Metropolis Media strana 21 z 27

Miről gondolkodnak a kutyák? Tudnak-e a kutyák számolni? Hogyan mutatják ki kötődésüket? Hogyan segíthetik a kutyák robotok kifejlesztését? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják az etológusokat. A könyvből megtudható, hogyan lehet kísérletek révén tudományosan is bebizonyítani, amit a gazdák mindig is tudtak: A kutya az ember legjobb barátja.Dr. Mund Katalin tudományszociológus a kulturális antropológia módszereivel figyelte meg az ELTE Etológia Tanszéken dolgozó etológusok munkáját, amikor a kutyákat vizsgálják. Mit keres egy kutyákhoz kicsit sem konyító szociológus az etológusoknál? Nos, a szociológiát, mint társadalommal foglalkozó tudományt sok minden érdekli. Többek között éppen az is, hogyan születik egy új tudományág, és miként működik a tudomány? Az ELTE Etológia Tanszéke ma a tudományos mező élvonalába tartozik. A könyv segít megérteni, milyen rögös utat kellett bejárniuk a kutatóknak, hogy létrehozhassanak, és világszínvonalra emelhessenek egy korábban nem létező tudományos területet, a kognitív kutya etológiát, vagyis a kutyák gondolataival foglalkozó tudományágat.A könyv arra keresi a választ, miként művelhető egy adott tudományág hazánkban, azaz milyen egyéni és csoportszintű stratégiákra van szükség ahhoz, hogy egy tudományterület itthon kialakulhasson és fennmaradhasson. Milyen nehézségekkel kell szembenézniük a kutatóknak? Milyen - nem tudományos - tevékenységeket kell végezni ahhoz, hogy egy kutatócsoport működni tudjon? Milyen társadalmi tényezők játszanak szerepet egy csoport sikerében? Részletesen bemutatja, miként dolgoznak az etológusok, milyen hipotézisekből indulnak ki, miként kísérleteznek, és miként interpretálják a kísérletekből nyert adatokat. A kötet egyaránt izgalmas csemegét nyújt a kutyakedvelők és az etológia iránt érdeklődő olvasók számára, ugyanakkor azoknak is érdemes elolvasniuk, akik a tudományok általános működési mechanizmusait szeretnék megérteni. A könyv nem csupán egy feltörekvő új tudományterület titkairól lebbenti fel a fátylat, de abban is segít, hogyan gondolkozzunk a kutyákról, s a kutyák gondolatairól, s talán kicsit arról is, hogyan tovább, mi lehet a kutya után.

1912 márciusában a Föld történelme új irányt vett. Bekövetkezett a Csoda, és Európa addig ismert formájában megszűnt létezni. A helyén megjelent Darwinia, egy új kontinens tele ismeretlen növényekkel és állatokkal, elképzelhetetlen veszélyekkel és fantasztikus titkokkal. A környező vidékekről expedíciók indulnak a felderítésére, többek között a vallási fundamentalisták hatalmába került Amerikából is, mely újra el akarja vinni a civilizációt e friss Újvilág vadkeletére. Az expedícióba jelentkezik Guilford Law, a fiatal fényképész, aki gyermekkorában átélte a Csoda bekövetkeztét, és most különös álmok kísértik. Álmok, melyek mindenre magyarázatot adhatnak, talán még létezésünk alapkérdéseire is. A kanadai sztárszerző újabb regénye az izgalmakat halmozva gondolkodtat el világunk törékenységéről, valóságunk viszonylagos voltáról. A mű megjelenését követően elnyerte az Aurora-díjat, és a Hugo-jelöltek közé is beválogatták.

