Metropolis Media strana 20 z 26

Valamikor 1943 augusztusában egy eszéki rádióállomáson titokban dolgozó aktivisták különös zajokra, neszekre lesznek figyelmesek a rádióhullámokon szörfözve. A sustorgásból kibontakozik egy női hang, akivel beszélgetni kezdenek. A titokzatos kommunikáció két világ között zajlik. A töredezett női hang a szlavóniai Villyóról érkezik, talán egy másik korból, egy romos házból, ahol két nővér él a természet ölén, akik valami katasztrófa elől menekültek fejvesztve a lakatlan településre. A fiatalabbik lány magnóra mondott monológja, a talányos, idegen világok közti rádióbeszélgetés átirata és egy tudós 1949-re datált akusztikai tanulmánya olvasható a horvát Luka Bekavac Európa-díjjal jutalmazott, trükkös regényében, mely a kommunikáció rejtelmeiről szól, háttérben egy homályban maradó történelmi és természeti katasztrófával. Luka Bekavac 1976-ban született Eszéken. A Zágrábi Bölcsészkaron tanít világirodalmat, ez a második regénye.

Boros. ?Egy isten háta mögötti halászfalu egy kiszáradóban lévő tó partján. Csak néhány viskó, tengődő emberek, a halfeldolgozó üzem és az orosz lakótelep. A helybéliek úgy vélik, az élet azért romlott meg, mert a Tó szelleme haragszik. De mi köze ehhez a kamaszfiúnak, Naminak, akit Mamó és Papó nevelt, s aki elől mindenki titkolni igyekszik, kik is valójában a szülei? Tényleg ő volna minden balszerencse okozója? Miatta dühös a Tó szelleme? Nami elindul a városba, hogy kinyomozza a létezését körüllengő rejtélyt. Vándorlása során szembesül a felnőttkor nehézségeivel és misztériumával, de ahhoz, hogy megértse a legnagyobb titkot, vissza kell térnie oda, ahonnan elindult, át kell kelnie a tavon, és le kell süllyednie a mélyére. A tó társadalomkritikus, disztópikus fejlődésregény. A szerző szuggesztív, szinte filmszerű képekben ábrázolja Nami sorsát, s nem riad vissza a naturalisztikus leírásoktól sem. Erős olvasmány, mely nem ereszt egykönnyen. A kritikusok George Orwell 1984 című regényéhez hasonlítják. Bianca Bellova regénye 2017-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját, valamint Csehországban a Magnesia Litera-díjat az év könyve kategóriában. Több mint 20 nyelvre fordították le.

A KAPUKON BELÜL AZ APOKALIPSZIS VÁR Az orvos Robert Laing válását követően egy vadonatúj, hipermodern toronyházba költözik London peremén. Ez a minden igényt kielégítő épület teljeskörű kiszolgálást nyújt, lakóinak ki se kell lépni a kapun. És ez a maximális önellátás különös következménnyel jár: a lakóközösség lassan leválik a kinti társadalomról, és kialakítja saját hierarchiáját. Laing is beilleszkedik a rendszerbe, összebarátkozik Charlotte-tal, a gyermekét egyedül nevelő anyával, és Richard Wilderrel, a lázadó természetű dokumentumfilmessel. Aztán egyszer csak homokszem kerül a gépezetbe. Az ellátás akadozni kezd, és az emberekben eddig, az udvarias felszín alá söpört elégedetlenség és sok-sok apró sérelem vulkánként tör ki. Egész emeletek fordulnak egymás ellen, folyosókat, lépcsőházakat és lifteket szállnak meg, lakásokat fosztanak ki, és a harc hamarosan már életre-halálra megy. Laing félúton reked az épület teteje és alja között, és miközben körülötte elszabadul a pokol, ismerőseiről egyre furcsább dolgok derülnek ki, és végül szembekerül az események bábmesterével, a toronyház legfelső szintjén élő, titokzatos tervezővel. J.G. Ballard, A Nap birodalma és a Karambol világhírű szerzője olyan rendezőket ihletett már meg, mint Steven Spielberg és David Cronenberg. Ebből a mesterművéből Tom Hiddleston és Jeremy Irons főszereplésével készült film. „A könyv legalább annyira releváns most, mint a megírásakor. Ugyan a 70-es években született, egyfajta közeli jövő képét vázolva fel, de mi most pontosan ebben a jövőben élünk.” – Ben Wheatley, a regényből készült film rendezője „Ballard legjobb regénye… Parádés.” – The Times

