Metropolis Media strana 22 z 27

Törökországi ásatások során különleges leletre bukkan egy amerikai régészcsapat: leginkább kődarabra hasonlít, de radioaktív sugárzást bocsát ki, és a fizikai paraméterei meghatározhatatlanok. Az USA kormánya azonnal benyújtja igényét a leletre, s egy michigani kisváros, Two Rivers közelében épült kutatólaborban kezdik el tanulmányozni. Az első tesztek lefuttatása során azonban végzetes hiba csúszik a számításokba, és egy hatalmas robbanás egyszerűen kiszakítja a várost a földi téridőből, egy párhuzamos univerzumba röpítve azt át mindenestül. Az új környezet hiába hasonlít megtévesztően egykori otthonukhoz, az idegen világba vetődött emberek a kapcsolat-felvételi kísérletek keserű kudarcai nyomán kénytelenek szembesülni azzal, hogy kis közösségük sem technikai színvonalát, sem társadalmi berendezkedését tekintve nem kompatibilis ennek a Földnek az elvárásaival. A Pörgés-trilógia kanadai szerzőjének Philip K. Dick-díjas regénye Stephen King legjobb műveit idézve kelti életre kisvárosi szereplőit, meghökkentő SF-koncepciói azonban messze túlmutatnak az amerikai bestselleríró képességein.

Daniel Boone Davis sikeres feltaláló és vállalkozó, cége háztartási robotokat gyárt és forgalmaz. Aztán egyik napról a másikra kirántják talpa alól a talajt, méghozzá azok, akiktől a legkevésbé várta volna: menyasszonya és legjobb barátja esküdtek össze ellene, minden értelemben. A csalódott férfi menekülni akar a világból, ezért úgy dönt, hibernáltatja magát. Csakhogy rosszakarói mesterkedésének köszönhetően 30 évvel később koldusszegényen ébred, semmivel sem jobb körülmények között, mint amik elől elszökött. Utolsó reménysége egy lezüllött tudós, aki állítólag ismeri az időutazás titkát. Dan bosszútervet kovácsol, hogy a múltba visszatérve jobb irányba terelje életét. Az SF elsőként megválasztott nagymestere óriási hatással volt az irodalmi irányzat fejlődésére, és olyan későbbi szerzőket inspirált, mint Joe Haldeman vagy John Scalzi. Ezt a regényét mindössze 13 nap alatt írta, de népszerűsége azóta is töretlen, a Locus magazin olvasói háromszor is beszavazták minden idők legjobb SF-történetei közé.

Kétszáz évvel ezelőtt a Naprendszer első felfedezői óriási szobrot találtak a Szaturnusz egyik holdján. Az egyértelműen idegen eredetű emlékmű azonban csupán vad elméleteket szült, a földönkívüliek más nyomára nem bukkant rá senki. Most viszont, hogy valósággá vált a csillagközi utazás, a környező bolygórendszerekben is egymás után kerülnek elő hasonló építmények, szobrok. Vajon minek állítottak emléket a nyom nélkül eltűnt idegenek? Talán üzenni akartak a kései megtalálóknak? Ebbe a rejtélybe csöppen bele a fiatal pilótanő, Priscilla Hutchins, hogy aztán egy régészcsapattal olyan felfedezőútra induljon, amely az emberiség egész jövőjét megváltoztathatja - amennyiben lesz neki. Jack McDevitt, az Alex Benedict-regények Nebula-díjas szerzője új sorozatba fog. Ezúttal háttérbe szorulnak a krimielemek, hogy az olvasót egy vérbeli hard-SF kaland ragadja magával képzeletének határain is túlra. "Isaac Asimov és Arthur C. Clarke logikus örököse." (Stephen King) "A Randevú a Rámával óta nem született ilyen izgalmas regény egy idegen értelem titkának megfejtéséről." (Baltimore Sun)

