Metropolis Media strana 18 z 26

A magasabb szintű emberi civilizáció megszűnt létezni. Európa jó részét sűrű erdő borítja. A vaskézzel kormányzott Marseille-ből útnak indul egy remete és tanítványa, mert a legendák szerint a járhatatlan sűrűség közepén ott vannak valahol egy Párizs nevű csodálatos helynek a romjai, melyek között minden kérdésükre megtalálhatják a választ. Aki azonban eddig be mert hatolni Iscambe erdejébe, annak az irdatlan fák zöldellő labirintusában megbomlott az elméje, vagy a rengeteget lakó különös fenevadak szaggatták szét testét. A két vándor mégis vállalja a veszélyeket, sőt segítőtársaik is akadnak útjukon. Azt viszont nem is sejtik, hogy nyomukban még egy vérszomjas ellenség jár: a marseille-i urak zsoldoshada, akiknek feladata, hogy bármi áron megakadályozzák az ősi tudás visszatértét kényelmes keretek közé szorított világukba. Charrière költői, pikareszk látomása sok méltatója szerint J. R. R. Tolkien, A Gyűrűk Ura szerzőjének stílusát idézi, és ahogy Tolkiennél a szöveg keletkezésének hátterében ott sejlik a fasizálódó Európa katasztrófájának rémképe, úgy az Iscambe erdeje is időszerűbb ma, mint valaha, reménysugár a bizonytalanság rengetegében eltévedt kontinens írástudói számára.

A távoli jövőben, egy újabb jégkorszak küszöbén egy ultramodern, totalitárius elnyomás alatt élő metropoliszban a hétköznapi emberek a túlélésért, a nagyvállalatok pedig a hatalomért harcolnak az egyre szélsőségesebb éghajlati körülmények között. A fiatal látnok, Sich könyvek közé menekülve próbálja mindettől távol tartania magát. Egy hirtelen támadó különös forgószél azonban pusztulással fenyegeti a várost, és a megoldás kulcsa, úgy tűnik, Sich kezében van. Ehhez azonban kénytelen összefogni az elnyomó hatalommal, ám a végkifejlet egyelőre még előtte is titok.

Gent városának egy eldugott utcájában áll egy hatalmas, baljóslatú villa, amelyet a környékbeliek csak úgy emlegetnek: Malpertuis, a gonosz háza. Lakója különös vénember, aki a mendemondák szerint több száz éves, de immár közeledik életének végéhez. Ugyanazon mendemondák szerint a házba nem e világi hatalmak vannak bezárva, és elszabadulásukat csupán a vénember varázsereje gátolja. Quentin Moretus Cassave, az állítólagos varázsló azonban megírta végrendeletét, és most maga köré gyűjti családtagjait, hogy ismertesse velük annak tartalmát. Garantáltan nem mindenki fog örülni örökségének, sőt még hálát adhatnak az égnek, ha sikerül ép bőrrel elhagyniuk a hátborzongató villát. A Jean Ray álnéven alkotó Raymundus Joannes de Kremer a 20. századi flamand irodalom klasszikusa, aki H. P. Lovecraftot idéző fantasztikus történeteivel vált világhírűvé. Élete fő művéből, a Kárhozott istenekből film is készült, Orson Wellesszel a főszerepben.

Érdekes és groteszk, néha ellenállhatatlanul vicces olvasmány az emberekről és egymáshoz fűződő kapcsolataikról, valamint az embereket körülvevő tárgyakról, melyek bezavarhatnak a kapcsolatok megszokott menetébe – egy bajusz, egy gomb, egy cigaretta, egy repülő szőnyeg, láthatatlan elefántok, vagy éppen egy nagy sütőtök. A pontos, tömör, jól felépített történetekben csupán vékony határ választja el egymástól a „normális”-t a misztikustól vagy furcsától. E két véglet között „középen” egyensúlyozva Anna Onichimowska sajátos módon látja és láttatja a sokszor félelemmel, bizonytalansággal és varázslattal teli emberi sorsokat.

Egy japán cég titkos szolgáltatást nyújt gazdag emberek számára: képesek lemásolni bármelyik hírességet, hogy ügyfelük eltölthessen velük egy-két hetet valamelyik egzotikus nyaralóhelyen. Robert Turner amerikai multimilliomos a feltörekvő színésznőt, a csodálatos szépségű Liliant rendeli meg. A másolat tökéletes, és mesterségesen elfojtott emlékekkel, boldog tudatlanságban élvezi a nyaralást a megrendelővel, mit sem sejtve arról, ki is ő valójában. A projekt azonban félresiklik. A másolat emlékei kezdenek előjönni… Ronil Caine lenyűgöző első regénye új színt hoz a science fiction zsánerébe egy friss, feszes és félelmetesen aktuális történettel.

