Metropolis Media strana 17 z 26

Észak-Karolinában, a 89-es agrárkörzetben minden a termelésről szól, és a rendről. A vasszigorral kormányzott vidéken a Tengely hármas koalíciója az úr, az amerikai katonákkal karöltve orosz és kínai „békefenntartók” járőröznek mindenfelé. Ellenállókat keresnek, akiket azután távoli börtönökbe hurcolnak – börtönökbe, ahonnan nincs visszatérés. Walter is így vesztette el a bátyját, ezért megfogadta, ő sosem fog kilógni a sorból. Lesunyja a fejét, végzi a dolgát és tartja a száját. Ekképpen nincs mitől tartania. Egészen addig, amíg jó pénzért el nem fogad egy ártalmatlannak tűnő megbízást az ellenállóktól. Mire észbe kap, a feleségét elhurcolták a katonák, ő pedig egy kis csapat fegyveressel menekül egyik búvóhelyről a másikra, nyomában a Tengely jóformán legyőzhetetlen elitharcosaival. Rövid úton két dologra kell rádöbbennie: az első, hogy senkiben sem bízhat meg, mert még saját társai is árulóivá válhatnak; és a második, hogy normális életét legközelebb csak akkor kaphatja vissza, ha sikerül megdönteni a jelenlegi elnyomó hatalmat. D. J. Molles már a második írásával díjat nyert. Könyveit először szerzői kiadásban jelentette meg, és hobbiként gondolt rájuk – míg egymás után föl nem kerültek a New York Times sikerlistájára. Ez a pörgős akcióthriller nagyon is hihető látomás Amerika közeljövőjéről, és egyben egy izgalmas sorozat első kötete.

A Marsot felderítő űrhajósok a sivatag mélyén gigantikus épületekre bukkannak… melyek talán korántsem olyan lakatlanok, amilyeneknek első pillantásra tűnnek. A megbélyegzett, állását vesztett pilóta mégiscsak visszatérhet az űrbe, de a Jupiter egyik holdjára indult expedíció hátterében sötét titkok lappanganak. Mindeközben a földön is meglepő dolgokra derül fény: egy új gyógyszer hataloméhes démonná változtat egy törékeny, fiatal lányt; Ludwig professzor zseniális találmánya a nézőt egyenesen a film valóságába röpíti; rettentő természeti katasztrófa következtében Közép-Amerika a tengerbe süllyed, és az egész világ éghajlata drasztikusan megváltozik; egy forradalmian új technikának köszönhetően az ember bepillantást nyerhet párhuzamos univerzumokba… Az SF amerikai aranykorának egyik legizgalmasabb szerzője igazságtalanul rövidre szabott élete alatt is számos emlékezetes történetet vetett papírra, melyek közül nyolc most első ízben lát napvilágot magyar fordításban, kizárólag a Galaktika Baráti Kör tagjai számára.

A magyar irodalomtörténet hajlamos megfeledkezni nagy alakjainak a fantasztikum területére tett kirándulásairól. Pedig nem is kevesen próbálták ki magukat a hátborzongató történetek, a jövőidézés és a csodálatos kalandok zsánerében. Antológiánk ennek bemutatására tesz kísérletet, a magyar novellisztika művészetét áttekintve bő egy évszázadon át, az 1820-as évektől az 1930-asokig. Íme a bizonyíték, hogy a fantasztikum mennyi mindenkit foglalkoztatott a hazai literatúra nagyjai közül Fazekas Mihálytól Vörösmartyn, Jókain és Mikszáthon keresztül Móra Ferencig, Babitsig és Kosztolányiig. Az összeválogatott elbeszélések között akad néhány, a természetfölöttivel kacérkodó történet, de többségük (anti)utópisztikus, sőt tudományos-fantasztikus. Különös találmányok, felfedezések, technikai és társadalmi jövőképek, utazások térben és időben. A magyar irodalom klasszikusainak valóságos ki kicsodája a fantasztikum tarka szemüvegén át nézve. Jó olvasást, jó szórakozást, jó rácsodálkozást mindenkinek!

