Ulpiusház Könyvkiadó strana 25 z 29

Merham takaros tengerparti település az 1950-es évek Angliájában. Olyasforma város, ahol mindenki tudja, hol a helye (aki pedig nem, azt nyomban helyre teszik). A háborúban, a Londonra hulló német bombák elől sok más kisgyerekkel együtt evakuált, nehézsorsú Lottie Swift Merhambe a tiszteletreméltó Holden családhoz kerül, amely befogadja őt, s a háború után is náluk marad. Náluk nevelkedik, és imádja Merhamot. Nem úgy Holdenék lánya, Celia, akit bosszant a városlakók kisszerűsége, szűklátókörűsége. Amikor egy csapat bohém költözik be az art deco stílusban épült, lakatlan tengerparti házba, az Arcadiába, a lányokat – akik később szerelmi riválisok lesznek – legalább annyira vonzzák a kísértései, mint amennyire meghökkentik Merham polgárait. Olyan események láncolatát indítják el, amelyeknek múlhatatlan és tragikus következményei lesznek. Most, mintegy ötven esztendővel később, az Arcadia ismét életre kel, s lakói újból viharos érzelmeket korbácsolnak fel. Az események többeket is arra késztetnek, hogy elgondolkodjanak a saját életükön, és feltegyék a kérdést: valaha is magunk mögött hagyhatjuk-e a múltunkat.

Kegyetlen, felkavaró könyv - csak tizennyolc éven felülieknek! A neves francia újságíró és haditudósító, Jean Hatzfeld hátborzongató és megrendítő dokumentumregényében maguk a gyilkosok vallanak sorozatos rémtetteikről. A többnyire bozótvágó késekkel és furkósbotokkal felfegyverkezett hutu parasztok úgy mentek nap mint nap a mocsárban rejtőzködő tutszik felkutatására, akárha csak munkába indultak volna. A szisztematikus mészárlás végét sípszó jelezte, utána következett a fosztogatás, majd a "jól megérdemelt" pihenés és szórakozás a falu kocsmájában. Hatzfeld vagy egy tucat gyilkost szólaltat meg, egy baráti banda tagjait, akik a könyv születése idején már valamennyien börtönbüntetésüket töltötték.

Méhes György, a nagysikerű Kolozsvári milliomosok, Gina és Orsolya szerzője idén májusban ünnepli kilencvenedik születésnapját. Ez alkalomból jelentetjük meg önéletrajzi ihletésű művét, amely kivételesen pontos és hiteles képet fest a második világégés idejének erdélyi társadalmáról, a háború sújtotta magyarság életlehetőségeiről, és egy, a világra tág szemmel néző fiatalember sorsdöntő lépéseiről. Megismerhetjük az ifjú Méhes gondolatait házasságról, a korszak irodalmi életéről, vagy éppen a mindent átható politizálásról, és arról, hogy bizony szeretet, emberség, és nem utolsó sorban szerencse is kell a háború túléléséhez, ahol végképp elválik, ki miféle ember.

Corinne Hofmann tizennégy éve, másféléves lányával, Napiraijal a karján elmenekült Nairobiból. Az asszony, aki annak idején egy maszáj harcos szerelméért feladta fényes karrierjét, civilizált hazáját, biztos jövőjét, visszalátogat az egzotikus Kenyába, hogy szembesüljön múltjával, egykori önmagával és - nem utolsósorban - elhagyott szerelmével... Vajon befogadják-e újra az észak-kenyai kis falu lakói maguk közé? Az "Afrikai szeretők" című nagysikerű regény folytatása.

A Reváns a mai magyar párkapcsolati valóság látlelete egy érzékeny író/nő szemével. De ennél is több. Tisza Kata szókimondó stílusa, megdöbbentő őszintesége pőrére vetkőztet mindahányunkat, hogy kicsit szégyenkezve, néhol helyeslőn bólogatva, máskor felháborodva olvassunk férfiakról, nőkről, rólunk. Éjjeli sms-t küldő nős főnökök, tisztaságmániás expasik, bekattant pszichológusok, kiégett sztárok és kalandvágyó irodalmárok mind arra várnak, hogy revánsot vegyenek. Hát tessék...