Vitya  A fiú még nincs 15 éves, az Éjszakai Őrség iskolájába jár, de hirtelen kiemelik osztálytársai közül, hogy élete legnehezebb feladatát bízzák rá. De vajon felnőtt-e már hozzá?   Dmitrij  A mélyen vallásos matematikatanár egyszerre szembe kell nézzen tulajdon másféleségével. Összeegyeztethető-e hite a természetfölötti lények körülötte tobzódó, egyszerre varázslatos és veszedelmes világával?   Aramis  A Fénypárti kandúrőrség vezetője különös, „macskafölötti” hatalomra tesz szert, melynek segítségével érteni kezdi az emberek beszédét.  Három nem mindennapi hős, három rendkívül súlyos döntés. A világ sorsa, a Fény és Setét erőinek kényes egyensúlya múlhat azon, hogy határoznak.    Három rövidebb történet két szerző tollából, mely újabb színekkel tölti meg Szergej Lukjanyenko Őrség-univerzumának egyre gazdagodó palettáját. És a rajongók számára megkönnyíti a következő regény megjelenéséig tartó, kényszerű várakozást.

A St. Mary-sek visszatérnek, és Max számára semmi sem alakul jól. Egyik átkozott dolog a másik után – már megint. A történet a tükörtolvaj Isaac Newtonnal kezdődik, majd Azincourt véres csatamezejére ugrunk. Megtudhatjuk, hogy egy egyszerű adatgyűjtő küldetés, ami az ősi és gyilkos gloucesteri sajtgurító verseny eredetét hivatott feltárni, hogyan végződik LEKS-szindrómával – természetesen egy száguldó sajt miatt. Egy régóta várt ugrás a bronzkori Trójába személyes katasztrófával végződik Max számára, és amikor úgy érzi, a helyzet már nem lehet rosszabb, a krétakorban találja magát. Szembe kell néznie egy régi ellenséggel, akinek nincs mit vesztenie. Főzzenek tehát maguknak egy teát, húzzák közelebb a csokis sütivel teli tálat, dőljenek hátra, és tudják meg, hogy miért festette kékre magát a történettudományi szekció valamennyi tagja… Az angol írónő fenomenálisan sikeres sorozatának harmadik darabja is garantáltan függőséget okoz… legalábbis azok számára, akikben nem alakult még ki az első két kötet olvasása után.

Mori menekül az anyja elől. Az anyja elől, aki boszorkány. Aki fekete mágiájával rontást hoz mindenkire, és Mori szerint világ fölötti uralomra tör. Egyszer már megvívtak, mert ő is örökölte anyja képességeit, de sajnos még túl gyenge volt: abban a csatában elvesztette ikernővérét és maga is belerokkant a vereségbe. Pedig a frontvonalak mindenki más számára láthatatlanok. Mori családja széthullásának traumáját próbálja feldolgozni, azt, hogy szülei bentlakásos középiskolába adták be, mert addig sincs senkinek láb alatt. Most kétségbeesetten igyekszik beilleszkedni, megtalálni azokat, akik ugyanúgy rajonganak a könyvekért, és főleg a fantasztikus könyvekért, mint ő, megismerni a barátságot és a szerelmet, amíg még lehet. Mert viharfelhők gyülekeznek a walesi táj felett, s a tündérek és más természetfölötti lények már helyüket keresik a közelgő végső összecsapásban. Az ismert fantasyszerző ezúttal nem hagyja el a mi világunkat, de itt is megtalálja a varázslatot, a csodát. Mert az is elég hozzá, ha kinyitunk egy könyvet. Ezt… vagy egy másikat. „Vicces, körmönfont és szenvedélyes.” – Ursula K. Le Guin „Az okosak és furák himnusza – inspiráció és mentőkötél mindazoknak, akik ebbe a világba születtek, de nem ezen a világon élnek.” – Cory Doctorow

