Scolar Kiadó strana 88 z 104

A szerző a fatüzes kerámiaégetési hagyománnyal Japánban ismerkedett meg. A technológia lényege a magas hőfokú, tűzifatüzes égetés, mely során a tűz spontán és kreatív alkotó ereje, a lángok festése és a hamu játéka egyedülállóan fejezi be a kerámiatárgyak "formázását". A tűztér számottevő történései visszahatnak a tárgyakra, olyan többlettel látva el őket, amelyek túlmutatnak az alkotói kontrollon. Az ilyen tárgyak máz és dekoráció nélkül is egyediek és személyesek. Szobrászi igényűek, aszimmetrikusak, szabálytalanok, teret adnak a véletlenszerű történéseknek, intuitívak; bizonyos - nem feltétlenül vallási, hanem mindenekelőtt anyagi - értelemben transzcendensek. A fa tüze melegebb tónust ad a tárgyaknak, mint a gázos vagy az elektromos égetés. A láng erősebb beavatkozása azonban csak nagyon magas hőmérsékleten és megfelelő kemencetér-konstrukcióban érvényesül.

Ez a praktikus és izgalmas kézikönyv segít eligazodni a színek kavalkádjában és bevezet a színharmóniák rejtelmeibe. A különböző színhangzatokat hangulatokkal állítja párhuzamba, hogy az alkalmazott grafika, a lakberendezés vagy a képző- és iparművészet területén tevékenykedők biztos kézzel választhassák ki munkáikhoz a megfelelő színeket. A nagyméretű, kitéphető színminták segítségével szabadon keverhetik és kombinálhatják a különféle árnyalatokat, eltérő hatásokkal kísérletezhetnek az alkotófolyamat során. A számítógépes tervezést és a nyomdai előkészítést megkönnyíti, hogy a színminták CMYK értékei is megtalálhatók a könyv végén. Ez a kiadvány nélkülözhetetlen segítség mindazon tervezők számára, akik valóban színesben gondolkodnak.

Gerlóczy Márton legújabb regénye, a Létra egy házról szól. Egy szakadt pesti bérházról, amit a 30-as években kuplerájnak emeltek. Egy normális életre alkalmatlan házról, amelyben apró, kriptaszerû garzonok követik egymást. Névtelen hõsünk május 1-jén fel akar szerelni egy függönyt a plafonra, hogy kis lakásának terét több részre ossza. Nincsen létrája, így elindul, hogy a házban szerezzen be egyet. Miközben az emeletek közti szûk és sötét lépcsõházakban és folyosókon bolyong, az itt élõk életérõl-haláláról elmélkedik, a lakókról, akikkel nap mint nap találkozik, akik vele együtt élik szánalmas garzonszámûzetésüket.

Berki Judit fanyar humorú könyvében nem végzõdik minden csók boldog házassággal. Az egymáshoz lazábban-szorosabban kapcsolódó novellák öt év történetét ölelik fel, hõsük pedig egy harmincas éveiben járó nõ, aki nemrég került ki egy hosszabb kapcsolatból barátai, például Lepke, a kissé neuraszténiás operetténekes és Bóna, a malíciózus újságíró segítségével. Környezetében lassan mindenki férjhez ment, családot alapított, majd el is vált, csak õ éli még mindig kamaszéveit. Mi lehet a baj vele, hol maradt le a többiektõl? Lemaradt-e egyáltalán, csak azért, mert nem úgy él, ahogy a társadalom azt elvárja tõle?

A legenda szerint a medált Krisztus elõtt a 14. században Ehnaton fáraó készíttette az udvari alkimistáival Aton, az egyiptomi napisten tiszteletére. Mire a tudósok elkészültek vele, már tudták, hogy a medál több mint egyszerû jelkép. Az egyik legveszedelmesebb fegyvert alkották meg. Ha megfelelõen tekerik el a több réteg fémbõl készített medált, azzal befolyásolni tudják a Föld forgását és a bolygók állását. Az emberiség nem tudta, hogy létezik egy másik világ, egy ismeretlen birodalom, amelynek királynõje magának akarja a medált, s ezáltal a legnagyobb hatalmat. Az alkimisták kincsét régebben egy szerzetes rejtegette, de a világ vezetõ hatalmai erõszakkal elvették tõle, és megalapították a Szindikátust. Azt a titkos tanácsot, aminek az lett a feladata, hogy a medált õrizze. Ám a Szindikátus hibázott, és a medál rossz kezekbe került. Öt gyerek élete örökre megváltozik. Yeni, Berria, Jauns, Baru, Nuwe. A világ sorsa most az õ kezükben van.

