Trend Kiadó strana 3 z 4

A rendszerváltás elbizonytalanító időszakában az önkormányzattól kijáró gondozó, Győző elrabolja a kilencvenéves Kamillát, mivel mindennél jobban vágyik egy biztonságot jelentő, „igazi” nagymamára. A sokat látott öregasszony gyorsan alkalmazkodik a helyzethez, hiszen nemcsak saját életének pusztító traumáit és a század nagy háborúit vészelte át, hanem a tragikus sorsú Brenner József (Csáth Géza) egykori tanítványaként már nagyon fiatalon szembesült az élet dermesztő oldalával. Kamilla tíz éjszakán keresztül kénytelen mesélni a mentális problémákkal küszködő Győzőnek, akit lassan maguk alá gyűrnek az egyre riasztóbbá váló történetek. Mártonffy András második regényében egy különös „párbaj” szemtanúi lehetünk gondozó és gondozottja között: csatározásuk során a 20. század tébolyult valósága összemosódik a mesék bizarr világával.

1946. december 10., StockholmOtto Hahn német kémikus a Nobel-díjat készül átvenni a maghasadás felfedezéséért. Gyomorfájás kínozza. Tudja, hogy még a ceremónia előtt fel fogja keresni szállodai lakosztályában Lise Meitner osztrák fizikus, akivel harminc éven át szoros munkakapcsolatban és barátságban álltak.Meitner származása miatt 1938-ban Svédországba menekült a náci Németországból, de egy ideig még napi szinten leveleztek. Bár az uránhasadásra vonatkozó felfedezésüket közösen tették, egyedül Otto Hahn részesül elismerésben. Képes-e a két tudós a díjátadóig megérteni a másik igazságát és szembenézni saját múltbeli döntéseivel?Cyril Gely francia forgatókönyv- és drámaíró regényének színdarabváltozatát A díj címmel Magyarországon is bemutatták.Cyril Gely francia szerző regényéből színdarab is készült, amelyet A Díj címmel Magyarországon is bemutattak.

Áldás vagy átok, ha valaki érti, mit mond a szél? Milyen sors vár arra, aki a Nap aranyára és a Hold ezüstjére vágyik? Boldog életet élhet, aki soha nem néz szembe a sötétséggel? Mészöly Ágnes felnőtteknek szóló "gonosz" meséit nemcsak sajátos hangulatuk teszi különlegessé, hanem az is, hogy a tizenhárom történet mindegyikét Viive Noor észt illusztrátor egyedi világú képei ihlették.

Egy különleges kapszulába zárt ápolónő. Egy kamu összeesküvés-elméleteket gyártó vlogger. Egy elveszetten kóválygó, nyugdíjas politikai káder. Észrevétlenül összefonódó sorsok. Réz András karcos hangú, humoros, szatirikus regénye a mind ködösebb múltról és a felénk settenkedő jövőről. Így volt, így lesz. Vagy nem. A szerző használati utasítása a regényhez: 1. Ez egy szatíra. A nagyon-nagyon közeli jövőben játszódik, szinte már itt is van. 2. A szatírán még nevetni is lehet/szabad. 3. A regény meg nem történt események alapján íródott. Csak nem teljesen mentes a hasonlóságoktól... 4. Ha valaki a szatíra mögött érzelmes gondolatokat vél felfedezni, nem a véletlen műve. 5. A regény szerint remélhetőleg nem kell csodának történnie ahhoz, hogy megérezzük/megértsük, milyen szerteágazó szálak fűznek bennünket egymáshoz. Ha valaki mélyen hisz a magányban, ezt a tartalmat felkavarónak találhatja.

Hihető-e, hogy maga az ördög állított be a rácpácegresi kovácshoz megpatkoltatni a lovát? Folyhat-e egy emberből annyi vér, hogy a puszta lakói bokáig tocsogjanak benne? Kiásható virággá változhatnak-e a holtak?

A kötetben egybegyűjtött adventi és karácsonyi történeteket Fekete István 1947 és 1969 között, az Új Ember című hetilap felkérésére írta. A sokszor személyes emlékeket felidéző elbeszélések szereplői egyszerű, a természet közelségében élő emberek, akiket az író a maguk esendőségében ábrázol. Hétköznapi "csodatörténetek" ezek a kegyelem ünnepi pillanatairól, amikor a lét egyetemes fájdalmai közepette váratlanul felragyog "a békesség földöntúli fénye".

