Századvég Kiadó

A kötet nehéz feladatra vállalkozik: egy olyan fogalomról és érzésről kíván szólni az olvasóhoz, amelyet mindannyian kisgyermek korunk óta ismerünk és lelkünkben hordunk. A válogatás felöleli a magyar kultúrkör és a tágan értelmezett história leginkább identitásformáló eseményeit. Kik jutnak elsőként eszünkbe a hazára gondolván? Hogyan alakultak ki és változtak-e az évszázadok során nemzeti jelképeink? Mely tájak és épületek jelenítik meg számunkra az anyaországot? Mely ünnepeket érezzük sajátunknak? Milyen tárgyakat, gondolatokat kapcsol hazánkhoz a külföld? Azaz: kik és mik csiszolták egykoron és formálják ma is a magyarság patriotizmusát, és keltik hírét a világban? Mindezen kérdésekre - a vitákat, ellentétes értelmezéseket is bemutató - árnyalt válaszok találhatók a kötet lapjain.

"Amikor ezt a könyvet az utókor tájékoztatására megírtam, akkor az átélő, a túlélő és a kutató forráskritikájával kíséreltem meg a valósághoz közeli képet felvázolni a XX., vérzivataros század közel nyolcvan és a XXI., még új század eddig vajmi kevés jót hozó éveinek élményeimen átszűrt történéséről. Előrebocsátom, hogy az egyszerűnek közel sem nevezhető átélt események ellenére az emlékezésből teljesen hiányzik a kesergés. Sokkal inkább lelkem a Jóisten iránti hálával teli, mert hiszem, hogy akit az Úr szeret, azt nehéz próbák elé állítja. Nyolcvan éven túl kezdtem az írást, 2006 elején. A késői kezdés oka külső kényszer és közel hetven év folyamatos tevékenykedése. Korábban nem volt rá módom és időm. A Gulág rabtelepeinek magyar foglyairól és a magam sorsáról szól az örök életre történő hazatérésem előtt írt ezen első és utolsó könyvem." (A szerző)

"A barátság pozitív tapasztalata, ugyanakkor a mindennapi és a tudományos életben is lépten-nyomon érezhető hiánya, valamint a szakmai ismeretek megalapozta meggyőződés késztetett bennünket -nem kizárólag a szűk tudományos szakmai közönségnek szóló- könyvünk megírására." (A szerzők)

Kétnyelvű könyvünkkel az a célunk, hogy mérleget vonjunk a rendszerváltás "értelméről". Az elmúlt húsz évet vesszük górcső alá, azt a majd negyedszázadot, amit mi az átmenet időszakának tekintünk. Úgy gondoljuk, az átmenet évei nem zárultak le a kilencvenes évek elején, hanem azok még ma is tartanak. Ha viszont az átmenet még ma is tart, akkor a húsz évvel ezelőtt felmerült problémák egy része is folyamatosan fennáll, azaz akkori és mai problémáink bizonyos értelemben kontinuitást mutatnak.

Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat és alkotmány olyan örök érvényű filozófiai igazságokon és éles politikai meglátások során alapul, amelyek kiállták az idő próbáját. Az Atlanti-óceán innenső oldalán, saját alkotmányos rendszerünk újragondolása idején történelmi lehetőségünk, de felelősségünk is, hogy a világ legrégebben hatályos alkotmányának sikeréből tanuljunk, hiszen ahogy azt már az amerikai forradalmár, Thomas Paine is felismerte 1776-ban, "Amerika ügye széles értelemben az egész emberiség ügye". Ebben a könyvben Matthew Spalding, a Heritage Foundation B. Kenneth Simon Center for American Studies igazgatója közérthető módon mutatja be az amerikai alkotmányozás történelmi útját, amely végül elvezetett a jogállami rendszer, a republikanizmus és a szabadság eszméjében rejlő alapvető filozófiai igazságok, mint alapelvek elismeréséig.

