Trend Kiadó strana 2 z 3

"De szép ez az élet!" E megállapításnak, amit - szíves beleegyezésével - ötéves unokámtól, Verustól vettem kölcsön, az ő hangszerelésében egyértelműen lelkes, ujjongó csengése volt. Ám, mint tudjuk, ugyanez a kijelentés más hanglejtéssel talán gyakrabban hangzik el, elsősorban a felnőttek, a nyugdíjaskorúak ajkáról, s így éppen ellenkező értelmet nyer.Úgy lefelé konyul.Hogy kinek van igaza? Szerintem mindkét nézet jogos, az élet ugyanis hol derűs, hol meg borús. S korunk előrehaladtával az utóbbi néha túlsúlyba jut.Egy biztos: egyetlen életünk van, ne hagyjuk hát, hogy eluralkodjék rajtunk a rosszkedv. Tessék elhinni, hogy mindennek van humoros oldala is. Csak meg kell találni.Erre tettem kísérletet a kötetbe gyűjtött, rövid írásaimmal. Önök majd eldöntik, milyen sikerrel.

"Megmenthet-e egyetlen ember egy egész várost? Lehet-e az égboltot csákánnyal ostromolni? Egy kis lalalával elűzhető-e a boldogtalanság? Lázár Ervinnek kiváló érzéke volt az abszurd és a groteszk ábrázolásmódhoz, amely elsősorban felnőtteknek szóló szövegeiben érhető tetten. Nyelvi leleményessége, sokszor megcsillanó játékos humora szórakoztatóvá és kivételesen egyedivé is teszi ezeket az írásokat. Az Egy kis lalalában ezen novellák legjavából állítottunk össze egy válogatást első megjelenésük sorrendjében. Az időnként fantasztikummal is keveredő történetekben olyan mély ""lázári"" (élet)igazságok rejlenek, hogy nem csak a nevetés csalhat könnyeket az olvasó szemébe."

"Három különálló, rég elfelejtett bűncselekmény... Harmincnégy évvel az első eset után a Cambridge-ben élő Jackson Brodie magánnyomozó mindhárom ügyben nyomozni kezd, és megdöbbentő kapcsolódási pontokat fedez fel. De minél mélyebbre ás, annál nyilvánvalóbbá válik számára, hogy az igazság kiderítése során a saját múltjával való szembenézést sem kerülheti el. A rendőrfelügyelőből lett fanyar humorú, önironikus magánnyomozó alakjának megteremtésével Kate Atkinson angol írónő a krimiirodalom emlékezetes figuráinak sorát gazdagítja. A Szent lányok a Jackson Brodie-ról szóló regények bevezető kötete."

Megmenthet-e egyetlen ember egy egész várost? Lehet-e az égboltot csákánnyal ostromolni? Egy kis lalalával elűzhető-e a boldogtalanság?Lázár Ervinnek kiváló érzéke volt az abszurd és a groteszk ábrázolásmódhoz, amely elsősorban felnőtteknek szóló, nemegyszer fantasztikummal is keveredő szövegeiben érhető tetten.Nyelvi leleményessége, sokszor megcsillanó játékos humora szórakoztatóvá és kivételesen egyedivé teszi ezeket az írásokat. Az Egy kis lalalában ezen novellák legjavából állítottunk össze egy válogatást első megjelenésük sorrendjében. A történetek mélyén megbújó "lázári" (élet)igazságok pedig nem csak a nevetés könnyeit csalhatják az olvasó szemébe

A Mauna Loa vulkán kitörésére készülnek Hawaiin, és az előzetes számítások szerint a láva egy katonai bázis felé veszi majd az irányt. A Hawaii Vulkánmegfigyelő Központ vezetőjét, John MacGregort a hivatalos bejelentés után azonnal egy kórházban fekvő tábornokhoz hívják, aki a hadsereg egy szörnyű hibájára próbálja figyelmeztetni a tudóst.MacGregoréknak versenyt kell futniuk az idővel, ha meg akarják akadályozni a még nagyobb katasztrófát…A 2008-ban elhunyt sztárszerző, Michael Crichton (Jurassic Park, Westworld) jegyzeteiből a Magyarországon is rendkívül népszerű amerikai író, James Patterson írt feszes felépítésű, mesterien megkomponált thrillert, amely egy katasztrófafilmhez hasonlóan kiváló érzékkel adagolja a feszültséget.