Béri „Balogh” András, a Kulturális Minisztérium alkalmazottja számára a nagy kaland egy áramszünettel kezdődik. Aztán kiderül, hogy nemcsak az elektromosság nem jön vissza, de vele együtt eltűnt egy sor más technikai eszköz, elsősorban a motoros járművek. És ami még ennél is különösebb: az emberek nagy része. A kormány maradéka azonnal kihirdeti a szükségállapotot, és futárokat küld a szomszédos országok felé, kideríteni, máshol is hasonló-e a helyzet. András és kollégája, Géza a déli irányt „nyeri meg”, egészen pontosan Horvátországot. Kerékpár nyergébe pattanva indulnak útnak, és sejtelmük sincs róla, hogy ezzel valójában az egész emberiség sorsa került a kezükbe. Mert az idilli, bár a szokásosnál jóval kihaltabb adriai tengerparton egy olyan találkozás vár rájuk, amely fenekestül felforgatja mindazt, amit fajunk egyetemes történelmeként tartunk számon. Az apokaliptikus vízió elengedhetetlen velejáróiként olyan információk birtokába juthatunk, mint a sörcsapolás és a halászléfőzés rejtelmei, megtudhatjuk, meddig él egy fa, valamint hogy más szemében könnyebb-e észrevenni a szálkát, vagy a saját hátsónkban. Lovas Lajos, a sci-fibe oltott politikai leleplező-burleszk Zsoldos Péter-díjjal koronázott királya az Agydobás és az N után ismét a hazai viszonyokat állítja pellengérre, az elképzelhető legzöldebb világvégével kombinálva.

A 2039. év Los Angelese rém fura hely. A 2028-as Összeomlás után a város egy része elszakadt a többitől, és szinte önálló állam lett. Belépni csak saját felelősségre lehet, kilépni meg többnyire még úgy sem. Amikor az Esper Corporation laborjából eltűnik a méregdrága, génmódosított csodabirka, az illetékesek az egyetlen emberhez fordulnak, akinek a határátlépés nem akadály: Erasmus Keane magánnyomozóhoz. Ő azonban amennyire dörzsölt, annyira eszement is – így hamarosan egy sokkal nagyobb bűnügy közepén találja magát. Priya Mistry, a gyönyörű tévésztár meg van győződve róla, hogy el akarják tenni láb alól. Keane gyanítani kezdi, hogy a két ügynek köze lehet egymáshoz. És talán jobb lenne, ha egyformán megoldatlanok maradnának. Robert Kroese regénye kicsit olyan, mintha Terry Pratchett-tel íratták volna újra Philip K. Dick Szárnyas fejvadászát. Őrült utazás, a szó legjobb értelmében.

A Pólus kutatóűrhajó húsz évvel ezelőtt tragikus balesetet szenvedett egy még felderítetlen bolygón. A fedélzeten mérnökök, tudósok utaztak családtagjaikkal. Akik életben maradtak, azoknak is sürgősen el kellett menekülniük az erősen sugárzó roncsok közeléből. A technikai eszközeiktől megfosztott embereknek meg kellett tanulniuk boldogulni a bolygó mesevilágszerű, mégis ellenséges környezetében, ám egy pillanatra sem adták föl a reményt, hogy egyszer segélykérő hívást küldhetnek a Földre. Húsz év alatt az eredeti túlélők a viszontagságok közepette megtizedelődtek, de ugyanakkor egy új nemzedék is megszületett, amelynek tagjai már a névtelen bolygót hívják otthonuknak, hozzáedződtek a zord éghajlathoz, és a vadászat is a vérükben van. Most azonban, húsz év múltán egy második felderítőhajó közeledik, a Magellán, melynek legénysége mit sem tud az egykori balesetről, ők csak egy ismeretlen világot akarnak feltérképezni. Vajon sikerül-e egymásra akadni a bolygó hatalmas, jeges vadonában, megszabadulhatnak-e a túlélők kényszerű száműzetésükből? És egyáltalán vágynak-e erre a szabadulásra? Az egyik legnépszerűbb orosz SF-szerző, az Eurocon- és Aelita-díjas Kir Bulicsov munkássága jóformán hozzáférhetetlen magyarul. Ezen kíván változtatni kiadónk egy életműsorozat indításával.

