Vámbéry Polgári Társulás

Talán nem túlzás az állítás: kortárs költőink közül Balázs F. Attila a legismertebb szerte a világban. Se szeri, se száma külföldön a legkülönbözőbb nyelveken megjelent köteteinek. Sokat utazik sokfelé, költőtalálkozók szorgos résztvevője. Saját aktivitásán túl vajon mi lehet eme siker titka? Erre próbálok választ találni a következő oldalakon. Magyar költőről van szó, ráadásul egy kisebbségből származó költőről. Versvilága ebben a környezetben fogant, ám egy értelmű, hogy mondandója át tud törni a földrajzi és szellemi határokon. Erdély, a Felvidék és az anyaország hármasságát emlegethetjük a forrásvidékek közül. Innen indult el a tágas nagyvilágba Balázs F. Attila életműve. (Bakonyi István)

Minden addig hatvanig

„...Bizalommal és lelki derűvel...”

„Cseperke ?vagyok, és egy alagsorban élek az apukámmal. Az anyukám nemrég elköltözött, a nagymama azt mondta, hogy a másvilágra. Az anyukám lehet, hogy elment a másvilágra, de engem gyakran meglátogat. Volt már nálam éjjel is, amikor rosszat álmodtam és sírtam.” Így mutatkozik be a kis Cseperke, akit ezután – mert az apukája sokat dolgozik – a dadus és a nagymama vesz gondjaiba. Cseperke néha szomorkodik, de még gyakrabban felfedező utakra indul. Mert egyedül is feltalálja magát, akár az ablakban áll, és nézi a kinti világot, akár a dadussal üldögél a parkban, vagy a nagymamánál ismerkedik az udvar lakóival és a kerttel. Mert Cseperke ügyes, okos, kérdezős kislány, olyan, mint sok-sok más gyerek. Neki minden ember új, minden fa, ház és utca szép, érdekes. És természetesen mindent meg akar ismerni. Ezen a kalandos úton kíséri őt végig az írónő. Póda Erzsébetnek a nagy sikerű Hétmesés könyv és a Pilicke meséi után ez a harmadik meséskönyve, amely Korsós Szabina bűbájos illusztrációival jelenik meg.

Katona Nick első kötetét tartja kezében a Tisztelt Olvasó. Verseskötet, ezt azonnal percipiálhatjuk, és feltételezhetjük azt is, hogy nem éppen epikus, sokkal inkább lírai munkákat tartalmaz ez a könyv, mondhatni, "alanyi" költészetet. Vagyis: veszélyes vizeken evezünk. A valóság mindig más, mint az irodalom. És mindig az irodalomnak van igaza. "Az igazat mondd, ne csak a valódit", írja József Attila. Katona Nick ebben a kötetében az igazat mondja. Tehát mindez itt, ebben a könyvben, ezer százalékig irodalom. (Petőcz András)

Poeti, ktorých tu predstavujeme, sa vo svojej tvorbe vyjadrujú prirodzene, charakterizuje ich pocit stratenosti v mori, láska a nespokojnosť, ale predovšetkým túžba po tom, aby ich čítali ako umelcov bez obmedzujúcich regionálnych či národných prívlastkov. Sú to skutoční básnici, ako všade inde na svete, pôvodcovia mýtov i tvorcovia symbolov, prostredníctvom ktorých môže iný národ pochopiť originalitu ich vlastného osudu, ich tragédiu.

Hodossy Gyula (Dunaszerdahely, 1960) költő, irodalomstzervező, a Lilium Aurum Könyvkiadó alapító igazgatója. Minden addig címmel megjelent legújabb kötetének Zalán Tibor utószavában kitér arra, hogy "H. úr kötete teli van filozófiai gondolattal, tűnődéssel, (utóbbit én a legfontosabb emberi-szellemi tevékenységek közé sorolom), igazságok kimondásával, féligazságos hitelessé avatásával; mindezt teszi a teljes költői eszköztára bevetésével, érzéki-érzelmi-gondolati törések/töredékek, útmutatások és útvesztések mentén... s zajlik mindeközben egyfajta különös templomépítés. H. úrban (űrben) mindig addig, éppen. Nem mintha bánná(m)."

