Scolar Kiadó strana 87 z 103

A kortárs magyar líra élő klasszikusának aforizmái, "kertjének diói, mogyorói, mákjai" kerültek az Aforiz-dió - aforiz-mák "kamrájába". Csengő-bondó rímbölcsességek, szikrányi remekművek, máskor hömpölygő gondolatfüzérek és ceruzakarcok csokra e kötet, amelyben Tandori füzetlapokra felvésett rövid jegyzetei, pillanatnyi reflexiói, érzetrögzítő gondolatai között kalandozhatunk. "Ezt itt majdnem mind füzetekből másolom. Egykor azt hittem, a füzetekbe felírtakat művekké fogom alakítani. Ma már e füzeteket, melyek a lakás különféle pontjain várják, írjak beléjük, inkább elhelyezem, ha beteltek. Amiképpen medvéim (posztó, kő stb. medvék, képeslapok, fotók, ugyanígy madárkákkal stb.), a füzetek is jó helyekre kerülnek, óvott helyekre, s ahogy medvéim és madárkáim közül többeket megsimogatok minden nap, igen, ahogy "a polinézek" ápolják az ősök-társak emlékét, a füzeteket is, elképzelhető, megsimogatni fogom csak, kimásolni semmit se fogok belőlük."

Minden ember életében eljön egyszer a pillanat, amikor szembe kell néznie saját magával. Számot kell vetnie elszalasztott lehetőségeivel, a hétköznapi élet apróbb és nagyobb hazugságaival, az önbecsapás ezernyi alakváltozatával. Az örökös halogatással és cselekvésképtelenséggel. Fel kell tennie a kérdést: mennyiben felelős saját sorsáért, s mennyiben alakítják azt a generációkon át öröklődő családi elfojtások, beidegződések és félelmek? Sági György regényének hőse, Dániel úgy érzi, élete válságba jutott. Viszonyt folytat a vonzó, dinamikus Verával, ám nincs ereje elhagyni feleségét és két gyermekét. A nő választás elé állítja, a férfi pedig az írásba menekül. Hol szikár stílusú, hol áradóan érzelmes hangvételű feljegyzései alapján megelevenedik előttünk egy magyar zsidó család, a Sternek huszadik századi története, s közelről megismerhetjük Dániel -kudarcokban és sikerekben gazdag- hódításainak históriáját, a testével még alig ismerkedő, félszeg kamaszgyerek kínos próbálkozásaitól kezdve az érett, tapasztalt férfi gáláns kalandjaiig. Családregény, erotikus, önéletrajz, esszéregény a magyar zsidó identitás problémáiról - egyszóval: önelemzés az irodalom eszközeivel. Vajon sikerül Dánielnek megértenie saját magát, és képes lesz végre döntést hozni?

Egy elvált apa mesél hol bájosan, hol megrázó őszinteséggel a tőle távol levő fiának. 22 történet a soha el nem múló (vagy mégis?) dolgokról, családról, szerelemről, hűtlenségről. A tehetséges szerző frissítően és "naprakészen" ír életünkről. Nem csak elvált apáknak! "Apa csak egy van. Igaz, van, hogy nincs. De amikor nincs, akkor is küzdünk vele: a hűlt helyével, meg azzal, amikor kiderül, valaki mégiscsak van. Amit azonban ritkábban láthatunk meg, hogy ezek az apák mit visznek magukkal. Melyik szuperapró mozzanatát előző életüknek, hogyan nevelgetik magukban, vagy hogyan írják felül, csak hogy megtapasztalják, mennyit ér, ha az események sodrának árterébe ültetik a múltat. Szabó Tibor Benjámin visszanéző apafigurája feljegyzéseket ír gyermekének, amiből férfi módra, hol mondva, hol nem mondva felsejlik az egyszer volt történet, miközben azon szurkolunk, hogy valahová még beférjen a "boldogan éltek..." fordulata is. Valamilyen szereposztásban. Mert ez a névtelen, de jól felismerhető apa önfelmentés nélkül is szerethető, megbocsátanunk pedig nem nekünk kell. Az viszont egészen bizonyos, hogy a "Kamufelhő" szép irodalmi hagyaték. Hiszen egy apa sem tűnik el nyomtalan. Hirtelen igen. Nyomtalan sosem. Majd rájössz." (Horváth Gergely)