A Halhatatlanság időn kívül létező elitje kénye-kedve szerint formálja a múlt és a jövő eseményeit. Ha valami nem tetszik nekik, egyszerűen megváltoztatják, új valóságot teremtve. Eközben emberek, akár egész civilizációk is eltűnhetnek a föld színéről. Andrew Harlan technikusként dolgozik a Főkalkulátor keze alatt, valóságváltoztatások terveit dolgozza ki, majd hajtja végre. Aztán egy sorsszerű találkozás egy, a Halhatatlanok számára tiltott személynek számító nővel feje tetejére állítja addigi rendezett életét. Rádöbben, hogy minden oldalon titkosabbnál titkosabb terveket szőnek körülötte, és neki csupán az akarat nélküli báb szerepét szánták ezekben. A tét pedig nemcsak a Halhatatlanság, hanem az egész emberiség léte. Asimov agyafúrtan felépített időutazó regényét megjelenése óta legjobbjai között tartják számon mind rajongói, mind kritikusai. A Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozat indulásakor Kuczka Péter is legalkalmasabbnak érezte a nyitó kötet szerepére. Ennek immár 45 esztendeje, de a sorozat, túl egy név- és néhány személycserén, töretlenül adja olvasói kezébe a legemlékezetesebb fantasztikus műveket. Ünnepeljük együtt az évfordulót Asimov korszakalkotó regényének újbóli megidézésével!

Új-Crobuzon városából kis hajó indul Nova Esperium fegyencgyarmata felé, menekülők és elítéltek tarkabarka csapatával a fedélzetén. Útjukat azonban kalóztámadás zárja rövidre, és a túlélők Armada világában találják magukat, e több ezer összekapcsolt hajóból álló úszó szigeten, a törvényenkívüliek sajátos társadalmi berendezkedésű paradicsomában. Armada vezetői hatalmas vállalkozásra készülnek, amelyhez minden segítségre szükségük van: egy legendás tengeri szörny elfogásával akarnak közelebb kerülni a mindenség fölötti hatalom kulcsához. Csakhogy terveiket külső és belső ellenségek is veszélyeztetik, s ami végső soron kockán forog, az maga a valóság szövedéke lehet.

Amikor egy idegen civilizáció küldötte érkezik a Földre, úti céljául a torontói Royal Ontario Museumot választja. A múzeum egyik munkatársával, Thomas Jerichóval lép kapcsolatba, aki meglepődve veszi tudomásul, hogy Hollus, a pókszerű lény bolygónk történelmét jött tanulmányozni, párhuzamokat keresve más civilizációk sorsával. Nem kisebb feladatra vállalkozott ugyanis, valamiféle kívülről rákényszerített rendezőelv nyomait kutatja a világegyetemben, más szóval Isten létének bizonyítékát. Az ateista Jericho saját kételyeivel küzdve segíti Hollus munkáját, de az egyre meggyőzőbb érveket mindnehezebben utasíthatja el. Vajon ha létezik Isten, mi a célja velünk, emberekkel? És érdemes-e egyáltalán kutatni szándékai után, hiszen az Ő útjai köztudottan kifürkészhetetlenek. Kanada legsikeresebb SF-szerzője a Lélekhullám után ezzel a regényével ismét a tudomány és a hit világának metszéspontjaira irányítja a reflektorfényt. Gondolatébresztő művét a megjelenését követő évben több díjra jelölték, és azóta is élénk vitákat generál olvasói körében.

Kis csapat próbál elszökni a birodalomból, élén Marcusszal, a feltételezett új Üdvözítővel, és Ilmarral, a tolvajjal. Amikor a hatóságok csapdájába esve túlerővel kerülnek szembe, Ilmar szabadságát föladva menti meg a többieket. A csapat szétszóródik, de többségük mégis ... Folytatás ›› újra összefut Pannónia fővárosában, Aquincumban. Közben a szálak egyre kuszálódnak, és Marcus hűséges követői közt felüti fejét a kétely: a fiú valóban az Úr új, földi helytartója, vagy valami sokkal sötétebb hatalmat képvisel? Közeleg a végső összecsapás, melynek kimenetelétől függhet a világ sorsa. Ha Marcus beveti az Eredendő Igét, az bőségszaruként visszahozhat a földre minden elrejtett kincset, még a vasat is. Csakhogy a hatalom minden eddiginél rettenetesebb eszközének is bizonyulhat. Az Őrség-könyvek Európa-díjas, immár az angolszász piacon is sikeres szerzőjének kétkötetes ciklusa döbbenetes befejezéséhez érkezik ezzel a regénnyel, mely többek közt egy alternatív Magyarországra is elrepíti kíváncsi olvasóit. A(z) Igék földje (Könyv) szerzője Szergej Lukjanyenko.

