Metropolis Media strana 14 z 27

A város, sőt az egész ország legsikeresebb nyomozója ő. Aki számít, az mind ismeri. Csak az emberek nincsenek tisztában a ténnyel, hogy egy ilyen csúcsszuperintelligens bűnüldöző él közöttük. Francis ugyanis egy macska. A bársonyos tappancsú, de felettébb nagypofájú és a filozofálástól sem visszariadó nyomozó fölött váratlanul összacsapnak az élet hullámai, ezért úgy dönt, hogy sürgősen vidékre költözik. Nem számít arra, hogy ott is egy iszonyatos bűnténysorozat nyomaira bukkan. Mert a macskák népe jogosan retteg. Gyilkos bestiák tombolnak közöttük. Pedig Francis milyen sokat álmodozott arról, hogy a természet lágy ölén, a csodálatos vidéki környezetben meghitt, álomittas órák várhatnak rá. A valóság azonban mintha csak zöldre mázolt hullámvasúttá változott volna. A sűrű erdők homályából könyörtelen gyilkosok lesik. Nagyobbak, erősebbek, vérszomjasabbak nála. Ráadásul senkiben sem bízhat meg. Mindenütt holttestek hevernek, és még az erdő tündéri szépségű, csábító úrnői is igencsak gyanúsan viselkednek. És persze az őrült tudós és a Fekete Lovag sem teszi egyszerűbbé a nyomozó dolgát. Miért van műholdvevő antenna a boszorkány háza mellett? Mi okból figyeli a Bárka-projekt műholdja az erdőt? Ki bérelt fel egy távcsöves puskás merénylőt Francis likvidálására? Kegyetlen versenyfutás kezdődik, melynek tétje az élet. De mi van akkor, ha a halál bírja tovább szusszal? A török származású német szerzőt az ismeretlenségből repítette a világhírig Felidák című sorozata, melyet eddig 17 nyelvre fordítottak le, sőt animációs film is készült belőle. „Az év talán legizgalmasabb bűnügyi regénye.” – Stern

Vajon mi történne világunkkal, ha egy természeti katasztrófa következtében az emberiség elveszítené legfőbb technikai szövetségesét a mindennapokban, az elektromos áramot? Ondřej Neff maró politikai szatírába oltott világvége-történetében pontosan ez a döbbenetes esemény következik be, és pillanatok alatt gyökeresen rendezi át társadalmunk alapvető hierarchiáját. A cseh szerző pedig mindezt sajátos, közép-kelet-európai szemüvegén keresztül mutatja be. E monumentális, hol groteszk, hol drámai freskó jeleneteiben egy új középkor nem feltétlenül kézzelfogható sötétsége tárul elénk. Az Európa-díjas szerző e regényét megjelenése évében a legjobb cseh SF-nek szavazták meg, és most végre egy átdolgozott, modernizált változata a magyar olvasókhoz is eljuthat. Robert Merle Malevilja találkozik Ladislav Fuks műveinek (A hullaégető, Mooshaberné egerei) akasztófahumorával!

Gent városának egy eldugott utcájában áll egy hatalmas, baljóslatú villa, amelyet a környékbeliek csak úgy emlegetnek: Malpertuis, a gonosz háza. Lakója különös vénember, aki a mendemondák szerint több száz éves, de immár közeledik életének végéhez. Ugyanazon mendemondák szerint a házba nem e világi hatalmak vannak bezárva, és elszabadulásukat csupán a vénember varázsereje gátolja. Quentin Moretus Cassave, az állítólagos varázsló azonban megírta végrendeletét, és most maga köré gyűjti családtagjait, hogy ismertesse velük annak tartalmát. Garantáltan nem mindenki fog örülni örökségének, sőt még hálát adhatnak az égnek, ha sikerül ép bőrrel elhagyniuk a hátborzongató villát. A Jean Ray álnéven alkotó Raymundus Joannes de Kremer a 20. századi flamand irodalom klasszikusa, aki H. P. Lovecraftot idéző fantasztikus történeteivel vált világhírűvé. Élete fő művéből, a Kárhozott istenekből film is készült, Orson Wellesszel a főszerepben.