Tallinn, anno Domini 1422. Melchior, a patikárius ezúttal két helybéli nő rejtélyes ügyeibe keveredik bele. Egyikük a hóhér fiatal lánya, Wibeke Bose, a másik egy gazdag kereskedőfeleség, Else Werdynchusen. Mindketten a városi társadalom perifériájára szorultak: az első apja foglalkozása miatt, a második pedig azért, mert külhoni származású, és nő létére szokatlanul erélyes. A két nőt egy titokzatos fiatalember, Steffen személye köti össze, akit egy őt ért támadás után Wibeke ápol, és aki később Else asszony házába kerül. A férfi sérülése következtében emlékezetkiesésben szenved, sem a saját nevét nem tudja, sem azt, miért jött Tallinnba. És nem emlékszik ellensége kilétére sem, noha az árnyékként követi, és kíméletlenül végez mindenkivel, akinek birtokába kerülhetett Steffen titka. Melchior azonban ismét nyomozni kezd, és a láthatatlan gyilkos nyomába ered… Az észt szerző történelmi krimisorozata immár világszerte egyre népszerűbb, első két részét angolra is lefordították. Mi most a harmadik izgalmas kalandot adjuk a magyar olvasók kezébe.

Tallinn, az Úr 1419. esztendeje. Három ember is kísértetet lát a Kerekeskút utcában, és nem sokkal később mindhármukat holtan találják. Vajon mi kötheti össze a haláleseteket? Elvégre az áldozatok a lehető legkülönbözőbb emberek: egy toronyparancsnok, egy örömlány és egy flamand festő. Valóban egy lidérc lenne a tettes, mely az utca egy rossz hírű házában kísért? Amikor egy istenfélő kereskedő is meghal, és az ügy még mindig megoldhatatlannak tűnik, nyomozásba kezd Melchior, a város patikáriusa, de fogalma sincs, milyen kemény fába vágta a fejszéjét. Mert a legendák szerint a közeli erdőkben boszorkányok rejtőznek, és végül még a lidérccel is szembe kell néznie. A főhős előző nyomozásáról a Melchior, a patikárius és a Szent Olaf-templom rejtélye című kötetben olvashattak, és terveink szerint hamarosan megjelenik a következő: Melchior és a hóhér lánya. „Lebilincselő olvasmány, izgalmas cselekményű krimi és belépő egy számomra teljesen ismeretlen világba.” – ekultura.hu az első részről „Az észt szerző történelmi krimije telitalálat: zseniális hangulat, szimpatikus karakterek és izgalmas nyomozás elegye, csak ajánlani tudom mindenkinek.” – Szubjektív Kultnapló az első részről

Melchior épp a patikáriusmesterségre okítja fiát, amikor hirtelen üzenetet kap, vegyen részt a bölcsek tanácsának ülésén a piritai kolostorban. Amikor, érkezésének másnapján, megfojtanak egy fiatal apácát, fogadalmat tesz, hogy megtalálja a gyilkost. Napról napra több az áldozat, és a szálak egyre jobban összekuszálódnak, ráadásul a kolostorban senki nem az, akinek mondja magát. Melchiornak élete legnagyobb tragédiájával kell szembesülnie, hogy útnak induljon titokzatos jelek után kutatva, és zarándokként végiggondolja, felgöngyölítse ezt a cseppet sem átlátható történetet, aminek szálai a messzi múltba vezetnek. Titokzatos ereklyék, egy háromfelé tört ezüstfeszület, egy eskü, és még számos rejtély nehezíti és árnyalja a végső megoldás keresését. És a megoldás sem biztos, hogy e világi… Indrek Hargla újabb izgalmas történelmi krimije ismét egy kalandos, titokzatos világba kalauzol, egy láthatatlan gyilkos nyomain haladva…

A 15. századi Tallinn nyüzsgő kereskedővárosában megölnek egy német lovagot, és mivel a tettes nem kerül kézre, a város ravasz és kíváncsi patikáriusát kérik fel, hogy segítsen a nyomozásban. Az elsőt azonban újabb gyilkosságok követik, és a városban mindinkább eluralkodik a rettegés. A titkok labirintusa Melchiort régi legendákhoz vezeti el, melyek a hírhedt kalózról, Klaus Störtebeckerről szólnak. Őt magát a hatóságok halálra ítélték, de néhány cimborája életben maradt. Talán közülük felelős valaki a rémtettekért? A történések hátterében mindvégig ott tornyosul az újjászülető Szent Olaf-Templom, az elkövetkező évszázad legmagasabb építménye, amely valamiképp a rejtély középpontjába kerül… Az észt sztárszerző megfilmesítésre váró sorozatának első epizódja a kalandregény, a krimi és a történelmi hitelesség virtuóz elegye. Hargla hazai sikerlistákat megjárt műveit immár az egész világ kezdi felfedezni, több nyelvre már lefordították őket. Reméljük, a nagy mesterségbeli tudással megírt, izgalmas regény a történelmi krimik magyar rajongóit sem hagyja hidegen.

