Metropolis Media strana 19 z 26

Fehérvár Nándor elveszett ember. Egy nap emlékek nélkül ébred, családtagjairól pedig, akiket e sorscsapás után egyedüli biztos fogódzóinak hitt, kiderül, csak gépek. Vajon hol van? Miért nem tud semmit a világról? Mi lenne a célja életének? Teljes elkeseredését csupán az csökkenti valamelyest, hogy házában talál egy szekrényt tele pénzzel, így nyugodt lélekkel elindulhat megvalósítani önmagát… vagy legalábbis amiről úgy hiszi, önmaga. És ami a mérleg serpenyőjét még pozitív irányba lendíti, körülötte hirtelen nyüzsögni kezdenek a Nők. Igen, így, nagybetűvel. A vagyon és az élvezetek hajhászása mind vadabb kalandokba sodorja hősünket kis hazánk határain belül és kívül, míg rá nem ébred az igazságra magával kapcsolatban. Persze hogy rendbe hozhatja-e még a dolgokat, arra nem létezik előregyártott válasz… “A humornak is van létjogosultsága az SF-ben… Lovas Lajos Douglas Adams és Dévényi Tibor legjobb hagyományait viszi tovább…” Fehérvár Nándor elveszett ember. Egy nap emlékek nélkül ébred, családtagjairól pedig, akiket e sorscsapás után egyedüli biztos fogódzóinak hitt, kiderül, csak gépek. Vajon hol van? Miért nem tud semmit a világról? Mi lenne a célja életének? Teljes elkeseredését csupán az csökkenti valamelyest, hogy házában talál egy szekrényt tele pénzzel, így nyugodt lélekkel elindulhat megvalósítani önmagát… vagy legalábbis amiről úgy hiszi, önmaga. És ami a mérleg serpenyőjét még pozitív irányba lendíti, körülötte hirtelen nyüzsögni kezdenek a Nők. Igen, így, nagybetűvel. A vagyon és az élvezetek hajhászása mind vadabb kalandokba sodorja hősünket kis hazánk határain belül és kívül, míg rá nem ébred az igazságra magával kapcsolatban. Persze hogy rendbe hozhatja-e még a dolgokat, arra nem létezik előregyártott válasz… “A humornak is van létjogosultsága az SF-ben… Lovas Lajos Douglas Adams és Dévényi Tibor legjobb hagyományait viszi tovább…” Fehérvár Nándor elveszett ember. Egy nap emlékek nélkül ébred, családtagjairól pedig, akiket e sorscsapás után egyedüli biztos fogódzóinak hitt, kiderül, csak gépek. Vajon hol van? Miért nem tud semmit a világról? Mi lenne a célja életének? Teljes elkeseredését csupán az csökkenti valamelyest, hogy házában talál egy szekrényt tele pénzzel, így nyugodt lélekkel elindulhat megvalósítani önmagát… vagy legalábbis amiről úgy hiszi, önmaga. És ami a mérleg serpenyőjét még pozitív irányba lendíti, körülötte hirtelen nyüzsögni kezdenek a Nők. Igen, így, nagybetűvel. A vagyon és az &ea

„Eldöntöttem, hogy nőkről fogok írni, anyákról és lányokról, akiknek az arca időnként eltűnik ezeknek a hősöknek az izmos ölelésében. Rólunk, akik néhanapján fölbukkanunk individuumként, de aztán önmagunktól megriadva elbújunk a négy fal közé, bátorságot gyűjtve az ismeretlenbe tett új kirándulásokra. Az arcokról, amelyeket szerettünk, amelyeket megtapintottunk ujjainkkal, a hol szelíd, hol inkább kegyetlen élettől kapott vagy lopott gyöngédségekről.” Tanja Stupar-Trifunović könyve, melyet az Európai Unió irodalmi díjával jutalmaztak, azt állítja, anyák hosszú sorát őrizzük magunkban, folyton újjászületünk, mégis mindig visszatérünk „anyánk poros házába”, hogy hasonló „emlékek krónikásaivá” váljunk.

