Metropolis Media strana 16 z 27

A ?varázslók és boszorkányok a régi időkben jobban jártak, ha nem verték nagydobra, milyen mesterséget gyakorolnak, amennyiben nem akarták egy füstölgő máglya hegyiben találni magukat. Ma már természetesen felvilágosultabb korban élünk, senkit nem égetnek meg többé – ezt a feladatot mindenki saját maga végzi el a vállalkozások és adók világában. Sőt a mágia akadémikus kereteket kapott, megalakult a BOVATKI: a Boszorkányság és Varázslat Tudományos Kutatóintézete. Itt konferenciákat tartanak, disszertációkat és jelentéseket írnak, az intézmény folyosóin az ember ősi istenekbe botolhat, a munkavédelmi oktatás részét képezik a babonaságok, és nehezebb napokon még a pokol kapuja is megnyílhat.Szása Privalov, a fiatal programozó mit sem sejtve lép munkába ezen az igen különös helyen, de hamarosan már azon sem csodálkozik, ha egy beszélő kandúr kerül az útjába vagy személyesen Merlin jelenik meg kénszagú villámlás közepette a laborban. A Sztrugackij fivérek a hivatali bürokrácia útvesztőinek beható ismeretében kacagtató szatírát írtak az irathalmokba fúló emberi fantázia lázadásáról. A regény most először jelenhet meg csorbítatlanul, teljes egészében, és hányatott keletkezésének krónikáját exkluzív szerzői utószó taglalja.

A Hiusz űrhajó-prototípus forradalmasíthatja az űrrepülést, korábban nem is álmodott lehetőségeket nyitva meg az emberiség előtt. Veszélyes első útjára olyan legénység kerestetik, amely minden nehézséggel bátran szembenéz. És összeáll a csapat: Jurkovszkij, Dauge, Krutyikov és Bikov – egyszer majd legendává válnak mindahányan. A feladat: a fotonhajtóművek bejáratása, valamint a Vénusz bolygó felderítése. Egy korábbi expedíció már odaveszett, de geológusuk, Tahmaszib Mehdi még jelentette egy mesésen gazdag nehézfém-lelőhely, az Urán Golkonda felfedezését. A tét tehát nem kevés: végtelen jólét és maguk a csillagok hullhatnak az emberiség ölébe, amennyiben a Hiusz sikerrel jár. Ha azonban nem… a társadalmi és technikai fejlődés megfeneklik, és a Föld sosem válik galaktikus birodalom központjává.

Kirill kisemberből akaratán kívül lett szuperhős, de amikor a párhuzamos világok markában tartó kísérlet nyomára bukkant, elveszítette hatalmát, pozícióját. Újra üldözötté vált, de immár nem csak saját hazájában. Tervét mégsem adja fel, meg akarja menteni a Földet mindenható irányítóinak uralma alól. Ehhez azonban segítségre van szüksége. Céljának elérése érdekében akár még régi ellenségeivel is hajlandó szövetséget kötni, és különös világok sorát járja be, azt az egyet keresve, amely sikerrel lázadt fel a funkcionálisok ellen. Az univerzumokon át folytatódó fogócskába Kirill egyre jobban belefárad, és időközben hiába nyerte vissza hatalma egy részét, kételkedni kezd, valóban neki találták-e ki a megváltó szerepét. Persze üldözőit nehéz meggyőzni ennek ellenkezőjéről, márpedig ha nem sikerül, elkerülhetetlenné válik az életre-halálra menő, végső leszámolás.

Egy kövér, csúnyácska tízéves kisfiú személyében nagy erejű, hasonítatlan Fénypárti próféta jelenik meg Moszkvában. Ezzel újból megbomlani látszik a Fény és a Setét egyensúlya. De nem ez a legnagyobb baj. A próféták jövendölése, ha az emberek tudomására jut, feltétlenül be is teljesedik, és ez rendszerint háborút, országok és népek pusztulását jelenti. A Homály elküldi tehát teljes hatalmával rendelkező megtestesülését, a Tigrist, hogy megölje a hírhozót, és bárki mást is, aki esetleg meghallgatta.  A moszkvai Éjszakai Őrség megpróbálja megállítani az ítéletvégrehajtót, de Anton Gorogyeckijnek és társainak rá kell döbbenniük, hogy soraik között olyanok is vannak, akik magát a Homályt akarják eltörölni. Márpedig akkor megszűnik a mágia, a Másfélék elvesztik minden rendkívüli képességüket. És a világ visszavonhatatlanul megváltozik.