A megújuló energiaforrások hadrendbe állításáért folytatott verseny során az egyik óriáscég véletlenül belebotlik egy forradalmi új technológiába: lehetségessé válik az anyagátvitel, méghozzá a történelmi múltból a jelen felé. Nick Houghton, a PhD-jére készülő történészhallgató szóhoz sem jut, amikor a Novus Particles cég tanácsadói állást kínál neki. De vajon miért kell nekik egy harmadrangú egyetem nevenincs doktorandusza? És mi történhetett Nick elődjével? Nos, a barátjának, Ronnie-nak mindenre van egy meggyőzően csengő összeesküvés-elmélete. És a Novus Particles jó néhányban főszerepet játszik. Olyanokban, amelyek eltűnt emberekről szólnak. A cég új projektje minden eddiginél nagyobb és titkosabb: élő embereket akarnak átemelni a biztos pusztulás előtt álló, római kori Pompejiből. Nick pedig fontos feladatot kaphat ebben a tervben. Ha az összeesküvés-elméletek igaznak nem bizonyulnak. A fiatal angol szerzőben már első könyvének megjelenése után sokan Michael Crichton méltó örökösét látták. És nem véletlenül. A több szálon futó, fordulatos cselekmény úgy ragadja magával az olvasót, mint egy ókori kocsiverseny megvadult lovai… egy modern autópályán!

A Nappali és az Éjszakai Őrség az Inkvizíció felügyelete alatt létrehoz egy különleges iskolát, melynek falain belül a Másfélék gyermekeit oktatják – Setéteket és Fénypártiakat egyaránt – nem csak e világi tantárgyakra. Dmitrij, a hetedik szintű Fénypárti irodalomtanár mindent megtesz azért, hogy a rendkívüli képességekkel rendelkező kamaszok kegyeibe férkőzzön, de egyáltalán nincs könnyű dolga. Diákjai egyik csínyt a másik után tervelik ki, és hamarosan már nemhogy az iskola, de az egész emberiség sincs biztonságban. És nehogy bárki azt higgye, a csibészségek mögött csupa Setét rosszcsont áll: az események kulcsfigurája egy Fénypárti dzsinn kislány, aki minden kívánságot valóra tud váltani. A következményekkel pedig cseppet sem törődik. Úgy tűnik, nincs más hátra, az Inkvizíciónak kell beavatkozni, hogy kudarcba fulladt kísérletként bezárja az iskolát. Az intézmény – és a világ – sorsa egyedül Dmitrij kezében van. De mit tehet egy könyvmoly irodalomtanár a Másfélék két pártjának egyesített varázshatalmával szemben? A fiatalabb olvasókat is megszólító VarázsŐrség új fejezetet nyit a Szergej Lukjanyenko fékezhetetlen képzeletében megszületett, és azóta világhírűvé vált Őrség-sorozat történetében.

Egy képtelen háború megnyeréséhez hasonlóan képtelen eszközök kellenek. Mondjuk, egy ősi fegyver és egy áruló tábornok. Kel Cheris, a hexarchátus kapitánya az eretnekek ellen vívott csatában nem jóváhagyott módszert alkalmaz, ezért kegyvesztettséggel büntetik. A Parancsnokságtól azonban kap még egy lehetőséget, hogy kiköszörülje a becsületén esett csorbát: vissza kell foglalnia az ellenség által megszállt csillagerődöt. Ám az akció tétje nem csupán az ő karrierje, hiszen ha elbukik, a hexarchátus egész uralma meginoghat. Cheris minden reménysége a halott stratéga, Shuos Jedao – aki mégsem annyira halott, hogy ne segíthetne. Jedao egyrészről sosem vesztett életében egyetlen csatát sem, és az erődöt is jól ismeri. Másrészről azonban élete végén megőrült, és két teljes hadsereget mészárolt le – köztük a sajátját. A kapitánynak döntenie kell, megéri-e a stratégiai előny a vele járó veszélyeket. Mert Jedaóban talán még kevésbé bízhat, mint az életére törő ellenségeiben. A koreai családból származó író az amerikai SF új nemzedékéhez tartozik, aki a neves szerkesztő, Gardner Dozois szavai szerint „segített a zsánert a 21. században újrateremteni”. A Vezércsel a Locus magazintól elnyerte a legjobb első regény díját, de jelölték a rangos Hugo-, Nebula- és Arthur C. Clarke-díjakra is. „Lebilincselően érdekes katonai űropera. Kihagyhatatlan bemutatkozó regény.” – Stephen Baxter, az Antijég írója „Csodálatos és kegyetlen történet, amely bővelkedik spontán ötletekben.” – Alastair Reynolds Brit SF-díjas író

Népszerű novellistánk, Fedina Lídia regénye egy rejtélyes járvány történetébe vezeti be olvasóját. A legtöbb ilyen témájú könyvvel ellentétben a Virokalipszis ott kezdődik, ahol előbbiek véget érnek – az ellenszérum beadásával. Fedina a szeptemberi Galaktikában olvasható interjúban hangsúlyozza, hogy izgalmas volt számára olyan vírusról írni, ami nem közvetlenül az embert támadja meg, hanem egész egyszerűen lehetetlenné teszi az emberi életet a földön. A Virokalpszisban lényeges momentum lesz, hogy mi történik akkor, ha visszajönnek azok, akik az emberiség hajnalán itt hagyták a Földet, most pedig találnak egy, az övéktől teljesen más irányba fejlődő civilizációt.