A halhatatlanság halála az időutazás modern regénye. Isaac Asimov az atomkor olvasóinak új világot tár fel: nem a csillagok, nem az űrutazás felé vezető utat, hanem az egymás mellett létező különböző Valóságokat irányító Halhatatlanok világát. Ám a tökéletes Halhatatlanság létezése egyetlen hajszálon függ. Elég egyetlen elhatározás, egyetlen mozdulat és a tökéletes rend, a Halhatatlanok uralma mindörökre eltűnik. Kitől függ a Halhatatlanság léte vagy halála? Ki teheti meg azt az egyetlen végzetes mozdulatot? A világhírű tudós színes és lebilincselően fordulatos regényében korunk egyik legizgalmasabb problémáját feszegeti: az idő relativitását és a konkrét történelmi korhoz való kötöttség és felelősségérzet megnövekedését.

A 21. század közepének megbolydult világa folyamatos változások színtere. A rohamléptekkel fejlődő technika még nyugodt körülmények között is sokszor próbára teszi a hétköznapi ember toleranciáját, hát még most! Az ember által előidézett természeti-környezeti katasztrófák miatt népvándorlások indultak be; az oly sokszor megálmodott mesterséges intelligenciák nemcsak hogy megszülettek, de kiharcolták maguk számára az emberekével megegyező jogokat; nincsenek többé titkok, a nap 24 órájában mindenki online van, az internet viselhetővé vált, ha szembejön egy ember az utcán, máris mindent tudunk róla. Ebbe a kaleidoszkópszerű, futurisztikus kavargásba robban be a hír: egy űrbeli szemétszedő, az orbitális pályák takarítója talált valamit, egy tárgyat, mely nem természetes eredetű, ám nem is mi juttattuk fel oda. Vajon milyen üzenetet hordoz magában, és bármi legyen az, fölkészültünk-e a fogadására?

Titokzatos sorozatgyilkos szedi áldozatait Londonban. A halottak feje hátracsavarodva, homlokukon késsel belekarcolt, nyomtatott I betű. A Scotland Yard Hampton felügyelőt rendeli ki az eset felderítésére, aki megállapítja, hogy a gyilkosságok összefüggnek, és hogy elkövetőjüket valamiféle rituális cél vezette, de ennél tovább nem jut. Külső segítséget kell kérnie a szimbólumok és rejtélyek avatott szakértőjétől, a zárkózottan élő bölcsészdoktor Leonard Larkintól. Ketten együtt kezdik felgombolyítani a rejtély szálait, ám azok mind messzebb és messzebb vezetnek, a közönséges bűnügyek világából a titkos társaságok, a hermetikus elméletek, sőt a túlvilági hatalmak birodalmába. A gyilkos felkutatásának feladata a történelem labirintusát is megnyitja a nyomozók előtt, Platón, Püthagorasz és Descartes gondolatai nyomán azonban az ismert események egészen új megvilágításba kerülnek, míg végül maga a valóság szövedéke kezd foszladozni. George B. Marwell filozófiai thrillerjében mesterien elegyíti az akciót a szellemi izgalmakkal, boszorkányos tehetségű illúzionistaként keverve a tények és a képzelet lapjait. A főhőséhez hasonlóan visszahúzódó szerző varázslatos bemutatkozó regénye most végre a magyar olvasókhoz is eljuthat, hirdetve: új csillag jelent meg az irodalom egén. „Marwell nemcsak Dan Brownnak, de Umberto Ecónak is feladta a leckét. És mindjárt az első könyvével! Bravó!” – Daily Mail Book Review „Az utolsó oldalra érve ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy visszalapozzak, és újrakezdjem ezt a csodálatos utazást.” – Stephen Peltz, London Week

