Pallas Athéné Könyvkiadó

Az 1970-es évek végén elindított gazdasági reformok óta Kína lenyűgöző mértékű növekedést produkált, az új évezred elejére pedig a világ feldolgozóipari nagyhatalmává vált. A 2000-es évek közepére ugyanakkor az olcsó munkaerőre és alacsony profitra alapozott gazdaságpolitikai modell kifulladt. A közepes jövedelmű országok csapdájának elkerülése érdekében a kínai kormányzat új gazdaságpolitikai irányvonalat jelölt ki; a külföldi működőtőke bevonzása helyett a hazai cégek technológiai versenyképességének növelését helyezte előtérbe. Ez a központilag meghatározott gazdaságpolitika ugyanakkor az egyes városokban és térségekben nagyon eltérő eredményekre vezetett. Ling Chen, a Johns Hopkins Egyetem adjunktusa könyvében részletesen bemutatja a kapitalizmus többféle helyi változatának kialakulását és egymás melletti létezését Kínában. A különböző modellek létrejöttét a történelmi hagyományból, az állam autoriter jellegéből és a decentralizáció következtében ma is erős helyi hivatalnoki kar érdekeiből vezeti le. A szerző több száz kínai város és vállalat körében végzett mélyinterjúkra, felmérésekre és kvantitatív adatokra támaszkodva tárja fel a kínai kapitalizmus helyi változatait, ily módon meghaladva Kína fejlődésének elemzésében a nyugati szakirodalomra általánosan jellemző monolitikus megközelítést.

A mai változékony, bizonytalan, komplex és kevésbé egyértelmű világban (VUCA) a vállalatvezetők számára komoly kihívást jelent, hogy a szervezeti stabilitást megőrizve a termelékenységi mutatókat pozitív irányba kormányozzák. Ahhoz, hogy folyamatosan értékeljék helyzetüket, visszacsatoljanak és végrehajtsák stratégiáikat, mindeközben pedig megőrizzék tettrekészségüket és annak képességét, hogy a külső körülmények hatására erőfeszítéseiknek rövid idő alatt új irányokat és célokat szabjanak, az agilitás képessége nyújt segítséget. Az agilitás ugyanis az, amely lehetővé teszi számukra, hogy gyors, rugalmas válaszokat és testreszabott alternatívákat kínáljanak a változások eddig soha nem látott gyorsasággal végbemenő történéseihez - állítja a kötet szerzője, Simon Hayward, aki egyben a vezetői tanácsadások terén elismert Cirrus tanácsadó vállalat alapító ügyvezetője, valamint a melbourne-i Alliance Manchester Business School tiszteletbeli professzora. Az agilitás egyúttal olyan munkamódszert is jelent, mely nagy hangsúlyt helyez a munkakörnyezet pszichológiai szempontú, támogató közegére, a prioritások megalkuvásoktól mentes képviseletére, a döntések optimális mértékű átruházására és nem utolsó sorban a fogyasztók viselkedésének kutatására. Simon Hayward hangsúlyozza, az agilis vezetés egyik kulcsfontosságú előnye, hogy felgyorsítja az innovációt és fejlődést, középpontjában pedig a tanulás áll: a mélyen gyökerező tanulási kultúra nélkülözhetetlen a termelékenység fokozásához, emellett pedig képes elhárítani a teljesítés útjában álló akadályokat is. A kézben tartott kötet tehát a tanulás, innováció és fejlődés közötti kapcsolatok összefüggéseit rajzolja ki a vezető szemszögéből.

A felfedezések korát, Vasco da Gama és Kolumbusz Kristóf útjait Afrika, Amerika és Ázsia európai gyarmatosítása követte. A 15-18. század európai terjeszkedése átalakította a világot azzal, hogy megteremtette az első, valóban globális politikai és gazdasági rendszereket. A hagyományos magyarázat szerint az európaiak a katonai erőfölényüknek köszönhették a dominanciájukat. J. C. Sharman, a cambridge-i egyetem professzora ebben a könyvben megkérdőjelezi ezt az elméletet, alternatív magyarázattal szolgál, továbbá az eurocentrizmussal szakítva teljesen új nézőpontot kínál a nemzetközi politika, sőt a világtörténelem elmúlt fél évezredének vizsgálatához. Sharman szerint egyrészt az európaiak a kora újkorban nem élveztek jelentős katonai fölényt, terjeszkedésük legalább annyira az alkalmazkodás és alárendelődés története, mint a dominanciáé. A spanyolok, portugálok, hollandok a tengereket uralták, a kereskedelmi útvonalakat akarták ellenőrizni, de Afrikában és Ázsiában általában tiszteletben tartották a helyi államok, közösségek szárazföldhöz fűződő érdekeit - utóbbiakat viszont a tenger nem érdekelte. Az újkor kezdetén - mondja továbbá Sharman - a legnagyobb hódítók és birodalomépítők valójában ázsiai hatalmak voltak, például az oszmánok a Közel-Keleten, vagy a Ming- és a Csing-dinasztia Kínában. Amerika meghódítását viszont a demográfiai katasztrófát okozó járvány tette lehetővé. Ebből a nézőpontból a Nyugat dominanciája inkább a kivételt, Ázsia 21. századi felemelkedése pedig a normához való visszatérést jelenti.