Egy londoni küldetés igazán rémesen alakul, amikor a Hasfelmetsző Jack után nyomozó történészekre előbb talál rá a sorozatgyilkos maga. Max tehát ismét az életéért futhat, ezúttal a viktoriánus kori Whitechapel ködbe burkolózó utcáin. Ám ez még csak a kezdet. Mert Max még ennél is nagyobb kutyaszorítóban találja magát. Egy régi ismerőssel kerül szembe, aki mindenáron el akarja pusztítani a St. Maryt, és ha kell, akár az egész emberi történelmet megsemmisíti vele együtt. Hajmeresztő (és hajmeresztően mulatságos) kalandok Ninive függőkertjeitől Thomas Becket meggyilkolásáig, nem beszélve egy előre nem tervezett dodómentő akcióról. A Történettudományi Kutatóintézet időutazói tovább terjesztik a káoszt a világban. Mert az ötórai teánál is jobban esik egy kis entró-pia. Az angol írónő időutazós komédiasorozatának második darabja egészen más, mint az előző: más színű borítót kapott, a fejezetek száma sem ugyanannyi benne, még picivel rövidebbre is sikerült. Egy azonban biztos: ugyanolyan vicces, mint az Egyik átkozott dolog a másik után. A mellékhatások tekintetében kérdezze kezelőorvosát, gyógyszerészét!

A 20. század elején a statisztikusok azt mondták, a Föld akkori teljes népessége elférne a Wight-szigeten. 1968-ban már csak egy duplaakkora szárazulaton fért volna el mindenki, mondjuk Man szigetén. Mai, több mint 7 milliárd főt számláló emberiségünknek Zanzibár teljes területére lenne szüksége, és még akkor is vizes lenne néhányunk lába. A 2010-es évek túlnépesedett, társadalmi feszültségekkel teli világában két New York-i fiatalember keresi a helyét. Akaratukon kívül keverednek bele történelemformáló eseményekbe, melyek a bolygó elmaradottabb területeiről kiindulva alapjaiban fogják megrengetni a nemzetközi gazdaság és politika felépítményét, kihatva a Föld minden lakójának életére. És hogy a dolgok tovább bonyolódjanak, az egyik nagyvállalat megalkot egy öntudattal bíró szuperszámítógépet… John Brunner Hugo- és Brit SF-díjas, monumentális regénye hol kémtörténetre emlékeztet, hol John Dos Passos társadalmi panorámáit idézi, megelőlegezve William Gibson Neurománcát és még tucatnyi, később íródott SF-művet. Jóslatai a megjelenése óta eltelt évtizedek alatt bámulatos számban váltak valóra, az elharapózó iskolai erőszaktól és terrorakcióktól kezdve, Kína szuperhatalommá válásán és az európai országok unióba tömörülésén keresztül, egészen a biotechnológia előretöréséig és az egyneműek kapcsolatának széles körű elfogadásáig. Nem véletlenül válogatták be minden idők 100 legjobb SF-regénye közé. „Tökéletesre csiszolt disztópia.” – The Guardian „Ha ez a könyv kötelező olvasmány lenne minden nemzedék számára, akkor világunk nem jutott volna ilyen kétségbeejtő helyzetbe.” – Joe Haldeman, az Örök háború szerzője

HARCRA ?FEL! A HALHATATLANOKNAK PUSZTULNIUK KELL! Az olümposziak egy évtizeddel ezelőtt tértek vissza a Földre. Az ősi görög istenek élő megtestesülései ők, küldetésük, hogy állandósítsák a rendet és stabilitást a világban. Természetesen a saját elképzeléseik szerint. Minden ellenállás hasztalannak bizonyult, és azóta az emberiség a jótékony isteni elnyomás rabigáját nyögi. Aztán a volt londoni rendőrnő, Sam Akehurst kap egy meghívást, ami túl csábító ahhoz, hogy visszautasítsa: csatlakozhat egy kisebb gerillacsapathoz, mely hipermodern fegyverek és testpáncélok segítségével kíván szembeszállni az olümposziakkal. Titánok, így nevezik magukat. És mindenre elszántan meg akarják dönteni a nagy hatalmú zsarnokok és szörnyszolgáik rémuralmát. Az angol szerző Panteon-ciklusának kötetei egymástól független, párhuzamos világokban játszódnak, csak két dolog közös bennük: a háttér aprólékos kidolgozottsága és a nyaktörő iram. Nonstop akció és annyi információ a görög mitológiáról, hogy a jövőben egyetlen olvasóját sem lepheti meg az ősi istenek váratlan támadása! „Az a fajta összetett, akcióközpontú SF, amit Dan Brown tudna írni… ha Dan Brown tudna írni.” – The Guardian