Bob Johansson nem hitt a halál utáni életben, így nagy megdöbbennéssel vette tudomásul, hogy felébredt, miután meghalt egy autóbalesetben. Ráadásul érző számítógépként, ami kontroll-intelligenciaként irányít egy hatalmas űrkutatási projektet. Bob és a másolatai 40 évvel ezelőtt szétszóródtak a világűrben, hogy lakható bolygókat keressenek. És nagyjából ennyi az, ami az eredeti tervből megmaradt. Egy hatalmas háború kipusztította az emberi faj 99,9%-át, a nukleáris tél lassacskán teljesen lakhatatlanná teszi a Földet, miközben radikális csoportok folytatják egymás kiirtását. Ráadásul a Bobok felfedeztek egy olyan űrutazó fajt, ami minden egyéb életformát tápláléknak tekint. Bob egyszerre azon kapja magát, hogy Égistenként vigyáz egyszerű bennszülött törzsekre, miközben új otthont keres a Föld lakói számára, és talán ő az egyetlen, aki megakadályozhatja, hogy a galaxisok népei vacsoraként végezzék.

Bob vagyok. Bob Johansson. Amikor a szoftvercégem eladásával nagyot kaszáltam, hirtelen azt se tudtam, mit kezdjek a rengeteg zsével. Vonuljak high-tech remetelétbe valami paradicsomi szigeten az óceán közepén, vagy épp vessem bele magam a nagybetűs Élet közepébe? Végül egy harmadik út mellett döntöttem, és bekopogtam a CryoEternához, hogy mennyiért dobnának meg a halhatatlansággal. No persze nem szó szerinti halhatatlanságra gondolok, csak arra, hogy bevágnak a frigóba egy időre, aztán kiolvasztanak a szép új világban. Nos, a terv ütős volt. Csupán pár dologgal nem számoltam. Először is, a kocsival, ami túl korán vasalt ki a kereszteződésben. Másodszor azzal, hogy a szép új világ a legkevésbé se lesz szép. Harmadszor pedig, hogy a szoftverbizniszről váltanom kell a hardverre. Sőt, én magam leszek a hardver. Vagyis hát mi. Illetve MI. Hogy ebből az egészből nem értesz egy mukkot sem? Felőlem, kifejthetem akár bővebben is. Kezdj olvasni! LÉPJ BE A BOBIVERZUMBA! „Rém szórakoztató és izgalmas, tele popkulturális utalásokkal. Olyan, mint Andy Weir A marsija, a Ready Player One vagy a Vének háborúja John Scalzitól.” – Fantasy Literature

Merre vagy, elbeszélő? Álom és ébrenlét, kezdet és vég, múlt és jelen, valóság és fikció, tudomány és irodalom határán járunk, mindez egy tóba folyik össze. Ide gyűlnek az emlékek, itt találkozik tér és idő, elbeszélő és elbeszélés. Itt rétegződik maga a szöveg, mely elindul, aztán átíródik, abbamarad, majd folytatódik. Az archetípus életre kel, narratívát hoz létre, árad, folyik, megállíthatatlanul, egymástól távoli történeteket kapcsol össze, hogy később újra szétváljanak, szétfolyjanak, mindegyik a saját útján, és végül eljusson a medrébe. Mindenkinek a maga tavába. Nenad Joldeszki könyve modern, álomszerű vízió, egyszerre melankolikus és élettel teli, költői és prózai, legmélyebb emberi kérdéseinket járja körül.

Leopold Durman bátor fickó. Legalábbis kollégái az osztrák rendőrség prágai kötelékénél ezt gondolják róla. 1866. január elsején ez a bátor fickó megkapja élete nagy ügyét: csípje el a cseh történelem első igazi pszichopata sorozatgyilkosát. De miért pont szegény Durman? Miért kellett a cseheknek ennyit várni az első sorozatgyilkosukra, és az miért csak egy fiktív regényszereplő? Milyen titokzatos erők mozgatják a közép-európai történelem szálait? Mik a hatalom helyes és helytelen gyakorlásának alapelvei? Hol adják Prága legomlósabb majoránnás oldalasát, és messze van-e a fogadó a Jeruzsálemtől, ha az ember ledolgozná a vacsorát? Ja, hogy mi az a Jeruzsálem? Petr Stančík provokatív, misztikus-gasztro-pornográf thrillere mindenre megadja a választ.