Egy elvált apa mesél hol bájosan, hol megrázó őszinteséggel a tőle távol levő fiának. 22 történet a soha el nem múló (vagy mégis?) dolgokról, családról, szerelemről, hűtlenségről. A tehetséges szerző frissítően és "naprakészen" ír életünkről. Nem csak elvált apáknak! "Apa csak egy van. Igaz, van, hogy nincs. De amikor nincs, akkor is küzdünk vele: a hűlt helyével, meg azzal, amikor kiderül, valaki mégiscsak van. Amit azonban ritkábban láthatunk meg, hogy ezek az apák mit visznek magukkal. Melyik szuperapró mozzanatát előző életüknek, hogyan nevelgetik magukban, vagy hogyan írják felül, csak hogy megtapasztalják, mennyit ér, ha az események sodrának árterébe ültetik a múltat. Szabó Tibor Benjámin visszanéző apafigurája feljegyzéseket ír gyermekének, amiből férfi módra, hol mondva, hol nem mondva felsejlik az egyszer volt történet, miközben azon szurkolunk, hogy valahová még beférjen a "boldogan éltek..." fordulata is. Valamilyen szereposztásban. Mert ez a névtelen, de jól felismerhető apa önfelmentés nélkül is szerethető, megbocsátanunk pedig nem nekünk kell. Az viszont egészen bizonyos, hogy a "Kamufelhő" szép irodalmi hagyaték. Hiszen egy apa sem tűnik el nyomtalan. Hirtelen igen. Nyomtalan sosem. Majd rájössz." (Horváth Gergely)

Az ember valamikor bensőséges viszonyban volt a környezetét alkotó, páratlanul változatos élővilággal. Nem csoda hát, hogy a növények mindig is fontos kulturális és szakrális szerepet játszottak a Föld majd minden népének életében. A 2010-ben megjelent "Mesés növények, növényes mesék" című könyvünkhöz hasonlóan e kötetbe is különböző földrészekről származó, többféle műfajba (monda, mese, anekdota stb.) tartozó "növényes mesék" kerültek. A könyv azonban nemcsak a történetek gazdag fantáziavilágát tárja elénk, hanem szakszerűen, de ugyanakkor élvezetesen bemutatja a főszereplőket, magukat a növényeket is. Ezért ez a "mesekönyv" nemcsak gyerekeknek szól, hanem az egész családnak, közös olvasgatásra. Mire a könyv végére jutunk, megtudhatjuk: - hogyan hajózik a kókusz a tengeren, - mit főznek a cukorházban, - hol ajándékoznak születésnapra őszibarackot, - miből készül a hawaii virágfüzér, - miért kerül az olasz lányok keblére bazsalikom, - mit csinál, aki viricsel, - miért bugyolálják a vaníliát gyapjútakaróba.

A berlini fal, Kennedy elnök és Jurij Gagarin évében (aki a világ legnagyobb megdöbbenésére élve tért haza a biztos halálból) az oslói munkások lakta telepen élő Finn és édesanyja úgy döntenek, hogy némi tapétázás után kiadják az egyik szobát. Az egyik jelentkezőről kiderül, hogy Finn féltestvérének anyja, s alkoholproblémái miatt, ha Finnék nem veszik magukhoz a kislányt, az intézetbe kerül... Linda meg is érkezik, kék bőröndjével és a hozzá adott használati utasítással, hogy fenekestül felforgassa az egymáshoz mélyen kötődő tízéves fiú és anyja életét. Ráadásul időközben gazdára lel a kiadó szoba is egy rejtélyes foglalkozású férfi személyében, akinek még televíziókészüléke is van... Jakobsen regénye erőteljesen, mégis minden érzelgéstől mentesen, fantasztikus hitelességgel jeleníti meg egy tízéves fiú világát (a lakótelepi bandát, a nyári kempingezést, az iskolát). Nem kapunk minden kérdésre választ, ahogyan a gyerekek sem, ám a néhol nem pontosan illeszkedő részletek végül színesebb, mélyebb képpé állnak össze. A 2009-ben írt Szoba kiadó hatalmas sikert aratott mind a kritikusok, mind az olvasók körében. Elnyerte a Könyvkereskedők Díját, és jelölték a Brage Award-ra is. Norvégiában több mint 100.000 példányban elkelt, és 21 országban jelent meg.

