STB Könyvek Könyvkiadó

Nagyon szerencsésnek mondhatják magukat azok, akik egészségesek, vagy szépek, esetleg gazdagságban élhetnek, de azok a legszerencsésebbek, akik mindegyik isteni adományt élvezhetik, akárcsak a dúsgazdag Rahman testvérpár. Mindkét férfi sikeres, köztiszteletnek örvend, és minden földi jóval rendelkezik ahhoz, hogy boldog legyen, de mégsem az. Ahmed az idősebb fivér, egy akarnok nagyúr, kinek személyisége mély nyomot hagy mindenki életén, meghatározva ezzel egész sorsukat. Feleségei, akikkel úgy bánik, mintha tulajdonai lennének, a maguk módján igyekszenek túlélni férjük beteges hajlamait, és az ebből eredő konfliktusokat. A férfi zsarnokságából fakadó cselekedetei gátat vetnek öccse Saddam boldogságának is, aki sajátos eszközökkel veszi fel a harcot bátyjával. Az intrikákban és mély szenvedélyekben bővelkedő regény számtalan fordulatot rejt magában. Mi lesz a meggyalázott feleségek sorsa, és vajon sikerül-e Saddamnak megszereznie a hőn áhított boldogságot? Minderre és még számtalan más kérdésre is választ kapunk ebben a fordulatos regényben.

"Angyalok és démonok - földöntúli lények, akik segíteni próbálnak, vagy éppen ártani. Természetfölötti lények minden kultúrában, minden korban megjelennek. Angyaloknak vagy jó szellemeknek, démonoknak vagy ártó lényeknek nevezik őket. Saját világuk van, ahol épp úgy harcolnak és szeretnek, küzdenek és engedelmeskednek, vágynak és gyűlölnek, miképpen itt, ezen a világon, a középső földön az emberek. Saját dimenziójuk eseményei komoly hatást gyakorolnak a mi létsíkunkra. Időnként megesik hogy véletlenül, vagy éppen azért, mert ez a feladatuk, megjelennek közöttünk, és egy-egy sugalmazással, egy-egy aprócska vagy éppen hihetetlenül fontos cselekedettel megváltoztatják a sorsunkat - az egyes emberek, vagy éppen népek, népcsoportok sorsát. Vitathatatlan, hogy léteznek. Kétségtelen, hogy némelyikük segítő szándékkal avatkozik az életünkbe, némelyikük pedig éppen azért, hogy ártson. Valami olyasmit próbálnak megvédeni, vagy éppen megszerezni, ami mindennél értékesebb, ami mindennél több misztikus energiát tartalmaz, ami csakis itt, a mi földünkön, mi bennünk létezik: az emberi lelket. A kötet összeállítása során ó-és középkori szerzőknek tulajdonított, angelológiai és demonológiai munkákat (Lemegeton, Necronomicon stb.) használtunk." (a Kiadó)

Törökország a világ egyik legfantasztikusabb országa. Mindezt kultúrájának, történelmi múltjának és annak köszönheti, ahogyan ötvöződnek benne a nyugati és a keleti tradíciók. Ebben a fantasztikus kavalkádban jelen van a nyugatias szellemiség és a szigorú tradíciók közé szorított életvitel is, és mindezt csupán néhány kilométer választja el egymástól. A történet a kurdok lakta Anatóliában kezdődik, megjárja Los Angelest - és kinek így, kinek úgy - de Isztambulban ér véget. Dilara szüleivel Törökországból települ át az Államokba, ahol nyugalmas életet éltek mindaddig, amíg a lány hozzá nem ment a dúsgazdag, szintén török Kerim Kahramanhoz. A fiatal férfi a szenvedély elmúltával méltatlan helyzetek sokaságába sodorja újságíróként dolgozó feleségét, aki belefáradva házasságába úgy dönt, hogy elválik férjétől. Kerim sajátos eszközökkel harcol azért, hogy megtartsa látszatházasságát. A Los Angeles Times Dilarát kiküldi Törökországba egy interjú elkészítésére, ahol a nő megismerkedik egy festővel és az igazi szerelemmel. A művész egy furcsa kapcsolatban tengődik, és miután rátalál a számára tökéletes nőre - rossz döntései miatt - hamar el is veszíti őt. A regény nem szűkölködik a különleges karakterekben és hihetetlen sorsokban. találkozunk itt küldetéstudattal, mely merényletbe torkollik, igaz barátsággal, melyet a szerelem nevében árulnak el, és fanatikus vallásgyakorlóval, aki megkeseredett magányában. Fordulatos módon keresztezik egymást ezek a végletes életutak ahhoz, hogy a történet végére mindenki elnyerje azt, amit az életben kiharcolt magának.

