Tericum Kiadó strana 6 z 11

A kutya az ember legjobb barátja, tartja a mondás. Ez így is van, de biztosan jól ismerjük a kutyánkat? Valóban tudjuk, mit és miért csinál? A szerző humorosan és érthetően ad választ ezekre a kérdésekre, miközben tudományos alapossággal ismerteti velünk a kutya kialakulásának történetét, érzékszerveinek és viselkedésének sajátosságait. Többek között bepillantást nyerhetünk abba, miként látja, hallja, szimatolja a világot, és hogyan viszonyul hozzánk, emberekhez. Megtudhatjuk, mi teszi őt kutyává, és melyek azok a számunkra esetleg kellemetlen viselkedések, melyektől nem foszthatjuk meg. A szerző végtelen szeretettel meséli el nekünk, hogyan ismerhetjük és érthetjük meg jobban a kutyánkat, és a könyvből az is kiderül, hogy ők már régóta sokkal jobban ismernek bennünket, mint gondolnánk. Sok mindent tudunk a kutyáról, de sok mindent nem. Íme néhány érdekesség: A kutya az egyetlen állat, aki keresi a szemkontaktust az emberrel, ugyanakkor alig látja azt, ami az orra előtt van. A kutya le tudja olvasni az arcunkról a gondolatainkat, ugyanakkor nem érzi ugyanazt, mint az ember. A kutyának kétféle szaglószerve van, és képes kiszagolni a félelmünket és a rákos betegségeket. A kutya a nyelvével tapint, és képes előrejelezni az epilepsziás rohamot. A tacskó a legagresszívabb kutyafajta, a beagle szaglása pedig milliószor érzékenyebb a mienknél. Alexandra Horowitz pszichológiát, etológiát és kreatív írást tanít a Columbia Egyetemen. Az interneten indított Dog Cognition Lab nevű kutatóműhelye a házi kedvencek viselkedésének megértését tűzte ki célul. A szerző New Yorkban él férjével, kisfiával és két szófogadatlan kutyájával.

A kutya az ember legjobb barátja, tartja a mondás. Ez így is van, de biztosan jól ismerjük a kutyánkat? Valóban tudjuk, mit és miért csinál? A szerző humorosan és érthetően ad választ ezekre a kérdésekre, miközben tudományos alapossággal ismerteti velünk a kutya kialakulásának történetét, érzékszerveinek és viselkedésének sajátosságait. Többek között bepillantást nyerhetünk abba, miként látja, hallja, szimatolja a világot, és hogyan viszonyul hozzánk, emberekhez. Megtudhatjuk, mi teszi őt kutyává, és melyek azok a számunkra esetleg kellemetlen viselkedések, melyektől nem foszthatjuk meg. A szerző végtelen szeretettel meséli el nekünk, hogyan ismerhetjük és érthetjük meg jobban a kutyánkat, és a könyvből az is kiderül, hogy ők már régóta sokkal jobban ismernek bennünket, mint gondolnánk. Sok mindent tudunk a kutyáról, de sok mindent nem. Íme néhány érdekesség: A kutya az egyetlen állat, aki keresi a szemkontaktust az emberrel, ugyanakkor alig látja azt, ami az orra előtt van. A kutya le tudja olvasni az arcunkról a gondolatainkat, ugyanakkor nem érzi ugyanazt, mint az ember. A kutyának kétféle szaglószerve van, és képes kiszagolni a félelmünket és a rákos betegségeket. A kutya a nyelvével tapint, és képes előrejelezni az epilepsziás rohamot. A tacskó a legagresszívabb kutyafajta, a beagle szaglása pedig milliószor érzékenyebb a mienknél. Alexandra Horowitz pszichológiát, etológiát és kreatív írást tanít a Columbia Egyetemen. Az interneten indított Dog Cognition Lab nevű kutatóműhelye a házi kedvencek viselkedésének megértését tűzte ki célul. A szerző New Yorkban él férjével, kisfiával és két szófogadatlan kutyájával.