A Sztrugackij-életműsorozat új tagja a szerzőpárostól megszokott módon egy képzelt bolygón, a Pandórán játszódik. Csodálatos környezet, s dzsungel borítja szinte az egész kontinenst. A hatalmas fák koronái közül egy sziklaszirt magasodik ki, melyen földiek építették meg még anno kutatóállomásukat. Leonyid Gorbovszkij, a Bázis egyik dolgozója megszállottan kutatja azt a csodálatos élővilágot, mely alattuk van, s amely felé különös vágyódás húzza. Mégis, közben úgy érzi, valami készülőben van odalent. Valami nyugtalanítja, valami, ami látszólag csak az ő fantáziáját izgatja, mert társai eközben csak a kíváncsi turisták kalandvágyó igényeit próbálják kielégíteni. Valami véget fog vetni ennek a méltóságteljes nyugalomnak, mely a bolygót körülveszi… Emberek tűntek el odalent. Emberek vesztek oda. De a föntiek némelyike még reménykedik abban, hogy élnek, s bíznak visszatértükben. Sokszor a felderítők csapatainak tagjai látni vélnek néhány emberi alakot a dzsungel lepte térségben. De vajon ezek csak vágyálmok? Vagy illúzió? Esetleg veszedelmes élőlények? Melyik civilizáció tagjai érezhetik magukat biztonságban? Egymástól jön a fenyegetettség? Vagy netán valami sokkal nagyobb külső erő okozza ezt a fokozódó nyugtalanságot?

A 22. század második felében a Föld ügynökei, a Progresszorok járják a lakott világokat, manipulációikkal egyengetve a primitívebb társadalmak útját a béke, az összefogás és a galaktikus szövetség felé. Amikor azonban az emberiség szülőbolygóján kerül sor olyan eseményekre, amelyek csakis külső beavatkozásra utalhatnak, pánikhangulat uralkodik el. A Föld biztonságáért felelős szervezet, a Konbiz–2 legjobb nyomozóit állítja rá az ügyre. Makszim Kammerer és Tojvo Glumov hamarosan arra a következtetésre jut, hogy a Vándorok rejtélyes szupercivilizációjának keze lehet a dologban, de vajon mi a céljuk az egésszel? Talán vetélytársat látnak a lendületesen fejlődő emberiségben, vagy fajunk szükségszerű továbbfejlődésének katalizátorai ők? Hová vezetnek a nyomozás szálai, és túlélheti-e a földi civilizáció, ha nyilvánosságra kerülnek a Nagy Felismerés részletei?

Két történet, két kísérlet a menekülésre egy halálos veszedelem elől. Az első színhelye a Szivárvány bolygó, amelyen tudósok kutatják a null-transzport titkát. Az utazásnak és a teherszállításnak ez a forradalmian új, instant módja jelentheti a kulcsot az egész galaxis meghódításához, ám az eljárás mellékhatásai egyelőre katasztrofálisak. Nem véletlen, hogy a tudóscsoport egy isten háta mögötti, lakatlan bolygót választott a kísérletek színhelyéül. Legutóbbi próbálkozásuk azonban olyan hatalmas energiákat szabadított el, amelyek akár az egész felszínről eltörölhetnek minden életet… és az evakuálásra sem elég idő, sem elegendő eszköz nincsen. A második történet idejére már az utazás mindennapos módjává vált a null-T, és fiatalok járják a kozmoszt, egyre újabb lakott világokat fedezve föl. Két ilyen felderítőt egy titokzatos harmadik férfi elvezet egy ismeretlen bolygóra, amelyet emberhez hasonló lények laknak egyfajta kora-feudális társadalmi berendezkedésben. A világ primitív technikai szintjéből csak egyvalami lóg ki: egy különös autósztráda-szerűség két hatalmas kráter között. Ezen a sztrádán anakronisztikusan modern járművek haladnak megállíthatatlanul, eltéríthetetlenül. A megmagyarázhatatlan, fejlett technika nem hagyja érintetlenül a bolygó társadalmát, és a földi látogatók riadtan ébrednek rá, hogy e távoli világban történelmük egyik legsötétebb időszaka készül megismételni önmagát.

