Metropolis Media strana 26 z 27

A Vörös Hanrahan meséi önálló invenciójú Yeats-mű, lírai próza, egyetemes szépségű mese, a költő alteregójának örök szomorúságú históriája, tele mágikus kelta szimbólumokkal, kártya-misztikával és Janus-arcú tündér-boszorkányokkal. A mű felidézi Yeats költészetének csodás hangját, saját szavaival "az ős-báj bánatát". A kelta homály a Nobel-díjas Yeats korai, prózai műve (1893). "Egyszerre krónika és önéletrajz" - ahogy a híres irodalomtörténész, Kathleen Raine mondja róla. Mintegy költői néprajz, mondhatnók, a két műfaj között lebeg. A költő, miközben folklór-körútra indul, a saját, kialakulóban lévő költészetéhez keresi az ír forrást. A "kelta homály" később korszakmegjelölő fogalommá lett Írországban. Yeats és néhány társa mítoszban, költészetben és politikában "kitalálta" Írországot. A kötet költői keretbe foglalják az elsősorban poéta szerző gyönyörű versei, melyekben az ír tájakat, mítoszokat idézi meg. Varázslatos világba repíti el ez az irodalmi klasszikus olvasóit, és külön kihangsúlyozandó, hogy teljességében most kerül először a hazai közönség kezébe.

A 22. század másod felében a Föld ügynökei, a Progresszorok járják a lakott világot, manipulációikkal egyengetve a primitívebb társadalmak útját a béke, az összefogás és a galaktikus szövetség felé. Amikor azonban az emberiség szülőbolygóján kerül sor olyan eseményekre, amelyek csakis külső beavatkozásra utalhatnak, pánikhangulat uralkodik el. A Föld biztonságáért felelős szervezet, a Konbiz-2 legjobb nyomozóit állítja rá az ügyre. Makszim Kammerer és Tojvo Glumov hamarosan arra a következtésre jut, hogy a Vándorok rejtélyes szupercivilizációjának keze lehet a dologban, de vajon mi a céljuk az egésszel? Talán vetélytársat látnak a lendületesen fejlődő emberiségben, vagy fajunk szükségszerű továbbfejlődésének katalizátorai ők? Hová vezetnek a nyomozás szálai, és túlélheti-e a földi civilizáció, ha nyilvánosságra kerülnek a Nagy Felismerés részletei?

Rebecca egész gyermekkorának meghatározó élményei voltak Gemma nagymama meséi Csipkerózsikáról. Az amerikai kislány számára egzotikus európai folklórvilág azonban új értelmet nyer, amikor a nagymama halálos ágyán közli vele, hogy ő maga volt Csipkerózsika. Ez a vallomás hosszú útra indítja az immár felnőtt Beccát térben és időben egyaránt, mert csak egy másik földrészen fejtheti meg azt a titkot, amely homályba burkolja családja múltját. Ám Európában a várt csodák helyett a holokauszt nyomasztó emlékeivel kell szembesülnie, és ez a fokról fokra megismert történet, noha bizonyos párhuzamokat mutat a klasszikus mesével, egyre élesebb ellentmondásba kerül a gyermekként oly sokszor hallott "boldogan éltek, míg meg nem haltak" befejezéssel.

A kötetben két kisregényt olvashatunk: -Katharina Blum elveszett tisztessége Kitalált alakok és események szerepelnek a történetben - szögezi le Böll könyve elején. Azonban hamar feltűnnek az "elkerülhetetlen hasonlóságok" a valósággal. A könyv 1972-es megjelenése óta ha lehet, témája még aktuálisabbá vált. Miként ferdíti el a sajtó a valóságot? Hogyan manipulálja a közvéleményt? Megéri-e egy néhány napig vagy hétig érdekfeszítő hír felröppentése, hogy életek menjenek tönkre miatta? Katharina Blum, az egyszerű, csendes életét élő nő egyik napról a másikra szereplővé válik a médiában. Miután a sosem kívánt figyelem középpontjába kerül, kétségbeesetten próbálja megvédeni, tisztázni magát. Egyszemélyes harca végül meglepő tetthez vezet. -A hagyaték A hagyaték cselekménye a II. világháború alatt játszódik részint Franciaországban, részint az orosz hadszíntéren. Ehhez társul keretként a háború utáni Németország, ahol Böll hőse kénytelen azzal szembesülni, hogy sokan az egykori bűnösök közül szabadlábon vannak. Semmilyen megtorlás, büntetés nem sújtja őket, helyette ismét vezető szerephez jutottak - megbánásnak, lelkiismeret-furdalásnak pedig látszólag nyoma sincs bennük...