Az ötéves Saháb nem beszél. Tudna beszélni, de inkább hallgat. Némasága miatt a körülötte levők fogyatékosnak tartják, a gyerekek pedig csúfolják, és visszaélnek jóhiszeműségével. A kisfiú bezárkózik külön kis világába két képzeletbeli barátjával, Ászival és Bábival, akik valójában Saháb lelkének két aspektusát szimbolizálják. Így hárman próbálnak eligazodni és igazságot teremteni a felnőttek olykor teljességgel érthetetlen világában. Sahábnak nincsenek nagy vágyai, csak annyit szeretne, hogy szeressék, és az apja is elfogadja olyannak, amilyen. Két hang váltja egymást a regényben: a történetet hol Saháb, hol édesanyja meséli, aki szenved az apa és fia közt dúló háborútól. Sahábnak hosszú utat kell megtennie, amíg eljut a megbocsátásig. Ha eljut egyáltalán. Az iszlám uralom alatt játszódó történet betekintést nyújt Irán kisvárosi életébe és a nők helyzetébe a családban.

1554 tele. A kémjátszma folytatódik. VI. Edward halála után Tudor Mária kerül a trónra, korábbi ellenségei pedig a Towerben bűnhődnek. A trónöröklés körüli viszályok azonnal újjáélednek, amikor Mária leendő férje, Fülöp spanyol király megérkezik az udvarba. Ezzel a hatalmi játszmák új szereplővel bővülnek. Erzsébet hercegnő kémmesterét különleges feladattal bízzák meg: derítse ki minél hamarabb, ki tervez összeesküvést a királynő ellen, különben Erzsébet feje a porba hull. A kémmester vállalkozik a lehetetlenre. Miközben megpróbálja felgöngyölíteni az egyre jobban összekuszálódó szálakat, élete számtalanszor veszélybe kerül. Választania kell a két Tudor, Mária és Erzsébet között. De vajon kiben bízhat, amikor senki sem az, aminek látszik? A Tudorok összeesküvése épp oly sodró lendületű és izgalmas regény, mint a sorozat első része, A Tudorok titka. Az író alapos történelmi tudással vezet át minket az angol birodalom felemelkedése előtti évek sötét belpolitikai zűrzavarán.

Ikertestvére halálát követően Abi elköltözik Londonból és új életet kezd Bath-ban. Itt ismerkedik meg a gyönyörű Beatrice-szel és annak ikertestvérével, Bennel. Különös barátság alakul ki hármuk közt, azonban az idillt furcsa események zavarják meg. Féltve őrzött levelek tűnnek el, fenyegető üzenetek érkeznek, és semmi sem az, aminek látszik. Abi egyre zavarba ejtőbbnek érzi az ikertestvérek közötti szoros kapcsolatot, és mivel szerelmes Benbe, kétségbeesetten próbál megfelelni új barátai szeszélyeinek. De vajon meddig érdemes ezért elmenni? Ki hazudik, és ki mond igazat? Meddig és milyen áron lehet a titkokat megőrizni? És ha kiderül az igazság, vajon ki éli túl? Most induló sorozatunk, a Lélekvesztő könyvek első kötetének szerzője, Claire Douglas lassan adagolja a feszültséget, és egy pillanatra sem engedi, hogy az olvasó hátradőljön. Amint azt gondoljuk, hogy mindent értünk, csavar egyet a történeten, és minden a feje tetejére áll.

Az ötvenes évek Amerikájában játszódó regényt a világhírű írónő álnéven jelentette meg, és nem véletlenül: a könyv nagy botrányt kavart. A húszas éveiben járó Therese egy manhattani áruházban dolgozik eladóként, és jobb életről, szerelemről ábrándozik. Egyik nap meglátja Carolt, a jómódú, nála idősebb szép asszonyt, aki kihűlt házasságában vergődik, amelyből csak a kislánya iránt érzett határtalan szeretete miatt nem tud kilépni. A két nő között azonnal szikra gyúl, és ártatlannak induló barátságuk az érzelmek hatására egészen más irányt vesz. A regény először 1952-ben jelent meg, és azóta világszerte meghaladta a milliós példányszámot. Az Oscar-díjas rendező Todd Haynes filmet is készített belőle olyan impozáns főszereplőkkel, mint a kétszeres Oscar-díjas Cate Blanchett, valamint Rooney Mara. A filmet máris öt Golden-Globe díjra és hat Oscar díjra jelölték.