A St. Mary Történettudományi Kutatóintézet ártatlannak tűnő, ódon homlokzata mögött a megszokottól igencsak eltérő tudományos tevékenység folyik. A történész munkatársak fizikai valójukban látogatnak el a szakma érdeklődésére leginkább számot tartó korszakokba és helyszínekre, hogy később az ő szemtanúként szerzett, első kézből származó tapasztalataik alapján lehessen a legfontosabb történelmi eseményekről szóló leírásokat kiigazítani. Bár ők ezt nem tekintik időutazásnak, úgy pattognak ide-oda híres dátumok – példának okáért a peterloo-i vérfürdő, a westminsteri apátság alapjainak lerakása és a Somme-offenzíva – között, mint a gumilabda, időközben szakadatlanul hódolva kedvenc ténykedéseiknek, nevezetesen a megfigyelésnek, a dokumentálásnak, a mértéktelen teaivásnak és a halál torkából való megmenekülésnek. A ritka szünetekben a környék lakóiban iparkodnak – az intézetben sűrűn bekövetkező robbanások miatt inkább kevesebb, mint több sikerrel – megszilárdítani az elképzelést, miszerint csupán ártalmatlan, különc tudósok tanyáznak a szomszédságukban. A történelemért, a csokoládéért, no meg – brit lévén – a testet-lelket felfrissítő esőért bevallottan bolonduló Jodi Taylor lendületes humorral átszőtt, egy szempillantás alatt népszerűvé vált történelmi SF-regényfolyamának első kötetében szívből szerethető vagy gyűlölhető, vérbő karakterekkel ismerkedhetünk meg, akik úgy kalauzolnak át minket a feszített tempójú cselekményen, hogy a könyv végén már nyúlnánk a sorozat következő kötetéért…

„Az évtized egyik legjobban megírt SF-regénye.” – LA Review of Books Az angol szerző Brit SF-díjas sorozatának első kötete nyaktörő iramú kémregény egy elkerülendő jövőből. Rudit gyermekkorától fogva érdekli a főzés. Az érdeklődésből hobbi lesz, abból pedig mesterség. Persze nem könnyen, konokság kell hozzá, nem is kevés. De Rudi kitartó, és végül konyhafőnök lesz egy lengyel étteremben. Aztán alkalma adódik némi mellékes keresetre, de a dolog nem veszélytelen. És így csöppen bele Rudi egy olyan világba, ahol nem főzni kell, hanem kifőzni. Terveket, műveleteket, meg azt, hogy alkalmanként hogyan mentse a bőrét. Kiképzik ugyan, de meglepetések mindig akadnak. És olyankor bizony főhet a feje, nem is kicsit. A szövevényes történések közepette szemünk előtt kirajzolódik egy olyan Európa képe, amely kísértetiesen emlékeztet a kényelmetlenül közeli múltra – különösen errefelé, a keletebbre eső végeken. Az „új” Európa nem különösebben vonzó: kerítések, határellenőrzések, gyanakvás, üldözés… Ismerős? Sajnos igen. Viszont talán létezik egy másik Európa is, amiről csak kevesen tudnak, és a titkot nem feltétlenül akarják másokkal megosztani…

Leigázott távoli galaxisok szenvednek a világ legfélelmetesebb és legkönyörtelenebb lényei, a Férgek elnyomásától. Ők a világmindenség ismeretlen korból származó ádáz urai, akik semmilyen eszköztől nem riadnak vissza, hogy a maguk kedvére formáljanak egész csillagrendszereket, ha kell, kultúrákat, népeket, sőt teljes civilizációkat pusztítva el. A Földön minderről egyelőre mit sem sejtenek, ahogy a Férgek sem törődnek ezzel a távoli sárgolyóval. Csakhogy pont itt, a galaxis peremvidékén születik meg az a hős, aki végre reményt nyújthat a kíméletlen lények által pusztulásra ítélt civilizációk számára. Vittorya egyelőre egy teljesen átlagos földi egyetemista, aki imád pasizni és szórakozni, ahogy egy huszonéves lánytól elvárható. Csakhogy történik valami, ami fenekestül felforgatja nemcsak az ő életét, hanem általa a kozmosz világát is. Ha tetszett Az éhezők viadala és a Dűne, akkor ezt imádni fogod!

A nagy sikerű trilógia befejező kötetében végre minden a helyére kerül. A több évszázadot felölelő történetben megismerhetjük Vittorya sorsát a kezdetektől egészen a döbbenetes végkifejletig, ám Mikael és Arkady sem pihenhet tétlenül, hiszen világuk a végső pusztulás küszöbén áll. Aurora félelmetes űrpilótaként tér vissza, alig néhány másodperc leforgása alatt több mint egy évtizedet öregedve. Valamennyi idősíkon háború dúl, és nemcsak az emberek meg a sötét istenségekként pózoló Férgek között, de belső, hatalmi harcok is gyengítik az emberek oldalát. Lehet, hogy hiába minden hősiesség és önfeláldozás? Lehet, hogy az események kimenetele így is, úgy is a rejtélyes időkovácsok kezében van? Kalandok, szerelmek és összeesküvések az SF és a fantasy eme utánozhatatlanul egyedi ötvözetében, mely karddá kovácsolva egyetlen csapással vágja szét a történelem megmásíthatatlannak hitt szövedékét.

