Metropolis Media strana 3 z 26

Kivrin Engle történelem szakos egyetemi hallgató. Tanulmányai különösen izgalmasak a 2050-es évek Angliájában, ahol a szakmai gyakorlathoz már az időutazást is igénybe veheti. Mivel az időparadoxonok nem engednek senkit a múltba, aki beleavatkozhatna az eseményekbe és megváltoztathatna bármit, ezért a történészeken kívül nem is érdekel senkit a dolog. A tanszék most Kivrint minden addiginál régebbre akarja visszaküldeni, az 1320-as évek Oxfordjába. Az időgépet kezelő egyik technikus hirtelen megbetegedése miatt az utazás nem zökkenőmentes, és amint megérkezik, a lányon is kitörnek az influenza tünetei. Hamarosan azonban rá kell döbbennie, hogy ez a legkisebb problémája: nemcsak hogy nem emlékszik a koordinátákra, ahonnan kollégáinak föl kell majd őt szedni, de nem is az eltervezett évbe érkezett, hanem több mint húsz esztendővel későbbre, épp akkor, amikor a rettegett Fekete Halál felüti a fejét a környéken. És mintha mindez még nem lenne elég, otthon tovább terjed az influenza, az egész várost karantén alá kell helyezni, és az időutazási programot leállítják. Vajon megéri-e Kivrin, hogy visszajuthasson saját korába, és egyáltalán lesz-e még hova hazatérnie? Ez a Hugo- és Nebula-díjas regény indítja útjára a szerző időutazó történészek kalandjait bemutató sorozatát, melyet az angolszász SF alapműveként tartanak számon, és immár két évtizede minden újabb kötet megjelenése eseményszámba megy. "1348 világa beleég az emlékezetbe, minden szereplőt valósággal életre kelt az alapos kidolgozottság... Connie Willisnek igazából sikerült ablakot nyitni a múltra, nem véletlenül telt öt évébe megírni ezt a regényt." (Washington Post Book Worl) "Intelligens és minden igényt kielégítő ötvözése a klasszikus SF-nek és a történelmi rekonstrukciónak." (Publishers Weekly)

Carlos, az átlagos fiatalember egy nap arra ébred, hogy a világ körülötte érthetetlen módon megváltozott: a számára jól ismert tárgyak és emberek helyét műanyag imitációk foglalták el, élete egyszeriben díszletek, kellékek és mechanikus statiszták között zajlik, mintha valami grandiózus filmforgatásba csöppent volna. Az események még különösebb fordulatot vesznek, amikor egy barátjáról kiderül, hogy ő áll a nagyszabású terv hátterében, ő mozgatja a szálait ennek a gigantikus valóságshow-nak, amelyben maga Carlos is csupán epizódszereplő. Paranoid kálváriája során csodáknak lehet tanúja, de egyre kísérti a közelgő Utolsó Vágás napja, mely baljóslatú árnyakat vet az érzelmektől mentes művilágra. A lator evangéliuma című mű a Wachowski testvérek Mátrix című filmjének alapjául szolgált.

AMIKOR az ember felelőtlen kísérleteket végez állatokon, ne csodálkozon, ha a dolog kicsúszik az irányítása alól. Ez történik egy brit laboratóriumban, ahol szigorúan titkos biológiai kutatómunka folyik. KÉT kísérleti állatnak sikerül megszökni, és a szabadságvágytól vezérelve kóboréletbe kezd az északnyugat-angliai tóvidék gyönyörű tájain. Idilljüknek ismét az emberek beavatkozása vet véget: mivel a KUTYA alapvetően húsevő, a környéken eltünedező birkák először a gazdákat riasztják, majd megjelenik a hatóság is, és híresztelni kezdi, hogy a szökevények egy veszélyes biológiai fegyvert hordoznak magukban. A két kutya tehát újra menekülőre fogja, és csupán egyetlen barátban bízhat, egy agyafúrt rókában, aki minden kelepcéből ismeri a kiutat. Az izgalmas hajsza ezzel ELINDUL... A többszörösen díjnyertes angol szerző világszerte ismertté vált könyveivel, melyek közül többet meg is filmesítettek. Történeteiben az állatszereplők szájába emberi szavakat ad, hogy így mondjon véleményt nemcsak róluk, de rólunk, emberekről is.

A BOVATKI munkatársai beadvánnyal fordulnak a Megmagyarázhatatlan Jelenségeket Ésszerűsítő és Hasznosító Trojkához, a munkájukhoz szükséges néhány lény, illetve tárgy kiutalását kérve. A nevével ellentétben négytagú szervezet viszont nem szereti elkapkodni a dolgokat, mindent igen alaposan, az előírások, a szabályok szellemében intéz, és ha lehet, inkább nem dönt semmiről. Látván, hogy nem jutnak semmire, hőseink megpróbálják a Trojka tagjait "remoralizálni", ám ebben a harcban (amely nem lesz a végső) a pofonokat többek közt ízelt poloskalábak, szőrös jetimancsok és tapadókorongos polipcsápok osztják.