A kortárs magyar líra élő klasszikusának aforizmái, "kertjének diói, mogyorói, mákjai" kerültek az Aforiz-dió - aforiz-mák "kamrájába". Csengő-bondó rímbölcsességek, szikrányi remekművek, máskor hömpölygő gondolatfüzérek és ceruzakarcok csokra e kötet, amelyben Tandori füzetlapokra felvésett rövid jegyzetei, pillanatnyi reflexiói, érzetrögzítő gondolatai között kalandozhatunk. "Ezt itt majdnem mind füzetekből másolom. Egykor azt hittem, a füzetekbe felírtakat művekké fogom alakítani. Ma már e füzeteket, melyek a lakás különféle pontjain várják, írjak beléjük, inkább elhelyezem, ha beteltek. Amiképpen medvéim (posztó, kő stb. medvék, képeslapok, fotók, ugyanígy madárkákkal stb.), a füzetek is jó helyekre kerülnek, óvott helyekre, s ahogy medvéim és madárkáim közül többeket megsimogatok minden nap, igen, ahogy "a polinézek" ápolják az ősök-társak emlékét, a füzeteket is, elképzelhető, megsimogatni fogom csak, kimásolni semmit se fogok belőlük."

Minden ember életében eljön egyszer a pillanat, amikor szembe kell néznie saját magával. Számot kell vetnie elszalasztott lehetőségeivel, a hétköznapi élet apróbb és nagyobb hazugságaival, az önbecsapás ezernyi alakváltozatával. Az örökös halogatással és cselekvésképtelenséggel. Fel kell tennie a kérdést: mennyiben felelős saját sorsáért, s mennyiben alakítják azt a generációkon át öröklődő családi elfojtások, beidegződések és félelmek? Sági György regényének hőse, Dániel úgy érzi, élete válságba jutott. Viszonyt folytat a vonzó, dinamikus Verával, ám nincs ereje elhagyni feleségét és két gyermekét. A nő választás elé állítja, a férfi pedig az írásba menekül. Hol szikár stílusú, hol áradóan érzelmes hangvételű feljegyzései alapján megelevenedik előttünk egy magyar zsidó család, a Sternek huszadik századi története, s közelről megismerhetjük Dániel -kudarcokban és sikerekben gazdag- hódításainak históriáját, a testével még alig ismerkedő, félszeg kamaszgyerek kínos próbálkozásaitól kezdve az érett, tapasztalt férfi gáláns kalandjaiig. Családregény, erotikus, önéletrajz, esszéregény a magyar zsidó identitás problémáiról - egyszóval: önelemzés az irodalom eszközeivel. Vajon sikerül Dánielnek megértenie saját magát, és képes lesz végre döntést hozni?

Egy elvált apa mesél hol bájosan, hol megrázó őszinteséggel a tőle távol levő fiának. 22 történet a soha el nem múló (vagy mégis?) dolgokról, családról, szerelemről, hűtlenségről. A tehetséges szerző frissítően és "naprakészen" ír életünkről. Nem csak elvált apáknak! "Apa csak egy van. Igaz, van, hogy nincs. De amikor nincs, akkor is küzdünk vele: a hűlt helyével, meg azzal, amikor kiderül, valaki mégiscsak van. Amit azonban ritkábban láthatunk meg, hogy ezek az apák mit visznek magukkal. Melyik szuperapró mozzanatát előző életüknek, hogyan nevelgetik magukban, vagy hogyan írják felül, csak hogy megtapasztalják, mennyit ér, ha az események sodrának árterébe ültetik a múltat. Szabó Tibor Benjámin visszanéző apafigurája feljegyzéseket ír gyermekének, amiből férfi módra, hol mondva, hol nem mondva felsejlik az egyszer volt történet, miközben azon szurkolunk, hogy valahová még beférjen a "boldogan éltek..." fordulata is. Valamilyen szereposztásban. Mert ez a névtelen, de jól felismerhető apa önfelmentés nélkül is szerethető, megbocsátanunk pedig nem nekünk kell. Az viszont egészen bizonyos, hogy a "Kamufelhő" szép irodalmi hagyaték. Hiszen egy apa sem tűnik el nyomtalan. Hirtelen igen. Nyomtalan sosem. Majd rájössz." (Horváth Gergely)