"Ezzel a könyvvel állítunk emléket a Benedek Tibor vezette magyar válogatott első nagy nemzetközi sikerének, a barcelonai világbajnoki győzelemnek. A kötet fő tartalmát az összes játékossal és a szakmai stáb tagjaival készített interjúk adják. Valamennyi interjúalany elmesél egy személyes történetet is, azt, ami számára "Az év sztorija" volt. A kötet tartalmazza a csapat idei összes hivatalos mérkőzésének jegyzőkönyvét, s a válogatott, valamint a játékosok főbb statisztikai mutatóit is. A sajtóban megszokottnál sokkal részletezőbb, elemzőbb, mélyebb interjúkból kirajzolódik a siker háttere, megelevenednek a felkészülés és a világbajnokság kritikus mozzanatai, méghozzá egyéni szemszögből, úgy, ahogy azokat a vízilabdázók és vezetőik megélték."

Egyiptom a Nílus ajándéka. Sok ezer éves történelme és népének erős hagyományokra épülő szokásrendszere az idegenek számára titokzatossá teszi ezt a hatalmas országot. Különösen igaz ez azokra, akik az iszlám világon kívülről érkeznek ide. Ennek a nagyon összetett vallásnak az egyik különlegesessége a többnejűség. Az egyiptomi dúsgazdag üzletember elveszi feleségül azt a nőt, akit édesanyja szemel ki számára. Találkozásuk szerelem első látásra. Hősünket, Omart üzleti érdekeltségei az Államokba szólítják, ahol beleszeret amerikai üzletfele lányába, és később feleségül veszi őt is. Ekkor kezdődik el a férfi és két felesége számára az a gyötrődésekkel teli időszak, amely megváltoztatja mindhármuk addigi nyugalmas életét.

Jemen az Arab-félsziget egyik legsajátosabb kultúrával rendelkező állama, melyet egykoron Sába királynője uralt. Építészeti csodái a világ minden tájáról vonzzák a látogatókat, szigorúan őrzött hagyományai mégsem engedik begyűrűzni a nyugati világ szellemiségét. A rendkívül szegény ország társadalmi szokásain és a Korán sajátos értelmezésén alapuló hierarchikus rend legszembetűnőbb jele a nőkkel való bánásmód. Történetünk hősei is ebben a csapdában vergődve próbálják túlélni megpróbáltatásaikat. Rashid a gazdag, torzult személyiségű fiatal férfi jelleméből fakadóan pokollá teszi szűk környezete életét. Feleségül vesz egy önérzetes, ám testileg-lelkileg meggyötört lányt, akinek Allahba vetett hite is megrendül sanyarú sorsa miatt. A fiatalasszony tartását anyjától örökölte, aki a sors fintorának köszönhetően ugyanúgy szenved házasságában, akárcsak lánya. Egy másik házasságban Grace a szép, angol egészségügyi dolgozó úgyszintén megjárja a poklot. A több szálon futó cselekmény minden egyes szereplőjének döntése vagy éppen cselekedete kihatással van a többiek sorsának alakulására is, így meglepő fordulatokkal gazdagítják a történetet.

Mert tanácsokat, útmutatást nem csak a haldoklóknak, az élőknek is adni kell! Valamikor az ókorban egy indiai bölcs összeállított egy jótanács gyűjteményt, kifejezetten azzal a céllal, hogy legyen egy olyan szabályrendszer, amelynek betartói már itt, a földön, ebben az életben megismerhetik a valódi boldogságot. Azon a vidéken, ahol ez a bölcs élt, hódítók követték egymást, akik magukkal hozták saját vallás- és eszmerendszerüket - akik meg akartak semmisíteni mindent, ami az ő elképzeléseitől különbözött. Ezt a szabálygyűjteményt is megsemmisítették, de a könyvecske egy példányát még időben sikerült északra, Tibet földjére menekíteni. Teltek-múltak az évek. A 19. század végén egy brit katonatiszt eljutott Tibetbe, ahol a lámák egyéb érdekességek mellett megmutatták neki ezt a titkos iratot is. Kincsként kezelték a könyvet, bár annak tartalma nem mindenben egyezett saját hitük elveivel. Talán éppen emiatt ajándékozták a katonatisztnek a dokumentumot. A tiszt Indiában egy mester segítségével lefordította, az angol szöveget pedig hazaküldte, mindenki okulására. Az angolul az 1900-as évek eleje óta számtalanszor megjelentetett bölcsességgyűjtemény most először olvasható magyar nyelven.