Egy bukaresti nyelvtudóst villámcsapás fiatalít meg, három idős hölgynek pedig egy forradalmi rákgyógyszer adja vissza időről időre ifjúságát. És nemcsak ezek az emberek vándorolnak múlt és jelen között, hozzájuk hasonlóan maguk az írások is bebolyongják legújabbkori történelmünk útvesztőjét, melynek sötét zugaiban titkolt szerelmek, emberi drámák, hősiesség és árulás húzódnak meg. Hol a második világháború borzalmai idéződnek meg szemünk előtt, hol a 60-as évek kommunista diktatúrájának grand guignolja, de bármilyenek is a díszletek, a tét mindig az egyén, a művész, sőt a művészet szabadsága, a gondolatok, a fantázia leláncolhatatlan, örök szárnyalása. A hétköznapi eseményekben is a rendkívüliséget kereső krónikás nem más, mint a román származású, de emigrációba kényszerült neves filozófus és vallástörténész, aki tudományos munkássága mellett szépíróként is világhírre tett szert. A "Különös kalandok", a "Serampuri éjszakák" és a "Honigberger doktor titka" szerzőjének újabb nyolc remekbe szabott történetével ismerkedhet meg az olvasó e kötetben, köztük azzal ("Hamis ifjúkor"), melyből maga a hollywoodi sikergyáros, Francis Ford Coppola készített 2007-ben mozifilmet.

Ezt senki sem láthatta előre... Martin Gregory egy pénteken hazatér a munkából, megrakodva a feleségének szánt születésnapi ajándékokkal, majd másnap hajnalban fölkel, és látszólag minden ok nélkül valami olyan kegyetlenséget követ el, ami megkérdőjelezi beszámíthatóságát. Az őt kezelő pszichoterapeuta aztán, mivel más módszerrel nem jut eredményre, regressziós hipnózisnak veti alá páciensét, és hirtelen a múltnak akkora örvénylő szakadéka nyílik meg a lábuk alatt, aminek talán sosem érik el a fenekét. De valóban előző életek és valóságok befolyásolják Martin döntéseit, vagy dr. Somerville nem egészen az, akinek mondja magát, és az eseményeket saját kezűleg manipulálja? Esetleg minden csupán egy beteg elme szüleménye, mely kétségbeesetten fogódzót keres, mielőtt végképp magával sodorná a káprázatok árja? A skót szerző döbbenetes erejű története már puszta elolvasásával is képes felborítani egy gyengébb idegzetű ember lelki egyensúlyát. Paul Newman, az Oscar-díjas színész egyszer ezt nyilatkozta: "Amúgy is álmatlanságban szenvedtem, de amióta a "Paranoiá"-t elolvastam, már egyáltalán nem bírok aludni." A regény megjelenése óta a pszichológiai horror modern klasszikusává vált, és látványosan cáfolja a tételt, hogy a szépirodalomtól idegen az alantas ijesztgetés. Tegyen egy próbát, ha mer!

A kötetben megtalálható a fivérek Andrej Tarkovszkij számára írt forgatókönyvvázlata, kiegészítve, cenzúrázatlanul, melyből látható, mennyire átalakította a történetet a rendező sajátos megközelítési módja, valamint Borisz Sztrugackij 2000-es években írt magyarázata a regényhez és a forgatókönyvhöz, amelyben a keletkezés történetét és a kiadás nehézségeit és a cenzúrával való viaskodás eseményeit is ismerteti. "A Látogatás ténye nemcsak az elmúlt tizenhárom esztendő, de az emberiség fennállása óta eltelt egész időszak legfontosabb felfedezése. Nem az a fontos, kik voltak a jövevények. Nem az fontos, honnan érkeztek, miért érkeztek, vagy hogy miért tartózkodtak itt ilyen rövid ideig, s hová tűntek innen. A fontos az, hogy az emberiség már biztosan tudja: nincs egyedül a Világmindenségben. Félek, hogy a Földön Kívüli Civilizációk Nemzetközi Kutatóintézetének soha többé nem lesz módja ennél alapvetőbb felfedezést tenni." (Valentin Pilman, Nobel-díjas fizikus) A Látogatás a Föld hat pontján, két napon át tartott. Azután az idegenek eltávoztak, anélkül, hogy bárkivel is kapcsolatba léptek volna. Csak a Zónákat hagyták hátra, több négyzetkilométernyi fekélyes sebhelyeket a bolygó felszínén, ahol még a fizika törvényei sem a megszokott módon működnek. A hatóságok lezárták, elkerítették és tiltott területté nyilvánították mindet, ám nem számoltak az emberi kíváncsisággal. Aki a rendelkezések ellenére bemerészkedett, legtöbbször nem tért vissza, de ha mégis, egészen elképesztő leleteket hozott magával. A fekélyes sebhelyekből egykettőre kimeríthetetlen kincsesbánya lett, és megszületett a stalkerek szakmája, a saját szakállukra dolgozó vagy felbérelhető kalandoroké, akik életük kockáztatásával térképezték fel a lezárt területeket, ki boldogulást, ki vagyont, ki izgalmakat keresve. Vagy az elérhetetlennek tartott, kívánságteljesítő aranygömböt... Redrick Schuchart fáradságos munkával a stalkerek legjobbjává képezte magát. Úgy gondolta, őt a Zónában már nem érhetik meglepetések. De persze tévedett. Ez az ő története. Az SF európai nagymestereinek legismertebb, számos nyelvre lefordított, filmeket és számítógépes játékokat is megihlető regénye most első ízben olvasható cenzúrázatlan, eredeti változatában magyarul. A kötetben szintén megtalálható a fivérek Andrej Tarkovszkij számára írt forgatókönyvvázlata, melyből látható, mennyire átalakította a történetet a rendező sajátos megközelítési módja.

