Szent István Társulat

"Béke veletek!" - ezzel a köszöntéssel fordult a világhoz XIV. Leó pápa, amikor megválasztását követően először szólt hozzánk a Szent Péter-bazilika erkélyéről. A kötetben olvasható beszédei ennek a békének a különböző arcait mutatják meg. A pápa a feltámadt Krisztus békéjéről beszél, amely nem pusztán politikai vagy diplomáciai rendezés, hanem az ember szívének békéje: kiengesztelődés Istennel, önmagunkkal és embertársainkkal. Aki elmélyed ezekben a szövegekben, világosan láthatja, hogy Leó pápa tanítása mélyen Krisztus-központú. Beszédeiben többször hangsúlyozza, hogy úgy szeressünk, ahogyan Krisztus szeretett. Mindig őbelőle indul ki, és őhozzá vezet vissza: ő a forrás, aki békét, világosságot és reményt ad.

Tudod, hogyan kell viselnie egy királynak a koronáját? Éliás királyfi elhatározta, hogy az ő fején másképpen fog állni, nem úgy, mint azt királyapja mostanság hordja: könnyedén a feje búbjára tolva. Ő a korona egész súlyát érezni akarja, még akkor is, ha szorítaná a homlokát. Valamikor Tóbiás fején is - bölcs királyként - így tündökölt, de mostanra a király megváltozott: a koronája mellett az országa súlyát sem érzi. Ez a változás kis híján tönkretette Dínom-Dánom országot az ármányos Derelye főszakács fondorlatai nyomán. Hogy végül mégsem így történt, az annak köszönhető... - de hogy minek is, azt csak akkor tudhatod meg, ha elolvasod A palacsintás király történetét. A szerző egyik legnépszerűbb meséje most új kiadásban, Szert-Szabó Dorottya illusztrációival gazdagítva jelent meg és mint mindig, most is szelíden, észrevétlenül mutat irányt, tanítja a jóra a gyerekeket miközben mesét olvasnak.

Antonio Bonfini, a Magyar Királyság területén tevékenykedő itáliai humanista történetíró fő műve, a Rerum Hungaricarum Decades (A magyar történelem tizedei) Mátyás király megrendelésére, a Thuróczy-krónika és más ókori források felhasználásával készült és már kortársai körében is nagy figyelmet keltett. A szerző 1497-ig dolgozott a magyar történelem "korszerű" feldolgozásán, a korabeli intézmények, városok, családok antik előzményeit keresve. Latin nyelven írt munkája a Hunyadiak politikai céljait és a középnemesi értelmiség szempontjait szolgálta. A szerző Mátyás uralkodásáról szóló főművét most Geréb László fordításában olvashatjuk.

Miért engedi Isten a rosszat? Hát ártatlanok szenvedését? Miért nem jelenik meg a Teremtő csettintésre, hogy meggyőzze a nemhívőket? Miért szerelnek villámhárítót a templomokra? Miért pörögnek a hívők mindig a bűn körül? Miért nem ugranak kútba, ha Isten úgyis elkapja őket? Miért nem teremt Isten felemelhetetlen követ, hogy megmutassa, ő fel tudja emelni? Sokféle kérdés elhangzik naponta az égnek címezve. Néhányra talán ez a könyv is választ ad. Ám még inkább kalandra hív, elvezet a belső szobába, a csendbe, saját mélységeink és magasságaink szédületébe, az ittésmostba, Isten valószínűtlenül bőséges szeretetének anyaméhébe.

Emberek sokasága fordul Isten felé naponta személyes és társadalmi, külső és belső békéért. Ennek a vágynak a megfogalmazásában van segítségünkre ez az imagyűjtemény. A több évezredes zsoltároktól kezdve a prófétákon és szenteken keresztül az utóbbi idők pápái és szentjei segítségével fogalmazhatjuk meg kéréseinket a békéért.

Húsvét a keresztény élet középponti eseménye. Jézus Krisztus értünk vállalt kereszthalála és feltámadása - a megváltás műve - nyitja meg számunkra azt a valóságot, amely az embert kiszabadítja a téridő szorításából. Húsvét nélkül reménytelenségbe, abszurditásba fulladna életünk. Elveszítené távlatát, amelyre pedig olyannyira vágyakozik minden ember. Az emberiség fejlődése abban keresendő, hogy előrehaladásban - megtorpanásoktól, visszaesésektől kísérve ugyan - egyre inkább alkalmassá váljék Isten fölismerésére. A teremtmény - az észés a hit elválaszthatatlan összefonódásával - ráismer Teremtőjére.Ez a mozzanat rendkívüli örömforrás. A húsvéti ünnepkör hozzásegíthet ennek az örömnek az átéléséhez. Az ember mindinkább felismeri önmagát, és önmagán keresztül Istent. Három, Debrecenben élő főpásztor - eleven ökumenikus szellemben - a földi értelemben drámai húsvéti eseményeken túlmutató, a Szeretetben megmutatkozó Reményről, az ember Húsvéthoz való viszonyáról beszél ebben a könyvben.