Fehérvár Nándor elveszett ember. Egy nap emlékek nélkül ébred, családtagjairól pedig, akiket e sorscsapás után egyedüli biztos fogódzóinak hitt, kiderül, csak gépek. Vajon hol van? Miért nem tud semmit a világról? Mi lenne a célja életének? Teljes elkeseredését csupán az csökkenti valamelyest, hogy házában talál egy szekrényt tele pénzzel, így nyugodt lélekkel elindulhat megvalósítani önmagát… vagy legalábbis amiről úgy hiszi, önmaga. És ami a mérleg serpenyőjét még pozitív irányba lendíti, körülötte hirtelen nyüzsögni kezdenek a Nők. Igen, így, nagybetűvel. A vagyon és az élvezetek hajhászása mind vadabb kalandokba sodorja hősünket kis hazánk határain belül és kívül, míg rá nem ébred az igazságra magával kapcsolatban. Persze hogy rendbe hozhatja-e még a dolgokat, arra nem létezik előregyártott válasz… “A humornak is van létjogosultsága az SF-ben… Lovas Lajos Douglas Adams és Dévényi Tibor legjobb hagyományait viszi tovább…” Fehérvár Nándor elveszett ember. Egy nap emlékek nélkül ébred, családtagjairól pedig, akiket e sorscsapás után egyedüli biztos fogódzóinak hitt, kiderül, csak gépek. Vajon hol van? Miért nem tud semmit a világról? Mi lenne a célja életének? Teljes elkeseredését csupán az csökkenti valamelyest, hogy házában talál egy szekrényt tele pénzzel, így nyugodt lélekkel elindulhat megvalósítani önmagát… vagy legalábbis amiről úgy hiszi, önmaga. És ami a mérleg serpenyőjét még pozitív irányba lendíti, körülötte hirtelen nyüzsögni kezdenek a Nők. Igen, így, nagybetűvel. A vagyon és az élvezetek hajhászása mind vadabb kalandokba sodorja hősünket kis hazánk határain belül és kívül, míg rá nem ébred az igazságra magával kapcsolatban. Persze hogy rendbe hozhatja-e még a dolgokat, arra nem létezik előregyártott válasz… “A humornak is van létjogosultsága az SF-ben… Lovas Lajos Douglas Adams és Dévényi Tibor legjobb hagyományait viszi tovább…” Fehérvár Nándor elveszett ember. Egy nap emlékek nélkül ébred, családtagjairól pedig, akiket e sorscsapás után egyedüli biztos fogódzóinak hitt, kiderül, csak gépek. Vajon hol van? Miért nem tud semmit a világról? Mi lenne a célja életének? Teljes elkeseredését csupán az csökkenti valamelyest, hogy házában talál egy szekrényt tele pénzzel, így nyugodt lélekkel elindulhat megvalósítani önmagát… vagy legalábbis amiről úgy hiszi, önmaga. És ami a mérleg serpenyőjét még pozitív irányba lendíti, körülötte hirtelen nyüzsögni kezdenek a Nők. Igen, így, nagybetűvel. A vagyon és az &ea

Isaac Bashevis Singer regénye egy lengyelországi zsidó település, Goraj lakóinak életéből mutat be egy különleges fejezetet.

Pjotr Hrumov, miután meggyőződött arról, hogy a geometerek világától nem remélhet segítséget a Föld megmentéséhez, elköt egy űrhajót, és elmenekül. Eltökélt szándéka, hogy elrepül a Galaxis magjába, az Árnyékhoz, amely rendelkezhet a szükséges erővel. Társaival egy teljesen élettelen, “kóbor” bolygón ér földet, ahol rábukkannak egy Kapura. Ezek kötik össze az Árnyék több százezer bolygóját. Aki átlép rajtuk, halhatatlan lesz, de közben az Árnyék “elsajátítja”, teljes tudatát magába olvasztja, önmaga részévé teszi. Mivel a Kapu a legrejtettebb vágyaknak engedelmeskedik, az utazók elszakadnak egymástól, és ezzel megkezdődik a versenyfutás az idővel, mert ha nem jutnak vissza a Földre még jókor a megoldással, többé nem lesz hová hazatérniük. Lukjanyenko ebben a művében galaktikus méretekben bonyolítja cselekményét, végkövetkeztetésként mégis azt vonja le, hogy a csillagok között is az emberi értékek a legfontosabbak.