A Gyöngyharmat Palkó, a Szikra Ferkó alkotója ezúttal a Trianon előtti és utáni erdélyi társadalmat örökíti meg regényében. A Nagy Mesélő magyarokról, románokról, zsidókról és németekről ír - nem a nemzeti, hanem az emberi vonásokat tartva szem előtt. Olyan békebeli történet ez - még ha háborús időkről szól is -, amelyben a mesék a valóságban folytatódnak. Keller Frigyes, a szép szál iparoslegény 1877-ben elindul bajor földről, hogy ellesse a külhon tímármestereinek fortélyait. Erdélyben aztán megállapodik, hat fia születik, akik a cserzőkád mellett tanulják ki apjuk mesterségét, hogy Európa-szerte elismert bőrgyáros famíliát alkossanak. A legenda szerint Kelleréknek még a bőrük alatt is pénz lapul, pedig a valóságban szerencséjük éppúgy forgandó, mint Erdély sorsa a századfordulón. Hol nőket szédítenek és kártyáznak a kaszinóban, hol ipari kémkedésre adják a fejüket, és körömszakadtig harcolnak a gyárért, a családért, akár egymással is...

Minden élet, akár a hópehely: távolról egyformának tűnik, de rejtélyes erők egyszerivé és megismételhetetlenné formálják” – vallja Orhan Pamuk. Megismerhetjük-e a mások szívében lakozó szeretetet és fájdalmat? Ez a kérdés foglalkoztatják Kát, a költőt, amikor tíz év frankfurti távollét után hazatér Isztambulba. Elfogadja egy liberális lap felkérését, hogy oknyomozó riportot írjon a távoli Kars városában zajló különös halálesetekről. Saját gyermekkori vágyainak a felidézése is vezérli: amint tudomást szerez róla, hogy elvált asszonyként ott él egykori osztálytársa, a gyönyörű Ipek, újra feltámadnak régen elfojtott érzései, s közben lassan feltárul előtte a város valódi arca. Vallási és politikai viták mérgezik az emberek életét, a fennálló államhatalom és a növekvő iszlám párt befolyása alatt vallási fanatikusok szállnak szembe a modernizáció híveivel. Letartóztatások, üldöztetések, gyilkosságok követik egymást, sokan a kurd nacionalistákat okolják, többen pedig politikai tőkét próbálnak kovácsolni a forrongásból… Pamuk ebben a művében elemi erővel ábrázolja a modern világ nyers brutalitását és elvakultságát, és minden szenzációéhes híradásnál felkavaróbban irányítja rá figyelmünket a kor és a térség aktuális problémáira. Az idén Nobel-díjjal jutalmazott Orhan Pamuk Törökország legnevesebb szerzője. A mindössze 54 éves író munkásságát García Márquez, Umberto Eco és Franz Kafka írásművészetéhez hasonlítják méltatói. A több mint negyven nyelven megjelenő és legnevesebb irodalmi díjakkal kitüntetett szerző politikai nézeteinek is gyakran ad hangot, míg műveiben „Európa és az iszlám Törökország egymásra talál”. A fehér vár, Az új élet és a Hó című regényeit már magyarul is olvashatjuk.

A nemzetközi krimipiacon is előkelő helyen jegyzett török írónő Miss Marple vérbő, kissé szeleburdi és igen bájos húgát alkotta meg Kati Hirschel, az Isztambulban élő német hölgy alakjában, aki metsző logikával nyomoz egy gyilkossági ügyben, s közben vörös hajzuhatagával, spagetti-pántos topjaival török rendőrtiszteket és maffiózókat bolondít magába. A gyilkosság tehát ezúttal nem egy skót várkastélyban, hanem a Boszporusz partján esett meg, ide várta Kati, a talpraesett könyvkereskedőnő régi barátnőjét, Petrát, a filmszínésznőt. Milyen hátborzongató történetet mesél a török-német film főszerepére kiszemelt Petra Katinak, milyen különös eszközzel tették el láb alól a rendezőt, merre tapogatózik Kati, a műkedvelő detektív, aki könyvesboltjában kizárólag krimit árul? A Boszporusz Hotel egy most induló sorozat első darabja: a nyomozás folytatódik, Kati újabb kalandjairól a további kötetekben olvashatunk majd!