A kötet az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve az Eucharisztiáról szóló legfontosabb pápai megnyilatkozásokat adja a magyar egyház kezébe. A gyűjtemény IV. Orbán pápa Transiturus de mundo kezdetű, az Úrnapja ünnepét elrendelő bullájával kezdődik, amely az Oltáriszentség szentmisén kívüli tiszteletének első nagy pápai dokumentuma. A Trienti Zsinat (1545-1562) világos rendelkezései és Szent V. Piusz misekönyvének megjelenése ezután évszázadokig meghatározták a liturgikus ünneplés módját. A 20. század világméretű társadalmi változásai közepette XIII. Leó pápa ismét elérkezettnek látta az időt, hogy felhívja "a keresztény nép figyelmét a szentséges Eucharisztiára mint isteni ajándékra, amely a Megváltó Szíve mélyéből fakad, akinek legforróbb vágya, hogy egyesüljön az emberekkel e szentség által..." (Mirae caritatis). Utódai közül XII. Piusz a Mediator Dei apostoli körlevelében, Szent VI. Pál a Mysterium fidei, az új évezredben Szent II. János Pál az Ecclesia de Eucharistia enciklikájában és a Mane nobiscum Domine kezdetű apostoli levelében, végül XVI. Benedek pápa a Sacramentum caritatis kezdetű szinódus utáni buzdításában egyre jobban elmélyítették és megvilágították az Eucharisztia misztériumát Isten népe számára.

A fogfájós nyuszi; Játékország kis mackója; Toppantó királykisasszony... Fésűs Éva meséinek hősei a gyerekek szívéhez közel álló állatok. A 3-8 éves gyerekek számára készült mesekönyv történetei észrevétlenül nevelik az Olvasót. (Csomor Katalin rajzaival)

A karácsony mindaddig, míg a rádió és televízió hervasztani nem kezdte az emberek ajkán az eleven szót, a beszélgetés, az eszmélődés talán legbensőségesebb alkalma volt. A most megjelent kötet oldalain a magyar karácsonyi történetekből nyújtunk át néhányat, versekkel díszítve. A kötet többek között Dallos Sándor, Pázmány Péter, Arany János, Sík Sándor, Babits Mihály, Podmaniczky Frigyes, Ady Endre, Harsányi Lajos, Móra Ferenc, Prohászka Ottokár, Fekete István írásait, novelláit tartalmazza, amelyek által talán újjáélednek otthonainkban az alkonyi ebéd-vacsora utáni bensőséges beszélgetések, és ezek keretében a karácsonyi történetek.

A ?Katolikus Egyház Katekizmusának jelen fordítása és kiadása a Vatikáni Kiadónál 1997-ben megjelent latin nyelvű mintakiadás alapján készült. Célja, hogy szerves és rendezett módon tárja elénk a katolikus tanítás lényegi és alapvető tartalmát, a hit és az erkölcs igazságait, a II. Vatikáni Zsinat és az egyházi Szenthagyomány egészének fényében. Elsődleges forrásként a Szentírásra, az egyházatyákra, a liturgiára és az egyházi Tanítóhivatalra épít. A latin nyelvű mintakiadás célja az, hogy hivatkozási alapja legyen a különféle országokban készülő katekizmusoknak vagy ilyen jellegű összefoglaló munkáknak. A mű szerkezete, a katekizmusok nagy hagyományát követve, négy tartópillérre épül: szól a keresztségi hit megvallásáról (a hitvallás), a hit szentségeiről, a hitből fakadó életről (a parancsolatok), és végül a hívő imádságáról (a Miatyánk). Főként a katekézis felelőseihez szól. Első helyen a püspökökhöz: ők a hit tanítói és az Egyház pásztorai. Az ő feladatuk Isten népének tanítása, ehhez kínál segítséget ez a könyv. A püspökökön keresztül szól a nemzeti katekizmusok szerkesztőihez, a papokhoz és hitoktatókhoz is. De nagy haszonnal forgathatja minden keresztény ember, híven küldetéséhez, melyről II. János Pál pápa így vall bevezetőjében: „Őrizni a hitletéteményt, íme, ez az a küldetés, melyet az Úr Egyházára bízott és amit az betölt minden időben.”

