Szent István Társulat strana 4 z 8

A ?Katolikus Egyház Katekizmusának jelen fordítása és kiadása a Vatikáni Kiadónál 1997-ben megjelent latin nyelvű mintakiadás alapján készült. Célja, hogy szerves és rendezett módon tárja elénk a katolikus tanítás lényegi és alapvető tartalmát, a hit és az erkölcs igazságait, a II. Vatikáni Zsinat és az egyházi Szenthagyomány egészének fényében. Elsődleges forrásként a Szentírásra, az egyházatyákra, a liturgiára és az egyházi Tanítóhivatalra épít. A latin nyelvű mintakiadás célja az, hogy hivatkozási alapja legyen a különféle országokban készülő katekizmusoknak vagy ilyen jellegű összefoglaló munkáknak. A mű szerkezete, a katekizmusok nagy hagyományát követve, négy tartópillérre épül: szól a keresztségi hit megvallásáról (a hitvallás), a hit szentségeiről, a hitből fakadó életről (a parancsolatok), és végül a hívő imádságáról (a Miatyánk). Főként a katekézis felelőseihez szól. Első helyen a püspökökhöz: ők a hit tanítói és az Egyház pásztorai. Az ő feladatuk Isten népének tanítása, ehhez kínál segítséget ez a könyv. A püspökökön keresztül szól a nemzeti katekizmusok szerkesztőihez, a papokhoz és hitoktatókhoz is. De nagy haszonnal forgathatja minden keresztény ember, híven küldetéséhez, melyről II. János Pál pápa így vall bevezetőjében: „Őrizni a hitletéteményt, íme, ez az a küldetés, melyet az Úr Egyházára bízott és amit az betölt minden időben.”

Torquato Tasso (1544-1595) nemcsak az olasz, hanem a világkultúrának is kiemelkedő alakja, aki az irodalom szinte valamennyi akkor létező illusztris, tudós műfajának kiváló művelője volt, de tartós, máig élő hírnevét elsősorban eposzának, A megszabadított Jeruzsálemnek köszönheti, melyet 1575-ben fejezett be. A történet a keresztes háborúk korában játszódik, amikor az egész keresztény világ összefog, hogy a Szent Sírt visszaszerezzék a muzulmánoktól. Bár a háború már hat éve zajlik, a keresztes hadak még nem jutottak el Jeruzsálemhez. Isten akkor elküldi Gábriel arkangyalt a frank vezérhez, hogy vezetésével kezdjék meg a város ostromát. Ezzel az eseménnyel veszi kezdetét az eposz, melyben keresztények és pogányok állnak egymással szemben, tragikus és megható szerelmek szövődnek, s véletlenek és csodás események sora követi egymást. A megszabadított Jeruzsálem századok óta töretlen népszerűsége és hatása nem véletlen - ezért is adja a Szent István Társulat ismét az olvasó kezébe Tasso remekművét Hárs Ernő fordításában, mely a szerzőhöz méltó, magas költőiségű, s formájában és szellemiségében egyaránt hű az eredeti alkotáshoz. (Prof. Király Erzsébet tanulmányával és jegyzeteivel)

A Szent István Társulat Biblia-kiadási közül a legnagyobb méretű, és a legbőségesebb jegyzetanyaggal ellátott Szentírás. Nagy betűfokozattal nyomott, így az idősebbek és a gyengébben látók számára is jól olvasható. A lábjegyzetben szereplő magyarázatokon kívül minden könyv előtt bőséges bevezetőt olvashatunk. A mellékletben részletes név- és tárgymutató található, mely konkordanciaként is használható; valamint a liturgikus évhez kapcsolódó perikópák felsorolása. Külön említést érdemel a színes kép- és térképmelléklet, valamint a különféle táblázatok (súly- és hosszmértékek, pénzegységek stb.), melyek segítik a szent szövegek pontos értelmezését. Családi Bibliánk így egyfajta bibliai kézikönyvként is használható.

Hunyadi Mátyás uralkodásának esztendeit múltunk legfényesebb korszakai között tartja számon az emlékezet. Az "igazságos" jelzővel felruházott király Európa vezető hatalmai közé emelte hazánkat, feltartóztatta a nyugati világot fenyegető török hódítókat, s meghonosította környezetében a reneszánsz művészetet és művelődést. A történetírás azonban nemcsak pozitív tetteket örökített meg róla. Amikor 1485-ben esztergomi érsekké nevezi ki felesége unokaöccsét, az alig hétéves Estei Hippolytot, az ország vezetői és a pápa egyaránt élénken tiltakoznak. Felháborodásuk érthető, ám Mátyás hosszas huzavona után keresztülviszi akaratát. Mikszáth regénye azonban nem a nagypolitika szövevényébe vezeti be az olvasót, inkább a vitákról mit sem tudó fiú személye köré szövi megkapó, ugyanakkor fordulatokban gazdag történetét. Bár a kis prímás félve és megszeppenve érkezik Itáliából Esztergomba, az előtte álló próbák férfivá edzik, s a kemény, de vonzó magyar környezet igazi magyarrá változtatja.