Karafiáth Orsolya - ma ünnepelt költőnő, a 2002-es "Év nője" díj tulajdonosa - 1976-ban született Budapesten. Első verseskötete Lotte Lenya titkos éneke címmel 1999-ben jelent meg a Norannál. Legújabb könyvét - a Café X című verseskötetét - Filó Vera grafikái illusztrálják.

A pompás humorú, mélységesen emberi történet az amerikai Délen játszódik. Memphis Jeruzsálemnek is nevezett negyedében él egy világtól elzárkózó, mélyen vallásos és mereven hagyománytisztelő zsidó közösség, melyben emberemlékezet óta nem változik semmi. Isten és a vallás szeretetét szép lassan a szabályok és törvények lélektelen betartása váltotta fel, és a helyi nőegylet tagjai azon fáradoznak, hogy ez így is maradjon. Ám egy szép napon megérkezik Batséba, a frissen megözvegyült fiatalasszony kislányával, Ayalával, és minden a feje tetejére áll. Mert igaz ugyan, hogy Batséba betért, ezzel együtt lelkesebben és hangosabban énekel a sulban, ötletesebben, nagyobb örömmel üli meg az ünnepeket, többet tud felvett vallásáról, mint azok, akik világéletükben ebben éltek, és akik számára mindez - bár ezt maguknak sem merik bevallani - már fárasztó taposómalommá, unott megszokássá vált. És Batséba friss szelleme megosztja a nők közösségét. A titkon lázadók végre ki merik nyilvánítani véleményüket, a nőegylet vaskalapos vagy éppen opportunista hölgyei pedig kíméletlenül lesik, mikor követ el hibát Batséba. Kisebb, bár szokatlan kihágásait - például a mikve használatát, bár nincs férje - először még elnézik, ám amikor tanárként összebarátkozik a már amúgy is nehezen kezelhető középiskolás lányokkal és a közösség szemefényével, a rabbi huszonkét éves fiával, Yoseffel, Batséba számára többé nincs pardon. A fel-fellobbanó gyanakvás pletykahadjárattá dagad, csakhogy az idő kerekét már nem lehet visszafordítani, és a szelet vető közösség végül kénytelen vihart aratni. Tova Mirvis első regényében megértő szeretettel, felejthetetlen átéléssel ábrázolja a két tábort. Kitűnő jellemábrázolása elevenen vetíti elénk e közösség ellentmondásoktól korántsem mentes világát, és fájdalmas szépséggel világít rá a belülről fakadó változás elmaradásának tragikus következményeire. A(z) A betért Könyv szerzője Tova Mirvis.

Salsa és sör, rumbatök és autóroncs, fegyverek és dominó. A New York-i Spanyol Harlemben lüktet az élet, és minden, de minden Willie Bodegáról szól. Ő az Isten, a Király, a Keresztapa. A piti dealerek, a napfürdőző nyugdíjasok, a graffiti festők, a latin szépségek, az utcakölykök álma, bálványa, vezére. Mindenkinek segít, mindent lerendez. Cserébe csak lojalitást kér, és hallgatást. Csukott ajtókat, behúzott ablakokat, ha eljön az éjszaka. Megszállottan kergeti az álmait. Hiszi, szinte vallásosan hinni akarja, hogy egy napon a drogbevételekből fölemeli a latin negyed nyomorgó népét. Akik körülveszik, csupa különleges arc: Nazario, a minden hájjal megkent ügyvéd, Chino, a regény tehetséges ifjú narrátora, Sapo, a drogárus, Nene, a hatvanas évek dalainak szerelmese, és a sok-sok latin-amerikai menekült. A salsa hercege a New York-i Spanyol Harlem ellentmondásokkal teli világába repít, hogy néhány órára kiszakítson bennünket kelet-európai mindennapjainkból. Hogy beleélhessük magunkat egy örökös újrakezdésre született, érzéki negyed álmokat hajszoló huszonéveseinek világába.