Max és Leon végre együtt tervezgetik a békés jövőt. Ami azonban sajnos ebédig sem tart ki, mert egy telefonhívás arra figyelmezteti őket, hogy azonnal meneküljenek. Hőseink a 17. századi London, az ókori Egyiptom, majd Pompeji és a 14. századi Southwarkot érintve keresztül-kasul száguldoznak az időben, de úgy tűnik, minden hiába, mert a jövőben létrehozott Időrendőrség elől senki nem menekülhet el, aki veszélyt jelenthet az időtengelyre. Végül a St. Maryben keresnek menedéket, ahol hamarosan újabb veszélyek leselkednek rájuk. Mint rendesen, a negyedik történet is bővelkedik humorban, ám véresen komorrá válik, amikor a túlerőben lévő Időrendőrség minden idősíkon egyszerre indít támadást a St. Mary ellen. A végső és kétségbesett küzdelemben maga az épület is összeomlik, csak a szakácsnő és Max leleményességén múlik, fennmaradhat-e egyáltalán a St. Mary. Szóval egy jó erős tea nem fog megártani…

A nanotechnológia segítségével szabályozhatóvá vált az öregedés. Genetikailag módosított szúnyogok vér helyett a légszennyezést szívják magukba. A közlekedés ideális módja pedig immár a teleportáció, melyet egyedül az International Transport kínál, a legnagyobb hatalmú vállalat egy olyan világban, amit a nagy hatalmú vállalatok irányítanak. Joel Byram azzal tölti napjait, hogy mesterséges intelligenciákat tanít a minél emberibb viselkedésre, és közben próbálja megmenteni romokban heverő házasságát. Egészen hétköznapi, 22. századi fickó ő, hétköznapi problémákkal – aztán egyszer teleportálás közben megkettőződik. Most túl kell járnia a teleportálást ellenőrzése alatt tartó, gátlástalan nagyvállalat eszén, menekülnie kell a nyomában lihegő vallási fanatikusok elől, és vissza kell szereznie a nőt, akit szeret. Akit mindketten szeretnek. A Warner Brothers igazgatója a következő Ready Player One-nak nevezte a magyar származású amerikai szerző regényét. Azóta már folynak is a megfilmesítés előkészületei.

Pavlis doktor az űr Szindbádja. Különös kalandjait összegyűjtő novellafüzérünk fordulatos történetei mély érzelmeket, emberi drámákat rejtenek, filozófiai mélységű problémákat boncolgatnak olvasmányos, élvezetes stílusban. Ilyen az időutazás megunhatatlan paradoxona és az abból fakadó változatos gubancok, az emberi szervezet átalakításának lehetőségei és végső határa, a szerelem fizikai, kémiai és biológiai korlátainak hol tragikus, hol reményteli megtapasztalása egy egyedi hangulatú, kitágult világban, ahol nincsenek gonoszok, de van számtalan kihívás, rejtély, bonyodalom és izgalmas kaland. Az orosz SF-irodalom gyöngyszemei ezek a válogatott írások, amelyek nagy része először olvasható magyarul. Kir Bulicsov az egyik legszínesebb orosz SF-szerző, fantáziája lebilincselő és határtalan, műveit a humanizmus és a játékosság teszi különösen szerethetővé.

Ha egy technológia lehetővé tenné, hogy valósággá változtasd a gondolataidat, mihez kezdenél? Meggazdagodnál? Illuzionistaként sztár lennél? Segítenél másoknak? Vagy eltakarítanád a szabadlábon lévő bűnözőket? Miért is ne, egy gondolat nem hagy semmilyen nyomot, nem igaz? Dai intelligens fiatalember, aki barátjával, Artival megalkot egy gondolataikat megjelenítő gépezetet. A testet öltő gondolatok azután bármire képesek. Habár Dai a világot kívánja jobbá tenni, a drasztikus módon szaporodó titokzatos halálesetek száma az ismert bűnözők körében hamar felkelti a rendőrség figyelmét. A pszichológiai macska-egér játékban pedig annak az igazsága győz, aki a legtovább bírja a szabályok nélküli küzdelmet. Vajon meddig tudja Dai uralni a maga teremtette szörnyeket? Vagy elméje sötét bugyrai végül őt magát is elnyelik? Ronil Caine második regénye hozza a Lilianben megismert filmszerű, gyors ütemű történetvezetést, de mindenre rátesz még egy lapáttal. SF alapokra épülő thriller, ami az elme legsötétebb barlangjaiba kalauzolja el az olvasót, pontosabban azoknak lakóit hozza ki a felszínre. „Úgy jó, ahogy van.” – Lőrincz L. László a szerző első regényéről „Letehetetlenül izgalmas.” – 168 óra a szerző első regényéről 