Szilvay Gergely nem kisebb feladatra vállalkozik könyvében, mint hogy fejezetenként cáfolja a melegházasság mellett általában felhozott érveket. Azt a közelmúltig józan ésszel magától értetődőnek számító álláspontot védelmezi, hogy a házasság a nemi komplementaritáson alapul. Szóba kerül a gender-elmélet, valamint a melegházassággal kapcsolatos politikai, filozófiai és teológiai kérdések is. Így vizsgálja a homoszexualitás veleszületettségét és megváltoztathatóságát; hogy demokratikus-e a melegházasság; hogy nem veszélyezteti-e a szabadságot; és hogy miért nem változtathatja meg a pápa a katolikus egyház tanítását. Eközben elfeledett gondolkodókat ismertet meg az olvasóval és rámutat arra is, hogy a felszabadítást ígérő posztmodern valójában egy mindent elbizonytalanító lidércnyomás, amelytől a hagyomány szabadíthat meg minket.

G. K. Chesterton (1874-1936) múlt század elején írott könyvében arra figyelmeztet, hogy a civilizációnk súlyos válságok és egy lélek nélküli világ kialakulása felé sodródik, mivel mind a kapitalizmus, mind a szocialista utópia zsákutca. Mi a helyzet ma? A globális gazdaságban totális a káosz, országok billegnek eladósodva az államcsőd szakadékának szélén, sokan mégis kitartóan hisznek a rendszerben, amely idevezetett. Chesterton könyve időszerű, talán még aktuálisabb, mint az első megjelenés idején, közel száz évvel ezelőtt. "Egyik erő az államszocializmus, a másik a nagytőke. Ők ketten egy szellem immár, s hamarosan egy testté is lesznek. (...) semmi kétség, milyen jellegű világ lesz az, amit ezek ketten létrehoznak. A szervezettség, a szindikáció, a szabványosítás világa lesz. Mindenki egy univerzálisan elfogadott séma szerinti kalaphoz, házhoz, szabadidőhöz és gyógyszerekhez juthat majd hozzá, egy széleskörű, jól kidolgozott rendszer fogja táplálni, öltöztetni, oktatni és vizsgálni..." (G.K. Chesterton - A józan ész nevében) "Ezek a (modern) bölcsek azt sem tudják a mindennapi emberre bízni, hogy a saját otthonát irányítsa, azt pedig különösen ellenzik, hogy az államot irányítsa. Valójában semmiféle politikai hatalmat nem akarnak adni neki. Hajlandók adni neki egy szavazatot, mert régen rájöttek, hogy ahhoz semmi hatalmat nem kell társítani. Házat, feleséget, gyermeket, kutyát, tehenet, vagy egy darab földet nem hajlandók adni neki, mert ezek a dolgok valódi hatalmat adnának a kezébe. Szeretnénk megértetni, hogy politikánk lényege: hatalmat adni az átlagembernek azáltal, hogy megadjuk neki e dolgokat.

David Goodhart 1956-ban született Londonban. Történelemből és politikatudományból szerzett diplomát. Több mint tíz évig írt a Financial Timesnak, egy időben németországi tudósító volt. A BBC Radio 4 számára a migrációval foglalkozó dokumentumműsorokat készített 2010-ben. Prospect néven saját politikai-gazdasági hírelemző portált hozott létre. 2017 óta a Policy Exchange kutatóintézet demográfiai, bevándorlási és integrációs egységének vezetője. A kötet a Brexit és Trump elnökké választása nyomán kialakult zavarodottság terméke. A szerző a megszokott mucsaizás helyett a progresszív politika támogatottsága hanyatlásának társadalmi okait elemzi, elsősorban az angol társadalomban. Úgy látja, hogy az elit baloldali vagy sem, elszakadt a polgárok jelentős részétől, sőt azzal szemben cselekszik. Ennek köszönhető a mai elitellenesség a gazdaságilag egyébként jól teljesítő társadalmakban, és ennek az litellenességnek az eredménye a Brexit és Trump elnöksége. A szerző szerint az elmúlt két évtizedben két eltérő világkép alakult ki - azoké, akik Akárhol jól érzik magukat, és azoké, akik Valahol érzik jól magukat -, amelyeket nem lehet osztály- vagy más alapon megérteni. Azonban a létező elit erre a különbségre érzéketlen volt, ezért vesztette el a támogatottságát. A szerző azt tanácsolja az elitnek, hogy fogadja el a többségnek az övétől eltérő kultúráját, igyekezzen azt képviselni és nem ellene politizálni. E többségi kultúra középpontja az otthon, a család, a gazdasági mellett a szociális és kulturális biztonság, egyszóval:a Haza.