Egy elvált apa mesél hol bájosan, hol megrázó őszinteséggel a tőle távol levő fiának. 22 történet a soha el nem múló (vagy mégis?) dolgokról, családról, szerelemről, hűtlenségről. A tehetséges szerző frissítően és "naprakészen" ír életünkről. Nem csak elvált apáknak! "Apa csak egy van. Igaz, van, hogy nincs. De amikor nincs, akkor is küzdünk vele: a hűlt helyével, meg azzal, amikor kiderül, valaki mégiscsak van. Amit azonban ritkábban láthatunk meg, hogy ezek az apák mit visznek magukkal. Melyik szuperapró mozzanatát előző életüknek, hogyan nevelgetik magukban, vagy hogyan írják felül, csak hogy megtapasztalják, mennyit ér, ha az események sodrának árterébe ültetik a múltat. Szabó Tibor Benjámin visszanéző apafigurája feljegyzéseket ír gyermekének, amiből férfi módra, hol mondva, hol nem mondva felsejlik az egyszer volt történet, miközben azon szurkolunk, hogy valahová még beférjen a "boldogan éltek..." fordulata is. Valamilyen szereposztásban. Mert ez a névtelen, de jól felismerhető apa önfelmentés nélkül is szerethető, megbocsátanunk pedig nem nekünk kell. Az viszont egészen bizonyos, hogy a "Kamufelhő" szép irodalmi hagyaték. Hiszen egy apa sem tűnik el nyomtalan. Hirtelen igen. Nyomtalan sosem. Majd rájössz." (Horváth Gergely)

Az ember valamikor bensőséges viszonyban volt a környezetét alkotó, páratlanul változatos élővilággal. Nem csoda hát, hogy a növények mindig is fontos kulturális és szakrális szerepet játszottak a Föld majd minden népének életében. A 2010-ben megjelent "Mesés növények, növényes mesék" című könyvünkhöz hasonlóan e kötetbe is különböző földrészekről származó, többféle műfajba (monda, mese, anekdota stb.) tartozó "növényes mesék" kerültek. A könyv azonban nemcsak a történetek gazdag fantáziavilágát tárja elénk, hanem szakszerűen, de ugyanakkor élvezetesen bemutatja a főszereplőket, magukat a növényeket is. Ezért ez a "mesekönyv" nemcsak gyerekeknek szól, hanem az egész családnak, közös olvasgatásra. Mire a könyv végére jutunk, megtudhatjuk: - hogyan hajózik a kókusz a tengeren, - mit főznek a cukorházban, - hol ajándékoznak születésnapra őszibarackot, - miből készül a hawaii virágfüzér, - miért kerül az olasz lányok keblére bazsalikom, - mit csinál, aki viricsel, - miért bugyolálják a vaníliát gyapjútakaróba.

A berlini fal, Kennedy elnök és Jurij Gagarin évében (aki a világ legnagyobb megdöbbenésére élve tért haza a biztos halálból) az oslói munkások lakta telepen élő Finn és édesanyja úgy döntenek, hogy némi tapétázás után kiadják az egyik szobát. Az egyik jelentkezőről kiderül, hogy Finn féltestvérének anyja, s alkoholproblémái miatt, ha Finnék nem veszik magukhoz a kislányt, az intézetbe kerül... Linda meg is érkezik, kék bőröndjével és a hozzá adott használati utasítással, hogy fenekestül felforgassa az egymáshoz mélyen kötődő tízéves fiú és anyja életét. Ráadásul időközben gazdára lel a kiadó szoba is egy rejtélyes foglalkozású férfi személyében, akinek még televíziókészüléke is van... Jakobsen regénye erőteljesen, mégis minden érzelgéstől mentesen, fantasztikus hitelességgel jeleníti meg egy tízéves fiú világát (a lakótelepi bandát, a nyári kempingezést, az iskolát). Nem kapunk minden kérdésre választ, ahogyan a gyerekek sem, ám a néhol nem pontosan illeszkedő részletek végül színesebb, mélyebb képpé állnak össze. A 2009-ben írt Szoba kiadó hatalmas sikert aratott mind a kritikusok, mind az olvasók körében. Elnyerte a Könyvkereskedők Díját, és jelölték a Brage Award-ra is. Norvégiában több mint 100.000 példányban elkelt, és 21 országban jelent meg.