A 24. századot immár mindenestül a tudomány és a technika irányítja. Az emberek egész életüket számítógép-vezérléssel élik le, és ez alól a párválasztás sem képezhet kivételt. A felicisztika tudományága szabályozza, ki kivel házasodhat az optimális eredmény elérése érdekében. Manka és Milan, két prágai fiatal mégis egymásba szeret, és hogy kapcsolatukra a modern kibernetika is áldását adja, elmennek a kerületi genetikai központba. Pszichogramjuk azonban arról tanúskodik, hogy cseppet sem illenek össze, vagyis a gép szerint „nem kompatibilisek”. A fiatalokat innentől kezdve a rendszer teljes technikai apparátusa próbálja meg más irányba terelni és egymástól távol tartani, ám őket valami műszerekkel nem mérhető mágnesesség újra és újra egymáshoz vonzza. Vajon győzhet-e a szerelem egy túltechnicizált, robotemberekkel és emberi robotokkal teli világban? Van-e helye érzelmeknek ott, ahol a követendő utat egyesek és nullák jelölik ki? Erről szól a cseh irodalom élő klasszikusának, a társadalmi látleletek idén 85 éves mesterének fantasztikus, és egyben romantikus regénye.

Hemul, a kommandós kiképzőből lett stalker rosszul tűri, ha csapata nem az elvárásai szerint viselkedik. Ám mivel kockázatos küldetéseiért kapott pénze rendszerint kifolyik a keze közül, most mégis kénytelen kísérőül szegődni egy csoport extrém kalandokat kereső, öntörvényű turista mellé. A Zóna azonban nem az a hely, ahová önfeledt szafarikra járhat az ember. A vadásztúra ígéretesen indul, ám a mutánsoktól hemzsegő vidék korántsem veszélytelen. Az első összecsapások után a csapat tagjai arra is ráébrednek, hogy a legveszedelmesebb szörnyeknek olykor emberarcuk van. No persze olykor a turisták sem egyszerű turisták. De hogy az önként vállalt vesszőfutást ki ússza meg élve, ki juthat ki a Zónából – ha ki lehet még jutni belőle egyáltalán –, azt még egy tapasztalt stalker sem tudja előre megmondani. Vaszilij Orehov lélegzetelállítóan pörgős akcióregényében kaland kalandot követ, és legfőbb tanulságként a szerző azt hirdeti: senki nem az, akinek elsőre mutatja magát. Miként ez a könyv sem. Látszólag kompakt, befejezett történet, de eláruljuk, hogy hamarosan érkezik a folytatás, majd pedig még egy kötet, mert így válik teljessé a trilógia.

Guppi, a stalker magányos farkasként, évek óta egyedül járja a Zónát. Nem vágyik társaságra, csapatra, segítőkre. Saját tudásában és megérzéseiben bízva eddig nem esett baja. Azonban amikor egy fura csoport fegyvert fog rá, minden megváltozik. Ahogy sokan, ők is a Monolithoz igyekeznek, erőszakkal kényszerítve Guppit a közös kirándulásra. Menet közben a tagok egyre fogynak, nem biztos, egyáltalán eléri-e bármelyikük az úti célt. És hogy a Monolit, ami elméletileg legbelső vágyunkat teljesíti, kinek mit ad… az az igazi kérdés… Kalugin regénye, ahogy a többi S.T.A.L.K.E.R.-történet, izgalmas és félelmetes utazásra visz a Zónába, ami, akármit csinálsz, nem ereszt. Egyik nap még te taposod a földjét, holnap ő tapos el téged…