Amikor a Terabyte Laboratórium fizikusai, a Nobel-díjas Karl Brohier és a fiatal, lelkes Jeffrey Horton kidolgozták a Ravasz névre keresztelt, fegyverellenes fegyvert, még nem sejtették, mit vesznek ezzel a nyakukba. Hiába küszöbölték ki azóta a szerkezet mellékhatásait, s tették biztonságosabbá ... Folytatás ›› a második prototípust. A Béklyó ugyan már nem idéz elő nem kívánt robbanásokat, csupán ártalmatlanít minden lőfegyvert és bombát, az embert azonban nem lehet ártalmatlanítani. Hiába a kutatók minden jóindulata, ha valami felhasználható gyilkolásra, azt előbb-utóbb be is vetik. A két szerző politikai thrillerbe oltott vitaregényét láthatóan alapos kutatómunkára építette, és nem fél bátran ütköztetni az egymásnak ellentmondó álláspontokat. A történetből természetesen a kalandok sem maradnak ki, és még az utolsó oldalak is tartogatnak meglepetéseket. A(z) Tűzszünet 2. (Könyv) szerzője Arthur C. Clarke, Michael Kube McDowell.

A neve Wong, C. F. Wong. A feng shui szingapúri titkos ügynöke, amolyan holisztikus lakberendező, aki a bútorok tologatása és a szekrények nyitogatása közben gyakran bukkan csontvázakra, holttestekre és bűntények egyéb nyomaira. Ilyenkor tanult mestersége eszközeit és fortélyait felhasználva ... Folytatás ›› lát a felderítéshez, időnként saját magát is életveszélybe sodorva. Segítője Joyce McQuinnie, egy cserfes ausztrál lány, aki amolyan Watson az ő Sherlock Holmesához, szoknyás Robin az ő köntösös Batmanjéhez. Joyce-nak az öreggel ellentétben többnyire fogalma sincs róla, mit csinál, ösztönös női megérzése azonban sokszor tökéletes kiegészítője Wong kérlelhetetlen logikájának. Így aztán egyetlen bűnöző sem lehet biztonságban, ha az ázsiai földrész e két kopója a nyomába ered. Nury Vittachi, hongkongi újságíró az ezredfordulón indította útjára azóta legendássá vált figuráját, az antik távol-keleti bölcsességet a modern kor nyomozói rafinériájával ötvöző feng shui detektívet, és a sorozat jelenleg már öt kötetet számlál, melyek számos nyelven napvilágot láttak. Most a magyar olvasóknak is melegen ajánljuk figyelmébe ezt a hol mulatságos, hol elgondolkodtató, de mindvégig rendkívül szórakoztató regényt, mely egzotikus színt csempész a kortárs krimiirodalomba. RAKJA RENDBE CSÍJÉT EGY KIS NEVETÉSSEL! A(z) A feng shui detektív (Könyv) szerzője Nury Vittachi.

A gravitonemissziókkal kísérletező tudósok laboratóriumának környékét robbanások sorozata rázza meg. Először terrortámadásra gyanakodnak, de újabb kísérletek sora bebizonyítja, hogy valójában saját találmányuk az, ami egy mellékhatása révén a hatáskörzetében valamennyi ... Folytatás ›› hagyományos, lőport alkalmazó robbanószerkezetet aktivál. Ez akár a fegyverkezés végét, a világbéke eljövetelét is jelenthetné, de hamar kiderül: mint minden új technika, ez is felhasználható sötétebb célokra. Vajon mit tehetnének a tudósok? Hazafias megfontolásokból először a hadsereggel lépjenek kapcsolatba, vagy a demokrácia erejét próbára téve tárják a nagy nyilvánosság elé a felfedezést? A két szerző politikai thrillerbe oltott vitaregényét láthatóan alapos kutatómunkára alapozta, és nem fél bátran ütköztetni az egymásnak ellentmondó álláspontokat. Vajon kikerülhet-e győztesen az emberiség a halálos kötélhúzásból? Mi lesz a végeredmény: világháború vagy világbéke? A(z) Tűzszünet 1. (Könyv) szerzője Arthur C. Clarke.