"A diófa meséi című kötet írásai önéletrajzi ihletésűek, anyai, tanítói tapasztalatokkal átszőve. Az események a való világban játszódnak, mindig idealizálva a helyzetet. A diófa pozitívan szemléli a világot. Az élet szépségeire hívja fel a figyelmet. A kert, fái, virágai emberi tulajdonságokkal felruházott szereplők. [... ] A gyermek megtudhatja, tavasztól tavaszig mi történik a növényekkel. Eközben önmagára, szüleire, testvéreire, barátaira ismerhet. Megoldást, választ kaphat egy-egy élethelyzetre. [...] A gyermeki realizmust, a mágikus világképet, a kreativitást, az iontelligenciát egyaránt tetten érhetjük a mesék olvasása során. Ezért 4 éves kortól 104 éves korig ajánlom olvasásra, továbbgondolásra a diófa történeteit." (Lengyel Piroska Noémi)

Gágyor Péter (Ipolyság, 1946) színházi rendező, drámaíró, színműfordító, publicista. A kötet esszéi segítenek a mai szinházlátogatónak, hogy eligazodjon az esetleges zűrzavarban, s bepillantson a színházcsinálás rejtelmeibe. Egyben tudatosítja benne, miért is szeretünk szinházba járni, s mit várunk attól.

Cselényi László (Gömörpanyit, 1938) József Attila-díjas író, költő, újságíró, műfordító, egyetemi tanár. A szlovákiai magyar irodalom merészen kísérletező egyénisége. Egy kisebbségi sorban lévő, de életét és munkásságát az európai, azon belül is különösen az angol és francia kultúra és irodalom vonzásában és ígézetében megélő alkotó. Jelen kötet nem a megszokott válogatott vagy összegyűjtött versek kötete, hanem egy rendhagyó költői életút és alkotásmód összegzése és megmutatása. A magyar irodalomtudományi szellemtörténet találó fogalmaival élve: amolyan költői természetrajz vagy irodalmi fejlődéstörténet. Nem is ragaszkodik szigorúan valamiféle időbeli vagy tematikus rendhez, noha törekszik arra, hogy a pálya különböző korszakaiban született, de egymással szorosan összekapcsolódó verseket egymáshoz rendelje. Válogatta, szerkesztette és az utószót írta Vilcsek Béla.

"A szerző kötetének alapját a Csallóköz regionális hetilapban megjelent riportsorozat adta, amelyben egyedi módon a rákbetegségből felgyógyultakat szólította meg. Nem volt könnyű dolga, mert egy rendkívül érzékeny témához nyúlt. A betegek hosszú, kínzó, fájdalmas kezeléseken és állapotokon, rettenetes, embert próbáló időszakokon mentek keresztül. Nehéz számukra beszélni erről, hiszen testileg és lelkileg egyaránt meggyötörte őket a rák. Sokan nem is vállalták a felkérést. Akiket azonban sikerült megszólítani, történetük elmesélésével nagyon sokat segíthetnek sorstársaiknak vagy azok hozzátartozóinak. Útmutatásként szolgálhatnak ezek az igaz történetek, és reményt kelthet a kötet azok számára, akiket így vagy úgy érint ez a rettentő kór." (Póda Erzsébet)

Az itt bemutatott költők meglepően közvetlenül szólnak hozzánk. Jellemző rájuk a szigetlakók meggyőződése, hogy elvesztek a tengerben, elégedetlenek azzal, hogy messze vannak mindentől, ami fontos. Ennek ellenére hiteles, őszinte és emberi ez a hang, friss, bódító, óceáni fuvallatra emlékeztet. Végtelenül komoly dolgokról felszabadítóan, latinos könnyedséggel, sokszor derűvel beszélnek, és ugyanarra vágynak, mint minden író, bárhol a világon. Arra, hogy olvassák őket, minden regionális vagy nemzeti besorolás és előítélet nélkül. [...] A kötetben olvasható szerzők stílusa, nyelvezete és élettörténete merőben különbözik egymástól, ám valamennyiükre érvényes a Kanári-szigeteken őshonos mondás: Egy szigetlakó tekintetében mindíg látod a tengert.