A galaxison az Erős és Gyenge Fajok osztoznak. A feltételeket az Erősek diktálják, a Gyengéket pedig speciális képességeik alapján használják, kihasználják. Mivel egyedül az ember szervezete képes elviselni a kozmikus ugrást, a földieknek a fuvaros szerepe jut. Pjotr Hrumov rozoga teherűrhajóján árut szállít egyik bolygóról a másikra. Egyik útján, már éppen visszatérőben a Földre fölfedezi, hogy potyautasa van, egy Számlálónak nevezett, hüllőszerű lény. A Számlálók is a Gyengék közé tartoznak, nekik az elvont gondolkodás az erősségük, a magát Karelnak nevező potyautas például képes pusztán szellemi energiáival befolyásolni Pjotr űrhajójának komputerét. Karel fajának képviseletében lopózott a fedélzetre, szövetséget akar ajánlani a földieknek az Erősekkel szemben. Tudomásukra jutott ugyanis, hogy az Erősek a Gyengék elpusztítására készülnek, a Földnek szerintük már csak hónapjai vannak hátra. Az Európa-díjas orosz bestsellerszerző a világhírű Őrség-regények után ezúttal új oldaláról mutatkozik be, a távoli jövőbe repíti olvasóit. A kalandok mögül azonban most sem hiányzik a mélyebb mondanivaló.

Szentpéterváron egy mágikus katasztrófa után nem maradtak Másfélék, aki túlélte, elmenekült. Az újonnan születetteket nem volt, aki hasonítsa és tanítsa, így azóta maguktól kénytelenek felismerni különleges képességeiket. A most már kamaszkorú vad Másfélék semmit sem tudnak a Megállapodásról, a szabályokról, az Őrségekről, kiválasztottaknak, felsőbbrendű lényeknek tekintik magukat. Az Inkvizíció ezért úgy dönt, közbe kell lépni, és mivel az "autodidakta" Másfélék irányítás híján zömmel Setétek, a Nappali Őrség kapja a feladatot, hogy teremtsen rendet. Pétervárra érkezve kellemetlen meglepetések érik a Setét mágusokat: egyikükön megmagyarázhatatlan dühroham vesz erőt, és megöl néhány vad Másféle kölyköt. Egy másik a boszorkánypalánták rendkívüli erejű vezetőnőjében szerelmét ismeri fel. Ráadásul az is kiderül, hogy az itteniek nem a megszokott módon, a Homályból merítik erejüket, hanem valami megmagyarázhatatlan forrásból képesek azt egyetlen pillanat alatt megsokszorozni. Elkerülhetetlennek tűnik egy nagy összecsapás, amelyben az emberi lények talán csak valami sokkal nagyobb hatalom egyszerű sakkfigurái lesznek. A nagy sikerű városi fantasy-sorozat nem ért véget az Utolsó Őrséggel. A Nappali Őrség társszerzője most egymaga mutatja meg, hogy otthonosan mozog ebben az elképzelt világban, újabb fejezettel gazdagítva a nagy történetet.

A ?22. század, az emberi civilizáció delelője. Megvalósult a csillagközi utazás csodája, és a galaxis benépesedett. A bolygók élik a maguk önálló életét, az egyetlen ellenőrző szerv a progresszoroké, akik a fejletlenebb kultúrák útját próbálják egyengetni. Makszim Kammerer, a zöldfülű szabad kutató a végtelent járja, újabb lakható, illetve lakott világok után kutatva. Amikor aztán egy űrbalesetet követően hajótörést szenved egy ismeretlen bolygón, egyáltalán nem biztos benne, hogy itt huzamosabb ideig elélhet az ember. Szétforgácsolódott birodalmacskák tengődnek az atomháború kínjait nyögő földjén, mindennaposak a mutációk, az eldugottabb vidékeken pedig még mindig a hajdani idők hadigépezetei szedik áldozataikat. Vajon sikerül-e újból egy néppé, szerves egésszé kovácsolni a pártoskodó kiskirályok által szédített tömegeket, vajon létrejöhet-e még működőképes társadalom a politika szörnyetegeinek meddővé vált harcterén? A Sztrugackij testvérek egykor mind nálunk, mind hazájukban betiltott regénye a világ SF-irodalmának igazi gyöngyszeme, és mondanivalója szerencsére (vagy sajnos) éppolyan időszerű, mint megírásakor. Ezt igazolja az is, hogy Oroszországban idén mutatták be kétrészes, monumentális filmváltozatát, amely talán idővel eljut a hazai mozikba is.”