A gravitonemissziókkal kísérletező tudósok laboratóriumának környékét robbanások sorozata rázza meg. Először terrortámadásra gyanakodnak, de újabb kísérletek sora bebizonyítja, hogy valójában saját találmányuk az, ami egy mellékhatása révén a hatáskörzetében valamennyi hagyományos, lőport alkalmazó robbanószerkezetet aktivál. Ez akár a fegyverkezés végét, a világbéke eljövetelét is jelenthetné, de hamar kiderül: mint minden új technika, ez is felhasználható sötétebb célokra. Vajon mit tehetnének a tudósok? Hazafias megfontolásokból először a hadsereggel lépjenek kapcsolatba, vagy a demokrácia erejét próbára téve tárják a nagy nyilvánosság elé a felfedezést? A két szerző politikai thrillerbe oltott vitaregényét láthatóan alapos kutatómunkára alapozta, és nem fél bátran ütköztetni az egymásnak ellentmondó álláspontokat. Vajon kikerülhet-e győztesen az emberiség a halálos kötélhúzásból? Mi lesz a végeredmény: világháború vagy világbéke?

Az SF európai nagymestereinek legfilozofikusabb regénye közel két évtizeden át nem jelenhetett meg, csupán szamizdat formájában járt kézről kézre. De ne is csodálkozzunk ezen, hisz egy környezetéből kiszakított, izolált embercsoport viselkedésén keresztül szemlélteti történelmünk, társadalmi berendezkedési formáink buktatóit, és ezt lássuk be, egy diktatórikusabb hatalom sem olvassa szívesen. A Város az égbe nyúló, megmászhatatlanul sima fal és a feneketlen Szakadék közé szorítva éli mindennapinak igazán nem mondható mindennapjait. Lakói - németek, amerikaiak, oroszok, japánok, kínaiak, svédek és még ki tudja, hányféle náció fiai-lányai - sokat vitatkoznak arról, vajon a Földön vagy egy másik bolygón, esetleg egy másik galaxisban vannak-e. Csak az biztos, hogy valamennyien önként vállalták (ki az életét mentve, ki lelkesedésből, ki puszta kíváncsiságból) a részvételt a Kísérletben. Ám a Kísérletről nem tudnak, nem is tudhatnak semmit, hiszen ha tudnák, miről van szó, az befolyásolhatná viselkedésüket, cselekedeteiket... Így viszont lassan megszokják a legképtelenebb dolgokat, a Várost váratlanul elárasztó majmokat, a helyét önkényesen változtató Vörös Épületet, az abszurdnál abszurdabb rendelkezéseket is, hiszen ki tudja... A Kísérlet az Kísérlet.

Az 1800-as évek közepén vívott krími háború fordulópontja volt Szevasztopol eleste. A hosszan elnyúló ostrom végül a jobb utánpótlási vonalakkal rendelkező szövetséges angol-török-francia csapatok javára dőlt el, melyek így megszállhatták a kiéheztetett várost. A mi világunkban. Stephen Baxter regényében a történelem menetét egy rendkívüli felfedezés forgatja fel: a Déli-sarkon egy angol utazó különleges jégre bukkan, amely melegítéskor nem vízzé olvad, hanem erős robbanást idéz elő. Ezt az antijégnek elnevezett anyagot vetik be a britek Szevasztopolnál, jóformán a földdel téve egyenlővé a várost. A felfedezésnek köszönhetően rohamos fejlődésnek indul a technika és a tudomány is, és az éjszakánként rejtélyes ikerholdak fényében fürdő Föld lakói fejüket kapkodva próbálják a lépést tartani a haladás mind sebesebben kattogó fogaskerekeivel. Baxter varázslatos gőzpunk világot épít fel a forradalmak és háborúk szaggatta 19. századi Európa romjain, megidézve Jules Verne szellemét, egyszersmind új politikai és etikai dilemmákkal szembesítve a rettentő pusztító és építő erők mellett eltörpülő ember hőseit.

