Századvég Kiadó strana 3 z 3
vydavateľstvo
Szentpétervári beszélgetések - Az áldozathozatalról
Joseph de Maistre (1753–1821) jogász, diplomata és író. A savoyai–piemonti politikai elit tagja. A francia katolikus konzervatív gondolkodás meghatározó alakja. Magyarul megjelent művei A pápáról (1867) és az Elmélkedések (2020). A harmadik fontos műve a most közreadott Szentpétervári beszélgetések.
A jelen kötet de Maistre két fontos művét tartalmazza. A Szentpétervári beszélgetések és az Az áldozathozatalról 1809 táján keletkezett, amikor a szerző Szentpéterváron volt a Szardíniára visszaszorult piemonti dinasztia nagykövete. A két mű írásakor de Maistre vagyonától, könyveitől megfosztva, jövedelem, ország és család nélkül élt az emigrációban.
Mindkét mű máig nagy hatást gyakorol. A tilsiti béke (1807) után írt platonista Beszélgetések közvetlen célja a forradalom és Napóleon sikerének megértése: miért engedi ezt Isten. Témája a Gondviselés, büntetés és teodicea problémája. A másik nagy figyelmet kapott eleme e szövegnek az erőszak kérdése. A forradalom és a napóleoni háborúk nem a felvilágosodás optimizmusát igazolták. A felvilágosodás paradox barbarizmusa abban áll, hogy a filozófusai és követői vakok az ember erőszakos hajlamára, s eközben a korábbiakat felülmúló, példátlan és tömeges erőszaktevéseket, háborúkat igazolnak. Az áldozathozatalról a katolikus–protestáns vita témáját, a francia katolikus szentségimádás hagyományát folytatta, azonban az áldozat/áldozás társadalmi integratív hatására terelte a figyelmet. Azóta a szociológiában és a kulturális antropológiában számos munka foglalkozott a témával követve a de Maistre által először megfogalmazott gondolatot.
Na stiahnutie
8,55 €
dostupné aj ako:
A gender vége
Debra Soh (1990) kanadai szexkutató, idegtudós és újságíró. PhD címét az idegtudományok területén szerezte. Tanulmányai befejezése után otthagyta az egyetemi pályát, mivel úgy érezte, a politikai és a társadalmi nyomás negatívan befolyásolja a kutatási területét. Azóta újságíróként dolgozik.
A gender vége olyan gondolatébresztő mű, amely megkérdőjelezi mindazt, amit eddig tudni véltünk a genderről. Debra Soh feltárja azokat a tényeket, amelyekre szükség van ahhoz, hogy saját következtetéseket vonhassunk le a nemi identitásról és annak helyéről a mai világban. Egyszerre időszerű, informatív és provokatív.A gender vége című könyvben Debra Soh 9 mítoszt dönt le a genderrel kapcsolatban, egy olyan korban, melyben a tudomány, a biológia és az észérvek tagadása miatt képtelenek vagyunk felismerni mítosz voltukat. A nemi identitás számos aspektusát vizsgálva vitatja a ma elfogadott felfogást, miszerint a gender társadalmi konstrukció és spektrum, és megkérdőjelezi azt az elképzelést, mely szerint nincs különbség a férfi és a női agy működése között. Debra Soh leleplezi a természet kontra nevelés vitával kapcsolatos népszerű tévhiteket, és feltárja, mit jelent a mai társadalomban nőnek vagy férfinak lenni. Könyve egyszerre tudományos és objektív, eredeti kutatásokra és gondosan készített interjúkra támaszkodva olyan témák széles körével foglalkozik, mint a nemsemleges gyermeknevelés, a nemi diszfóriás gyermekek nemváltása és a transzneműség idegtudományi kérdései.
Na stiahnutie
6,79 €
A nagy téveszme
John J. Mearsheimer (1947–) amerikai politikai gondolkodó. Fő területe a nemzetközi viszonyok. Korábbi nagy sikerű könyvei: The Tragedy of Great Power Politics (2001), The Israel Lobby and U.S. Foreign Policy (2007) és Why Leaders Lie (2011).