A történet folytatódik. Inisfael világán lassan szárnyra kap Eshtar vallása, és a háború kimozdul a patthelyzetből. Új korszak kezdődik, bár a királynő nem kerülheti el a vérontást. Mikael és Arkady, négyszáz évvel később, más jellegű problémákkal néznek szembe: a politikai elit ellenük fordul, miközben több fronton kénytelenek háborút folytatni. Dareeos titkos flottája délen partra száll, és népirtásba kezd Új-Alexandriában, egy rejtélyes Sötét Apostol vezetésével; északon pedig maga a sötét nagyúr rombolja porig az útjába kerülő városokat. Vittoryát útja a Föld múltjába vezeti, ahol segítségére siet Gilgames, Uruk királya, és ketten megdöntik a Férgek földi szolgájának, Aggának zsarnoki uralmát Mezopotámia felett. Idővel fény derül rá, hogy minden esemény egyetlen rendszer részét képezi, melyet egy titokzatos időutazó tart a kezében. Az SF-et fantasyelemekkel vegyítő ciklus második kötetében a fiatal főhősök nem ismernek határt sem térben, sem időben, mégsem a kalandok a legfontosabbak: a felnőtté érés folyamatának lehetünk tanúi, miközben a szereplők igyekeznek megbirkózni a vallás, a hazafiasság, a háború és az erőszak, valamint a felelősségvállalás és a szerelem problémáival.

A Jupiter jeges holdján, az Europán valami él. Robotszondák a fagyos felszín alatt egy ősi, folyton változó járatrendszerre bukkannak, melynek falait ismeretlen írás hieroglifái borítják. Egy rendkívüli tehetséggel megáldott mérnöknő, Alexis Vonderach részvételével kutatóexpedíció indul, hogy megállapítsa, megérett-e a helyzet a kapcsolatfelvételre. Amikor azonban a tudósok leereszkednek a jégvilág sötétségébe, olyasvalamivel találják szembe magukat, amire egyáltalán nem számítottak. És talán jobb lenne, ha a kapcsolatfelvétel helyett a lehető legmesszebbre elkerülnék. A Philip K. Dick-díjra is jelölt amerikai szerző hihetetlenül izgalmas, pontos adatokra épülő hard-SF thrillere olyan filmszerű élményt ad, mintha olvasás közben mi magunk is ott keresnénk a rejtélyek megoldását az űrhajósokkal. Ez a könyv egy átlagos űrkalandregény IMAX-változata! És a kaland még csak most kezdődik! "Engem rabul ejtett." - Larry Niven, Hugo- és Nebula-díjas író "Lélegzetelállító!" - Publishers Weekly "Elsőrangú kaland naprendszerünk egyik leglenyűgözőbb vidékéről. Carlson kiválóan mesél, és ez az eddigi legsikerültebb könyve." - Allen Steele, Hugo-díjas író

A naphalakkal történt kapcsolatfelvétel óta az Europán tartózkodó ESA-expedíció tagjai brazil kollégáikkal karöltve igyekeznek elsajátítani az idegenek nyelvét, és minél alaposabban megismerni a Jupiter-hold jégbe zárt világát. Csakhogy a csapaton belül is konfliktusok alakulnak ki, és a helyzetet az sem könnyíti meg, hogy a rivális kínai kutatócsoport erőszakosabb eszközöket vet be az őslakosokkal szemben. Vonnie és társai hamarosan két tűz között találják magukat, a militarista felfogású ázsiaiak és a bizalmatlan naphalak egyaránt fenyegetik a fajok között kialakult törékeny békét. És közben az óceán mélyén további, ismeretlen ellenségek rejtőzhetnek… Jeff Carlson akciódús regényében az előzményhez képest dupla adagban érkeznek az izgalmak, mivel kötetünk a sorozat második és harmadik részét is magában foglalja. Az egyszerre agyas és adrenalin-injekcióval felérő történet olyan, mintha Neil deGrasse Tyson írta volna egy Michael Bay-film forgatókönyvét.