Népszerű filmklasszikusok, ahogyan eddig még nem láttuk őket, avagy bevezetés a filmtörténetbe - nem csak filmbarátoknak. A hazai média legismertebb, sőt leghírhedtebb "megmondóembere", Puzsér Róbert - nagy sikerű rádióműsora, A hét mesterlövésze nyomán - ezúttal az elmúlt évtizedek filmtermését teszi szigorú kritikája tárgyává. Szókimondó értékítéletei minden bizonnyal élénk vitákat fognak kiváltani a filmbarátok körében, hiszen a szerzőnek a művészfilmekkel kapcsolatos sznobizmus éppúgy nem kenyere, mint a kritikátlan Hollywood-imádat. Valamennyi filmismertetőt nem egyszer ritkaságszámba menő, nagyméretű fotó illusztrál. A kétkötetes mű második kötete 2013 tavaszán jelenik meg.

A norvég írónő műve egyszerre megkapó, keserűen kacagtató és nyugtalanítóan szomorú történet a gyászról, a fájdalomról és a túlélésről, egy családról, amely a saját titkainak az áldozatává válik, valamint egy brutális bűntényről - s arról, hogy az élet a megpróbáltatások dacára miként gördül mégis tovább.

Az amerikai irodalom egyik legnépszerűbb és legismertebb vígjátékszerzője, Neil Simon több mint harminc színdarabot és legalább ennyi filmforgatókönyvet írt. Oscar- és Tony-díj jelöléseinek a száma meghaladja bármely más íróét. Elég, ha csak a Mezítláb a parkban, a Fogd a nőt, és fuss, a Meghívás egy gyilkos vacsorára sziporkázó poénjait idézzük fel, máris tudjuk, hogy alkotójuk a humor igazi mestere - s azt, hogy "komolyabb" művek írójaként is kiváló, jelzi Pulitzer-díja is (1991). „Tragédiát sem könnyű írni, nagy komédiák azonban ritkán születnek. Még ritkábban az olyan szerzők komikus művei, melyek országhatárokon át is hatnak… Nincs rá mód, hogy Neil Simont csaknem harminc darab után ide-oda rangsoroljuk. Woody Allent egyszer a világ negyedik legjobb satnd-up komédiásának szavazták meg, persze Woody Allen megsértődött. Ezért bátran kijelenthető, hogy az 1927-ben született Neil simon a világ legjobb Neil Sominja, s ezt a rangot senki se érheti el. Seil Simon dialógusai mesteri kádenciákra nyílnak, fordítóik megszenvedik a tolmácsolást. Fordítói pályámat számos Neil Simon szegélyezi… legszebb emlékem azonban A Napsugár fiúk magyarországi diadalútjához fűződik.” (Ungvári Tamás)

A rendkívül ötletes, rajzos művészeti foglalkoztató a kreativitására építve ad szárnyakat a fantáziának. Kedves, szeretnivaló figurák - Cicu, a macska, Buborék, a labirintusszörny és Alba hercegnő - ösztönzik alkotásra a kicsiket és nagyobbakat. A könyv feladatai "észrevétlenül" építik az alapkultúrtechnikák (olvasás, írás, leképzés) elsajátításához szükséges vizuális képességeket; a finommotorika (kézügyesség, rajzkészség, íráskészség) fejlesztését természetes élethelyzetben, játékos, kreatív módon teszik lehetővé.

Melyik fejedelemhez köthető Erdély aranykora? Milyen ütközetekben vett részt a honvédsereg a tavaszi hadjárat során? Mi volt az első balatoni gőzhajó neve? Ki írta a Jónás könyvét? Mikor forgatták a Körhintát? Ezekre és számos hasonló kérdésre is választ kap ebben a könyvben, amely gyorsan és lényegre törően teszi elérhetővé a magyar történelem, kultúra és tudomány fontos tényeit. Ideális felkészítő anyag iskolásoknak és felnőtteknek egyaránt. Vizuális típus? A könyvben található időszalagok bőséges képanyaga elvezeti a megfelelő információhoz. A kötetet név- és fogalommagyarázatok, valamint térképek egészítik ki. Külön ajánljuk a válogatott történelmi szövegrészleteket, melyek által a régiek szólnak az olvasóhoz.