Vajon mi történne világunkkal, ha egy természeti katasztrófa következtében az emberiség elveszítené legfőbb technikai szövetségesét a mindennapokban, az elektromos áramot? Ondřej Neff maró politikai szatírájú világvége-történetében pontosan ez a döbbenetes esemény következik be, és pillanatok alatt gyökeresen rendezi át társadalmunk alapvető hierarchiáját. A cseh szerző pedig mindezt sajátos, közép-kelet-európai szemüvegén keresztül mutatja be. E monumentális, hol groteszk, hol drámai freskó jeleneteiben egy új középkor nem feltétlenül kézzelfogható sötétsége tárul elénk. Az Európa-díjas szerző e regényét megjelenése évében a legjobb cseh SF-nek szavazták meg, és most végre egy átdolgozott, modernizált változata a magyar olvasókhoz is eljuthat. Robert Merle Malevilja találkozik Ladislav Fuks műveinek (A hullaégető, Mooshaberné egerei) akasztófahumorával!

A 20. század elején a statisztikusok azt mondták, a Föld akkori teljes népessége elférne a Wight-szigeten. 1968-ban már csak egy duplaakkora szárazulaton fért volna el mindenki, mondjuk Man szigetén. Mai, több mint 7 milliárd főt számláló emberiségünknek Zanzibár teljes területére lenne szüksége, és még akkor is vizes lenne néhányunk lába. A 2010-es évek túlnépesedett, társadalmi feszültségekkel teli világában két New York-i fiatalember keresi a helyét. Akaratukon kívül keverednek bele történelemformáló eseményekbe, melyek a bolygó elmaradottabb területeiről kiindulva alapjaiban fogják megrengetni a nemzetközi gazdaság és politika felépítményét, kihatva a Föld minden lakójának életére. És hogy a dolgok tovább bonyolódjanak, az egyik nagyvállalat megalkot egy öntudattal bíró szuperszámítógépet John Brunner Hugo- és Brit SF-díjas, monumentális regénye hol kémtörténetre emlékeztet, hol John Dos Passos társadalmi panorámáit idézi, megelőlegezve William Gibson Neurománcát és még tucatnyi, később íródott SF-művet. Jóslatai a megjelenése óta eltelt évtizedek alatt bámulatos számban váltak valóra, az elharapózó iskolai erőszaktól és terrorakcióktól kezdve, Kína szuperhatalommá válásán és az európai országok unióba tömörülésén keresztül, egészen a biotechnológia előretöréséig és az egyneműek kapcsolatának széles körű elfogadásáig. Nem véletlenül válogatták be minden idők 100 legjobb SF-regénye közé.

A Sztrugackij fivérek kultikus regénye mára két film és egy rendkívül sikeres komputerjáték-sorozat formájában is tovább él. Ez utóbbihoz íródott az a regényfolyam, amelyben az eredeti történetet átlényegítve Vlagyimir Vasziljev és későbbi szerzőtársai a Zóna grandiózus időtlenségét összekötik hétköznapi világunk kicsinyes, kíméletlen valóságával.

A tizenéves Marcus Yallow-t egy San Franciscó-i terrorakciót követően néhány barátjával együtt nyakon csípték a nemzetbiztonsági hatóságok, és csak nehezen ismerték be tévedésüket. A meghurcolt fiú a lázadó tini hekkerek élére állt, és harcot indított a megfigyelés önkényuralma ellen. Most, évekkel később Marcus egy változásokat ígérő politikus webmestereként dolgozik, biztos állásban Kalifornia gazdasági összeomlása után. Ám amikor felbukkan régi ismerőse, Masha, és kezébe nyom egy pendrive-ot, tele tűzforró információkkal, amelyek átrendezhetik az egész hatalmi struktúrát, Marcusnak döntenie kell: új életét és az anyagi biztonságot választja, vagy visszatér lázadó múltjához, és keresztes hadjáratba kezd az igazság oldalán? A Hugo-, valamint Nebula-díjakra jelölt és több más kitüntetést el is nyert Kis Testvér folytatásában a kanadai író és internet-guru ismét elsősorban az ifjúságot szólítja meg, de valójában minden olyan embert, aki aggódik amiatt, amerre a világunk ma tart.