Íme, a hírhedt New York-i Bonanno maffiacsalád tündöklésének és bukásának története. Az immár klasszikusként számontartott A keresztapa fia elsoként nyújtott élethu képet bennfentes nézopontból a maffiáról. A történet a századok folyamán számtalanszor gazdát cserélt, más-más idegenek törvényei alá kényszerített Szicíliában kezdodik, amelynek lakói az életben maradás érdekében alakították ki a maguk öntörvényu világát. Ennek szokásait, értékrendjét vitték magukkal az Újvilágba is. Ottani megtelepedésüket nyomon követve bepillanthatunk a huszadik század elejének olaszok lakta brooklyni negyedeibe, olvashatunk a szesztilalom gengsztercsatározásairól, amelyekbol a "legfiatalabb keresztapa",Joseph Bonanno került ki igazi gyoztesként. O és fia áll azoknak az eseményeknek a középpontjában, amelyeknek bemutatása érdekében Gay Talese sikerkönyv-szerzo példátlan eredményességgel férkozött be a keresztapák, döntések és alkuk legbelso szentélyébe, s korábban csak egészen kevesek számára ismert vil Gay Talese

Gondolt már valaha is arra, hogy jó lenne visszamenni az időben, egészen a gyerekkorba, arra a napra, amikor eldőlt, hogy örök második lesz? Érezte, hogy bár múlnak az évek, belül fiatal maradt, és az arc, melyet a tükörben lát, csak valami trükk, gonosz tréfa lehet? Szeretett volna gyerekkorában képekben járni, felnőttként sorsot cserélni egy idegennel? El tudja képzelni, hogy a csodák világa bennünk van, s nem messze távolban vagy régmúlt korokban kell keresni? Ha csak egyre is igennel válaszolt, A másik világ legendája Önhöz szól. Most itt a lehetőség. A másik világ legendája egy kisregényt és hét novellát tartalmaz. Mind a nyolc írás más és más világba vezet, mégis összetartoznak.

Az alternatív rockzene világsztárjának, a Birthday Party és a Bad Seeds énekesének keserű humorral megírt, az e világi pokolról szóló regénye megdöbbentő és elgondolkodtató olvasmány, melynek aktualitása csak még hangsúlyosabbá vált az első magyar nyelvű kiadás \(1992) óta.

A Franciaországba emigrált világhírű albán író - akárcsak az Ulpius-ház gondozásában megjelent előző két könyvében, a Kettétört április-ban és A háromlyukú híd-ban - most is a bennünket körülvevő realista, hétköznapi világot szövi át - a szó szoros értelmében - szürrealista álommá. Az Álmok Palotája a diktatúrák működési mechanizmusának könyörtelen leleplezése, nem véletlen hát, hogy megjelenésekor rögtön évekre betiltották. A történelmi parabolában ősi regék, mitikus idők emlékei keverednek kafkai víziókkal, s a végletekig fokozott parancsuralmi rendszer ördögi modellje tárul elénk, melyben a birodalmi gépezet észrevétlenül bedarál mindenkit, a jó szándékúakat, a naivakat, az ártatlanokat egyaránt. Mark-Alem, a regény főszereplője azt hiszi, hogy az Álmok Palotájában majd szép csendesen meghúzhatja magát. Csakhogy ez a diktatúrákban aligha lehetséges, s amikor szembekerül az álommal, amely egész családja sorsát megpecsételi, kiderül, hogy nincs menekvés, és ő maga is a gátlástalan manipulációk áldozatául esik. A számtalan irodalmi díjjal jutalmazott és többször is Nobel-díjra jelölt albán író könyveit már negyven országban adták ki. Kritikusai Kertész Imrével, Milan Kunderával, Umberto Ecóval, Günter Grass-szal, José Saramagóval együtt az európai irodalom vezető alakjai közé sorolják.

Gyerekek és felnőttek ezrei tűnnek el évente a világon. És tárgyak milliói vesznek el. És elvész rengeteg idő is. Hová lesznek? Az Elveszett Idő Szigetére kerülnek. Ez egy másik világ, más törvényekkel, szokásokkal, kellemességekkel, de bizony fenyegetésekkel is. Itt az idővel hanyagabbul bánnak, nem élnek olyan szoros időbeosztással, a feladatok sokaságának kényszerével, mint mi itt a Földön. Különleges világ ez, ahol e varázslatos meseregény ifjú hősei fantasztikus kalandok sorát élik át. Az olasz írónő fantáziavilágában is ugyanúgy él a kamaszszerelem, a féltékenység, a barátság, az önfeláldozás, mint a miénkben. A regényt elsősorban azoknak a fiatal olvasóknak ajánljuk, akik szeretnek izgalmas, képzelt világokban kalandozni, de szívesen térnek vissza a mi valóságos világunkba is.