Ungvári Tamás legszemélyesebb, legintimebb történeteit tárja elénk műfajteremtő enciklopédiasorozatának immáron negyedik kötetében. "Az életem enciklopédiája" történelmi miniatűrjei, históriai groteszkjei a szerző magánéletének szegleteit járják be, melyben az elfeledett és névtelen hősök épp úgy felvillannak, mint a Nobel- és Oscar-díjas tudósok és művészek. A fél világot bejárt irodalomtudós-tanár ismerősei és barátai között olyan nevek szerepelnek, amelyekről ma már kötetek szólnak: Steinbeck, Orson Welles, Tamási Áron... E nagy találkozások, lírai emlékek vagy huncut kalandok fonódnak egymásba e szokatlan életrajzban.

Ungvári Tamás legszemélyesebb, legintimebb történeteit tárja elénk műfajteremtő enciklopédiasorozatának immáron negyedik kötetében. "Az életem enciklopédiája" történelmi miniatűrjei, históriai groteszkjei a szerző magánéletének szegleteit járják be, melyben az elfeledett és névtelen hősök épp úgy felvillannak, mint a Nobel- és Oscar-díjas tudósok és művészek. A fél világot bejárt irodalomtudós-tanár ismerősei és barátai között olyan nevek szerepelnek, amelyekről ma már kötetek szólnak: Steinbeck, Orson Welles, Tamási Áron... E nagy találkozások, lírai emlékek vagy huncut kalandok fonódnak egymásba e szokatlan életrajzban.

Van, hogy úgy érzed, körbe-körbe jársz, ahelyett hogy fejlődnél? Van, hogy visszatér egy probléma, melyről azt hitted, megoldottad? Hogy úgy érzed, nem irányítod az életed, és nem vagy önmagad? Talán nem jó helyen keresed a megoldást! Ez a könyv lehetővé teszi, hogy a valódi gyógyulás ösvényére lépj. Ez az ösvény vezet a végső célod felé: hogy önmagad légy. Az összes probléma - testi, érzelmi vagy szellemi - öt alapvető sérülésből ered: visszautasítás, elhagyás, megalázás, árulás és igazságtalanság.

Heidi, az árván maradt kislány egy nap magányosan élő nagyapjához kerül, az Alpok égbeszökő hegyeinek ölésébe. A hófödte csúcsokról a város apró játékszernek látszik, s Rajna úgy csillog, akár egy vékony cérnaszál. A kedves kislány hamar barátságot köt a tanya összes lakójával: emberekkel, állatokkal egyaránt, s rövidesen megnyeri az emberekben csalódott öregember szívét. Az idilli életnek azonban vége szakad, mikor felbukkan a nagynéni, és Frankfurtba viszi Heidit, aki Sesemann családhoz kerül, és Klára, a mozgássérült kislány játszópajtása lesz. Hamarosan jó barátnőkké válnak, Heidi megtanulja a betűvetést és a számolást, ám eközben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy valami baj van: sápadt és sovány, mindig csak szomorkodik... Az írónő, Johanna Spyri eredeti ajánlása szerint a könyv "azoknak a gyerekeknek szól, akik szeretik a gyerekeket", csakúgy, mint Heidi, aki boldogságot hoz mindenki életébe, akivel összesodorja a sors. Az 1880-ban írt remekmű a svájci irodalom egyik legismertebb alkotása, olyannyira, hogy még egy turistaközpontot (Heidiland) is elneveztek a hőséről. Heidi neve mára egybeforrt Svájc hófödte hegycsúcsaival és az ország különleges természeti szépségeivel. Peter Stamm letisztult nyelvű, modernizált átirata a kisebbek számára is élvezhetővé teszi a klasszikus művet, Hannes Binder különleges illusztrációi pedig magával ragadó képi világot teremtenek az árva kislány története köré.

Karafiáth Orsolya regényének főhőse a harmincéves Lia. Története két viharos szerelmi kapcsolatának szálán fut: a gimnáziumi tanárnőjéhez, Marihoz fűződő szerelmét későbbi főnöknőjéhez - az olykor elbűvölő, máskor végtelenül nyers és érzéketlen Lilihez - való viszonya tükrében fedi fel. Vajon ki tud-e törni Lia abból a bűvkörből, ami miatt mindig csak lelki hierarchiákban képes gondolkodni, és csak ennek függvényében tud bármiféle kapcsolatot elképzelni? Megtanul-e végre nemet mondani, és felvállalni önmaga vágyait?