Vitya A fiú még nincs 15 éves, az Éjszakai Őrség iskolájába jár, de hirtelen kiemelik osztálytársai közül, hogy élete legnehezebb feladatát bízzák rá. De vajon felnőtt-e már hozzá? Dmitrij A mélyen vallásos matematikatanár egyszerre szembe kell nézzen tulajdon másféleségével. Összeegyeztethető-e hite a természetfölötti lények körülötte tobzódó, egyszerre varázslatos és veszedelmes világával? Aramis A Fénypárti kandúrőrség vezetője különös, "macskafölötti" hatalomra tesz szert, melynek segítségével érteni kezdi az emberek beszédét. Három nem mindennapi hős, három rendkívül súlyos döntés. A világ sorsa, a Fény és Setét erőinek kényes egyensúlya múlhat azon, hogy határoznak. Három rövidebb történet két szerző tollából, mely újabb színekkel tölti meg Szergej Lukjanyenko Őrség-univerzumának egyre gazdagodó palettáját. És a rajongók számára megkönnyíti a következő regény megjelenéséig tartó, kényszerű várakozást.

Ha 65 millió évvel ezelőtt egy világméretű kataklizma ki nem irtja a Földön a dinoszauruszok többségét, ma ők lehetnének a bolygó uralkodó életformái. Harry Harrison Éden-trilógiája ebből az izgalmas feltételezésből indul ki, és megpróbálja megtalálni az emberek helyét a megváltozott körülmények között. Kerrick és törzse sikerrel elmenekült az ellenséges hüllőcivilizáció, a jilanék karmai közül, és egy csendes kis szigeten bújt meg, ahol ismét viszonylagos békében élheti életét. Persze az embereknek tudomásul kell venniük, hogy nemcsak a rivális értelmes faj vadászik rájuk, hanem a környező erdők nagyragadozói is, és hiába loptak fejlett fegyvereket, azokkal sem tarthatnak ki sokáig. És azt még csak nem is sejtik, hogy a jilanék bosszúszomjas tudósai javában kutatnak egy olyan módszer után, amellyel mindörökre megszabadulhatnak a világukat fertőző kártékony emlősszaporulattól. Az SF kétszeres nagymestere sosem áldozta fel a vad kalandokat a mély gondolatok oltárán, igyekezett úgy egyensúlyozni, hogy olvasói minden téren megkapják, ami nekik jár. Ez a nagyszabású regénye sem okoz csalódást. Keressék a trilógia előző részeit is, az Édentől nyugatra és a Fagyos Éden című köteteket!

A tizennégy éves Arszen a virtuális világ sztárja. Nincs az a bonyolult játék, ami kifoghatna rajta, stratégaként sem ér fel hozzá senki. Ám tehetségének, szenvedélyének ára van: életéből egyre inkább kizárja az iskolát, barátait, a családját. Egy különösen heves veszekedés után fogja magát, és lelép otthonról, hogy egy netkávézóból folytassa a számára legfontosabb játékot. Itt ismerkedik meg Makszimmal, az enyhén alvilági figurának tűnő vállalkozóval, aki egy álommunka ígéretével veszi le a lábáról: szoftvereket kéne tesztelnie, pénzért. Méghozzá nem is akármilyeneket, a legmodernebb játékprogramokat! Arszen kapva kap a lehetőségen, és hamarosan fantasztikus hatalomra tesz szert. Kedve szerint manipulálja a fantomvilág szereplőit, valamennyi vágya azonnal teljesül. Aztán gyanakodni kezd, hogy tettei talán nem csak a virtualitásban vonnak maguk után következményeket... Az ukrán sztárszerzőpár, a forgatókönyvek és az irodalom világában egyaránt otthonosan mozgó férj-feleség-csapat ismét bebizonyítja, hogy nem a véletlennek köszönheti számos hazai elismerését és Európa-díját. A Metamorfózis-sorozat második kötete az Alekszandra és a Teremtés növendékeitől függetlenül is olvasható, de hasonlóan fontos kérdéseket szegez olvasóinak. Lapjairól mi nézünk farkasszemet önmagunkkal, és ha épp úgy érezzük is, szívesen szabadulnánk a valóság béklyóitól, nem árt, ha számba vesszük a lehetséges okozatokat. Egy könyv gyerekeknek, szülőknek, mindenkinek.