Generációk online... Online boldogságparádé és mindennapos offline szorongások. Szelfik milliói, ahol a gyönyörű színterek puszta hátterekké laposodnak. Ez az új világunk, az Információs Kor. Megszoktuk és olykor talán még azt is hisszük, hogy értjük a működését. Zsebünkben az okostelefon, mindig elérhetőek vagyunk, de az X vagy Baby Boomer generáció tagjaiként csak használjuk őket, de nem általuk élünk. Az Y és Z generáció tagjairól pedig hajlamosak vagyunk azt gondolni, "nekik már sokkal könnyebb minden". De ez nincs így. Valójában sokkal nehezebb elindulniuk az életben és olyan párkapcsolatot kialakítaniuk, amelyben jól érzik magukat. Rengeteg ijesztő érzelem él bennük, és sokat rejtve tartanak. A bizonytalanság és az ebből eredő bizalmatlanság állandó lételemükké váltak. Az online tér és a közösségi média óriási változásokat idéztek elő az érzelmek sokszínűségében és megélésében, valamint a különféle kognitív folyamatokban. Elvesztett a felhőtlen gyerekkor és fiatalkor, és mindez nem pótolható a pillanatok online megosztásának múló örömével. Nem virágos rét, hanem kemény akadálypálya ez. Ha segíteni akarunk, akkor meg kell érteni mindazt, amivel a digitális generációk szembenéznek. Ami nem feltétlenül az, amit mi képzelünk.

Anne Tyler legújabb, immár huszadik regénye négy generációt felölelő családtörténet, egy átlagos amerikai családé, melyet éppen a hétköznapisága tesz különlegessé. Gyerekek születnek és felnőnek, átlagos és különc gyerekek, vérszerintiek és örökbefogadottak. Életek kezdődnek és teljesednek ki, vagy érnek hirtelen tragikus véget. Minden látszólag állandó, ugyanakkor folytonos változásban van. Még a ház is, amely akár egy élő szereplő, jelen van mind a négy generáció életében, együtt lélegzik a családtagokkal, hat a sorsukra. Akárcsak egy olyan egyszerű kis tárgy, mint egy spulni kék cérna... Anne Tyler, a kortárs amerikai irodalom élő klasszikusa ezúttal is remek tollforgatónak bizonyult. Egyszerre megható és mulatságos regényét átszövik az élet apró-cseprő történései, kisebb és nagyobb tragédiái. A történet egy századnyi amerikai valóságot ölel fel: a nagy amerikai álom valóra válását, döcögős megélését és darabokra hullását.

A gitárszólókon élvezkedő, nyálas metálból ő csinált megint felforgató, bomlasztó, szülőriasztó rockzenét, a "minél szarabbul szól, annál jobb" punkból vad, de melodikus MTV-slágereket. Azt hitte, kimegy a divatból a rasszizmus, a szexizmus, a bunkóság, de csak Jon Bon Jovi ment ki a divatból, ő is csak egy időre. Persze szétesett, mint mindenki, aki túl tehetséges, túl korszakos, túl érzékeny, túl tudatos, túl zavart, túl sokat lövi magát, túlságosan hisz abban, hogy a rendszer belülről szétrohasztható. Öngyilkos lett, az özvegy arra kérte a rajongókat, kórusban kiáltsák a búcsúztatóján: "Seggfej! Seggfej!". Kurt Cobain naplói zavarbaejtőek, megrázóak, megvilágító erejűek, helyenként mulatságosak, máshol szívszorítóak, az elképzelhető legközelebb engednek a múlt század popkultúrájának utolsó meghatározó alakjához. Túl a sztorikon, túl a szörnyülködésen.

Ha a történet nem lenne igaz; akár mese is lehetne. Mese a negyvenéves Samantháról, aki élete romjain ülve felidézi fiatalkora nagy találkozását Párizsban. Mivel nincs vesztenivalója, de van internetje, felkutatja azt a francia férfit, aki húsz évvel ezelőtt hét szenvedélyes szerelmes levet írt neki, és amelyekre Samantha sohasem válaszolt. És a románc újra indul. Samanthának számtalan akadályt kell legyőznie, számtalan anyagi és érzelmi problémával kell megbirkóznia, mire elkövetkezik élete nagy napja: a francia-amerikai esküvő.

A sebész szerző megindító könyve az méltóságteljes öregségről és halálról. Több mint egy éve az amerikai toplisták élén.