A könyv Fukuyama tételének – miszerint a liberális demokrácia feltartóztathatatlanul terjed a Földön, és ez egybeesik a Pax Americanával – az elutasítása. Azt mondja el, hogy miért téved veszélyesen az amerikai liberális geopolitika.A szerző úgy véli, a nemzetközi politikában a cselekvőket három világkép motiválja: a liberalizmus, a realizmus és a nacionalizmus.A könyv első felében Mearsheimer elmondja, hogy a liberális emberkép, mely szerint az ember racionális és jó szándékú, ellentétes a liberális demokrácia gyakorlatával, amely a liberális elveket a főhatalom révén érvényesíti. Ezzel szemben a nemzetközi politikában nincs főhatalom, és mivel az államokat a saját érdekeik – amelyek közül a legfontosabb a fennmaradás és a szuverenitás megőrzése – vezetik, a konfliktusok elkerülhetetlenek köztük. De nemcsak a nacionalizmus konfliktusforrás, hanem a világképét és vele a Pax Americanát terjeszteni igyekvő liberalizmus is: bár békét ígér,az oda vezető utat végtelen háborúk kísérik, ami miatt a liberális geopolitika célellentéte. Ráadásul a harcias liberális demokrácia egyre kevésbé lesz liberális és demokrácia a folytonos háborúk miatt, ezért a hazai liberalizmus fenntartásának legjobb módja a realizmus a nemzetközi kapcsolatok terén.
Na stiahnutie
8,55 €
Woke
Titania McGrath Twitter-fiók, interszekcionalista slamköltőnő és közösségimédia-aktivista, woke-harcos és SJW. A patriarchátus nyilvánvalóan hazug és elnyomó képviselői szerint Titania egy férfi, Andrew Doyle (1978–) fantáziájának szülötte.
A könyv címe – Woke. Útmutató a társadalmi igazságossághoz – a mai domináns nyugati ideológiára utal. A „woke” kifejezésnek nincs magyar fordítása. Egyszerre jelent éberséget, készenlétet, vigyázást és ébredést, feltámadást. Lényegében a platonista-vallásos eredetű meg-/felvilágosodásmetafora mai elnevezése.Ahogyan Platón megvilágosodott filozófusai megalkotnák és vezetnék az igazságos államot, a woke hívei is az igazságos társadalom megalkotását ígérik. Szerintük az igazságosság elsősorban nem vagyoni, hanem faji és életforma-egyenlőséget jelent. Azonban mindig kiderül, hogy mégsem: a fehérek és a heteroszexuálisak mindenképpen alávalók, a megalkotandó igazságos világban és addig is méltányos az elnyomásuk. Velük szemben méltó és igazságos mindenféle méltánytalanság és nem egyenlő bánásmód.A woke-ideológia hirdetői, így Titania is, az elit vagy a felső középosztály kiváltságos világából származnak, de mégis elutasítják a létező világot. És azért igénylik a világuralást, hogy azt átalakíthassák, egalitáriusabbá tegyék. A könyv megjelenését követően Titania McGrath közreadta a másik ma divatos, baloldali radikális ideológiát, az interszekcionalizmust bemutató művét is: My First Little Book of Intersectional Activism (2020) címmel.
Na stiahnutie
5,78 €
A kultúra megszállása
Mező Gábor (1980) történész kutató, újságíró. Fő kutatási területe a posztkommunista hatalomátmentés, a rendszerváltás, illetve Magyarország 1945 utáni története. Eddig megjelent művei: A média lenyúlásának titkos története (2021) és Ellopni a lelket, megtörni a testet (2021).
Ez a könyv egy hosszabb kutatás első terméke, amely részben a tömegkultúra kommunista megszállását célozza bemutatni, részben e rezsim végrehajtóinak tovább élését a tömegkultúra területén. A politikai és gazdasági rendszerváltást Magyarországon nem kísérte a kulturális.A kötet három területről mutat meg szereplőket; a könyvkiadás, a politikai humor és a popzene világából. E szereplők egy részét kevésbé ismeri a közönség, mert a háttérben maradtak, de voltak közöttük jól ismertek is, mint Hofi, Komlós, Bródy, Koncz Zsuzsa.A szerző a tőle megszokott olvasmányos stílusban, részletgazdagon mutat be arcokat, mesél el történeteket. Gyakran megrázó, máskor meghökkentő történeteket. Azt látjuk, hogy az "emberarcú kádárizmus" vagy a "legvidámabb barakk" képének kialakítói sok esetben kötődtek valamiképpen az erőszakszervezetekhez.Ezt a könyvet a közeljövőben újabb kötetek követik majd a Századvég gondozásában, amelyek a tömegkultúra egy-egy területét mutatják be részletesebben.