A gyermekkori emlékek nem mindig kellemesek - még akkor sem, ha valaki olyan érdekes és különleges helyen nőtt fel, mint Peru. A fiatal nő úgy érzi, egy rémálom válik valóra, amikor egy családi tragédia miatt kénytelen visszatérni abba az országba, ahol sosem érezte jól magát, ahol kislányként csak szenvedett. Megtalálja a régi barátokat, ismerősöket, és rá kell döbbennie, hogy nem mindegyikük jár egyenes utakon. Egykori barátja révén kapcsolatba kerül egy bandával, amelynek tagjai az ősi sírok és templomok kifosztásából élnek, és eközben megérinti őt a hajdani korok szelleme - rátalálnak azok, akik még mindig a barbár istenekben hisznek. Sokszor az angyalarcú a démon, és az a valódi angyal, aki éppen csak egy fokkal szebb az ördögnél... Amikor már úgy tűnik, hogy minden elveszett; amikor már csak a csoda mentheti ki az emlékek hálójában vergődő nőt haramiák és szektások karmai közül, a szíve megsúgja neki, mit kell tennie. A szerelem mindenre megoldást nyújt; a szerelem bebizonyítja neki, hogy még egy olyan országban is lehet boldogan élni, amelyre mind a mai napig rávetül az ősök árnyéka.

Irigylésre méltó az élete annak, aki a szüleinek köszönhetően még hírből sem ismeri a nélkülözést. Az ilyenekre szokták mondani: csak megszületniük volt nehéz - talán még az sem. Ha a sors mégis hoz valami akadályt, semmi baj! A papa, aki gazdag és nagy hatalommal rendelkezik, mindent elsimít. Neki tényleg csak a telefont kell felemelnie, sokszor talán még azt sem... Ám a gazdagság és a hatalom sokszor valamilyen sötét, törvénytelen forrásból fakad. Megesik, hogy egy ambiciózus fiatalember elindul az életben, és gátlástalanul, az eszközökben nem válogatva a vagyon és a befolyás megszerzésére törekszik. Megesik, hogy akkor még meg sem fordul a fejében, egy ezekért a sikerekért valakinek egyszer még fizetnie kell. Ha nem neki, hát évtizedekkel később, a lányának. A sors lesújt, és időnként egy bosszúra szomjas bűnöző alakját ölti magára. Egy olyan bűnözőét, aki ismeri az örökérvényű mondatát: "Ha ütsz, oda csapj, ahol a legnagyobb fájdalmat okozod!" A luxusból kiragadott lányt az apa régi ellensége testileg és lelkileg is meggyötri, valóságos ronccsá változtatja, megalázza, a legmocskosabb cselekedetek végrehajtására kényszeríti, ám amikor már minden megsemmisülni látszik, amikor minden darabokra hullik, kiderül: a remény örök, a szülői szeretet pedig megtörhetetlen.

Étkezéseink gyakori kiegészítői a különfélesavanyúságok. Elsősorban húsételekhez fogyasztjuk őket;szerepük leginkább az emésztés megkönnyítése a savaskémhatás révén, de a kellemesebb, teljesebb ízhatásmiatt is kedveltek, azonkívül -- különösen a télihónapokban, amikor kevesebb friss gyümölcsöt, zöldségetfogyasztunk --, vitamintartalmuk fontos a szervezetünkszámára. S végül, de nem utolsósorban, a savanyúságokpusztán a látványukkal is képesek növelni agasztronómiai élvezetet. (Képzeljünk csak magunk eléegy szépen tálalt ropogós-pirosas sülthús-szeletetzöldpetrezselyemmel meghintett, hófehér párolt rizzselés gyönyörű vérpiros céklakarikákkal -- már a pusztagondolatától is megjön az étvágyunk...) Persze nem csakhúsételekhez fogyaszthatunk savanyúságokat. Egy jókruplistésztához remekül passzol a tejfölösuborkasaláta, a kovászos vagy a csemege uborka, vagy azecetes zöldparadicsom, de természetesen a fentebb máremlített céklasaláta is -- hogy csak a legismertebbekekközül említsünk néhányat.

A mai háziasszonyoknál szállóigévé vált az a mondás, hogy `nincs időm főzni`. Márpedig főzni kell, -- lehet bármilyen csodálatos a munkahelyi salátabár, az iskolai büfé, hazafelé menet a nyugati típusú, szórakoztatóhelynek is beillő gyorsétkezde, a családi asztal körüli meghitt hangulatot, a `nagyitól tanult békebeli falatokat`, a családi történeteket felidéző étkeket nem pótolja semmi. És jó egymás keze alá dolgozni a konyhában, amíg apa kicsontozza a húst, anya készíti a mártást, a nagyobb gyermekek megtisztítják a zöldséget, vagy szeletelik a kenyeret, a legkisebbek nagy gonddal kinyalogathatják az el nem mosott tejszínhabos tálat. Íme egy módja a gyors ételkészítésnek.