A 21. század közepének megbolydult világa folyamatos változások színtere. A rohamléptekkel fejlődő technika még nyugodt körülmények között is sokszor próbára teszi a hétköznapi ember toleranciáját, hát még most! Az ember által előidézett természeti-környezeti katasztrófák miatt népvándorlások indultak be; az oly sokszor megálmodott mesterséges intelligenciák nemcsak hogy megszülettek, de kiharcolták maguk számára az emberekével megegyező jogokat; nincsenek többé titkok, a nap 24 órájában mindenki online van, az internet viselhetővé vált, ha szembejön egy ember az utcán, máris mindent tudunk róla. Ebbe a kaleidoszkópszerű, futurisztikus kavargásba robban be a hír: egy űrbeli szemétszedő, az orbitális pályák takarítója talált valamit, egy tárgyat, mely nem természetes eredetű, ám nem is mi juttattuk fel oda. Vajon milyen üzenetet hordoz magában, és bármi legyen az, fölkészültünk-e a fogadására.

A ?dzsungel könyve világhírű szerzője, az 1907. év irodalmi Nobel-díjasa kitüntetett helyet foglal el az irodalomtörténet panteonjában. Azt azonban csak kevesen tudják róla, hogy számos fantasztikus, sőt tudományos-fantasztikus történetet is írt. Kötetünk ezek legjavát nyújtja át csokorba kötve. Találkozhatunk bennük tengeri szörnyekkel, kísértetekkel, öntudatra ébredt gépezetekkel, de olvashatunk a múlttal létesíthető rádiókapcsolatról, az első mikroszkópról és a bolygómozgások emberi testre gyakorolt hatásairól. A kötet legnagyobb részét pedig két, egymáshoz kapcsolódó kisregény teszi ki, amelyek elképzelt futurisztikus világában a légi közlekedés a mindennapok részévé vált, és a forgalmi irányítóközpontból a totalitárius hatalom elnyomó szervezete lett. Orwelli és wellsi látomások váltakoznak könnyedebb hangvételű írásokkal ebben a különleges gyűjteményben, melynek darabjai egytől egyig most olvashatók először magyar fordításban, új megvilágításba helyezve egy irodalmi nagyság munkásságát.

A ?város az égbe nyúló, megmászhatatlanul sima fal és a feneketlen Szakadék közé szorítva éli mindennapinak igazán nem mondható mindennapjait. Lakói – németek, amerikaiak, oroszok, japánok, kínaiak, svédek és még ki tudja, hogy hányféle náció fiai-lányai – sokat vitatkoznak arról, vajon a Földön vagy egy másik bolygón, esetleg egy másik galaxisban vannak-e. Csak azt tudják, hogy valamennyien önként vállalták (ki az életét mentve, ki lelkesedésből, esetleg puszta kíváncsiságból), hogy részt vegyenek a Kísérletben. Csakhogy a Kísérletről nem tudnak, nem is tudhatnak semmit, hiszen ha tudnák, miről van szó, az befolyásolhatná viselkedésüket, cselekedeteiket… Így viszont lassan megszokják a legképtelenebb dolgokat, a Várost váratlanul elárasztó majmokat, a helyet önkényesen változtató Vörös Épületet, az abszurdnál abszurdabb rendelkezéseket is, hiszen ki tudja… A Kísérlet az Kísérlet.A tudományos-fantasztikus irodalom klasszikusnak számító Sztrugackij fivérek nevét a műfaj magyar rajongói is jól ismerik. A kárhozott város című regényük nagyon sokáig nem jelenhetett meg, a szovjet rendszer talán nem szerette volna, ha az olvasó megtudja, miről is szól a Kísérlet…