A kötetben megtalálható a fivérek Andrej Tarkovszkij számára írt forgatókönyvvázlata, kiegészítve, cenzúrázatlanul, melyből látható, mennyire átalakította a történetet a rendező sajátos megközelítési módja, valamint Borisz Sztrugackij 2000-es években írt magyarázata a regényhez és a forgatókönyvhöz, amelyben a keletkezés történetét és a kiadás nehézségeit és a cenzúrával való viaskodás eseményeit is ismerteti. "A Látogatás ténye nemcsak az elmúlt tizenhárom esztendő, de az emberiség fennállása óta eltelt egész időszak legfontosabb felfedezése. Nem az a fontos, kik voltak a jövevények. Nem az fontos, honnan érkeztek, miért érkeztek, vagy hogy miért tartózkodtak itt ilyen rövid ideig, s hová tűntek innen. A fontos az, hogy az emberiség már biztosan tudja: nincs egyedül a Világmindenségben. Félek, hogy a Földön Kívüli Civilizációk Nemzetközi Kutatóintézetének soha többé nem lesz módja ennél alapvetőbb felfedezést tenni." (Valentin Pilman, Nobel-díjas fizikus) A Látogatás a Föld hat pontján, két napon át tartott. Azután az idegenek eltávoztak, anélkül, hogy bárkivel is kapcsolatba léptek volna. Csak a Zónákat hagyták hátra, több négyzetkilométernyi fekélyes sebhelyeket a bolygó felszínén, ahol még a fizika törvényei sem a megszokott módon működnek. A hatóságok lezárták, elkerítették és tiltott területté nyilvánították mindet, ám nem számoltak az emberi kíváncsisággal. Aki a rendelkezések ellenére bemerészkedett, legtöbbször nem tért vissza, de ha mégis, egészen elképesztő leleteket hozott magával. A fekélyes sebhelyekből egykettőre kimeríthetetlen kincsesbánya lett, és megszületett a stalkerek szakmája, a saját szakállukra dolgozó vagy felbérelhető kalandoroké, akik életük kockáztatásával térképezték fel a lezárt területeket, ki boldogulást, ki vagyont, ki izgalmakat keresve. Vagy az elérhetetlennek tartott, kívánságteljesítő aranygömböt... Redrick Schuchart fáradságos munkával a stalkerek legjobbjává képezte magát. Úgy gondolta, őt a Zónában már nem érhetik meglepetések. De persze tévedett. Ez az ő története. Az SF európai nagymestereinek legismertebb, számos nyelvre lefordított, filmeket és számítógépes játékokat is megihlető regénye most első ízben olvasható cenzúrázatlan, eredeti változatában magyarul. A kötetben szintén megtalálható a fivérek Andrej Tarkovszkij számára írt forgatókönyvvázlata, melyből látható, mennyire átalakította a történetet a rendező sajátos megközelítési módja. A DVD melléklet: Sztalker - Andrej Tarkovszkij filmje - Duplalemezes változata.

Rebecca egész gyermekkorának meghatározó élményei voltak Gemma nagymama meséi Csipkerózsikáról. Az amerikai kislány számára egzotikus európai folklórvilág azonban új értelmet nyer, amikor a nagymama halálos ágyán közli vele, hogy ő maga volt Csipkerózsika. Ez a vallomás hosszú útra indítja az immár felnőtt Beccát térben és időben egyaránt, mert csak egy másik földrészen fejtheti meg azt a titkot, amely homályba burkolja családja múltját. Ám Európában a várt csodák helyett a holokauszt nyomasztó emlékeivel kell szembesülnie, és ez a fokról fokra megismert történet, noha bizonyos párhuzamokat mutat a klasszikus mesével, egyre élesebb ellentmondásba kerül a gyermekként oly sokszor hallott "boldogan éltek, míg meg nem haltak" befejezéssel.