Egyetlen más szentet sem övez akkor tisztelet és szeretet, mint Jézus Krisztus édesanyját, a Názáreti Szűz Máriát. Életéről az evangélisták igen szűkszavúan írnak, ám annál bővebben szólnak róla a későbbi korok apokrif iratai és legendás elbeszélései. Vajon ez utóbbiak mennyire tekinthetők hitelesnek? Milyen mértékben őrizte meg az első századok szájhagyománya az eseményeket? Milyen történeti vagy régészeti információkat tartalmaznak a ránk maradt írások, amelyek alátámaszthatják valóságtartalmukat? Lehetséges volt-e úgy viselkedni, ahogy az adott forrás elmondja; beleillik-e egy-egy esemény a korabeli Júdea világába? A hazánkban is népszerű Michael Hesemann az oknyomozó író szigorúságával, ugyanakkor a hívő ember buzgalmával kutatja fel a történelmi dokumentumokat és a régészeti leleteket, összevetve ezeket a Szűz Máriáról szóló ősi hagyománnyal. Mindezek figyelembevételével kialakít egy egységes képet, amelyből -mint egy különleges mozaik- kirajzolódik előttünk a megváltó édesanyjának hiteles alakja és életútja.

"Folyamatos szövegként, kézírásban, a Mohács utáni pusztulásból csupán néhány bizonyíthatóan XIII-XIV. században magyarul fogalmazott költemény vagy hitszónoklat-részlet maradt ránk. A Biblia első, általunk ma ismert magyar nyelvű szövegét 1466-ban Moldvában másolták. Tudjuk viszont, hogy a nép ősidők óta énekelt anyanyelvén fogalmazott dalokat, hősi regéket. Ezeket a közemlékezet megőrizte. Sylvester János, az Újtestamentum fordítója döbbent rá anyanyelvünk költői jelentőségére: "Kísőn vivők eszünkbe az mi nyelvünknek mindenben való nagy nemes voltát." Bizony későn, mert az István király szervezte magyar állam szétesőben volt. A nemzet egységét már csak nyelvünk őrizhette meg. Őrzi is mindmáig. Jókai szavával "az édes anyanyelv múltunk, reményünk, jelenünk". Irodalmunk története egyszersmind hazánk történetei is. E könyv olvasója örömmel ismerheti fel "elménk éles voltát a lelésben", s hogy a szép magyar beszéd "nem egyéb, hanem magyar poézis". (Nemeskürty István)

Gabányi János könyve tizenkét vár, köztük Déva, Diósgyőr, Temesvár, Munkács, Győr történetének legizgalmasabb pillanataival ismerteti meg az időben s térben kalandozni vágyó olvasót. Szinte az egész magyar történelem megelevenedik, és sokszor olyan esetekről, szereplőkről kapunk izgalmas mesét, amelyekről és akikről hallgat a történetírás. Ez a kötet a Szent István Társulatnál 1925-ben megjelent mű reprint kiadása.

Az emberiséget mindig is izgatta a végső idők kérdése. A Bibliában a Jelenések könyve apokaliptikus leírásai nyomán sokan próbálták meghatározni az utolsó ítélet napját, melyet megelőz az Antikrisztus fellépése, aki beteljesíti a próféciákat. Vajon ki lesz az Antikrisztus? Egy velejéig gonosz, kegyetlen ember, aki háborúkat, viszályt és pusztulást hoz a földre? Vagy ellenkezőleg: egy humanista, a világbéke megteremtésén fáradozó, megértést hirdető személy, akiről csak a legvégén derül ki, hogy ki is valójában? A regény főhőse, Elijah atya, korunk eseményeit, szellemi áramlatait és az idők jeleit vizsgálva felismeri, hogy közel van már az apokalipszis ideje, s hogy az Antkrisztus is megkezdte tevékenységét. A Vatikántól kapott titkos megbízatás alapján ezért nekilát, hogy felderítse, ki áll a világot átszövő, pusztulást hozó események mögött...

