Szent István Társulat strana 3 z 8

Az első századok keresztény írói, az egyházatyák műveikkel megvetették a keresztény lelkiség, a bölcselet és a teológia különféle ágazatainak alapjait. Írásaik szerves részét képezik az Egyház napi imájának, a zsolozsmának, de a papok és szerzetesek mellett egyre több világi hívő is érdeklődik irántuk. Maga XVI. Benedek pápa is erre buzdított mindenkit, amikor nyilvános katekézisei során hónapokig az egyházatyák életéről és munkásságról tanított. E kötet az év minden napjára közöl egy-egy részletet az egyházatyák műveiből, oly módon, hogy közben az olvasó előtt mintegy panorámaként tárul ki az első évezred teljes keresztény irodalma.

A Zárt tárgyalás hatvan éve jelent meg utoljára, 1943-ban. A háború után megmaradt példányait bezúzták, a szerzőt legtermékenyebb korszakában elhallgattatták, belső emigrációba kényszerítették. A "pamfletben" olyan elítélő vélemény fogalmazódik meg a 20. század uralkodó eszméiről, amelyet csak a tárgyalás vádlottjának öntudatos világnézete választ el a swifti emberkritikától vagy a kafkai abszurd világképtől. A közíró Kodolányi sohasem hitte magát tévedhetetlennek, de zaklatott helyzetekben is elmondta véleményét olvasóinak a baranyai egykéről, a magyarság hivatásáról, az emberi autonómia túlerőltetésének istenkísértő, luciferi veszélyeiről.

Charles Dickens (1812-1870) a viktoriánus angol irodalom legnagyobb klasszikusa. Máig tartó népszerűségének titka, hogy elsőként fordult a 19. századi városi szegénység felé, s regényeiben nagy beleérző képességgel állt az elnyomottak mellé. A „Tücsök szól a tűzhelyen” szintén közöttük játszódik, de nem társadalomkritika. Inkább azt mutatja be, hogy az igazi boldogsághoz nem szükséges palotában lakni, egy társasági együttlét gazdagon terített asztal nélkül is jókedvre hangolhat, s ugyanígy örömforrás lehet a hideg téli estén halkan duruzsoló kályha, amikor az apa hazatér családja körébe. A mű, ahogyan az alcíme is sugallja, valóban Az otthon tündérmeséje-ez a mese azonban valósággá válik, mert szeretet, hűség, megértés és segítőkészség uralkodik a szereplők között, s ez minden családi konfliktust felold. Talán minden ajánló sornál ékesebben beszél a tény, hogy a könyv 1845-ös első kiadása tíz nap alatt elfogyott a boltok polcairól. Bizonyára sokan vannak azok is, akiknek Vlagyimir Iljics Lenin-aki a regény színpadi változatának orosz nyelvű bemutatója közben kiment a nézőtérről-kritikája inkább dicséret, mint negatívum, ő ugyanis úgy vélte: Dickens művében sok az érzelem...

A kiadvány segít a katolikus vallásúak elsőáldozásra való felkészüléséhez. A(z) Elsôáldozók könyve - I. (Könyv) szerzője Rédly Elemér.

Közérthető összefoglalója a szlovák nép történetének és a szlovák-magyar közös történelem legfontosabb állomásainak; félreértéseket oszlat, a szlovák történelem és irodalom nagyjainak szemével mutatva be az eseményeket.

Móra versei elsősorban egyszerűségükkel ragadják meg az embert. Bár a tárgyuk igen szűk körben mozog: a család, a természet, az elesettek és a szegények világa, mégis, - éppen a személyesség okán - hangulatuk rendkívül megragadja az olvasót, mint valami tömör, de gazdag jelentéstartalmat rejtő titkosírás. Versei közvetlenül és indirekt módon is Istenhez és Istenről szólnak. Közvetlenül, ha megszólítja a Teremtőt; de gyakran választott témája, a természet, mivel isteni eredetű, kimondatlanul is Istenről beszél számára. Mindezek figyelembevételével Móra Ferenc istenes versei, szervesen illenek a Szent István Társulat könyvsorozatába, mely a magyar klasszikus költészet istenes vonulatát mutatja be a nagyközönségnek.

Caligula, az őrült császár féktelen kicsapongásaival és szeszélyeivel arra készteti Róma előkelőit, hogy összeesküvést szőjenek ellene. De ki legyen az utódja? Az ifjú patríciusok nem tudnak megegyezni. Taurus Antinor, aki véletlenül kerül közéjük, s titokban a Názáreti Jézus követője, az események sodrában egyszer csak szembesül a dilemmával: vajon hogyan tartható egyensúlyban a becsület, a vallási meggyőződés és a karrierépítés vágya; vagyis hogyan adhatja meg a császárnak azt, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené. Vívódásait csak tetézi, hogy közben szerelemre gyullad Caligula kedvenc unokahúga iránt... Bár a téma alkalmas lenne rá, Orczy Emma nem bonyolódik mélylélektani elemzésekbe. Egyet akar csak: történelmi környezetbe ágyazott, fordulatokban gazdag, hagyományos értelemben vett szép szerelmi történetet adni az olvasók kezébe. Hisszük, hogy ez sikerült neki, s talán nem véletlen, hogy épp a Vénuszon, a szerelem istennőjéről elnevezett bolygón egy kráter is őrzi nevét az utókor számára.