"A feleségem tulajdona lettem. Szó szerint! A külvilág szemében egy világhírű popsztárról mintázott, ember formájú gép vagyok, és fogalmam sincs, hogyan bizonyíthatnám be neki, vagy bárki másnak, mekkorát tévednek. Szigorúan véve tíz éve haltam meg, Anne pedig hozzáment a legnagyobb ellenségemhez, aki lenyúlta a kutatási eredményeimet, és becsapta vele a fél világot, az emberiség másik felét pedig rabszolgasorba döntötte. Azt hiszik, a sorozatban gyártott androidok csak élettelen tárgyak. De ez nem igaz! Mesterséges Intelligencia nem létezik! Csupán egy esélyem van arra, hogy megállítsam ezt az őrületet, ami az univerzum legkiszolgáltatottabb lényévé teszi az embert. (Nico II. NDM01, komornyikrobot) A könyvről mondták: „Jól megszerkesztett, jól megírt mű; azt hiszem, Barnóczky Ákos jó úton jár, hogy ismert sci-fi szerző váljon belőle.” (Lőrincz L. László) „Vérbeli kaland, fordulatos, olvasmányos, a történetben felvetett morális kérdések elgondolkodtatók.” (Nemere István) „Jó stílusban megírt, komoly etikai kérdéseket felvető anyag, kifejezetten asimovos hangulatba kerültem tőle.” (Harrison Fawcett, alias Fonyódi Tibor)"

2114-ben egy kis létszámú expedíció ér partot New Yorkban az Apollo gőzös fedélzetén. Küldetésük, hogy kiderítsék, mi okozza a hirtelen felszökő radioaktivitást a kontinens nagyvárosaiban. Amerika ekkor már több mint egy évszázada halott, elnéptelenedett pusztaság: legyűrte az olajválság, valamint a szovjetek és az európaiak vezetésével zajló, nagyléptékű klímamódosítás. Amint a kis csapat partra lép, kezdetét veszi a szürreális utazás a bizarr tájakon és az expedíció tagjainak pszichéjében egyaránt: mindannyian rejtett vágyakkal és álmokkal érkeznek, melyeket csak Amerika válthat valóra. J. G. Ballard, a Toronyház, A Nap birodalma és a Karambol szerzője ebben a disztópikus kaland- és útiregényben lebilincselő víziót tár elénk az összeomlás utáni Amerikáról. Megidéződik John Wayne, Frank Sinatra, Charles Manson, Nixon és Lincoln szelleme, a sivatagi kalandtól a klasszikus westernen át a dzsungelháborúig minden műfajból kiadós ízelítőt kapunk. Ballard, az emberi psziché kietlen tájainak nagy mesélője pedig ezúttal sem marad adós – sem a váratlan fordulatokkal, sem a szinte tapinthatóan eleven tájakkal és légkörrel.

Kétszáz évvel a Földet átalakító nagy klímakatasztrófa után a túlélők között sokáig dúló háború erőszakos, totalitárius társadalmat hoz létre. A világban zajló folyamatokat a győztesek doktrínája határozza meg, a milliomos lét azt a lehetőséget is megteremti, hogy az ember befolyásolhassa az élet két legfontosabb folyamatát: a szaporodást és a halált. A gazdagok nem kockáztatnak: jó genetikai adottságokkal rendelkező gyerekeiket kiválasztják és örökbe fogadják, majd életük meghosszabbításaként megszabadulnak testüktől, és agyukkal rácsatlakoznak az „életfilmekre”. Eközben a társadalom alján, a föld alatti városokban tengődő proletárok gyerekeik eladásából tartják fenn magukat. Goma, egy proletár család fia, tudja, hogy az egyetlen módja kitörni a szegénységből és a kilátástalanságból az, hogy az életfilmek főszereplőjévé, sztárszínésszé válik. A hosszú kiképzés a fizikai megpróbáltatásokon túl apránként elmossa a határt a szerep és a valóság között… Carlos Chernov argentin író több irodalmi díj birtokosa. Művei eddig angol, francia és olasz fordításban láttak napvilágot. A Végtelen vetítés az első magyarul megjelenő regénye.