A ?neve Wong, C. F. Wong. A feng shui szingapúri titkos ügynöke, amolyan holisztikus lakberendező, aki a bútorok tologatása és a szekrények nyitogatása közben gyakran bukkan csontvázakra, holttestekre és bűntények egyéb nyomaira. Ilyenkor tanult mestersége eszközeit és fortélyait felhasználva lát a felderítéshez, időnként saját magát is életveszélybe sodorva. Segítője Joyce McQuinnie, egy cserfes ausztrál lány, aki amolyan Watson az ő Sherlock Holmesához, szoknyás Robin az ő köntösös Batmanjéhez. Joyce-nak az öreggel ellentétben többnyire fogalma sincs róla, mit csinál, ösztönös női megérzése azonban sokszor tökéletes kiegészítője Wong kérlelhetetlen logikájának. Így aztán egyetlen bűnöző sem lehet biztonságban, ha az ázsiai földrész e két kopója a nyomába ered. Nury Vittachi, hongkongi újságíró az ezredfordulón indította útjára azóta legendássá vált figuráját, az antik távol-keleti bölcsességet a modern kor nyomozói rafinériájával ötvöző feng shui detektívet, és a sorozat jelenleg már öt kötetet számlál, melyek számos nyelven napvilágot láttak. Most a magyar olvasóknak is melegen ajánljuk figyelmébe ezt a hol mulatságos, hol elgondolkodtató, de mindvégig rendkívül szórakoztató regényt, mely egzotikus színt csempész a kortárs krimiirodalomba. RAKJA RENDBE CSÍJÉT EGY KIS NEVETÉSSEL!

Nicolas ?Eymerich, Aragónia főinkvizítora 1365-ben száműzetését tölti Avignonban, V. Orbán pápa azonban különös küldetést bíz rá: föl kell kutatnia egy száz éve rejtőzködő katar eretnek szektát. A gyülekezet búvóhelye felé közeledve Eymerich csapata mind több kiméraszerű lénybe botlik, és a barátságos francia vidékre egyszeriben sötét titkok homálya borul. Vajon hogyan maradhatott fenn ennyi időn át egy ilyen nyíltan tevékenykedő eretnek szekta, és mi módon csúfolhatja meg látványosan a Teremtést? A szálak kibogozása közben a történet igen messzire vezet, a náci emberkísérletektől kezdve a Ceauşescut megbuktató román forradalmon át a guatemalai nyomornegyedekig és a londoni skinheadek világáig. Az inkvizítor visszatér a díjnyertes Valerio Evangelisti új regényében. A szerző történelmi leckéje ismét annyi kalandot és meglepetést tartogat, hogy a legfásultabb olvasót is képes fölrázni, találgatásra bírni. Persze a végkifejletet úgysem lehet előre sejteni… „Az utóbbi évtizedek legeredetibb irodalmi kísérlete.” – Goffredo Fofi, olasz kritikus "Hihetetlenül szórakoztató, gyorsmenetű, remekül rémisztgető… kalandos-költői történet… Kevés manapság az ilyen sci-fi. Alig várom a folytatást!" – ekultura.hu

Lev Abalkin Progresszor eltűnt. Utoljára a Szigetbirodalom politikai csatározásaiba keveredett bele, majd hazarendelték. Azóta valahol a Földön bújkál, de hogy a lelkiismerete elől, vagy egy idegen civilizáció sötét megbízását teljesíti, nem tudni. Csak egyvalaki találhatja meg: Makszim Kammerer, a KONBIZ-2 különleges ügynöke, aki valamikor maga is Progresszornak készült. Kammerer pályája kezdetén maga is megjárta a Szaraks bolygó birodalmainak intrikákkal terhes világát, ám Abalkin esete még őt is megoldhatatlannak látszó rejtéllyel szembesíti. Egyre inkább úgy tűnik, ez a nyomozás akár a józan eszébe kerülhet, sőt az életébe.

A magyar irodalomtörténet hajlamos megfeledkezni nagy alakjainak a fantasztikum területére tett kirándulásairól. Pedig nem is kevesen próbálták ki magukat a hátborzongató történetek, a jövőidézés és a csodálatos kalandok zsánerében. Antológiánk ennek bemutatására tesz kísérletet, a magyar novellisztika művészetét áttekintve bő egy évszázadon át, az 1820-as évektől az 1930-asokig. Íme a bizonyíték, hogy a fantasztikum mennyi mindenkit foglalkoztatott a hazai literatúra nagyjai közül Fazekas Mihálytól Vörösmartyn, Jókain és Mikszáthon keresztül Móra Ferencig, Babitsig és Kosztolányiig. Az összeválogatott elbeszélések között akad néhány, a természetfölöttivel kacérkodó történet, de többségük (anti)utópisztikus, sőt tudományos-fantasztikus. Különös találmányok, felfedezések, technikai és társadalmi jövőképek, utazások térben és időben. A magyar irodalom klasszikusainak valóságos ki kicsodája a fantasztikum tarka szemüvegén át nézve. Jó olvasást, jó szórakozást, jó rácsodálkozást mindenkinek!