A törökök százötven éves uralma szomorú emlékeket hagyott ránk, mégis, számtalan irodalmi alkotás szól arról, hogy hős eleink hogyan küzdöttek ellenük mindvégig -váltakozó sikerrel- a haza és a kereszténység védelmében. Herczeg Ferenc regénye a 16. század végén játszódik, amikor Magyarország kétharmada az oszmán birodalom egyik tartománya csupán, ám látszanak már a hanyatlás jelei: a törökvezető réteg nagyon távol él a szultáni udvartól, ezért nehéz őket irányítani, egyre inkább asszimilálódnak a helyiekhez, s közben a magyarok szüntelen harcolnak szabadságukért. A regény főhőse a balatoni végvárak egyik vitéze, aki a koppányi bég fogságába esik ám "becsületszóra" szabadon engedik, hogy váltságdíjat gyűjtsön végleges szabadulásáért. Árulás, bajvívás, sikerek és kudarcok kísérik útját, miközben rálel az igaz szerelemre is. Küzdelmében segítségére vannak a kor nagy magyar hősei: Zrínyi György, Balassi Bálint, vagy a hírneves "fekete bég": Nádasdy Ferenc. A Prima Könyvek sorozat azt hivatott bemutatni a fiataloknak, hogy hazánk földjén minden korban születtek hős fiak, akik példaképül szolgálhatnak az utódoknak. A jövő nagyjai talán már köztünk járnak, de addig is, míg színre lépnek, ne hagyjuk eltörlődni sírban nyugvó hőseink emlékét!

Álmodtál már valaha föld alá rejtett kincsekről, felfedezésre váró titkos barlangokról, s nem mindennapi kalandokról, melyek kiemelnek a hétköznapok szürkeségéből? Ha igen -de ha nem, akkor is- szegődj a könyv gyerekszereplőinek nyomába! Éld át velük a középkori romkápolnában éjszakánként folyó kincskeresést, légy tanúja a hajdan elveszett Szent Kereszt-ereklye megtalálásának, izgulj velük, amikor az ereklyének nyoma vész, s örülj, amikor... ez azonban már maradjon a könyv titka!

Az emberiséget mindig is izgatta a végső idők kérdése. A Bibliában a Jelenések könyve apokaliptikus leírásai nyomán sokan próbálták meghatározni az utolsó ítélet napját, melyet megelőz az Antikrisztus fellépése, aki beteljesíti a próféciákat. Vajon ki lesz az Antikrisztus? Egy velejéig gonosz, kegyetlen ember, aki háborúkat, viszályt és pusztulást hoz a földre? Vagy ellenkezőleg: egy humanista, a világbéke megteremtésén fáradozó, megértést hirdető személy, akiről csak a legvégén derül ki, hogy ki is valójában? A regény főhőse, Elijah atya, korunk eseményeit, szellemi áramlatait és az idők jeleit vizsgálva felismeri, hogy közel van már az apokalipszis ideje, s hogy az Antkrisztus is megkezdte tevékenységét. A Vatikántól kapott titkos megbízatás alapján ezért nekilát, hogy felderítse, ki áll a világot átszövő, pusztulást hozó események mögött...

"Folyamatos szövegként, kézírásban, a Mohács utáni pusztulásból csupán néhány bizonyíthatóan XIII-XIV. században magyarul fogalmazott költemény vagy hitszónoklat-részlet maradt ránk. A Biblia első, általunk ma ismert magyar nyelvű szövegét 1466-ban Moldvában másolták. Tudjuk viszont, hogy a nép ősidők óta énekelt anyanyelvén fogalmazott dalokat, hősi regéket. Ezeket a közemlékezet megőrizte. Sylvester János, az Újtestamentum fordítója döbbent rá anyanyelvünk költői jelentőségére: "Kísőn vivők eszünkbe az mi nyelvünknek mindenben való nagy nemes voltát." Bizony későn, mert az István király szervezte magyar állam szétesőben volt. A nemzet egységét már csak nyelvünk őrizhette meg. Őrzi is mindmáig. Jókai szavával "az édes anyanyelv múltunk, reményünk, jelenünk". Irodalmunk története egyszersmind hazánk történetei is. E könyv olvasója örömmel ismerheti fel "elménk éles voltát a lelésben", s hogy a szép magyar beszéd "nem egyéb, hanem magyar poézis". (Nemeskürty István)