"Bár látszólag sokféle szórakozás csábít, csak egyetlen célnak élek. Egy nagy terv megvalósítása köti le minden erőmet. Megírom a pingvinek történetét. Dolgozom rajta szorgalmasan, és a gyakori, néha leküzdhetetlennek látszó nehézségek nem fognak eltántorítani." (a Szerző)

Éden párhuzamos valóságában javában folyik a harc a Földért két civilizáció között, melyek egyaránt maguknak akarják a hatalmat. A yilané dinoszauruszai nemcsak hogy nem haltak ki, de egy értelmes fajuk a biotechnológia tudományának segítségével meghódította a bolygó nagy részét. Riválisaik, az emberek nem rendelkeznek olyan fejlett technikával, mint ők, de szívósságban méltó versenytársak, és most még a természet is az ő oldalukra állt: jégkorszak közeledik, amit talán csak a melegvérűek élhetnek túl. A harc minden eddiginél kiélezettebb lesz, és két ellenfél, az ember Kerrick, valamint a yilané Vainté számára egyenesen személyes üggyé válik. Felülkerekedhet-e bármelyikük a másikon, vagy mindkét fajból csupán megkövült csontok maradnak meg az utókor számára? Az SF Nagymestere csak Frank Herbert Dűnéjéhez mérhető Éden-trilógiájának második kötetében bolygónk egy elképzelt arcát mutatja meg olyan hitelesen és olyan aprólékos kidolgozottsággal, hogy el sem hinnénk, valójában nem így alakult a történelem. "Nagy regény, minden értelemben. A mesterségbeli tudás diadala." - Washington Post Book World

Az értelmező szótár meghatározása szerint az összeesküvés: "titkos szövetkezés vezető politikai személyiség ellen, vagy az állami, társadalmi rend erőszakos megdöntésére." Minden összeesküvés-elmélet alapja a titok, más szavakkal a magyarázat hiánya: az egyén értetlensége egy talányos cselekménnyel, egy ismeretlen személlyel, általában a környező világgal szemben. Mindez fokozza a szorongást, a kezdődő paranoia pedig kapva kap a legvadabb agyrémeken. Az összeesküvés-elméletnek több köze van a mítoszhoz vagy a tündérmeséhez. Eliade óta tudjuk, hogy a mítosztalanított világban élő ember teremt magának újakat. Mi más magyarázza azoknak a műveknek a világsikerét, amelyek vissza szeretnék mitizálni a világot, esetleg meglovagolják a "csoda" reneszánszát, A Gyűrűk Urától a Harry Potteren át Dan Brown Da Vinci-kódjáig? Kötetünk tizennyolc francia szerzőjének tizennyolc novellája is efféle modern mítoszokat teremt, az olvasó idegeit borzolva és teljességgel hihető párhuzamos valóságokat vázolva fel, amelyek valamelyike akár a miénk is lehet. -Vajon valóban öngyilkos lett Marilyn Monroe? -Miféle sötét mesterkedés robbantotta ki 1968 májusában a franciaországi diáklázadásokat? -Csakugyan a maffia gyilkoltatta meg John F. Kennedyt Dallasban? -Tudunk-e mindent a 2001. szeptember 11-i merényletről? -Igazából hogyan halt meg I. János Pál pápa? -Mi köze Alan Turingnak Hófehérkéhez? -És ha a Csillagok háborúja nem más, mint egy kolosszális kínai összeesküvés? -Úgy halt-e meg Diana hercegné, mint hisszük? -Hát Elvis Presley? -Hát Maria Callas?