A ?Nagy Vágás utáni világ futurisztikus Japánjában Evan, a szlovén színházrendező egy elveszett szerelem emlékétől menekülve állít színpadra egy darabot. Szemünk előtt egy embertelen megapolisz pusztuló társadalmának képe rajzolódik ki, melynek tagjai a magány elől a drogokhoz menekülnek. A főhős otthontalanságát, számkivetettségét szinte kozmikus méretűvé növeli a külvilág káosza. Eközben a szlovén vidék szívében az abszurdan diszfunkcionális Volk család feje, az egykori honvédelmi miniszter és politikus Kras születésnapi ünnepségébe csöppenünk, amely a régi sérelmek és viták fölhánytorgatásával, új konfliktusokkal is együtt jár. Végül megismerkedhetünk a költőnő, Zoja üzenetével, miszerint csak a művészet mentheti meg a társadalmat, mely a Nagy Kakofóniát megszakító Nagy Vágás után széttagozódott, olyannyira, hogy lehetetlenné vált benne a kommunikáció. Mindhárom főszereplő hozzájut egy repülőjegyhez Šivbe, az ütközőzónába, ahol a szálak összeérnek. Valamennyien a Nagy Vágás utáni világrendszer valósága elől menekülnek, amely az emberek számára az elveszettség és az egymástól való elidegenedettség világát hozta magával. A szlovén szerző hol groteszken szatirikus, hol költőien emelkedett nyelvezetű, különleges posztapokaliptikus regénye írójának első önálló köteteként is lelkes fogadtatásra talált hazájában, majd 2016-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Azóta 11 nyelvre fordították már le.

A város, sőt az egész ország legsikeresebb nyomozója ő. Aki számít, az mind ismeri. Csak az emberek nincsenek tisztában a ténnyel, hogy egy ilyen csúcsszuperintelligens bűnüldöző él közöttük. Francis ugyanis egy macska. A bársonyos tappancsú, de felettébb nagypofájú és a filozofálástól sem visszariadó nyomozó fölött váratlanul összacsapnak az élet hullámai, ezért úgy dönt, hogy sürgősen vidékre költözik. Nem számít arra, hogy ott is egy iszonyatos bűnténysorozat nyomaira bukkan. Mert a macskák népe jogosan retteg. Gyilkos bestiák tombolnak közöttük. Pedig Francis milyen sokat álmodozott arról, hogy a természet lágy ölén, a csodálatos vidéki környezetben meghitt, álomittas órák várhatnak rá. A valóság azonban mintha csak zöldre mázolt hullámvasúttá változott volna. A sűrű erdők homályából könyörtelen gyilkosok lesik. Nagyobbak, erősebbek, vérszomjasabbak nála. Ráadásul senkiben sem bízhat meg. Mindenütt holttestek hevernek, és még az erdő tündéri szépségű, csábító úrnői is igencsak gyanúsan viselkednek. És persze az őrült tudós és a Fekete Lovag sem teszi egyszerűbbé a nyomozó dolgát. Miért van műholdvevő antenna a boszorkány háza mellett? Mi okból figyeli a Bárka-projekt műholdja az erdőt? Ki bérelt fel egy távcsöves puskás merénylőt Francis likvidálására? Kegyetlen versenyfutás kezdődik, melynek tétje az élet. De mi van akkor, ha a halál bírja tovább szusszal? A török származású német szerzőt az ismeretlenségből repítette a világhírig Felidák című sorozata, melyet eddig 17 nyelvre fordítottak le, sőt animációs film is készült belőle. „Az év talán legizgalmasabb bűnügyi regénye.” – Stern

1588-ban kisiklott a történelem. I. Erzsébetet meggyilkolták, az armada sikerrel járt, és Angliát II. Fülöp spanyol király birodalmához csatolták. A megerősödött katolikus egyház egyesített csapatai egész Európát a római pápák uralma alá hajtották. A birodalom technikai fejlődése lelassult, a nyelvi és társadalmi gátak sokkal tovább fönnmaradtak, egészen a 20. századig. Az elektromosság nem terjedt el, a legtöbb munkát még mindig gőzgépek végzik. A rendet továbbra is középkori várak vigyázzák dörgő ágyúikkal. Az inkvizíció brutális bosszúhadjáratai ellenére azonban a népek körében ott él a régi istenek eretnek imádata, és az évszázad közepére ismét fújni kezdenek a közelgő forradalom szelei… Keith Roberts többszörös Brit SF-díjas szerző alternatív történelmi regénye megjelenése óta a szépirodalom legnagyobb klasszikusai közé emelkedett. Anthony Burgess az 1939 óta megjelent angol könyvek 99 legjobbja közé sorolta. „Ritka gyönyörű regény.” – Brian W. Aldiss „Mestermű… Az egyik legjobb alternatív történelmi regény, amit valaha olvastam.” – George R. R. Martin