A vezetés és a fejlődés kéz a kézben járnak, azonban míg a változások időszakában a legtöbb tényező bizonytalan, a vezetés stratégiájának alapelmei és értékei ugyanazok maradnak -­ állítja John Adair brit akadémikus és menedzsment-gondolkodó, akinek eddigi 40 kötetét világszerte mintegy 18 nyelvre fordították le. Kutatásainak nemzetközi hatását számos érdem bizonyítja, és megannyi intézmény elismeri. 2006-ban a sanghaji Vezetőképző Akadémia a vezetéstudományok tiszteletbeli professzorává választotta, 2009-ben pedig az Egyesült Nemzetek Szervezete torinói oktatási központjának is elnökévé vált. John Adair e legújabb könyvében magával ragadó utazásra hívja olvasóit, amelyben a vezetői gondolkodás eredetétől a bölcseletek gyakorlati alkalmazásán át, a különböző megítélésekre való válaszlépésekig kalauzol, mindeközben pedig elülteti bennünk a vezetéshez szükséges kíváncsiság és az innovációhoz nélkülözhetetlen inspiráció érzését. Több évtizedes tapasztalatainak lényegi elemeit 20 kulcskoncepcióként tárja az olvasók elé, ideértve többek között a döntések megosztásának művészetét, az integritás elérését, a melegséggel teli emberség képviseletét és a kritikai hozzáállással teljes tesztelési folyamatokat. A kötet egyszerre ad fundamentális alapokat a vezetés értékalapú és emberközpontú motivációinak elsajátításához, valamint praktikus tanácsokat a mindennapi helyzetek kezeléséhez. Művével ezáltal John Adair a közérthető kézikönyv műfaját is képviseli, miközben a 21. századváltozékony, bizonytalan, komplex és kevésbé egyértelmű (VUCA) világában alkalmazható, a leghatékonyabb vezetési stílusról szóló tudományos párbeszéd fejlődéséhez is hozzájárul.

A közgazdaságtanban hosszú ideje alkalmazott homo oeconomicus megközelítést egyre inkább egy új gazdasági paradigmára épülő, empirikus úton megalapozott viselkedési modell váltja fel. Samuel Bowles kötetének középpontjában a gazdasági döntéseink mozgatórugói, valamint a gazdaságszabályozások által módosuló értékítéleteink állnak. Az új-mexikói Santa Fe Institute viselkedéstudományi programjának igazgatója, valamint a University of Massachusetts professzor emeritusa, a közgazdasági Nobel-díjas Daniel Kahneman és Richard Thaler munkáira építve, a gazdaságpolitikai szabályozások megújulására hívja fel a figyelmet, ösztönözve ezzel egy etikai alapokon is méltányos, folyamatos megújulásra képes irányítási rendszer kialakulását. A kötet a társadalmat különféle preferenciák által vezérelt, komplex rendszerekként mutatja be az olvasóknak, a szabályozások hatását pedig szemléletes játékelméleti stratégiák mentén teszi érzékletessé.