Noria Kaitio tizenéves lány, és a mai Finnország területén él... csak éppen néhány száz év múlva. Az éghajlatváltozás és a globalizáció következményeként új népvándorlás zajlott le, a természeti katasztrófák pedig végérvényesen átrajzolták a Föld térképét. A nyersanyagok elfogyta utáni új világban a fejlett technika eszközei jórészt már feledésbe merültek, és a legdrágább kincs az édesvíz. A rendkívül vegyes népességű Skandináv Uniót könyörtelen katonai diktatúra uralja, mely szigorúan védelmezi az ismert vízlelőhelyeket. Ugyanakkor a lakosság csupán sótlanított tengervízzel olthatja szomját. Noriára édesapja két örökséget bíz: a kínai teamesterek - a víz őrzői - ősi tudományát, valamint egy senki más által nem ismert édesvízlelőhely titkát. E kettős felelősség nehéz döntések elé állítja a lányt: segítsen faluja szomjazó lakosságán, vagy őrizze tovább tiltott tudását? A helyzet megoldásában jó szolgálatot tehet egy, a múltból származó, rejtélyes tárgy... amennyiben sikerül a titkát megfejteni. A finn írónő hazájában pályázatnyertes első kötete rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, angol fordításban is megjelent, sőt rögtön jelölték a rangos Philip K. Dick- és Arthur C. Clarke-díjakra. Stílusát kritikusai Margaret Atwoodéhoz és Ursula K. Le Guinéhez hasonlítják.

Peter Glebski rendőrfelügyelő egy kellemesen eltöltött szabadság reményében érkezik az eldugott, hegyvidéki fogadóba. Minden jól is indul, amíg elő nem kerül az első halott... Azután a dolgok rohamosan rosszabbra fordulnak: lavina zárja el a fogyatkozó vendégseregletet a külvilágtól, a telefon is megsüketül, s a kikapcsolódásra váró nyomozó egyszeriben ott találja magát egy egyre rejtélyesebb gyilkossági ügy kellős közepén, csupa potenciális tettessel körülvéve. Ráadásul az eset megoldását az sem kimondottan segíti elő, hogy a nyomok egyike-másika látszólag világunk határain túlra vezet... A Sztrugackij fivérek ismét nem egy megszokott SF-et tesznek le elénk, hanem egy vérbeli bűnügyi történetet, amelyben persze semmi sem a várakozásoknak megfelelően alakul. Mert mit is várhatnánk egy olyan krimitől, amiben a halott nem halott, a gyanúsítottak egy része pedig talán nem is ember? Ez a kötet immár másodszor jelenik meg magyarul, mégis teljes joggal mondható első kiadásnak, hiszen új fordításban lát napvilágot, közel ötvenoldalnyi olyan szövegrésszel, amely mindeddig ismeretlen maradt a hazai olvasók előtt.

Hatfős asztaltársaság találkozik havi rendszerességgel egy étteremben, hogy történetekkel szórakoztassák egymást egy jókedélyű vacsora keretében. Egyikük minden alkalommal vendéget is hoz, aki különleges problémákkal szembesíti a társaságot: megoldat lan bűnügyekkel, izgalmas rejtélyekkel, amelyeket csupán megfeszített munka árán lehet felgöngyölíteni. Ezek a legkülönfélébb szakmában tevékenykedő férfiak - mert zártkörű klubjuk csak férfiakat fogad be - Sherlock Holmest és Hercule Poirot-t megsz égyenítő logikával derítik fel a gyilkosságok, tolvajlások és más gaztettek elkövetőit, sőt időnként az is a rejtély részét képezi, hogy egyáltalán mit követtek el. A legendásan széles érdeklődési körű szerző ezúttal ismét új utakra merészkedik, be bizonyítva, hogy nemcsak az SF-hez és a fantasy-hez, valamint az ismeretterjesztéshez ért, hanem a szórakoztató és izgalmas krimitörténetek írásához is. "Kevés művemet élvezem annyira, mint a Fekete Özvegyeim történeteit." (Isaac Asimov)