Egy dunántúli város boltjából, a Lakos-féle fűszerkereskedésből származnak azok a gyertyák, amelyek a kötet tíz történetében felgyulladnak. Egy-egy szereplő sorsfordító pillanatát világítják meg: születés, szerelem, háború és elmúlás elevenedik meg előttünk a múlt század első felének Magyarországából.A nyolcadik írás - a többi szövegtől eltérően - napló formában, megrázó részleteséggel ábrázolja Budapest 1944/45-ös ostromának mindennapjait.Fekete István a második világháborút követően jelentette meg Tíz szál gyertya című novellafüzérét. A művet néhány hónapon belül újra kellett nyomni, és azóta is számos kiadást élt meg. A mostani kiadvány az eredeti, 1947-es szöveg felújított változata.

Kertész Ákos (1932-2022) az 1971-es Makra című harmadik regényével vált igazán ismertté. A történet egy hétköznapi ember életének drámai küzdelmeibe nyújt betekintést: Makra Ferenc mindent megtesz azért, hogy beleolvadjon a környezetébe, holott külseje, tehetsége és viselkedése egyaránt kiemeli őt a társai közül. A Makra egy örök érvényű kérdésre keresi a választ, amely ötven év elteltével is újabb jelentésrétegekkel ruházódik fel: miért szeretnek az emberek elbújni a tömegben ahelyett, hogy kiemelkednének? Az őt ért támadásokat követően idős korában Kanadába emigrált szerző műve az elmúlt évtizedben nem jelent meg Magyarországon, így a Trend Kiadó ezt a hiányt pótolja az új kiadással.

Pékségek, rabszolgaszállások, színházak, villák, thermák és templomok - a pompeji ásatásokon egy egész világ tárul fel előttünk. De vajon mi köze van hozzánk ennek a világnak? Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója könyvével új megközelítésben mesél arról, hogy a rég betemetett ókori emlékek, mozdulatlan romok és néma freskók még ma is képesek megváltoztatni bennünket.

Zalka Csenge Virág régész és mesemondó első kifejezetten felnőtteknek szóló gyűjteményében a görög-római mitológia ismeretlen ösvényeire invitálja az olvasót. Ebben a kötetben olyan történetek szerepelnek, amelyek ritkán kapnak helyet népszerű, olvasmányos könyvekben - az évszázadok során elkallódott izgalmas mítosztöredékek vagy ismert mítoszok meglepő, háttérbe szorult változatai. Találkozhatunk például egy alternatív magyarázattal arra, hogyan vált Akhilleusz sarka sebezhetővé egy csontátültetésnek köszönhetően, vagy egy istennővel, aki sikeresen visszaverte Zeusz erőszakos udvarlását. Fény derül a trójai háború titkos eredetére, Párisz első feleségének és Szép Helénének vetélkedésére, és egy hősre, akit Odüsszeusz kiíratott az Íliászból. Az eredeti ókori forrásokból újramesélt történetek szórakoztatnak, elgondolkodtatnak, és színesítik a mitológiáról alkotott képünket.

1946. december 10., Stockholm. Otto Hahn német kémikus a Nobel-díjat készül átvenni a maghasadás felfedezéséért. A délelőtti órákban váratlan látogató keresi fel szállodai lakosztályában: Lise Meitner osztrák fizikus, akivel harminc éven át szoros munkakapcsolatban és barátságban álltak Berlinben.

"De szép ez az élet!" E megállapításnak, amit - szíves beleegyezésével - ötéves unokámtól, Verustól vettem kölcsön, az ő hangszerelésében egyértelműen lelkes, ujjongó csengése volt. Ám, mint tudjuk, ugyanez a kijelentés más hanglejtéssel talán gyakrabban hangzik el, elsősorban a felnőttek, a nyugdíjaskorúak ajkáról, s így éppen ellenkező értelmet nyer. Úgy lefelé konyul. Hogy kinek van igaza? Szerintem mindkét nézet jogos, az élet ugyanis hol derűs, hol meg borús. S korunk előrehaladtával az utóbbi néha túlsúlyba jut. Egy biztos: egyetlen életünk van, ne hagyjuk hát, hogy eluralkodjék rajtunk a rosszkedv. Tessék elhinni, hogy mindennek van humoros oldala is. Csak meg kell találni. Erre tettem kísérletet a kötetbe gyűjtött, rövid írásaimmal. Önök majd eldöntik, milyen sikerrel.