Vajon képes-e a pénzügyi rendszer önmagában helyreállítani a társadalmi igazságosságot a szociális és gazdasági szférában? Vedat Akgiray, a török Bog·aziçi Egyetem professzora, valamint az Egyetem Pénzügyi Szabályozási és Vállalatirányítási Kutatóközpontjának igazgatója jelen kötetében a pénzügyi rendszer fő funkcióját, a közvetítést helyezi a középpontba. E funkciója miatt ugyanis a pénzügyi szektor a társadalmi kohézió egyik legfontosabb területét képezi. A kötet kiindulási pontjában a szerző kiemeli, hogy a pénzügyek világa elszakadt a gazdasági és társadalmi valóságtól, eredeti célját elfelejtette, ezért újra fel kell fedeznie a világot, mint értékek által vezérelt valóságot. A kézben tartott könyv ezt követően számos olyan finanszírozási koncepciót tár fel, melyekkel pénzügyi rendszerünket egy új, a társadalmi jót hatékonyabban szolgáló modell felé lehetne elmozdítani. A szerző állítása szerint a helyes pénzügyekhez vezető út első lépésben azt jelenti, hogy újradefiniáljuk a pénzügyek saját életünkben játszott szerepét, majd rendszerszinten áttervezzük annak érdekében, hogy az a teljes társadalmat képes legyen kiszolgálni. A társadalmi és gazdasági jólét ugyanis jelentős részben a pénzügyi szolgáltatások minőségével van összefüggésben. Milyen reformok kellenek egy méltányosságot célzó pénzügyi rendszer kialakításához? Vedat Akgiray kötetében ehhez számos vezérelvet rögzít, kiemelve például, hogy a pénzügyi folyamatok gyorsaságának soha nem lenne szabad meghaladnia az azokat szabályozó kapacitások reakciójának tempóját, mivel a gazdasági növekedés és a stabilitás egyensúlyában ez komoly kockázatok kialakulásához vezet. A szerző további fontos ajánlása többek között, hogy a pénzügyi rendszer szabályozásainak kezelnie kell az egyre növekvő technológiai komplexitást. Emellett pedig a pénzügyi tudatosság és az egyéni felelősség növelése szintén a kötet legfontosabb üzenetei közé tartozik.

Bontakoztasd ?ki képességeidet, és légy te magad a pénzügyeid irányítója! – biztatja az olvasót Samuel Leach, korunk egyik legnagyobb, globálisan elismert pénzügyi véleményvezére. Ismert tény, hogy a megfelelő adatok és algoritmusok alkalmazásával pontosan meg lehet határozni pénzügyi viselkedésünk mintázatait és fogyasztói preferenciáinkat. Vajon mi történne, és mennyivel hatékonyabban érhetnénk el céljainkat, ha ezeket az elemzési stratégiákat a saját anyagi helyzetünk és életünk tudatos befolyásolására használnánk? Formabontó kötetében Samuel Leach megmutatja nekünk, hogyan értelmezzük és milyen szempontok alapján figyelhetjük meg saját költési mintázatainkat, és miként dolgozhatunk ki olyan új viselkedési mintákat, amelyekkel valódi változásokat érhetünk el a pénzügyeink terén. Ehhez szükség van az érzelmi intelligencia és az intellektuális képességek fejlesztésére, a szerző álláspontja szerint ugyanis e két dimenzió egysége képezi a mélyről jövő és stabil változások alapját. A siker képletéből többek között megtudhatjuk, hogyan irányítsuk és állítsuk saját céljaink szolgálatába gondolatainkat és érzelmeinket, ami szükséges ahhoz, hogy felgyorsítsuk személyiségünk fejlődését, és saját példáján keresztül a szerző megmutatja azt is, hogyan tudjuk megszeretni a munkát, vagy hogyan fejlesszük magunkban a hosszú távú sikerhez vezető türelmet. A személyes pénzügyek törvényszerűségeinek és működési mechanizmusainak ismertetésével a könyv hozzájárul a pénzügyi tudatosság növeléséhez és a meggazdagodás 21. századi formáinak feltérképezéséhez.

Ha új gondolkodásmódokat és egészségesebb viselkedési mintázatokat építünk életünkbe, mentális és fizikai jóllétünk egyaránt ugrásszerű növekedést fog mutatni. Az önmagunkról való gondoskodás központi szerepet játszik abban, hogy jól érezzük magunkat, és elégedettek legyünk az életünkkel. Ennek ellenére mégis túl kevesen ismerjük fel és tartjuk tiszteletben az elménk és a testünk kiegyensúlyozásának szükségességét - állítja a kötet szerzője, Gill Hasson karrier coach, mentálisegészség- szakértő, aki több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik az egyéni és karrierbeli fejlődés területén. Ez a könyv abban segít, hogy felfedezzük, miként adódhatnak össze az egyszerű, de határozott változtatások, és hozhatnak olyan pozitív változást az életünkbe, amely boldogabb, egészségesebb, kielégítőbb életet eredményez, és nemcsak a távoli jövőben, hanem akár már most is.