A ?sajátos humorral átszőtt, szórakoztató és egyben gondolatébresztő történet során az I. Világháború előestéjén Cyril Grey, a fiatal fehér mágus, a Szent Rend Páholy tagja, elcsábít egy fiatal nőt, Lisa la Giuffriát, és rábeszéli, hogy segítsen neki a Fekete Páholy mágusai elleni küzdelemben oly módon, hogy egy különleges képességű gyermeket szül. Ahhoz, hogy a fehér mágus ereje megnövekedjen, vagyis, hogy a Holdgyermek megszülethessen, az anyának mágikus védelem alatt kell töltenie a várandóság idejét. A Fekete Páholy mágusa, Douglas mindent elkövet, hogy megakadályozza Cyrill tervét, ami jóval több, mint amit a látszat mutat. A mágikus párviadal ugyanis az egész emberiség sorsára kihat, mert az időközben kitörő I. Világháború végkimenetelét is befolyásolhatja. Aleister Crowley a huszadik század egyik legérdekesebb és legellentmondásosabb személye. Okkultista, mágus, író, költő és hegymászó, aki fontos tagja volt több okkult szervezetnek, többek között az Arany Hajnal Rendnek, az Argenteum Astrum-nak és az Ordo Templi Orientis társaságnak is. Leginkább mágikus írásai révén vált ismertté, sőt hírhedtté, sokan „a világ leggonoszabb embere” címmel illették, ám a modern kori ezoterikus gondolkodásra gyakorolt hatása vitathatatlan.

Szerelem és halál. Nem feltétlenül ebben a sorrendben. Jim Byrd meghalt. Egy kicsit. Néhány percre. Szívmegállás harminchárom évesen… de sikerült visszatérnie. És a legjobban az aggasztja, hogy odaát nem látott semmiféle fényalagutat, angyalokat vagy más effélét. Megszállottja lesz a kérdésnek: vajon mi vár ránk a halál után? Aztán 100%-ig hiteles kísértettörténetekről hall. És újabb szívprobléma csap le rá: összejön gyermekkori szerelmével, Annie-vel. Hamarosan egybekelnek, és Jim apjának társaságában immár hármasban folytatják az egészen tudományos jellegű nyomozást az egyik legezoterikusabb titok nyomában. Hologramok, túlvilági üzenetek és egy gép, ami élők és holtak között kapcsolatot teremthet. Mindennel megpróbálkoznak, ami szemük elé tárhatja síron túli jövőjüket. Csakhogy amit megtudnak, az egyáltalán nem olyasmi, amire kíváncsiak lettek volna. A díjnyertes amerikai szerző, akiről a New York Times azt írta: „őrülten jó”, eddig novelláival kápráztatta el olvasóit. Bemutatkozó regénye, ha lehet, még magasabbra teszi a lécet, és provokatív témaválasztása miatt egyszerűen muszáj elolvasni. De vigyázat, a befejezése után még jó darabig kísérteni fog!

Erik Vilks világa néhány kataklizmával a miénk után létezik, valahol a jövőben. Ebben a világban már cseppet sem fontosak az országhatárok, a nemzeti hovatartozás, de még csak különösebb célja sincs az emberi életnek, hacsak nem ez az egy. Élni. Túlélni. Az omladozó környezetből az egyedüli menekülést a Dorma virtuális világa jelenti, amelyben mindenki megtapasztalhatja, milyen volt a Föld a pusztulás előtt. A jövő lakói ennek a virtuális valóságnak legtöbb részletét nem is értik, mégis kétségbeesetten kapaszkodnak belé. Mint Erik Vilks abba, hogy – talán egyedüliként – tudja, mi a zongora. Sőt, kicsit még játszani is tud rajta. Csakhogy a virtualitás mentőkötele könnyen fojtóhurkot vethet az emberiség maradékának nyaka köré. Štindl regényének világa fájdalmasan szikár, és annyira igényli az emberi érintést, mint amennyire motívumrendszere az újraolvasást. Világégés, járványok, minden oldalról leselkedő veszély, egy omladozó város romjai között élő utolsó, elfáradt emberroncsok, orwelli áthallások, és mindennek a kellős közepén egy férfi útja a saját eredete felé.