A jelen munka Johann Gottlieb Fichte remekműve, a német gondolkodás egyik csúcsteljesítménye. Mint útmutató, valóban utat akar mutatni a boldog élethez, amely Fichte felfogásában azonos a bölcseletileg átgondolt vallási életvezetéssel. Mindezt az Útmutató - amely a János-evangélium Krisztusát követve egyszerre akar út és igazság lenni - oly esztétikai szépséggel és gondolati mélységgel adja elő, hogy keresve sem találhatnánk párját a világirodalomban. E munka az ént tudásként definiálja, és a tudásnak kettős státusza van: egyszerre istentudás, vagyis a véges én abszolútumra vonatkozó ismerete, ugyanakkor Isten-tudás, vagyis Isten gondolkodása a véges énben. Miközben Fichte sorait olvassuk, gyakran érezhetjük, hogy az emberiség egyik kivételes szellemóriása szólal meg a könyv soraiban és egyben mibennünk…

"Lev Tolsztoj vallásos ihletésű műveit a háború után született generációk igen kevéssé ismerhetik. Pedig az író egész életét áthatotta keresztény világnézet radikális értelmezése, mely során ugyan időnként túlzásokba esett, de őszinte istenkereséséhez nem fér kétség. Kötetünk címadó kisregénye az ókeresztény korba kalauzolja az olvasókat. Az író a letűnőfélben lévő, hedonista görög-római gondolkodást szembesíti benne a kereszténység új tanításával, s bár ránk bízza annak eldöntését, melyik az igaz eszme, ő maga határozottan állást foglal, amikor főhősét végül elvezeti a keresztény közösségbe. A kötet elbeszélései szintén az evangéliumok talaján sarjadtak. Legyen bár szó az orosz parasztról, aki minden pénzét félretéve Jeruzsálembe zarándokol, a kisvárosi csizmadiáról, aki Krisztust szeretné vendégül látni, vagy a pokolbéli ördögről, aki a népmesék hangulatát idéző módon akarja bűnre csábítani a romlatlan lelkű gazdaembert, Tolsztoj mindegyik történetben az örök és változatlan keresztény értékrend mellett foglal állást." (a Kiadó)

Egy szürke pénteki napon, 1963. november 22-én három kiváló ember halt meg egymástól távol, ám időben mindössze néhány óra különbséggel: C. S. Lewis író és filozófus, John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok első katolikus elnöke, és Aldous Huxley író, gondolkodó. E ... Folytatás ›› három ember korunk három vallási irányzatát képviselte: Lewis a hagyományos, konzervatív kereszténységet; Kennedy a modern, humanista kereszténységet; Huxley pedig a keleti panteizmust. Peter Kreeft, a hazánkban is népszerű apologéta író egy szellemi kalandra hívja az olvasót a három személy túlvilági, menny és pokol közötti térben folytatott vitája által. Vajon bizonyítható-e Jézus istensége, vagy ez csupán mítosz? Tagadhatjuk-e a Biblia csodáit és a természetfeletti létezését? Megbízhatóak-e az evangéliumok leírásai? A könyvet olvashatjuk egyfajta szellemi összecsapásként a keresztény egyistenhit, a keleti panteizmus és a modern nyugati humanizmus között, de olvashatjuk egyfajta vitairatként is a Krisztus istenségét valló keresztény tanítás védelmében, amely egyaránt cáfolja a modern, nyugati, szekuláris, illetve az ősi, keleti, vallásos nézeteket. A(z) Menny és pokol között (Könyv) szerzője Peter Kreeft.

Minket, magyarokat pesszimista, bús népként tart számon a világ, s a közvény-kutatások eredményei is mintha ezt támasztanák alá. Perlaky Lajos, A Szív filozófiája, A boldog élet filozófiája és más nagysikerű művek szerzője ezúttal a "szív sebesültjeit", vagyis a boldogtalanokat szólítja meg. Hogyan küzdhetjük le a minket ért sorscsapásokat? Hogyan viseljük el a szenvedéseket? Hogyan gyógyíthatjuk meg mindennapi sebeinket, hogyan fordíthatjuk jóra a rosszat pozitív gondolkodással, vagyis: hogyan lehetünk igazán boldogok? Perlaky Lajos konkrét tanácsokkal szolgál a különféle élethelyzetekre, s a maga gondolatai mellett segítségül hívja a világ nagyjait és a hétköznapok névtelen bölcseit, hogy kiutat mutasson a reménytelenséggel küszködőknek. Az életöröm hitvallása ez a mű; az életörömé, mely képes feledtetni a szomorúságot, képes boldogsággá varázsolni a boldogtalanságot, s képes megváltoztatni minden rosszat - hosszú távon még a közvélemény-kutatások eredményeit is.