Regény egy nőről, aki már életében legendává vált. Regény egy életről, mely tele volt tragédiával, szenvedéllyel és szépséggel. Ez Gabrielle Coco Chanel élete, és ezúttal ő maga meséli el az olvasónak. Az angol történelmi regények népszerű szerzője új témához fordul, és egy olyan nő életét tárja elénk, aki forradalmasította a divatot: megszabadította a nőket a fűző szorításától és a többkilós kalapoktól. Coco Chanel szegény családból származott, és anyja halála után árvaházba került. Volt varrónő és kupléénekesnő egy éjszakai lokálban. Sorsa óriási fordulatot vett, amikor megismerkedett egy gazdag férfival. A magával ragadó stílusú könyvben Coco őszintén mesél félelmeiről, érzelmeiről, szerelmeiről. Egyetlen férfit szeretett egész életében, de soknak összetörte a szívét. Megszállottan szinte csak a munkának és a sikernek élt. A regényben megjelennek a kor kiemelkedő alakjai is: Pablo Picasso, Jean Cocteau, Igor Sztravinszkij, a balett-teremtő Gyagilev és az orosz Romanov főherceg.

1789, Versailles. A lázadó nép már közeledik a királyi palota kapuihoz. Mária Antónia békés és fényűző élete fenekestül felfordul. Akik nemrégen még a királyi család hű alattvalói voltak, most az életére törnek. A királyi családot Párizsba költöztet ik, és Mária Antónia a forradalom kellős közepén találja magát. Bár sok hűséges barátja van itt, de annál több ellenség és kém férkőzik a közelébe. A politikai és személyes fenyegetések ellenére Mária Antónia mindvégig odaadó feleség és anya marad, rendületlenül kiáll férje, XVI. Lajos mellett. És bár a királyné titkos tervet dolgoz ki a család megszöktetésére, nem sikerül kitörniük a forradalom karmaiból. Mária Antónia nem menekül szörnyű sorsa elől. A tragikus sorsú és fényűző életvitelérő l elhíresült királyné életét megörökítő trilógia utolsó kötete az előző részekhez hasonlóan valóságos történelmi tényeken alapul.

A 83 éves Etta elindul. 3200 kilométert tesz meg gyalog, hogy lássa az óceánt. Útja során a nyomába szegődik James, a prérifarkas, aki érti az emberi beszédet és énekelni is szeret. Férje, Otto közben türelmesen vár otthon. Russell szintén és vár em lékezik, de másra és másképp. Még mindig ugyanúgy szereti Ettát, mint amikor először meglátta, több mint ötven évvel ezelőtt. A regényben összemosódik a jelen és a múlt, a valóság és a képzelet, csakúgy, mint Alessandro Baricco írásaiban. Legalább annyira költészet, mint próza.

Az étkezés kultusza nemegyszer felülmúlja a nő és a szerelem jelentőségét, állítja Krúdy. De vajon tudnak-e az emberek úgy enni, ahogy a természet rendje megköveteli? A több, mint ötven elbeszélést és karcolatot tartalmazó kötet a gyomor örömeiről s zól. Krúdy hőseivel együtt hosszú estéket tölthetünk Pest-Buda kisvendéglőiben, belehallgathatunk az evés-ivás közben szövődő beszélgetésekbe, magunkba szívhatjuk a "boldog békeidők" atmoszféráját. Milyen a jó kocsmaillat? Miért a legtáplálóbb étel a varjúleves? Miből főzik a levesek hercegét, a ráklevest? Mi a gábli? Milyenek a szép magyar hasak? Hogyan készítik Újházi levesét és Esterházy rostélyosát? A gasztronómiai kalandozások közepette feltűnik Szindbád is, aki az elveszett múlt nyomát keresve utazik. A kötetben a "gyomorkalandok" mellett olvashatunk Petőfi Zoltán, Petőfi Sándor fiának utazásairól, továbbá arról, miért örvendett Ferenc József öreg korában is kitűnő egészségnek, és hogyan kapcsolódik a szarvasgombás bélszínszelet a nagy operaszerző, Rossini nevéhez. A válogatás nagy része elfeledett vagy kevésbé ismert Krúdy írásokat közöl.

Micimackó - ki gondolná! - igazi taoista bölcs. Nem kínai ugyan, nem is nagy tekintélyű Filozófus, csupán egy nyugodt, kiegyensúlyozott, megfontolt és szeretetre méltó Csekélyértelmű Medvebocs, aki sokkal többet tud a taóról, mint a borongós hangulatú Füles, vagy az örökösen kételkedő és félős Malacka, vagy a lóti-futi, folyton szervezkedő Nyuszi, vagy a nagyképű, fontoskodó Bagoly... Micimackó nem csinál semmi különöset, csupán Van. És ez a taoista bölcsesség egyik legfontosabb alapelve. A szerző Micimackó segítségével elmagyarázza a taoizmust, és a taoizmus segítségével elmagyarázza a Micimackó szereplőit.