A nácizmus megjelenése Európában minden nemzeti egyház életében váratlan fordulatot hozott. Ennek nyomán, ha nem is látványosan, a világi hatalom szövetségeseként számon tartott magyar egyháznak volt ereje és bátorsága szembefordulni a hitleri eszmék hazai kiszolgálóival. Hetényi Varga Károly (1932-2002), Magyar Örökségdíjas történész és kutató, az 1970-es évektől kezdődően több ezer dokumentumot gyűjtött össze hazai és külföldi levéltárakban, melyek ebből a korszakból származnak, s amelyek tanúskodnak a magyar egyházban zajló szellemi ellenállásról, mely a hierarchia legfelsőbb rétegeiben is határozottan jelentkezett. A kötet több mint másfél százat mutat be ezekből a dokumentumokból, melyek hűen illusztrálják a tárgyalt korszakot, és a magyar egyház tevékenységét.

Álmodtál már valaha föld alá rejtett kincsekről, felfedezésre váró titkos barlangokról, s nem mindennapi kalandokról, melyek kiemelnek a hétköznapok szürkeségéből? Ha igen -de ha nem, akkor is- szegődj a könyv gyerekszereplőinek nyomába! Éld át velük a középkori romkápolnában éjszakánként folyó kincskeresést, légy tanúja a hajdan elveszett Szent Kereszt-ereklye megtalálásának, izgulj velük, amikor az ereklyének nyoma vész, s örülj, amikor... ez azonban már maradjon a könyv titka!

Közérthető összefoglalója a szlovák nép történetének és a szlovák-magyar közös történelem legfontosabb állomásainak; félreértéseket oszlat, a szlovák történelem és irodalom nagyjainak szemével mutatva be az eseményeket.

Móra versei elsősorban egyszerűségükkel ragadják meg az embert. Bár a tárgyuk igen szűk körben mozog: a család, a természet, az elesettek és a szegények világa, mégis, - éppen a személyesség okán - hangulatuk rendkívül megragadja az olvasót, mint valami tömör, de gazdag jelentéstartalmat rejtő titkosírás. Versei közvetlenül és indirekt módon is Istenhez és Istenről szólnak. Közvetlenül, ha megszólítja a Teremtőt; de gyakran választott témája, a természet, mivel isteni eredetű, kimondatlanul is Istenről beszél számára. Mindezek figyelembevételével Móra Ferenc istenes versei, szervesen illenek a Szent István Társulat könyvsorozatába, mely a magyar klasszikus költészet istenes vonulatát mutatja be a nagyközönségnek.

A regény az ókori egyiptomi remeték világába kalauzolja az olvasót. Bár nem történelmi mű, hősei létező személyek: a nagyvárosi utcalány, és az őt megtérítő sivatagi szerzetes, Paphnutius, a középkori legendáriumok kedvelt alakjai. A történet az elbukás és a felemelkedés ... Folytatás ›› megrendítő drámája. Mind a megvetett Thaisz, aki az utca porában, a bűn örvényében is szépre, jóra, tisztaságra vágyik, s ezért végül megszentelődik, mind az őt megmentő remete, aki vívódásai közben a kárhozat szélére kerül, s aki egy magas oszlopon állva szó szerinti értelemben is ég és föld között őrlődik, az emberi lélek örök küzdelmét testesítik meg. France kelet és nyugat korabeli filozófiáit is ütközteti regényében: platonisták, szkeptikusok, gnosztikusok, kételkedők, misztikusok vitatkoznak egymással, miközben az olvasó ráébred, hogy a gondolkodás művészete önmagáért valóvá válik a vélemények harcában, ha szem elől tévesztjük a jó és a rossz viszonyának változhatatlan alapját. A(z) Thaisz Könyv szerzője Anatole France.

Magyarország legelterjedtebb ima- és énekeskönyve ez a II. Vatikáni Zsinat szellemében megújított kiadvány. A Harmat Artúr - Sík Sándor-féle Szent vagy, Uram! énektárnak a liturgikus reform alapján átdolgozott kiadása, kibővítve más régi és újabb magyar gregorián dallamokkal, valamint a szentmise olvasmányközi énekeivel.

Az életmű-sorozat e kötetében a szerző családi emlékeit felidéző két kisregény található. Témájuk hasonlatos: a középpontban az Ormánság földművelő népének sorskérdései kerülnek.

Két hosszabb elbeszélést és három kisregényt tartalmaz a jelen kötet. Valamennyi az 1920-as években keletkezett; az egykéző ormánsági nép megállíthatatlannak látszó pusztulása ihlette őket, egy hajdan virágzó, de a huszadik század első felében gazdasági és szellemi válságba került országrész és társadalmi réteg haláltáncának látomása. Naturalista társadalom- és emberkritika fonódik össze bennük messianisztikus megváltásvággyal, expresszionista költőiséggel. Ifjúkorának ezeket a lázadó és lázító munkáit Kodolányi a harmincas években országos hatású drámákban vitte színpadra.