1945-től a Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovákiában élő magyarokat különböző atrocitások érték, és sokukat deportálták. Ez várt a tizenkét éves Baska Józsefre, a szüleire és a három testvérére is. Ők azonban nem törődtek bele a sorsukba, és mindenüket hátrahagyva Magyarországra menekültek... Baska József festőművész már felnőttként elevenítette fel a sok évvel korábbi, sorsdöntő téli éjszaka előzményeit és drámai pillanatait. Lánya, Baska Barbara állította össze a kötetet.

Egy különleges kapszulába zárt ápolónő. Egy kamu összeesküvés-elméleteket gyártó vlogger. Egy elveszetten kóválygó, nyugdíjas politikai káder. Észrevétlenül összefonódó sorsok. Réz András karcos hangú, humoros, szatirikus regénye a mind ködösebb múltról és a felénk settenkedő jövőről. Így volt, így lesz.Vagy nem. A szerző használati utasítása a regényhez:1. Ez egy szatíra. A nagyon-nagyon közeli jövőben játszódik, szinte már itt is van.2. A szatírán még nevetni is lehet/szabad.3. A regény meg nem történt események alapján íródott. Csak nem teljesen mentes a hasonlóságoktól…4. Ha valaki a szatíra mögött érzelmes gondolatokat vél felfedezni, nem a véletlen műve.5. A regény szerint remélhetőleg nem kell csodának történnie ahhoz, hogy megérezzük/megértsük, milyen szerteágazó szálak fűznek bennünket egymáshoz. Ha valaki mélyen hisz a magányban, ezt a tartalmat felkavarónak találhatja.

„Kormos kedélye állandóan kavarta-hullámoztatta egész zűrös, fájdalmas, édes életét. Nem kellett erőlködnie, hogy egymástól térben-időben távoli képeket, képzeteket rendeljen egymás mellé. Hihetetlen könnyen társult benne minden az elemi költészet evidenciájával ható metaforákká, tündöklő ábrákká. Mondjuk csak nyugodtan: orpheusi költő volt, minden engedelmesen fordította feléje költészetté válni kész arcát: tájak, lények, tárgyak, szavak, rejtelmes holdudvarú földrajzi nevek, könnyen mozduló képzelete lakói” – írta Lator László Kormos Istvánról.A száz éve született József Attila-díjas költő előtt tisztelgünk válogatáskötetünkkel, hogy ezek a félig-meddig feledésbe merült tájak, lények, tárgyak, szavak, rejtelmes holdudvarú földrajzi nevek hazatérjenek bennünk, olvasókban.

Erich Kästner 1931-ben adta le kiadójának Ebek harmincadja című regényét. A mű főszereplője, a munkanélküli germanista Jakob Fabian bejárja a húszas évek végének túlfűtött, politikai és szexuális vonatkozásban egyaránt rendkívüli állapotot megélő Berlinjét.Kästner könyvében minden regisztert megszólaltat - ezért is találta úgy a kiadó, hogy a kézirat felér egy robbanószerkezettel, amelyet a szerkesztőség emberei finom érzékkel hatástalanítottak, majd Kästner eredeti szándékával ellentétben Fabian, egy moralista története (a magyar kiadásban: Fabian, egy moralista regénye) címmel jelentettek meg. Ám a szókimondó, keserű, szatirikus korrajz sokak szemében még ebben az ártalmatlanított formájában is dekadensnek és obszcénnak tűnt, és a nácik 1933-ban a berlini Opernplatzon máglyára vetették a könyvet.A mű helyreállított ősváltozata most először olvasható magyarul Győri László kiváló fordításában.

Az egykori Frank Birodalom területén játszódó regény főhőse, Almond, aki későbbi plátói szerelmétől a Tiszta nevet kapja, nem kívánt gyermekként érkezik a világra. A fiúra hányattatott sors vár – kész csoda már az is, hogy életben marad. Amikor öntudatra ébredését követően megpróbálja kideríteni, kik lehettek a szülei, végzetes titkok tudójává válik. Miféle kapcsolat lehet e sötét titkok és azok között az ördögi események, rituálisnak tűnő gyilkosságok között, amelyek Tiszta életét és szülőfaluja, Feu-Chapelle mindennapjait fenekestül felforgatják?Gáspár András Gáspár sodró lendületű, olvasmányos történelmi thrillere meglepő fordulatokat tartogat az olvasó számára.