Népszerű filmklasszikusok, ahogyan eddig még nem láttuk őket, avagy bevezetés a filmtörténetbe - nem csak filmbarátoknak. A hazai média legismertebb, sőt leghírhedtebb "megmondóembere", Puzsér Róbert - nagy sikerű rádióműsora, A hét mesterlövésze nyomán - ezúttal az elmúlt évtizedek filmtermését teszi szigorú kritikája tárgyává. Szókimondó értékítéletei minden bizonnyal élénk vitákat fognak kiváltani a filmbarátok körében, hiszen a szerzőnek a művészfilmekkel kapcsolatos sznobizmus éppúgy nem kenyere, mint a kritikátlan Hollywood-imádat. Valamennyi filmismertetőt nem egyszer ritkaságszámba menő, nagyméretű fotó illusztrál. A kétkötetes mű második kötete 2013 tavaszán jelenik meg.

A norvég írónő műve egyszerre megkapó, keserűen kacagtató és nyugtalanítóan szomorú történet a gyászról, a fájdalomról és a túlélésről, egy családról, amely a saját titkainak az áldozatává válik, valamint egy brutális bűntényről - s arról, hogy az élet a megpróbáltatások dacára miként gördül mégis tovább.

Az amerikai irodalom egyik legnépszerűbb és legismertebb vígjátékszerzője, Neil Simon több mint harminc színdarabot és legalább ennyi filmforgatókönyvet írt. Oscar- és Tony-díj jelöléseinek a száma meghaladja bármely más íróét. Elég, ha csak a Mezítláb a parkban, a Fogd a nőt, és fuss, a Meghívás egy gyilkos vacsorára sziporkázó poénjait idézzük fel, máris tudjuk, hogy alkotójuk a humor igazi mestere - s azt, hogy "komolyabb" művek írójaként is kiváló, jelzi Pulitzer-díja is (1991). „Tragédiát sem könnyű írni, nagy komédiák azonban ritkán születnek. Még ritkábban az olyan szerzők komikus művei, melyek országhatárokon át is hatnak… Nincs rá mód, hogy Neil Simont csaknem harminc darab után ide-oda rangsoroljuk. Woody Allent egyszer a világ negyedik legjobb satnd-up komédiásának szavazták meg, persze Woody Allen megsértődött. Ezért bátran kijelenthető, hogy az 1927-ben született Neil simon a világ legjobb Neil Sominja, s ezt a rangot senki se érheti el. Seil Simon dialógusai mesteri kádenciákra nyílnak, fordítóik megszenvedik a tolmácsolást. Fordítói pályámat számos Neil Simon szegélyezi… legszebb emlékem azonban A Napsugár fiúk magyarországi diadalútjához fűződik.” (Ungvári Tamás)

A rendkívül ötletes, rajzos művészeti foglalkoztató a kreativitására építve ad szárnyakat a fantáziának. Kedves, szeretnivaló figurák - Cicu, a macska, Buborék, a labirintusszörny és Alba hercegnő - ösztönzik alkotásra a kicsiket és nagyobbakat. A könyv feladatai "észrevétlenül" építik az alapkultúrtechnikák (olvasás, írás, leképzés) elsajátításához szükséges vizuális képességeket; a finommotorika (kézügyesség, rajzkészség, íráskészség) fejlesztését természetes élethelyzetben, játékos, kreatív módon teszik lehetővé.

Melyik fejedelemhez köthető Erdély aranykora? Milyen ütközetekben vett részt a honvédsereg a tavaszi hadjárat során? Mi volt az első balatoni gőzhajó neve? Ki írta a Jónás könyvét? Mikor forgatták a Körhintát? Ezekre és számos hasonló kérdésre is választ kap ebben a könyvben, amely gyorsan és lényegre törően teszi elérhetővé a magyar történelem, kultúra és tudomány fontos tényeit. Ideális felkészítő anyag iskolásoknak és felnőtteknek egyaránt. Vizuális típus? A könyvben található időszalagok bőséges képanyaga elvezeti a megfelelő információhoz. A kötetet név- és fogalommagyarázatok, valamint térképek egészítik ki. Külön ajánljuk a válogatott történelmi szövegrészleteket, melyek által a régiek szólnak az olvasóhoz.