Szeretné, ha mindennapi megélhetése egyben pozitív és közvetlen hatással lenne a világra? Sikeres, ugyanakkor társadalmi hasznosság szempontjából is jelentőségteljes karriert szeretne elérni? Vagy röviden fogalmazva: jó munkát szeretne végezni? Shannon Houde a vállalati felelősségvállalás területének nemzetközi szinten meghatározó tanácsadója, valamint okleveles coach kötete hasznos útmutató a karriertervezéshez, és az álláskereséshez egyaránt. Amellett, hogy a szerző praktikus eszközökkel és gyakorlatokkal segít meghatározni az olvasó szenvedélyét és céljait, rámutat arra is, hogy a világban hogyan lehet ezeket hatékonyan hasznosítani úgy, hogy azok valódi és pozitív változásokat eredményezzenek a szakmai életút által.

A természet megújulóképességéből analógiákon keresztül mi magunk is sokat meríthetünk, ezek a megoldások pedig a fenntarthatóságot teljesen új megvilágításba helyezik. Ruth DeFries, a Columbia Egyetem fenntartható fejlődést kutató professzora ebben a kötetében számos olyan megközelítést és stratégiát ajánl, amelyek kiszámíthatatlan, hirtelen sokkokkal terhelt időkben is lehetővé teszik az élet fennmaradását. Ilyen természethű elvnek és megközelítésnek számít például a sokféleségbe történő befektetés, az önkorrekciós visszacsatolások kialakítása, valamint az alulról felfelé építkező ismereteken alapuló döntések. A könyv izgalmas olvasmányélményt kínál mindazoknak, akik megújulásra vágynak vagy felhagynának megrögzött szokásaikkal, mindezt pedig módszeresen, a természet által kifejlesztett folyamatok alapján szeretnék véghezvinni.

"A flow megtapasztalása önmagában még nem jó és nem dicséretes, csak akkor válik azzá, ha ez a tapasztalat gazdagít téged és a környezetedet, és továbbvisz a fejlődésben." Így válaszolt Csíkszentmihályi Mihály, Széchenyi díjas pszichológus, a flow élmény koncepciójának megteremtője 2014ben Ingeborg Szöllösinek, aki ezt a különleges interjúkötetet készítette a 71 éves tudóssal. Csíkszentmihályi Mihály a flowról, mint a kiteljesedett, boldog élet alapfeltételéről mesél, mindezt kérdés felelet formájában, életművének legfontosabb üzeneteit összefoglalva. A professzor arra is részletesen kitér, hogyan jön létre a flow, és hogyan tudjuk megteremteni a feltételeit az élet legfontosabb területein.

Vajon képes-e a pénzügyi rendszer önmagában helyreállítani a társadalmi igazságosságot a szociális és gazdasági szférában? Vedat Akgiray, a török Bog·aziçi Egyetem professzora, valamint az Egyetem Pénzügyi Szabályozási és Vállalatirányítási Kutatóközpontjának igazgatója jelen kötetében a pénzügyi rendszer fő funkcióját, a közvetítést helyezi a középpontba. E funkciója miatt ugyanis a pénzügyi szektor a társadalmi kohézió egyik legfontosabb területét képezi. A kötet kiindulási pontjában a szerző kiemeli, hogy a pénzügyek világa elszakadt a gazdasági és társadalmi valóságtól, eredeti célját elfelejtette, ezért újra fel kell fedeznie a világot, mint értékek által vezérelt valóságot. A kézben tartott könyv ezt követően számos olyan finanszírozási koncepciót tár fel, melyekkel pénzügyi rendszerünket egy új, a társadalmi jót hatékonyabban szolgáló modell felé lehetne elmozdítani. A szerző állítása szerint a helyes pénzügyekhez vezető út első lépésben azt jelenti, hogy újradefiniáljuk a pénzügyek saját életünkben játszott szerepét, majd rendszerszinten áttervezzük annak érdekében, hogy az a teljes társadalmat képes legyen kiszolgálni. A társadalmi és gazdasági jólét ugyanis jelentős részben a pénzügyi szolgáltatások minőségével van összefüggésben. Milyen reformok kellenek egy méltányosságot célzó pénzügyi rendszer kialakításához? Vedat Akgiray kötetében ehhez számos vezérelvet rögzít, kiemelve például, hogy a pénzügyi folyamatok gyorsaságának soha nem lenne szabad meghaladnia az azokat szabályozó kapacitások reakciójának tempóját, mivel a gazdasági növekedés és a stabilitás egyensúlyában ez komoly kockázatok kialakulásához vezet. A szerző további fontos ajánlása többek között, hogy a pénzügyi rendszer szabályozásainak kezelnie kell az egyre növekvő technológiai komplexitást. Emellett pedig a pénzügyi tudatosság és az egyéni felelősség növelése szintén a kötet legfontosabb üzenetei közé tartozik.