Vajon lehetséges, hogy az emberi civilizáció fejlődése az ősidőkben idegen lények beavatkozás nyomán indult el? És ha igen, mi lehetett a célja ezeknek az idegeneknek? A 21. század űrhajósai a Naprendszer felfedezése során földönkívüliek nyomaira bukkannak, melyek egészen új megvilágításba helyezhetik Földünk történelmét. Expedíció indul tehát az óriásbolygók felé, hogy megválaszolja a kérdéseket, de amit ott talál, az a legfantasztikusab elképzeléseket is felülmúlja. Arthur C. Clarke és Stanley Kubrick 1964-ben elhatározta, hogy elkészíti minden idők legjobb SF-filmjét. Négyévi munkával valósult meg a 2001. Űrodisszeia, és ma már bátran állíthatjuk, hogy a végeredmény mérföldkő lett a zsáner történetében. És Clarke "melléktermékként " íródott regénye is bekerült a klasszikusok panteonjába. A legismertebb SF-könyvek között tartják számon. Később három folytatása született, s a sorozat - méltán - legendává vált a maga nemében. Ezt a legendát most új kiadásban adjuk az olvasók k ezébe, megőrízve Göncz Árpád eredeti, veretes fordítását, de olyan különleges plusz tartalmakkal kiegészítve, amelyek most jelennek meg először magyarul: egy megemlékezéssel, egy, az ezredfordulóra készült előszóval, valamint a regény egyik forrásnov ellájával, a Hajnali találkozással! "Tele költészettel, tudományos képzelőerővel és tipikus clarke-i iróniával." (New Yorker) "Káprázatos...szívszorító...próbára teszi az elmét." (Time Magazine)

Dmitrij Svedov Setét Másféle két év pihenő után visszatér, és második szintű létére azonnal vezetői feladatot kap: menjen Kijevbe, és élessze újjá a felmorzsolódott Nappali Őrséget. Ám épphogy elkezdi a hivatal felállítását, rejtélyes gyilkosságok történnek, melyek különös ismertetőjegye, hogy az áldozat életenergiáját elszívták. A nyomozás első percétől kezdve egyre szövevényesebb helyzetekbe kerül bele, olyanokba, amelyeket még a Legfelső szintű mágusok sem képesek megmagyarázni, pláne megoldani. A szálak idegen mágusokhoz vezetnek, akik egy másik, ismeretlen szférában tevékenykednek, nincs nyomuk a Homályban. Mintha az időben ugrálnának. Svéd egyre inkább azt veszi észre, hogy nem ő irányít, a nyomozás vezeti őt. Folyamatosan döbben rá, hogy miközben olyan dolgokat old meg, amiket a legmagasabb rangúaknak sem sikerült, furcsa, háromoldalú meccset játszanak vele a Fénypártiak, a Setétek és az Inkvizíció... A Nappali Őrség társszerzője, a Káosz-Őrség írója továbbgondolta Szergej Lukjanyenko világát, izgalmas, új történettel bővítve a ciklust. Más szereplők, más helyszínek, de a hangulat a régi.

2043-at írunk, tombol a Ngumi Háború. Az ellenség korlátozott nukleáris csapást mért Atlantára, és nekik is elpusztult két városuk. A harc azonban folyik tovább, és legfőképp távirányított, szinte sérthetetlen robotokkal, drónokkal vívják. Julian Class a harcmezőktől távol, egy számítógéphez csatlakoztatva szolgálja hazáját, de a rá nehezedő pszichikai nyomás elől így sincs menekvés. Mert hiába választják el a katonát kilométerek százai azoktól, akikre éppen lő, a kiontott vér mégis kitörölhetetlen nyomot hagy lelkiismeretén. Ekkor egy új tudományos áttörés egyszeriben mindent megkérdőjelez. Érdemes-e tovább harcolni kicsinyes, emberi érdekekért, ha a világegyetem egyetlen gombnyomásra megszűnhet létezni? Mások azonban másként teszik fel a kérdést: érdemes-e megőrizni a világegyetemet, ha semmi másra nem használjuk az élet csodáját, mint hogy minél nagyobb pusztítást vigyünk végbe? Joe Haldeman több mint húsz év után tért vissza az Örök háborúban először fölvetett gondolatokhoz, de ezúttal a valósághoz közelibb helyszínt és időt választott, hogy olvasói még húsbavágóbbnak érezzék a regény tétjét. Vállalkozása sikerét a kötet által elnyert Hugo-, Nebula- és John W. Campbell-díjak igazolják.

