Orpheus strana 3 z 3

Gódza Csilla (2000–2023) bályoki születésű költő a Csikófogat tehetséggondozó műhely 2019-es antológiájában debütált; írásait olyan rangos folyóiratok közölték, mint az Előretolt Helyőrség, az Irodalmi Jelen, az Olvasat, a Tiszatáj; 2021-ben elnyerte a Móricz Zsigmond-ösztöndíjat. A megnyugvás felé az alkotó posztumusz megjelenő,első önálló kötete.Bár verseinek gyakori közös pontja az egyén törékenységének, sebezhetőségének lírai megjelenítése – mely olykor a psziché széthullásának megdöbbentően plasztikus ábrázolásában, másutt a pillanat tünékeny harmóniájának megragadásában éri el csúcspontjait –, e gyűjtemény összességében szilárd egységet alkot. Olyan lírikus hallatja benne hangját, aki alig néhány évnyi alkotói munkásságába sűrítettekorát meghazudtoló élettapasztalatait. E kötet atmoszférája épp ezért magával ragadó: egy élet mondanivalójának koncentrátuma, egy sors látlelete. S mire az Olvasó a könyv utolsó lapjaihoz ér, már érzi, milyen magától értetődő módon kerekedik e karcsú életmű befejezett egésszé. 

 „Mennyire (premodern fontoskodással) önéletrajziihletésű a mű?Semennyire. Vagy magatényleg azt hiszi, hogy Ady Endre a Góg és Magóg nevezetű urak nászából született?”Egy könnyfakasztóan zseniális novelláskötet – Arról, hogy milyen nehéz –, egy, a kritikusokat levegő után kapkodásra, az olvasókatpedig önfeledt visongásra késztetően tökéletes, mellesleg díjnyertes regényt – Jozefát úr, avagy a regénykedés –, és egy újabb, mennyei novelláskötetet – Nagyapánk tudott repülni – követően ezennel mi, Nagy Koppány Tömzsi, letesszük az asztalra eddigi életünk főművét, ezt a kortársainkból méltán irigy sárgulást és sárga irigyülést kiváltó könyvet, amelyben Ekler Ágostra emlékezünk.Soka kínlódtunk, hogy ez ne látsszon rajta.Mint azt már megszokhatták, két részből áll a mestermű: az egyik az „emlékezünk” (csak szólunk: új műfaj vidéki irodalmunkban), a másik pedig a lírai punk, mely nem píszí – miért is volna az? –, de saját élményekből felbuggyanó, fájdalmasan vigasztaló vallomás.Ezenkívül van benne minden, mi olvasónak ingere: élet ezerféleképpen elmesélve, játék, mely különös, csodaszép és csodajó, nyitható és csukható,és szimpatikus szerzői attitűd, mely összekacsint: akiknek a borítón látható képhez hasonló alkotás díszíti a nappalijuk falát – azokkal azért; akiket pedig a keret iróniája csábít el – azokkal meg azért.