A kötetben egybegyűjtött adventi és karácsonyi történeteket Fekete István 1947 és 1969 között, az Új Ember című hetilap felkérésére írta. A sokszor személyes emlékeket felidéző elbeszélések szereplői egyszerű, a természet közelségében élő emberek, akiket az író a maguk esendőségében ábrázol.Hétköznapi "csodatörténetek" ezek a kegyelem ünnepi pillanatairól, amikor a lét egyetemes fájdalmai közepette váratlanul felragyog "a békesség földöntúli fénye". 

Makos Gábor fiatal, jóravaló mérnök. Mi történik akkor, ha egyik pillanatról a másikra korlátlan hatalomhoz jut? Él vele, vagy visszaél vele? És milyen morális próbatételnek kell megfelelnie? Az 1971-ben napvilágot látott regény a hatalom természetét, személyiségtorzító hatását kutatja. S bár a fehér tigris alakján keresztül a fantasztikum, a mese és a csoda átsejlik a mindennapi valóságba, ez az abszurd elbeszélés elsősorban erkölcsi példázat. Lázár Ervin, aki a magyar gyerekirodalom egyik legjelentősebb alkotója, Makos Gábor és a tigris örökké aktuális történetével a felnőttirodalomban is rangot szerzett magának.

Fekete István írói pályája azokkal az elbeszélésekkel indult, melyek az 1930-as évek elejétől folyamatosan jelentek meg a Nimród vadászújság hasábjain.Kittenberger Kálmán biztatására a fiatal gazdatiszt sorra írta a novellákat, és hamarosan az újság legeredetibb szerzőjének számított: a hangulatfestés, a szemléletes leírások és az éles szemű megfigyelések mesterének, aki legalább olyan örömmel mesélt balul elsült vadászatokról, mint a kapitális vad elejtésének diadaláról. Jelen kötet szerkesztője, Sánta Gábor arra törekedett, hogy a csaknem másfél évtized elbeszélései közül kiválogassa azokat, amelyek kiemelkedőek az írói életművön belül, és egyúttal a magyar irodalom legjelesebb vadásztörténetei közé is tartoznak. (A könyv korábbi kiadása Vadászelbeszélések címen jelent meg.)

Lázár Ervin 1971-ben napvilágot látott egyetlen, felnőtteknek szóló regénye a hatalom természetét kutatja. Egészen pontosan a hatalom személyiségtorzító hatását. S bár a fehér tigris alakján keresztül a fantasztikum, a mese és a csoda átsejlik a mindennapi valóságba, ez az elbeszélés elsősorban erkölcsi (valamint történelmi-politikai) példázat. Mi történik akkor, ha az ember - miként a regénybeli fiatal mérnök, Makos Gábor - korlátlan hatalom birtokosává válik? Hogyan használja föl a saját és embertársai életének megváltoztatására ezt a lehetőséget? Él vele vagy visszaél vele? Hol a határ? Miféle morális próbatételeknek kell megfelelnie - egészen addig, míg maga az erkölcs mibenléte és a választás szabadsága is kérdésessé válik? Lázár Ervin prózakísérletének kérdései túlmutatnak keletkezésük történelmi-társadalmi keretein, 1956 levert forradalma és a mindennapos diktatúra megidézésén - dilemmáinak letaglózó örök aktualitása feledhetetlen olvasmánnyá teszi.

Az életrajzi kötet naplórészletek, levelek valamint Fekete István személyes emlékei segítségével idézi fel a páratlan Afrika-vadász, természettudós és író életét.Kittenberger Kálmán 1903 és 1929 között tizenhat kalandos esztendőt töltött Afrikában, többek között feltárta a Viktória-tó keleti partjának növény- és állatvilágát, járt a Kilimandzsáró vidékén, és számos vadászaton vett részt - egy oroszlánnal vívott küzdelemben veszítette el a középső ujját. Az életrajz olvasója nem csupán fontos néprajzi és természeti ismeretekkel gazdagodik, hanem megismeri Fekete István és Kittenberger Kálmán megható barátságának történetét is. A legendás kiadvány most két évtized után jelenik meg újra, a borító Hitka Viktória munkája.