A 21. század elején a csernobili atomerőmű romjai körül létrejött a titokzatos, természetellenes Zóna, és a könnyű pénzkereset megszámlálhatatlan rajongója ideözönlött abban a reményben, hogy ritka, hatalmas pénzeket érő relikviákat talál. Nagyon hamar világossá vált azonban számukra, hogy bentről nem mindenki képes visszatérni. A Tüske névre hallgató stalkernek is megvoltak a saját elképzelései a meggazdagodásra. Nem akart áttörni a radioaktív területeken és a rejtélyes, kívánságokat teljesítő Monolitot övező halálos csapdákon, nem akart fosztogatókkal vagy kegyetlen mutánsokkal harcolni, egyszerűen csak ki akarta rabolni és meg akarta ölni a Mocsárban élő Doktort, aki önzetlenül kezelte a sebesült stalkereket. Tüske nem is sejtette, hogy emiatt nemcsak a stalker testvériségekkel, de az egész Zónával fog szembekerülni. Márpedig a Zóna ellen seki nem nyerhet… A S.T.A.L.K.E.R.-szerzők sora ezúttal Alekszej Kaluginnal bővül, aki a Sztrugackij fivérek által alapított Bronz Csiga-díjat is elnyerte már, tehát vitathatatlanul folytatója a nagy elődök hagyományainak.

Jodi Taylor szívet melengető és humoros. Amikor a súlyos dadogástól és önbizalomhiánytól szenvedő Jenny Dove, a „Semmi lány” megpróbál véget vetni életének , megjelenik Thomas, a misztikus, aranyszínű, gyömbéres keksz illatú ló, melyet csak ő lát. Segítségével Jenny váratlanul szert tesz egy férjre – az elbűvölő és kaotikus festő, Russel Checkland személyében, s innentől már semmi sem úgy alakul, ahogy tervezte. A túlságosan féltő és elnyomó rokonokkal valamint a világ legszétszórtabb házastársával megáldva, Jennynek vajon sikerül-e Semmi lányból Valami lánnyá válnia? Méghozzá gyorsan! Jodi Taylor best-seller St. Mary krónikák sorozatának rajongói számára kötelező, de bárkinek ajánlható olvasmány ez az angol humorú, thrillerrel és egy csipet misztikummal megfűszerezett romantikus regény!

Bánfalvy Réka úgy éli az életét, hogy azt hiszi, minden, amit tesz, a saját döntése. A világon több mint kilencmilliárd ember pontosan ugyanígy gondolja, de valójában mindenki téved. A kilencvenes években egy cseh matematikus létrehozott egy képletet, amely képes felfedni az emberiség jövőjét, a látottak azonban elborzasztották. A jóslat tudatában egy maroknyi csoport megalapította a JövőVédelmet, a titkosan működő, föld alatti ügynökséget, melynek egyetlen feladata: biztosítani a jövőt, ezzel megelőzve a világ pusztulását. A Sors-algoritmus c. regény központi tárgya az életbe való mesterséges beavatkozás kérdése. Lehetséges-e a matematika segítségével megjósolni, majd befolyásolni a jövőt? Mindez milyen hatással van a jelenre? Mi van akkor, ha a jelenben történő bizonyos események miatt jövő mégsem teljes egészében feltérképezhető? Vékony Krisztián Budapesten játszódó regényének szereplői is szembesülnek ezekkel a kérdésekkel. De vajon a válaszokat is megtalálják?