Mosolyogni tessék! Persze nem szüntelenül, nem reggeltől estig, de bujkáljon bennünk a mosoly - minden eshetőségre készen -, hogy bármikor felragyoghasson. Mert a mosoly, meggyőződésem szerint, mindig egy kis fényt hoz az életünkbe, meg a máséba is. Kicsike fényt, de sok kicsi, mint tudjuk, sokra megy. Ennek a kötetnek az írásai nem egytől egyig kacagtatóak. Aminthogy az élet sem az. De egy nagy felismerésre vezettek, amikor sorba rendeztem őket újabb és régebbi írásaimból. Amennyire igaz az a mondás, hogy derűre ború, legalább annyira igaz, hogy borúra meg derű. Csak arra kell vigyáznunk, hogy a végére is maradjon egy kis derű.

Fekete István írói pályája azokkal az elbeszélésekkel indult, melyek az 1930-as évek elejétől folyamatosan jelentek meg a Nimród vadászújság hasábjain. Kittenberger Kálmán biztatására a fiatal gazdatiszt sorra írta a novellákat, és hamarosan az újság legeredetibb szerzőjének számított: a hangulatfestés, a szemléletes leírások és az éles szemű megfigyelések mesterének, aki legalább olyan örömmel mesélt balul elsült vadászatokról, mint a kapitális vad elejtésének diadaláról. Jelen kötet szerkesztője, Sánta Gábor arra törekedett, hogy a csaknem másfél évtized elbeszélései közül kiválogassa azokat, amelyek kiemelkedőek az írói életművön belül, és egyúttal a magyar irodalom legjelesebb vadásztörténetei közé is tartoznak. (A könyv korábbi kiadása Vadászelbeszélések címen jelent meg.)

A rendszerváltás elbizonytalanító időszakában az önkormányzattól kijáró gondozó, Győző elrabolja a kilencvenéves Kamillát, mivel mindennél jobban vágyik egy biztonságot jelentő, „igazi” nagymamára. A sokat látott öregasszony gyorsan alkalmazkodik a helyzethez, hiszen nemcsak saját életének pusztító traumáit és a század nagy háborúit vészelte át, hanem a tragikus sorsú Brenner József (Csáth Géza) egykori tanítványaként már nagyon fiatalon szembesült az élet dermesztő oldalával. Kamilla tíz éjszakán keresztül kénytelen mesélni a mentális problémákkal küszködő Győzőnek, akit lassan maguk alá gyűrnek az egyre riasztóbbá váló történetek. Mártonffy András második regényében egy különös „párbaj” szemtanúi lehetünk gondozó és gondozottja között: csatározásuk során a 20. század tébolyult valósága összemosódik a mesék bizarr világával.

1946. december 10., StockholmOtto Hahn német kémikus a Nobel-díjat készül átvenni a maghasadás felfedezéséért. Gyomorfájás kínozza. Tudja, hogy még a ceremónia előtt fel fogja keresni szállodai lakosztályában Lise Meitner osztrák fizikus, akivel harminc éven át szoros munkakapcsolatban és barátságban álltak.Meitner származása miatt 1938-ban Svédországba menekült a náci Németországból, de egy ideig még napi szinten leveleztek. Bár az uránhasadásra vonatkozó felfedezésüket közösen tették, egyedül Otto Hahn részesül elismerésben. Képes-e a két tudós a díjátadóig megérteni a másik igazságát és szembenézni saját múltbeli döntéseivel?Cyril Gely francia forgatókönyv- és drámaíró regényének színdarabváltozatát A díj címmel Magyarországon is bemutatták.Cyril Gely francia szerző regényéből színdarab is készült, amelyet A Díj címmel Magyarországon is bemutattak.

Bűnöző vagy áldozat? Mesteri manipulátor vagy az igazság magányos harcosa? A tárgyalására váró Fília a kirendelt pszichológusnak meséli el összecsapását a város egyik legbefolyásosabb üzletemberével, Illésházy Antallal.A sokszor hihetetlennek tűnő történet során rádöbbenünk, hogy a valóság megítélése viszonylagos, és a felszín alatt egy másik, jóval ősibb küzdelem is zajlik: az ember örök harca az idővel…Kertész Erzsi második felnőtteknek szóló művében a pszichológiai, sci-fi és bűnügyi regény elemeit vegyítve, kiváló érzékkel tartja bizonytalanságban az olvasót.