Na stiahnutie
9,56 €
Minden dolgok kezdete
A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI-XX. század)
Vypredané
27,33 €
28,77 €
Lacná kniha Minden dolgok kezdete (-70%)
A születés kultúrtörténete Magyarországon (XVI-XX. század)
Vypredané
8,63 €
28,77 €
dostupné aj ako:
Századvég Riport 2022
A Századvég Riport sorozat harmadik kötete ezúttal is a Magyarországot érintő legfontosabb politikai, társadalmi és gazdasági folyamatokat tárgyalja. Az európai társadalmak elmúlt éveire a válságok korszakaként fogunk emlékezni. Még alig ocsúdtunk fel a koronavírus-pandémia okozta sokkból, Magyarország szomszédságában egy háború robbant ki, amely súlyos gazdasági és energiaválságot okozott Európában. Ezeknek a sokkoknak messzemenő következményei vannak, ám az ezekről tájékozódni vágyóknak a mai posztmodern (post-truth) médiában egyre nehezebb elfogulatlan és tényszerű információkhoz jutnia. A következmények megértése az empirikus tudományok feladata. A Századvég Riport 2022 című kötet szerzői éppen abban igyekeznek segíteni az olvasót, hogy tényeken, adatokon alapuló elemzéseikkel magyarázzanak meg olyan kulcskérdéseket, mint a Covid19 társadalmi és gazdasági hatásai, a reziliencia, a migráció, az identitás vagy az energiapiac és a hazai kkv-k jellemzői. A kötetben közölt tanulmányok azon döntés-előkészítők, döntéshozók és társadalomkutatók figyelmére tarthatnak számot, akik számára fontos a magyar valóság adatalapú, elfogulatlan megismerése.
Na stiahnutie
11,33 €
Egy új hidegháború küszöbén
Hortay Olivér Diplomáit és PhD fokozatát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte, ahol jelenleg adjunktusként oktat. A Századvégben 2019 óta az Energia- és Klímapolitika Üzletág vezetőjeként, valamint 2022-től a Gazdasági Folyamatok Kutatóintézetének igazgatójaként dolgozik. Közösségi média tevékenységét 2022 óta a Megafon tagjaként végzi.
Fűrész Gábor Szociológus, több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkezik a társadalomtudományi kutatások és a statisztika területén.2019 és 2021 között a Századvég Gazdaságkutató vezérigazgatója, 2021 nyara óta a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Egyre több jel arra utal, hogy az orosz–ukrán háború 2022-es kirobbanásával egy globális gyáva nyúl játék vette kezdetét, amelyben az USA a feltörekvő nagyhatalommal, Kínával méri össze erejét. A nyugati gondolkodást harminc éve uraló Nagy Eufória korszaka véget ért, és beköszöntött a Nagy Kiábrándulás káosza, a világ pedig egy új hidegháború kialakulásának kapujához sodródott. Az egyre intenzívebb gazdasági hadviseléssel újra vasfüggöny ereszkedik két pólus közé, a blokkok médiája egyre intenzívebben démonizálja a szembenálló nagyhatalmat és szövetségeseit, a fegyverkezés mértéke megközelítette azt a szintet, ami csak egy világháborúra való felkészüléssel indokolható, és egyre szaporodnak azok a közvetítő jellegű konfliktusok is, amelyekkel a főszereplők a közvetlen konfrontáció nélkül mérhetik össze erejüket. A kialakult helyzet több, korábban megingathatatlannak vélt mítoszt is megdöntött. Ez a könyv azt a három legfontosabbat mutatja be, amelyek az elmúlt évtizedekben a legnagyobb hatást gyakorolták a társadalmi folyamatokra, illetve amelyek a leginkább meginogtak az orosz–ukrán konfliktus és –tágabb értelemben – a kibontakozó új hidegháború során.
Ahogyan a globális gyáva nyúl játékban az autók egyre nagyobb sebességgel robognak egymás felé, a viadal külső szemlélői és a folyamatok elszenvedői számára észszerűnek tűnő magatartás egyre messzebbre sodródik a játékosok belső realitásától. Az „akkor még jó ötletnek tűnt” típusú döntések olyan negatív spirált eredményeznek, amelyben a következő logikusnak tűnő lépés – a spirál egészének abszurditása ellenére – újra és újra lefelé mutat. A hazárdjátékok csapdája, hogy a résztvevők egyre inkább a már feltett vagy elbukott, és nem a még meglévő erőforrásaik miatt aggódnak. Az, hogy valaki elrántja a kormányt, kisétál a kaszinóból vagy negatív pozíciót zár a tőzsdén, egyúttal azt is jelenti, hogy a vereség véglegessé válik, és a költségeit le kell írnia. Amikor egy szerencsejátékos annak reményében vesz fel kölcsönt, hogy abból tovább játszhat, így lehetőséget adva magának korábbi veszteségei ledolgozására, döntését többnyire azzal indokolja, hogy ha nem így járna el, akkor a veszteség biztossá válna. Márpedig ilyen esetekben hiába mondja egy külső szemlélő, hogy a játék egésze káros és a folytatás felelőtlen, mert az, aki növekvő sebességgel robog egy másik autóval szembe vagy fizetése egy részét elveszítette a rulettasztalnál, már a spirálban van.