Szóljunk a német konyháról? Furcsát fogok mondani: német konyha, mint olyan, nincs is. De van bajor konyha, sváb és szász, van Rajna menti és Saar vidéki, van badeni, türingiai és wesztfáliai, összesen tizenhat féle tartományi konyha. Mind más és más, az ínyenc utazó nagy-nagy örömére. Az egyes régiók konyhái híven tükrözik az ott élő emberek életmódját és beállítottságát, nagyon függnek a helyi mezőgazdaságtól, állattenyésztéstől, hal- és vadgazdálkodástól, a kereskedelmi utaktól, sőt még a szomszédos konyhák hatásától is.

Ó, a fülledt, meleg nyári esték édes, gyümölcsös illata, az ezerszínű ősz szőlőt érlelő aranyos fénye, és a dér csípte áfonyabokrok zamatos lehelete! Mind megannyi finom falatot ígér, aminek nem lehet ellenállni! De hogy is tudnánk ellenállni, amikor mitológiai őseink, Ádám és Éva, az első emberpár `kilakoltatása` a Paradicsomból (vagy Édenkertből) is éppen egy bizonyos gyümölccsel kapcsolatos torkoskodásnak volt köszönhető. Bár a közhit szerint a bűnbeesés tárgyát képező gyümölcs az alma volt, a bibliai Ótestamentumban erről szó sincs: Isten `a jó és gonosz ismerete fájának` gyümölcsét tilalmazta. Hogy miképpen keveredett ebbe a történetbe az alma? Minden bizonnyal azért, mert olyan, hogy gyümölcs, nem létezik, hiszen ez csak egy fogalmi kategória, amelybe beletartozik az összes ismert gyümölcs. Valahogy el kellett képzelni ezt a tiltott gyümölcsöt. A legismertebb, legközönségesebb gyümölcs pedig éppen az alma! A görög eredetű malus almafát jelent, ugyanakkor a latin malus szó jelentése: rossz, gonosz, ártalmas. Melyik volt előbb? A tyúk vagy a tojás? Végeredményként tehát, ezt a gyalázatot már senki sem mossa le az almáról..

Ma már annyira közönséges számunkra, hogy szinte csak a hiánya tűnik fel, ha éppen elfogyott a konyhánkból, a hűtőszekrény polcáról. A paradicsom, ez a szemre is gyönyörű, piros színű, (többnyire) kerek, zamatos, lédús gyümölcs része lett életünknek. Egy-két évtizeddel ezelőtt még kizárólag idényjellegű volt, ám ma már gyakorlatilag egész évben kapható (igaz, téltől tavaszig meglehetősen borsos áron). Megszámlálhatatlanul sok ételnek alapanyaga, még többnek pedig ízesítője, és sok esetben díszítője. Ugyanakkor önmagában, gyümölcsként fogyasztva is rendkívül népszerű (aki hűvös nyári reggelen szakított már le harmatos, érett piros paradicsomot, és beleharapott hűvös, lédús húsába, az tudja csak igazán, micsoda mennyei élvezet).

Amint kisüt a nap, és elolvadoznak az utolsó hófoltok is, megkezdődik a várva várt kirándulási szezon. Előkerülnek a hátizsákok, kerékpárok, felcsomagolunk az autóba, és már indulunk is világot látni, jó levegőt szívni. Vár az erdő, mező, a patakpart, előszedjük a gondosan eltett pecabotokat, grillezőket, és útnak eredünk. Első fontos kérdés ilyenkor, hogy vigyünk-e magunkkal harapnivalót, vagy útközben betérünk egy csárdába, kisvendéglőbe? Aki úgy dönt, hogy vadregényes, magányos helyre vágyik, jobb, ha szépen otthon felcsomagolja az elemózsiát. Aki szereti a parázson sült ételek elkészítésének ceremóniáit, és `robinsonos` kalandvágy hajtja, hogy a semmi közepén is finom falatokat kóstolhasson, az úgy indul el otthonról, hogy nem csak a pénztárcáját viszi magával. Külön varázsa van ilyenkor annak is, hogy együtt ügyeskedik a család a rőzsehordáskor, ágaprításkor, tűzrakáskor; mindenkinek megvan a maga fontos feladata, mely nélkül a finom, szabadban sült- főtt étel nem készülhetne el. Milyen öröm a kicsinyeknek, hogy nem kell kínosan ügyelni a konyha tisztaságára, nem kell ilyenkor betartani az otthon állandóan hangoztatott evési etikettet! Mindenki felszabadult, bárki ötletességére, ügyességére szükség van, az élet kalandos oldaláról mutatkozik meg és hívogat.