Valamikor réges-régen az emberiség találkozott egy rendkívüli életformával. Ezek az értelmes, hús-vér városok új jövőt kínáltak az instant űrutazás csodájával. Évszázadok teltek el azóta, és az emberi civilizáció négy ágra oszlott, amelyek egymástól szinte teljesen függetlenül terjeszkednek a galaxisban. Különbözőbb lények nem is lehetnének, csupán közös őseik kötik össze őket. És ekkor elérkezik az ideje, hogy az AnimálVárosok ismét beavatkozzanak az emberek életébe. Sorsszerű találkozásra hozzák össze a négy nép képviselőit, mert összefogás nélkül nem maradhatnak fenn. Kozmikus méretű katasztrófa fenyegeti a kiterjedt emberi birodalmakat, de nem csak azokat: minden életet a galaxisban. A Halott csillagok szerzője a regény nagyszabású folytatásához egy írótárs segítségét kérte, és a közös munkájuk eredményeként megszületett, epikusan hömpölygő, filozofikus SF-mese Franciaországban több rangos irodalmi díjat is elnyert.

Az év, amelyben a maja naptár véget ér. Vajon azt jelenti ez, hogy egész világunk elpusztul? Vagy nem is csak a miénk? A Vérfarkasok és az Eggyéválás sikerszerzője szerint az apokalipszisig már csak néhány évünk van. Hogy hogyan készülhetünk fel rá? Itt elolvashatja!

65 millió évvel ezelőtt egy kozmikus katasztrófa véget vetett Földünkön a dinoszauruszok uralmának. Egy másik Föld párhuzamos világában azonban nem következett be kataklizma, és az óriásgyíkok törzsfejlődése zavartalanul folytatódott tovább. Aztán a bolygó legfejlettebb lényei a soros jégkorszak zord időjárása elől menekülve birtokba vesznek egy új kontinenst, és ekkor különös, gyengének látszó, ám annál ravaszabb ellenféllel akadnak össze: egy két lábon járó emlősfajjal, melynek tagjai durva kőeszközöket használnak, és fegyverrel vadásznak mindenre, ami táplálékul szolgálhat. Két civilizáció öldöklő élethalálharca bontakozik ki az elkerülhetetlen konfliktusból, és összecsapásuknak csak egyetlen győztese lehet: az egész világ további ura. Harry Harrison, az SF nagymestere lenyűgöző aprólékossággal építi föl egy idegen világ nem létező, mégis hitelesnek ható történelmét, és az olvasó döbbenten konstatálja, milyen kevésen múlt, hogy nem így alakult a valóság. A regényt megjelenése évében Amerika legnépszerűbb könyvei közé sorolták, valóságos divatot indított be a dinoszaurusz-történetek terén, és két folytatása is született, melyek tovább követik ennek az érdekes alternatív világnak a történetét.

A tizenöt éves Ned Marriner elkíséri fotóművész apját Provence-ba, hogy hat héten át a festői szépségű tájakat járják, képeket készítve egy dekoratív albumhoz. Amíg apja fényképez, Nedet titokzatos események rádöbbentik, hogy az iPodok, mobiltelefonok és hibridüzemű autók modern világában még mindig jelen vannak bizonyos ősi hatalmak. Egy megszentelt, kísértetjárta éjszakán, amikor az élők és a holtak birodalmát elválasztó falak leomlanak, mitikus alakok támadnak fel, mai hétköznapi emberek életét változtatva meg mindörökre.

Egy angliai települést rémisztő szörnyeteg tart rettegésben. Eleinte csak jószágokat rabol és öl meg, de hamarosan már az emberek sincsenek biztonságban tőle. És egyesek szerint időnként levedli szörnyalakját, hogy elvegyüljön mit sem sejtő áldozatai között...

Cunami söpör végig a békés ázsiai tengerszakaszon, magával ragadva egy kirándulóhajó maroknyi utasát. A turisták közül néhány csodával határos módon túléli a katasztrófát, ám ahol magukhoz térnek, az egy furcsán megváltozott világ. A föld, ahová kerülnek, eleinte lakatlannak tűnik, ám nem sokkal később mégis emberek nyomaira bukkannak. Az itteniek nem kisebb titkot rejtegetnek, mint a halhatatlanság kulcsát, de ez az áldás szörnyű átok is egyben, melyet csak az törhet meg, akinek sikerül elhagynia ezt a - térképeken nem is szereplő - szigetet. Magyarország legtermékenyebb mesemondója visszatért gyökereihez, és új, ízig-vérig SF regényében az emberi felelősség kérdését boncolgatja: jobbíthatjuk-e mások sorsát akaratuk ellenére, összeegyeztethető-e a humanitással ha embertársainkból csinálunk kísérleti egereket?