A közeljövő San Franciscójában egyre jobban eluralkodik az emberek folyamatos megfigyelésére támaszkodó ellenőrzés. A paranoia, a félelem, és a magánélet egyre durvább megsértései nemcsak az utcákon, de az iskolákban és hivatalokban is jelen vannak, és az emberek tűrőképességének határait feszegetik. Viszont néhány középiskolás kölyök, a technika segítségével, kijátssza az állandóan figyelő Nagy Testvért, hogy megpróbálják megőrizni a szabadság látszatát. Azonban egy váratlan és brutális esemény olyan helyzetbe sodorja őket, amely végleg megváltoztatja az életüket... És talán nem csak az övékét.

A közeljövő San Franciscójában egyre jobban eluralkodik az emberek folyamatos megfigyelésére támaszkodó ellenőrzés. A paranoia, a félelem, és a magánélet egyre durvább megsértései nemcsak az utcákon, de az iskolákban és hivatalokban is jelen vannak, és az emberek tűrőképességének határait feszegetik. Viszont néhány középiskolás kölyök, a technika segítségével, kijátssza az állandóan figyelő Nagy Testvért, hogy megpróbálják megőrizni a szabadság látszatát. Azonban egy váratlan és brutális esemény olyan helyzetbe sodorja őket, amely végleg megváltoztatja az életüket... És talán nem csak az övékét.

Két centiméter magas. Tűzvörös. És varázserejével bármely halandó ember életét pokollá teheti... természetesen csakis a legjobb szándékoktól vezérelve. George Bitternut, a különc nyelvész véletlenül bukkan rá az ősi megidéző szövegre, amely előszólítja ezt a rettentő ... Folytatás ›› hatalmaknak parancsoló, aprócska démont. A lény azonban sajnos semmi olyat nem hajlandó tenni, amiből George-nak személyes haszna származna - viszont hajlandó segíteni a barátain. Időnként egészen katasztrofális következményekkel... Ez az ördögien mulatságos, csalafinta novellafüzér Asimov új oldalával ismerteti meg hűséges olvasóit. Az SF nagymestere ezúttal a habkönnyű szórakoztatás mellett teszi le voksát, de a tőle megszokott rendszerező, csavaros észjárás minden történetben a felszínre bukkan. A(z) Azazel (Könyv) szerzője Isaac Asimov.

Tom és Karen Welford az amerikai álompár. Jómódban nevelik kisgyermeküket luxusotthonukban. Életük azonban csak kifelé tűnik idillinek, mindennapjaikat a rémálmok uralják. Vad szexuális játékok és hatalmi játszmák közt vergődnek. Az asszony lelkileg labilis, tudatában időnként ... Folytatás ›› összekeveredik a fantázia a valósággal. Menekülne férjétől, de kitörési kísérleteinek egyelőre csupán a kisfia egészsége esett áldozatául. A kis Ned a traumák hatására megnémult, és a családot a széthullás fenyegeti. A háttérben pedig ott az a bizonyos harmadik, egy férfi, aki Karen számára a menekülés kulcsa lehet. Kivéve, ha ez a kulcs a pokol kapuját tárja ki... A Paranoia szerzője izgalmas, erotikus thrillerében a természetfölötti hatalmak helyett a bennünk lakozó gonoszt idézi meg. A könyv megrázó erővel mutatja be a szeretet sötét oldalát. A(z) Néma csend (Könyv) szerzője Charles MacLean.