A Vörös Hanrahan meséi önálló invenciójú Yeats-mű, lírai próza, egyetemes szépségű mese, a költő alteregójának örök szomorúságú históriája, tele mágikus kelta szimbólumokkal, kártya-misztikával és Janus-arcú tündér-boszorkányokkal. A mű felidézi Yeats költészetének csodás hangját, saját szavaival "az ős-báj bánatát". A kelta homály a Nobel-díjas Yeats korai, prózai műve (1893). "Egyszerre krónika és önéletrajz" - ahogy a híres irodalomtörténész, Kathleen Raine mondja róla. Mintegy költői néprajz, mondhatnók, a két műfaj között lebeg. A költő, miközben folklór-körútra indul, a saját, kialakulóban lévő költészetéhez keresi az ír forrást. A "kelta homály" később korszakmegjelölő fogalommá lett Írországban. Yeats és néhány társa mítoszban, költészetben és politikában "kitalálta" Írországot. A kötet költői keretbe foglalják az elsősorban poéta szerző gyönyörű versei, melyekben az ír tájakat, mítoszokat idézi meg. Varázslatos világba repíti el ez az irodalmi klasszikus olvasóit, és külön kihangsúlyozandó, hogy teljességében most kerül először a hazai közönség kezébe.

A regény főhőse egy asszony, aki hű férjéhez, ennek ellenére mindenki úgy tartja róla, csalja a férfit. Azonban amikor valóban szeretője lesz, majd sorozatosan kalandokba bonyolódik, érdekes módon megváltozik a kívülállók vélekedése: példás erkölcsű feleségként kezdik emlegetni. E különös, fonák helyzet, a társadalom visszásságai, az értékek felcserélődése adja a központi témát a keserédes történethez.

"Bár látszólag sokféle szórakozás csábít, csak egyetlen célnak élek. Egy nagy terv megvalósítása köti le minden erőmet. Megírom a pingvinek történetét. Dolgozom rajta szorgalmasan, és a gyakori, néha leküzdhetetlennek látszó nehézségek nem fognak eltántorítani." (a Szerző)

Mágia, boszorkányság, szürreális elemek, erotika és álmok keverednek e regényben. És egy gyakorta felbukkanó motívum: paktum az ördöggel. Főhőse mindent elkövet annak érdekében, hogy hatalmasabb legyen a természet erőinél. Még attól sem riad vissza, hogy lemondjon szeretett feleségéről. Cserébe egy mulatt nőt kap, aki mellett azonban ismét csapdába esik, a testiség, a vágy rabjává lesz. Celestino Yumí hihetetlen, misztikus események sodrásába kerül. És bár egy pillanatra úgy tűnik, visszatérhet asszonyához, s meglelheti a vágyott nyugalmat, rá kell döbbennie, nem szabadulhat meg olyan könnyen a félvér nőszemélytől...

Miriam Blaylock gyönyörű, érett szépség. A férfiak -és a nők is- megfordulnak utána. Azt azonban csak nagyon kevesen tudják róla, hogy több ezer éves. Az ókori Egyiptomban jött a világra, és azóta él az emberek között. Örök ifjúságát és szépségét annak köszönheti, hogy halandók vérével táplálkozik. Nagy magányosságát enyhítendő időről időre társat vesz maga mellé, akinek szintén képes néhány évszázadig meghosszabbítani az életét. Most azonban, hogy szeretett férje is 200 esztendő után távozni készül az árnyékvilágból, úgy dönt, a modern tudományt hívja segítségül, megfejtve az emberi halhatatlanság titkát. Whitley Strieber amerikai bestsellerszerző merészen formabontó, erotikus feszültséggel teli regénye gyökeresen újraértelmezi a vámpírfolklórt, és ennek eredményeként egy kiszámíthatatlan fordulatokkal teli, mély értelmű kötetet kap kezébe az olvasó.

A regény az ötvenes éveiben járó, élethabzsoló, harsány és nagydarab balekról, a milliomos Hendersonról szól, akit mély lelki válság gyötör. A szívében egy hang egyfolytában azt mondogatja: "akarom, akarom", de Henderson képtelen rájönni, mit akarhat a szíve. A férfi nem találja a helyét, és semmiben nem lel megnyugvást, ezért végül elhatározza, hogy frissen házasodott barátját elkíséri az afrikai nászútjára, hátha az idegen földön majd rájön, mit is szeretne valójában...