonnal kezdődik, majd Azincourt véres csatamezejére ugrunk. Megtudhatjuk, hogy egy egyszerű adatgyűjtő küldetés, ami az ősi és gyilkos gloucesteri sajtgurító verseny eredetét hivatott feltárni, hogyan végződik LEKS-szindrómával – természetesen egy száguldó sajt miatt. Egy régóta várt ugrás a bronzkori Trójába személyes katasztrófával végződik Max számára, és amikor úgy érzi, a helyzet már nem lehet rosszabb, a krétakorban találja magát. Szembe kell néznie egy régi ellenséggel, akinek nincs mit vesztenie. Főzzenek tehát maguknak egy teát, húzzák közelebb a csokis sütivel teli tálat, dőljenek hátra, és tudják meg, hogy miért festette kékre magát a történettudományi szekció valamennyi tagja… Az angol írónő fenomenálisan sikeres sorozatának harmadik darabja is garantáltan függőséget okoz… legalábbis azok számára, akikben nem alakult még ki az első két kötet olvasása után.

Rudit gyermekkorától fogva érdekli a főzés. Az érdeklődésből hobbi lesz, abból pedig mesterség. Persze nem könnyen, konokság kell hozzá, nem is kevés. De Rudi kitartó, és végül konyhafőnök lesz egy lengyel étteremben. Aztán alkalma adódik némi mellékes keresetre, de a dolog nem veszélytelen. És így csöppen bele Rudi egy olyan világba, ahol nem főzni kell, hanem kifőzni. Terveket, műveleteket, meg azt, hogy alkalmanként hogyan mentse a bőrét. Kiképzik ugyan, de meglepetések mindig akadnak. És olyankor bizony főhet a feje, nem is kicsit. A szövevényes történések közepette szemünk előtt kirajzolódik egy olyan Európa képe, amely kísértetiesen emlékeztet a kényelmetlenül közeli múltra - különösen errefelé, a keletebbre eső végeken. Az "új" Európa nem különösebben vonzó: kerítések, határellenőrzések, gyanakvás, üldözés... Ismerős? Sajnos igen. Viszont talán létezik egy másik Európa is, amiről csak kevesen tudnak, és a titkot nem feltétlenül akarják másokkal megosztani... Az angol szerző Brit SF-díjas sorozatának első kötete nyaktörő iramú kémregény egy elkerülendő jövőből. "Azévtized egyik legjobban megírt SF-regénye." - LA Review of Books

Egy londoni küldetés igazán rémesen alakul, amikor a Hasfelmetsző Jack után nyomozó történészekre előbb talál rá a sorozatgyilkos maga. Max tehát ismét az életéért futhat, ezúttal a viktoriánus kori Whitechapel ködbe burkolózó utcáin. Ám ez még csak a kezdet. Mert Max még ennél is nagyobb kutyaszorítóban találja magát. Egy régi ismerőssel kerül szembe, aki mindenáron el akarja pusztítani a St. Maryt, és ha kell, akár az egész emberi történelmet megsemmisíti vele együtt. Hajmeresztő (és hajmeresztően mulatságos) kalandok Ninive függőkertjeitől Thomas Becket meggyilkolásáig, nem beszélve egy előre nem tervezett dodómentő akcióról. A Történettudományi Kutatóintézet időutazói tovább terjesztik a káoszt a világban. Mert az ötórai teánál is jobban esik egy kis entró-pia. Az angol írónő időutazós komédiasorozatának második darabja egészen más, mint az előző: más színű borítót kapott, a fejezetek száma sem ugyanannyi benne, még picivel rövidebbre is sikerült. Egy azonban biztos: ugyanolyan vicces, mint az Egyik átkozott dolog a másik után. A mellékhatások tekintetében kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét!