Underground Kiadó strana 4 z 14

Megmelegszik annak a szíve, aki Halász Ottó novelláit olvassa. Különösen ajánlott a könyvet délután vagy este; vonaton, vagy otthon, fotelben vagy széken, ébredéskor vagy elalváskor, egyedül vagy társaságban olvasni: mosolyra válthatnak tőle a borongók és nevetősebbre formálódnak a bizakodók. Valahol a békebeli magyar határon játszódik, ahol a történetek idejében még Jugoszláviától óvták a hazát a nem mindig hős hadfiak. Alakjaik a falu orvosának röntgenje mögül, esetleg a helyi vendéglátóipari üzemegységből, netán a laktanyából öles léptekkel jönnek elő, akár, hogy kinevessék, akár, hogy szeressék egymást, s derűs estét kívánjanak az Olvasónak.

Egyformára állította a méreteket a nagyítógéppel, és elkezdte óvatosan tologatni az üveglapot, de a két kép csak nem akart hibátlanul fedésbe kerülni egymással. Előbb arra gondolt, mégiscsak el lettek kissé mozdítva azok a kulcsok a két felvétel készítése közben, aztán jobban megnézte és már csak állt döbbenten bámulva, mert felismerte a lényeget: a két felvétel nem ugyanazokról a kulcsokról készült!

„Istenem, én, úgy szeretlek, egyre csak áhítom jelenléted. Egyre csak vágylak szüntelen, s keresve kutatlak mindenben.”  Részlet az – Istenem, én úgy szeretlek –  című versemből.

Aubreytól festményt vásárol egy titokzatos fiatalember, aki később ostromolni kezdi a lányt, nem törődve azzal a ténnyel, hogy házas.Vajon milyen irányt vesz a kapcsolatuk?

Ezernek érzem a huszonöt évet, amit a kémhálózatuknál lehúztam. Születésemtől fogva kisajátítottak maguknak, sosem hagytak nekem igazi választást. Már doppingol a harag, a képzés módszeresen ölte ki belőlem a jót az elhitetett szent cél érdekében. A célért, ami miatt az emberek elől évszázadokon át rejtegettük az ősi társadalomtól koppintott technológiánkat, és amiért olyan dolgokat vittünk véghez, amire nincs bocsánat. Nincs mentség arra sem, amit a megmentőm hófehér szárnyaival tettünk, ő mégis kitart mellettem. Megszöktünk. Naivan azt gondoltam, hogy most kezembe veszem a sorsom, magam mögött hagyom a szégyenteljes múltam, és megcsonkított társammal végre örökre kiszabadulok a törvényeken felülinek vélt világszervezet húsdarálójának börtönéből. Tévedtem. A trópusi édenkert tengerpartja csupán egy állomása az élethosszig tartó őrületnek. Az őrületnek, ami most a sarkvidékibe forduló klímából, a dimenzióinkon túli szövetségesem elmémben felhangzó suttogásából, a felettünk világok közt dúló légicsatából, és az égboltot perzselve felénk zuhanó ismeretlen monstrum dübörgéséből áll össze. Az elmét bomlasztó téboly elemei ezek, amik most mind ugyanarra szólítanak, rohanj! Az Apocalyptum-sorozat második kötete egy fiatal, de sok borzalmat megélt lányról szól, aki a Föld biztonságának megőrzésére törekvő titkos együttműködés Intézőjeként korábban kegyetlen parancsokra gépies hidegvérrel hajtotta végre küldetéseit. Az egymást követő bevetések egyre különösebb eseményei során ráébred, hogy a Hivatal ügynökeként nem csak mágikus ereklyék felkutatásáról és biztonságba helyezéséről szól az élete, hanem talán ő maga is része a természetfelettinek.

- Halló! Vegyük úgy, hogy én egy névtelen telefonáló vagyok! A kapcsolat úgy szakadt meg, hogy a hívott fél bele se szólt. Döbbenten bámult a telefonra, aztán újra tárcsázott, ismét felvették. Közben már eszébe jutott a megyei ügyeletvezető keresztneve is, és ismét hadarni kezdett: - Könyörgöm, Jóska, le ne tedd még egyszer, mert halálosan komoly dologról van szó! Löszfalváról beszélek, a téeszirodával szemben lévő telefonfülkéből, de te most vedd úgy, hogy egy névtelen telefonáló tesz innen bejelentést, és a következőket mondja: lövést hallottam az imént, ezért belestem az ablakon a téeszelnök irodájába, ahol azt láttam, hogy fekete sísapkás alakok pisztollyal fenyegetve fogva tartják az elnököt meg a párttitkárt...

"Egy fiatal nő boldogságra találását meséli el a regény. Vajon valóban kitalált történet ez? A részletes párbeszédek, az apróságokra is figyelő jelenetek azt sugallják, hogy nem az. A mű terjedelme fárasztó lehetne, ha az olvasót nem lendítené mindig tovább ez a sejtés, ha nem keltené fel a kíváncsiságát: vajon hol jövök rá, hogy a történet valós? Az író speciális környezetbe viszi olvasóit: Magyarországon tanuló fiatal afgán férfiak és magyar lányok ismeretségét, barátságát, kapcsolatait mutatja be. Ha a célközönség az egzotikus párkapcsolatot kereső fiatalok tábora, akkor tankönyvnek is felfoghatjuk. A történetben végigkísérhetjük néhány lány (asszony) csalódását: hiába a szerelem, az odaadás, az alkalmazkodó készség – a két kultúra különbözősége, a szokásrendek eltérései szinte feloldhatatlan ellentéteket szülnek a párkapcsolatokban. A főhős, Auróra is beleszeret egy perzsa férfiba. Próbálja megérteni, elfogadni, magáévá tenni a neki igen furcsa szokásokat, viselkedést. A magának való lányt megtéveszti, hogy egyszerre sok barátja, barátnője lesz, bulikba járnak. Mire rájön, hogy ez a szerelem nem az a megbízható érzelem, amire vágyik, sőt, mire kiábrándul a férfiból, aki nem álmai hercege, már állapotos. A sors mégis meghozza neki az igazi társat, aki a gyermekkel együtt is elfogadja, akiben bízhat és akire támaszkodhat. Az arab elvárások még utánanyúlnak: félteni kell a szabadságát, megszületendő gyermekét, de már nincs egyedül, új családra talál. Ennyi a történet – tényleg ennyi? A mellékszereplők is gondosan kimunkált alakok. Nekik is önálló történetük van, és a szerző mesterien végigviszi, lezárja valamennyit." – Nemere István

Álldogált a kennel mellett, és nézte az udvar bokros-gazos hátsó része felé kitartóan ugató kutyát, és nem értette, mi baja lehet... mígnem két ugatás közben halk, elhaló emberi hangot vélt hallani a sötétségbe burkolózott kerítés felől: - Segítség! Becsörtetett a bokrok közé, és a zseblámpája fényénél ijesztő látvány tárult a szeme elé: Várnagy őrmestert pillantotta meg, aki mindkét lábánál a kerítés tetejét két sorban szegélyező szögesdrótra felakadva, fejjel lefelé lógott, arccal a fal felé...

A könyv két részből áll. Az elsőben a „Gyógyulás Istennel” fejezetben a testi és lelki gyógyulás különböző módjaival foglalkozunk. A „bűn megtestesülése a betegség”, már az Ószövetségben nyilvánvalóvá válik, így nem csoda hogy a felismeréssel foglalkozunk sokat. A testi bűnökön kívül, a szellemi bűnök feltárása is fontos feladata a könyvnek, különös tekintettel az újokkultizmus bűnére és következményeire. A második rész a „De milyen Istennel?” foglalkozik a világvallásokkal, az archaikus vallásokon keresztül az iszlámig. A kérdés úgy vetődik fel, hogy melyik az igaz vallás?

Egy kedves barátom, Czibóka Gabriella írta az ajánlást:A könyvet, amelyet az olvasó a kezében tart, nehéz besorolni egy műfajba... vagy épp egyféle témakörbe. Hiszen valójában ez a mű két könyv egybegyúrva. Első ránézésre egy klasszikus rejtély nyomába eredhetünk főhősünkkel, miközben lassan rájövünk, hogy nem a rejtély megoldása a cél, hanem a felfejtés módszere. Vagyis a gondolkodásmód, a projektmenedzsment, a post-itek, és mindaz, ami megismerteti a nyomozó Catchen és csapatán keresztül azt a komplexitást és sokrétűséget, amivel kicsit megszeretjük a város átlagos hétköznapjait felborzoló ügyet és megoldásának folyamatát.

Az asszony nem tévedett: az ügyvédnő valóban észrevette őket az utcán, ezért taposott nyomban a gázpedálra, hogy mielőtt ráismernek, elhúzzon mellettük. Így a bírósági tárgyalás után talán végre meglepheti a rendőrségen az immár közel fél éve olyannyira keresett Fischer főhadnagyot, és megszerezheti tőle azt a rohadt naplót, amiből kiderülhet: ki az a rejtélyes Kukori… sőt esetleg még az is, hol keresse Bársony Sanyikát, a segítőkész balekot…

A Nem létezem máshol című verseskötet a szerző két éves verstermését tartalmazza. A versek között találhatunk személyes verseket, különböző alkalmakhoz kötődő költeményeket (karácsony, ballagás, születés, elmúlás), köszöntőverseket (születésnap, névnap), és különböző klasszikus témák, élethelyzetek (magány, elidegenedés, kiszolgáltatottság, szerelem) és személyiségtípusok köré csoportosuló alkotásokat.

Mineráliák/ Lomb jazz Két versciklus olvasható e vékony e-kötet oldalain. Versek, fragmentumok a föld kincseiről, időről, emberi viszonyokról.

Hella 2019. július 12-én született a kétútközi Graefl majorban. Javarészt mudi, de van benne, a nikkel bolha mellett, némi foxi beütés is. Hella a nyugis majorsági életet cserélte fel a városi nyüzsgésre. Két gazdája ugyanis a második látásra beleszeretett, és befogadta az örökké izgő-mozgó mudi lányt. Hogyan szokta meg Hella az új otthonát? Miként válik egy tanyasi lánykából kisvárosi lady? Nevezhetünk-e egy kölyök kutyát rossznak, csak azért, mert elképesztően eleven (s valljuk meg: kicsit azért rossz)? Van-e határ, amikor a gazdiból gizda lesz, és legszívesebben visszaküldené Őkelmét a feladóhoz? És mit szól a kiképzéshez a család 11 és fél éves ír szettere, Mazsola, aki nyugodt, csendes nyugdíjas korban reménykedett? Hella történetét az egyik gazdi a Facebookon a Hella blogja sorozatban (facebook.com/hellablogja) örökíti meg, naponta frissülő új sztorikkal. Itt most a honfoglalás első nyolcvan napja kerül terítékre. Ha a történet elolvasása után valaki kétséget érez, hogy mudit akar-e tartani, olvassa el még egyszer a könyvet... (Akkor már biztos ő is mudirajongó lesz!)

Daniel Vanstone titkosírás-szakértő éppen előadást tart a Columbia Egyetemen, amikor váratlan feladat szólítja el őt. A Pentagon történetének eddigi legnagyobb válságával kénytelen szembenézni, és az egyetlen kiindulópont egy rejtjelezett üzenet, amely egy hírhedt társasághoz vezeti őt. A CIA igazgatója és egy nukleáris szakértő segítségével Vanstone őrült hajszába kezd Hollandiától Csehországon át az Egyesült Államokig, hogy huszonnégy órán belül megakadályozzon egy pusztító kataklizmát, amelyben emberek