Vajon mi történne világunkkal, ha egy természeti katasztrófa következtében az emberiség elveszítené legfőbb technikai szövetségesét a mindennapokban, az elektromos áramot? Ondřej Neff maró politikai szatírába oltott világvége-történetében pontosan ez a döbbenetes esemény következik be, és pillanatok alatt gyökeresen rendezi át társadalmunk alapvető hierarchiáját. A cseh szerző pedig mindezt sajátos, közép-kelet-európai szemüvegén keresztül mutatja be. E monumentális, hol groteszk, hol drámai freskó jeleneteiben egy új középkor nem feltétlenül kézzelfogható sötétsége tárul elénk. Az Európa-díjas szerző e regényét megjelenése évében a legjobb cseh SF-nek szavazták meg, és most végre egy átdolgozott, modernizált változata a magyar olvasókhoz is eljuthat. Robert Merle Malevilja találkozik Ladislav Fuks műveinek (A hullaégető, Mooshaberné egerei) akasztófahumorával!

Hemult felkavaró álmok kísértik, miközben csapatával kifelé tartanak a Zónából. A szerelme, Gyinka kiszabadítására szervezett akció jól alakult, már csak élve el kell érniük a Határt. Ám valami titokzatos, láthatatlan hatalom jár a nyomukban, mindent elpusztítva, ami az útjába kerül. Az előttük húzódó labirintus hirtelen megsokszorozódik, amikor találkoznak egy régi ismerőssel, és megtudják tőle, hogy a Zónában valójában hét párhuzamos valóság keresztezi egymást. Az egyik ráadásul egy olyan, életre kelt rémálom, ahol az anomáliákból továbbfejlesztett fegyverekkel vívják épp a harmadik világháborút. A stalkerek csapata kereszttűzbe keveredik a vérszomjas szörnyetegek és a zónatechnológiás szuperfegyverek harapófogójában, és úgy tűnik, már csak a csoda segíthet rajtuk ebben a feje tetejére állt világban. A többszörös díjnyertes Vaszilij Orehov Hemul-trilógiája záró kötetéhez érkezett, mely izgalmas órákat szerez minden olvasójának, de a S.T.A.L.K.E.R. játék ismerőinek még sokkal több meglepetéssel szolgál.

Hemul legutóbbi, tragikusan végződő „túravezetése” után klánját, barátait, munkáját és szerelmét is elvesztette, ezért végleg hátat fordított a Zónának. Vagy legalábbis így gondolta. Most azonban ismét a Zónában van, a hangulata pedig nem valami rózsás, mert egy régi barátja pisztolya mered rá negyven lépés távolságról. A cél persze nem ő, hanem egy körülötte keringő, életveszélyes relikvia, egy úgynevezett Boszorkánytojás, melynek már a puszta érintése is halálos. Hemul és barátja abban bíznak, hogy egy jól irányzott lövés kitérítheti szédítő pályájáról, és ezzel alkalom nyílik a menekülésre. A találat nyomán a relikvia szétrobban, és szilánkjai beterítik a stalkert… ám ő mégis életben marad, sőt látomása támad: egy tüzes vonalat pillant meg maga előtt. És ez még csak a fantasztikus kaland kezdete Vaszilij Orehov új regényében, a Katasztrófa sújtotta terület folytatásában. Anomáliák, árulások, szörnyek, tűzharcok, zombik és a Szarkofág titka a trilógia második kötetében.

Jana, az egyetemista, vidéki szlovén lány Amszterdamban egy kisfiú bébiszittereként tartja fenn magát. A nagy európai áramszünet idején ellopják a kerékpárját, és ezzel veszélybe kerül feketén vállalt állása is. A lány jelen élményei és múltbeli emlékei keverednek a többi szereplőével, a hősök sorsa egymásba fonódik, eggyé olvad és szétválik, mint a hullámok a folyóban. A történések különböző formákban, különböző jelentésszinteken körbeérnek, majd visszatérnek újra és újra. A részletek ilyen montázsával varázslatos kozmosz tárul elénk. Mintha egy kaleidoszkópon keresztül tekintenénk a regény szövetébe. Az amszterdami csatornákon túl legendák övezte távoli folyók világa kel életre a könyv lapjain, a folyamistenként tisztelt szent hal, ugyanúgy, mint a szlovén vidék, ahol a szederbokor tüskés ágai tartják az eget. Nataša Kramberger szlovén írónő Szeder-égbolt című regénye 2010-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.