2019. október 11-12. között rendezték meg Dunaszerdahelyen a XVII. Nemzetközi Vámbéry Konferenciát, amelynek anyagát tartalmazza ez a kötet. A témakörök és előadóik méltók a hagyományokhoz. Ősök és hősök - Madaras László, Darkó Jenő, Uhrman Iván, Dobrovits Mihály, Zimonyi István, Kovács Szilvia A tudomány világából - Lacza Tihamér, Kiss László A mai kelet varázsa - Kovács Attila, N. Rózsa Erzsébet, Zsoldos Péter, Bartha-Rigó Márta

Az olvasó figyelmébe ajánlott jelen gyűjtemény nem pusztán a legújabb, sorrendben negyedik a szerző verseskötetei közül, hanem egy általa válogatott és összeállított áttekintés az eddig megjelent és az újabb termésből. A hasonló válogatásokban szokásos időrendi, valamint tematikus, illetve ciklikus csoportosítás mellőzése azt is jelzi (csupán a kötetcím utal az összefoglaló szándékra), hogy nem kíván sem hivatkozni, sem építeni a korábbi publikációkra. A szövegeknek újra és ezúttal is, itt is helyt kell állniuk magukért, akár egy bemutatkozó kötetben." (Balla Kálmán)

Csóka Ferenc (1959) író, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága tagja. Színország lovagjai című legújabb kötetében a Szivárványlovag összes kalandjai olvashatóak a befejező, vadonatúj történettel együtt, Smola Gábor rajzaival. "Az első Szivárvány lovagos mesekönyv 2000-ben jelent meg. A második 2005-ben, a harmadik 2009-ben. Amint látjátok, a megjelenések közt akkorák a távolságok, hogy az éppen adott korosztály mindig kinőtte a következő részt, vagy már nem jutott hozzá az előzőhöz. Ez a kötet ezt a problémát orvosolja. Most egyszerre olvashatjátok kedves lovagom valamennyi kalandját. " (Csóka Ferenc)

A mai magyar közvélemény, tudományos és laikus egyaránt ismeri Vámbéry nevét. Ha van olyan magyar orientalista, aki képes volt a maga korában a tudományos mellett társadalmi hírnévre szert tenni, akkor az vitathatatlanul Vámbéry Ármin volt. Sokszor az a benyomása az embernek, hogy Vámbéry egyik legfontosabb képessége a saját maga iránti érdeklődés permanens fenntartása volt. A kétségtelenül hiperaktív személyiség állandóan képes volt a megújulásra és hajlott koráig intenzíven reagált a világ történéseire. Vámbéry Ármin kalandos és fordulatokban gazdag életének voltak kiemelkedő pillanatai, melyeket máig szinte mindenki kívülről fúj, aki kicsit is ismeri a keletkutatóéletrajzát. Az inkognitóban tett közép-ázsiai utazás és az un. ,ugor-török háború' a talán két legfontosabb esemény, mely máig meghatározza az itthoni Vámbéry-recepciót. Más jelentősebb Vámbéryhez kapcsolódó tény azonban nem annyira ismert a laikus olvasónak a jeles orientalista kapcsán. Jelen kötet azt a célt tűzte ki maga elé, hogy ezen a célon változatasson. Mostani válogatásunkkal szeretnénk egy árnyaltabb és gazdagabb Vámbéry-képet az olvasó elé tárni, amely meghaladja a véleményünk szerint kissé elaggott Vámbéry-recepció képét. Akármit is gondolhatunk Vámbéry Árminról, kedveljük, nagyra tartjuk, esetleg kételkedve tekintünk életművére, mégis fontos tudnunk, hogy vele kapcsolatos nézeteink nem sokban különböznek a sztereotípiák hamis világától.