Két centiméter magas. Tűzvörös. És varázserejével bármely halandó ember életét pokollá teheti… természetesen csakis a legjobb szándékoktól vezérelve. George Bitternut, a különc nyelvész véletlenül bukkan rá az ősi megidéző szövegre, amely előszólítja ezt a rettentő hatalmaknak parancsoló, aprócska démont. A lény azonban sajnos semmi olyat nem hajlandó tenni, amiből George-nak személyes haszna származna – viszont hajlandó segíteni a barátain. Időnként egészen katasztrofális következményekkel… Ez az ördögien mulatságos, csalafinta novellafüzér Asimov új oldalával ismerteti meg hűséges olvasóit. Az SF nagymestere ezúttal a habkönnyű szórakoztatás mellett teszi le voksát, de a tőle megszokott rendszerező, csavaros észjárás minden történetben a felszínre bukkan.

Az ?1800-as évek közepén vívott krími háború fordulópontja volt Szevasztopol eleste. A hosszan elnyúló ostrom végül a jobb utánpótlási vonalakkal rendelkező szövetséges angol–török–francia csapatok javára dőlt el, melyek így megszállhatták a kiéheztetett várost. A mi világunkban. Stephen Baxter regényében a történelem menetét egy rendkívüli felfedezés forgatja fel: a Déli-sarkon egy angol utazó különleges jégre bukkan, amely melegítéskor nem vízzé olvad, hanem erős robbanást idéz elő. Ezt az antijégnek elnevezett anyagot vetik be a britek Szevasztopolnál, jóformán a földdel téve egyenlővé a várost. A felfedezésnek köszönhetően rohamos fejlődésnek indul a technika és a tudomány is, és az éjszakánként rejtélyes ikerholdak fényében fürdő Föld lakói fejüket kapkodva próbálják a lépést tartani a haladás mind sebesebben kattogó fogaskerekeivel. Baxter varázslatos gőzpunk világot épít fel a forradalmak és háborúk szaggatta 19. századi Európa romjain, megidézve Jules Verne szellemét, egyszersmind új politikai és etikai dilemmákkal szembesítve a rettentő pusztító és építő erők mellett eltörpülő ember hőseit.

Amikor ?egy idegen civilizáció küldötte érkezik a Földre, úti céljául a torontói Royal Ontario Museumot választja. A múzeum egyik munkatársával, Thomas Jerichóval lép kapcsolatba, aki meglepődve veszi tudomásul, hogy Hollus, a pókszerű lény bolygónk történelmét jött tanulmányozni, párhuzamokat keresve más civilizációk sorsával. Nem kisebb feladatra vállalkozott ugyanis, valamiféle kívülről rákényszerített rendezőelv nyomait kutatja a világegyetemben, más szóval Isten létének bizonyítékát.Az ateista Jericho saját kételyeivel küzdve segíti Hollus munkáját, de az egyre meggyőzőbb érveket mind nehezebben utasíthatja el. Vajon ha létezik Isten, mi a célja velünk, emberekkel? És érdemes-e egyáltalán kutatni szándékai után, hiszen az Ő útjai köztudottan kifürkészhetetlenek. Kanada legsikeresebb SF-szerzője a Lélekhullám után ezzel a regényével ismét a tudomány és a hit világának metszéspontjaira irányítja a reflektorfényt. Gondolatébresztő művét a megjelenését követő évben több díjra jelölték, és azóta is élénk vitákat generál olvasói körében.