Na stiahnutie
7,04 €
Több mint 150 tény az ukrán–magyar kapcsolatról
Máthé Áron (Budapest, 1977. szeptember 3. –) magyar történész, szociológus, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese.
Egy 2023 tavaszán végzett felmérés szerint az ukrán válaszadók 42 százaléka „ellenséges országnak” tekinti Magyarországot. Hasonló véleményt fejezett ki a kijevi kormány számos nyilatkozata is, s a nemzetközi média számos vezető terméke ezt a vélekedést látszik táplálni. Ehhez járulnak az ukrán törvények az oktatásról és az államnyelv használatáról, amelyek kimondva-kimondatlanul az orosz kisebbséget célozták meg. Vajon a Kárpátalján több mint egy évezrede élő magyarok ezeknek a törvényeknek csak járulékos veszteségei? Pedig Magyarország a hidegháború vége és a kommunizmus bukása óta eltelt három évtizedben komoly erőfeszítéseket tett keleti szomszédunk érdekében. Ez a könyv a történelmi háttér bemutatása mellett elsősorban tények gyűjteménye. Megmutatja, hogy a rosszhiszemű vélekedés ellenére Magyarország következetesen a jóakarat és a jószomszédság politikáját folytatta Ukrajnával szemben annak létrejötte óta.
Na stiahnutie
6,28 €
A külpolitika logikája
A racionalitás nem a végkifejletről szól. A racionális cselekvők gyakran nem érik el céljaikat, nem azért, mert rosszul gondolkodnak, hanem olyan tényezők miatt, amelyeket vagy nem láthatnak előre, vagy nem befolyásolhatnak.
A racionalitás erkölcsösséggel való azonosítása is erőteljes tendenciát mutat, mivel mindkét tulajdonságot a felvilágosult gondolkodás jellemzőjének tekintjük. Ám ez is tévedés. Racionális politikák meg tudnak sérteni széles körben elfogadott magatartási szabályokat, sőt gyilkosan igazságtalanok is lehetnek. Mi tehát a „racionalitás” a nemzetközi politikában? (…)
Számunkra a racionalitás a világ megértéséről szól – azaz arról, hogy rájöjjünk, hogyan működik és miért –, hogy el tudjuk dönteni, hogyan érjünk el bizonyos célokat. Egyéni és kollektív dimenzióval is rendelkezik. A racionális politikacsinálókat az elméletek vezérlik; ők a homo theoreticusok.
John J. Mearsheimer (1947) amerikai politológus. Fő területe a nemzetközi viszonyok. Első magyarra is lefordított könyve 2022-ben jelent meg A nagy téveszme – Liberális álmok és nemzetközi realitások címmel. Korábbi nagy sikerű könyvei: The Tragedy of Great Power Politics (2001), The Israel Lobby and U.S. Foreign Policy (2007), Why Leaders Lie (2011).
Sebastian Rosato (1972) politológus, a Notre Dame Egyetem professzora. Elsődleges kutatási területe a nemzetközi kapcsolatok. Korábban megjelent kötetei: Europe United: Power Politics and the Making of the European Community (2011), Intentions in Great Power Politics (2021).
Na stiahnutie
13,35 €
A tévé megszállása
Ez a könyv egy sorozat második része, a sikerlistás A kultúra megszállása folytatása. A szerző ebben a művében bemutatja, hogyan használta a Kádár-diktatúra propagandaeszközként a Magyar Televíziót, gondosan kiválogatva a munkatársakat, különös tekintettel a tévé jövendő „arcaira”. A „nagy pillanat” 1957. május elsején érkezett el, az ötvenhatos forradalom és szabadságharc leverése után Kádár János a tévé által élőben közvetített felvonulással üzent: a Magyar Népköztársaság leszámolt az „ellenforradalommal”. Ekkor még a megtorlás időszakát szenvedte meg az ország, később következett a konszolidáció, de a diktatúra ebben is kulcsszerepet szánt e vezető médiumnak. Ötvenhat után csak a legmegbízhatóbb, nagyon gyakran kommunista családból érkező vagy ideológiailag elkötelezett emberek kerülhettek a tévéhez, voltak, akiket a hírhedt ÁVH-tól helyeztek át, mások a Néphadseregtől jöttek, megint mások bizonyítottan a kádári titkosszolgálatnak dolgoztak
Olyan tévés legendák hátterét ismerhetjük meg, mint Ipper Pál, Vitray Tamás, Juszt László, Kepes András vagy éppen Frei Tamás.
Na stiahnutie
10,57 €