Miriam Blaylock gyönyörű, érett szépség. A férfiak -és a nők is- megfordulnak utána. Azt azonban csak nagyon kevesen tudják róla, hogy több ezer éves. Az ókori Egyiptomban jött a világra, és azóta él az emberek között. Örök ifjúságát és szépségét annak köszönheti, hogy halandók vérével táplálkozik. Nagy magányosságát enyhítendő időről időre társat vesz maga mellé, akinek szintén képes néhány évszázadig meghosszabbítani az életét. Most azonban, hogy szeretett férje is 200 esztendő után távozni készül az árnyékvilágból, úgy dönt, a modern tudományt hívja segítségül, megfejtve az emberi halhatatlanság titkát. Whitley Strieber amerikai bestsellerszerző merészen formabontó, erotikus feszültséggel teli regénye gyökeresen újraértelmezi a vámpírfolklórt, és ennek eredményeként egy kiszámíthatatlan fordulatokkal teli, mély értelmű kötetet kap kezébe az olvasó.

Hat hónap telt el a Halálos Zóna eseményei óta. Pszichnek nyoma veszett, Iván Szivercev pedig, a biológusból lett, botcsinálta kettősügynök még mindig a tiltott területet járja. Nem ő döntött így, a főnöke terveit hajtja végre, de a tápláléklánc alján nem is tehetne mást. Amúgy jó dolga van, katonák védik minden veszélytől, csak egy tisztességes fürdő meg egy jó pofa sör hiányzik neki nagyon. A főnöknek a duplikátor kell, de az Pszichnél maradt. Szivercev elsődleges feladata az ő előkerítése. Csakhogy másik "főnöke" is mozgatja a szálakat: Pokatyilov, a maffiózó. És természetesen neki is a duplikátor a szíve vágya. Amikor Szivercev fölfogja, hogy két úr között csak a föld alá kerülhet, kétségbeesetten keresni kezdi a kiutat, úgy képletesen, mint szó szerinti értelemben. Azután Pszich ugyanolyan titokzatos módon, ahogy eltűnt, előkerül, és összevissza beszél valami felsőbbrendű lényről, aki a mutánsokat irányítja. És nem, ő nem a duplikátort akarja, hanem azokat, akik keresik. Nem feltétlenül élve. Vlagyimir Vasziljev újabb STALKER-regényében is pörögnek az események, az izgalmak és rejtélyek egyre halmozódnak, a Zóna pedig még mindig halálos. A sorozat rajongói még mélyebbre merülhetnek ebbe a titokzatos világba, amit egy áttekintő bevezető és a szöveget kísérő gazdag jegyzetanyag is segít. E NÉLKÜL A KÖNYV NÉLKÜL BE NE MERÉSZKEDJ A ZÓNÁBA!

Scott Warden szoftvertervező nem a munka hőse, amíg várja, hogy a következő megbízás rátaláljon, családjával Thaiföldön élvezi az életet. Aztán egy nap barátjával megfigyelik, ahogy a szomszédos dzsungelben hatalmas kőoszlop jelenik meg a semmiből, letarolva maga körül a növényzetet. És ez az oszlop nem természetes eredetű: oldalán felirat hirdeti egy bizonyos Kuin diadalát ellenségei fölött. De még ez sem minden, mert a felirat szerint a csatára csak több mint húsz év múlva fog sor kerülni! Ahogy világszerte egyre több, különös sugárzást kibocsátó emlékmű jelenik meg a jövőből, Scott egyre jobban belebonyolódik az eseményekbe, a kutatásba a kőoszlopok eredete után. A Föld társadalma pedig két részre szakad: egyesek Kuin eljövetelét várják, mások épp ellene, a békéért protestálnak. A Hugo-díjas szerző újabb regénye érdekfeszítő politikai-társadalmi parabola a tömegek befolyásolhatóságáról és a jövő megváltoztathatatlanságáról. Robert Charles Wilsonnak ezt a művét is jelölték a Hugóra, az év legjobb angolszász megjelenésének kiadott John W. Campbell-emlékdíjat pedig el is nyerte.