"Lev Tolsztoj vallásos ihletésű műveit a háború után született generációk igen kevéssé ismerhetik. Pedig az író egész életét áthatotta keresztény világnézet radikális értelmezése, mely során ugyan időnként túlzásokba esett, de őszinte istenkereséséhez nem fér kétség. Kötetünk címadó kisregénye az ókeresztény korba kalauzolja az olvasókat. Az író a letűnőfélben lévő, hedonista görög-római gondolkodást szembesíti benne a kereszténység új tanításával, s bár ránk bízza annak eldöntését, melyik az igaz eszme, ő maga határozottan állást foglal, amikor főhősét végül elvezeti a keresztény közösségbe. A kötet elbeszélései szintén az evangéliumok talaján sarjadtak. Legyen bár szó az orosz parasztról, aki minden pénzét félretéve Jeruzsálembe zarándokol, a kisvárosi csizmadiáról, aki Krisztust szeretné vendégül látni, vagy a pokolbéli ördögről, aki a népmesék hangulatát idéző módon akarja bűnre csábítani a romlatlan lelkű gazdaembert, Tolsztoj mindegyik történetben az örök és változatlan keresztény értékrend mellett foglal állást." (a Kiadó)

Charles Dickens (1812-1870) a viktoriánus angol irodalom legnagyobb klasszikusa. Máig tartó népszerűségének titka, hogy elsőként fordult a 19. századi városi szegénység felé, s regényeiben nagy beleérző képességgel állt az elnyomottak mellé. A „Tücsök szól a tűzhelyen” szintén közöttük játszódik, de nem társadalomkritika. Inkább azt mutatja be, hogy az igazi boldogsághoz nem szükséges palotában lakni, egy társasági együttlét gazdagon terített asztal nélkül is jókedvre hangolhat, s ugyanígy örömforrás lehet a hideg téli estén halkan duruzsoló kályha, amikor az apa hazatér családja körébe. A mű, ahogyan az alcíme is sugallja, valóban Az otthon tündérmeséje-ez a mese azonban valósággá válik, mert szeretet, hűség, megértés és segítőkészség uralkodik a szereplők között, s ez minden családi konfliktust felold. Talán minden ajánló sornál ékesebben beszél a tény, hogy a könyv 1845-ös első kiadása tíz nap alatt elfogyott a boltok polcairól. Bizonyára sokan vannak azok is, akiknek Vlagyimir Iljics Lenin-aki a regény színpadi változatának orosz nyelvű bemutatója közben kiment a nézőtérről-kritikája inkább dicséret, mint negatívum, ő ugyanis úgy vélte: Dickens művében sok az érzelem...

A NEMZETSÉGEK (genus) kérdésével foglalkozó régibb történetíróink nagy reményeket fűztek a nemzetségek múltjának a hagyományos közfelfogással egyező irányban való felderítéséhez, de mint rendszerint történni szokott, ahogy íróink a felmerülő kérdéseknek kútfőkön alapuló részletes feldolgozásához fogtak, bebizonyosodott, hogy az épületnek a szilárdságot nem a képzelt, hanem más, biztosabb alapok adták meg. Legnagyobb tévedés volt annak a feltételezése, hogy a nemzetségek valamiféle zárt kasztot képeztek, melyek egyedül voltak jogosítva a de genere jelzést használni és hogy azok ősi nevekkel bírtak, melyekhez az Etelközből való kiindulás idejétől a nemzetségek neveinek letűnéséig következetesen ragaszkodtak. Téves volt továbbá annak a feltételezése, hogy a kútfőink által a honfoglaláskor említett 108 nemzetségnél a szent István utáni korban sem lehetett több.

Egyedülálló imagyűjtemény a család minden tagjának. Szentek és neves személyiségek imádságait olvashatjuk különböző élethelyzetekre és különféle alkalmakra: áldások és életfelajánlások, zsolozsmák, litániák, fohászok ünnepekre és hétköznapokra.

Verbényi István-Arató Miklós Orbán (szerk.) : Liturgikus lexikon E lexikonban megtalálható a Római Katolikus Egyház liturgikus életének teljes világa: a templom és berendezése, a liturgikus év eseményei, a szentmise és a szentségek ünneplései, s a különböző művészetek, melyek a liturgikus tevékenységhez kapcsolódnak.Mivel hazánkban görög szertartású római katolikusok is élnek, azok a tárgykörök is szócikket kaptak, melyekkel a római szertartású hívek találkozhatnak. Korunk követelménye az ökumenikus szemlélet, ezért ezt a témakört is érintettük, hogy segítsük az ökumené ügyét.A lelkipásztorkodó papság, a hitoktatók és a teológia iránt érdeklődő hívek igényeit figyelembe véve többször idézzük a II.Vatikáni Zsinat tanítását, közöljük a már megjelent liturgikus könyvek jegyzékét, s ismertetjük a liturgiához kapcsolódó fontosabb egyházi dokumentumokat.A kötetet színes és fekete-fehér fotók, ábrák és táblázatok teszik teljessé.