Adam Salton nagybátyja hívására Ausztráliából hazaérkezik Angliába, hogy átvegye örökségét, a családi birtokot. A fiatalember azonban már az első naptól kezdve különös eseményekkel szembesül: a helyi nobilitások egymás ellen intrikálnak, látszólag természetfölötti erőket is igénybe véve, a környékbeli jószágokat pedig kígyók tizedelik. És mintha ez nem lenne elég, egy legendás szörnyeteg is feltűnik, a Fehér Féreg, amely embereket is képes magával ragadni föld alatti odvába, ha megéhezik. Bram Stoker, Drakula figurájának világhírű megalkotója újabb rémségeket zúdít a borzongani vágyó olvasó nyakába, de a regény első magyar nyelvű közreadásával nem csupán ijesztgetni szándékozunk, hanem tisztelegni is az ír irodalom klasszikusa előtt. Ha pedig a cím ismerősnek tűnik, az nem véletlen, mert a hazai mozik is vetítették a mű filmváltozatát, A fehér féreg búvóhelye címmel. “Szürreális mese, túlcsorduló fekete humorral.” – The New York Times “Noha munkásságának többi része homályba veszett a Drakula kirobbanó és tartós sikere mellett, valamennyi írása hátborzongató élményt nyújt, és akár kötelező olvasmány lehetne.” – Library Journal

A Fény és a Setét erői immár harmadszor feszülnek egymásnak, és az ügy, amely kezdetben csupán néhány névtelen levél lenyomozásáról szólt, hamarosan sokkal nagyobb méreteket ölt. Az Éjszakai és a Nappali Őrség közös vizsgálatába az Inkvizíció is bekapcsolódik, és a képet tovább árnyalja egy elveszettnek hitt misztikus tárgy felbukkanása, amely akár valamennyi földi halandót Másfélévé változtathatja.A nyomok egészen Bajkonurig vezetnek, és kiderül, hogy a legfőbb hatalomra törő titokzatos személy még a Nemzetközi Űrállomást is tervének részévé tette. Mágia és tudomány csap össze a végső leszámolás során, amelyben a mit sem sejtő emberiség jövője a tét. Szergej Lukjanyenko Eurocon-díjas szerző kultikus regénysorozatának harmadik részében is bebizonyítja, hogy az igazán jó fantasztikus történetekben legalább olyan fontos szerep jut magának az embernek, mint a fantáziának és az izgalomnak.

Különös vámpírtámadás áldozata lesz a skóciai Edinburgh-ban egy orosz fiatalember. A Nappali és az Éjszakai Őrség, no meg persze az Inkvizíció egyaránt szeretné kideríteni, mi is történt valójában. A megindult nyomozás egyre furcsább fordulatokat vesz. Kiderül, hogy megtörtént az, ami korábban elképzelhetetlen volt: összefogott egy vámpír, egy Fénypárti mágus és egy Inkvizítor, hogy megszerezzék a világ leghatalmasabb talizmánját, a Minden Koronáját, amelyet még maga Merlin készített. Utolsó Őrségnek nevezik magukat, mind a hárman Legfelső szintűek. A világ feletti uralomra törnek? Ezért nem fognának össze a Fény és a Setét erői. Valami más, ennél is nagyobb cél vezérli őket. A nyomozás szálai Edinburgh-ból a távoli és ősi Szamarkandba, majd ismét Skóciába vezetnek. A küzdelem egyre kegyetlenebb, kíméletlenebb, az Utolsó Őrség minden szabályt, magát a Megállapodást is megszegve mágikus eszközökkel felfegyverzett embereket is bevon a harcba. A tét a Másfélék megmaradása…