21. Század Kiadó strana 30 z 65

„- Gondolj csak bele – bökött oldalba -, az önmagában haszontalan gyémánt sokkal értékesebb, vagy ha úgy tetszik, sokkal többe kerül, mint az emberi élethez elengedhetetlen víz.” Egy félig magyar kubai olajmérnök és online jóslásban (is) utazó cigány féltestvére osztrák vendégmunkásokkal aknázza ki az őrségi magyar gyógyvíz kincset, melynek legfőbb vásárlói a környéken megtelepült „holland” falu iszákosai – mindez ugyebár őrültségben vetekszik a fent említett paradoxonnal. A Forrásvidék – Olajláz az Őrségben folytatásában kiteljesedik a különc kerekesszékes lány és a karibi balfék szerelme, újra velünk lesz a magát felrobbantó Ati bácsi, Margó, a helyi konyhaművészet üdvöskéje, valamint Bozzi úr, aki bár nem olasz, de tenorja kéretlenül is belengi Kúthely lankáit. Csakúgy, mint az a helyi legenda, hogy ahol olaj van (de nincs), ott gyémántnak is kell lennie… Tóth Gábor Ákos – akinek népszerű balatoni Édesvízi mediterrán című sorozata immár 5. részénél tart - a kúthelyi regényfolyam második részében is hasonló empátiával és humorral tálalja hétköznapi hősei életét. Modern kori „esőcsináló” történet az Őrségből, ami többek között görbe tükröt tart elénk, magyarok elé is. Kultúrák, emberek és vágyak csiszolódnak össze számos buktatón és vakvágányon keresztül, hogy végül egy igazi közösség kovácsolódjék a szereplőkből.

A szoba és A rokon sikerszerzőjének új regénye 1918, Dublinban tombol a spanyolnátha, Írországot feldúlta a háború és a járvány. A kórház szülészetén Julia Power nővérnek nincs elég embere, miközben a várandós anyákat, akik elkapták a szörnyű vírust, közös karanténba zárják. A nővér körül felbukkan két kívülálló, dr. Kathleen Lynn, aki állítólag lázadó és keresi a rendőrség, és egy fiatal önkéntes segítő, Bridie Sweeney. A három nő három nap leforgása alatt megváltoztatja egymás életét. A szűkös, sötét szülészeti osztály lakóit a járvány megtizedeli, de a rettegéssel teli világban újszülötteknek adnak életet. Az anyák és a személyzet kifogyhatatlan gyengédséggel, emberségesen teszik a dolgukat, helyt állnak a lehetetlennel határos helyzetben. Mindig van remény, és nincs olyan szörnyűség, amiből ne lenne kiút – üzeni nyomban klasszikussá vált új regényével Emma Donoghue. Emma Donoghue 1969-ben született Dublinban, kétszeres bevándorló: nyolc évig élt Cambridge-ben, ahol PhD-fokozatot szerzett a 18. századi irodalomból, majd a kanadai Londonba költözött, ott él francia élettársával és két gyermekükkel. Könyveket, színdarabokat és forgatókönyveket ír. A szoba című filmért Oscar- és Emmy-díjra is jelölték. Korábbi regénye a 21. Század Kiadónál: A rokon (2020). „És még ezek után mondja valaki, hogy a történelem nem ismétli önmagát.” – New York Times „Donoghue legjobb regénye A szoba óta.” – Kirkus)      

Hemingway-életműsorozat 1. Irodalmi Nobel-díj, 1954 Pulitzer-díj, 1953 A kubai halász már jó ideje nem járt szerencsével, amikor találkozik egy óriási marlinnal. Hosszú és szenvedéssel teli csatát vívnak, messze kisodródva az öböl vízére. Hemingway egyszerű nyelven, nagy láttató erővel jeleníti meg a veszteség és diadal történetét, mellyel élete legnagyobb kritikai sikerét aratta. Időtálló művét Ottlik Géza klasszikussá vált fordításában adjuk ki, a szerzői sorozat első köteteként. A regény 1952-ben jelent meg, ’53-ban Pulitzer-díjat kapott, az író pedig – az indoklásból könnyen kikövetkeztethetően: ezért a műért – egy évre rá Nobel-díjat. Az öreg halász és a tenger a világirodalom legfontosabb és legnagyobb hatású regényeinek egyike, Hemingway helye pedig – ez által és más nagy művei által – Bergman, Kuroszava, Picasso, Bartók, Marlon Brando, Pelé vagy Muhammad Ali mellett van, a 20. századi kultúra meghatározó alakjai közt. Aprócska regény, mégis mindenki ismeri, mindenki olvassa, nem egyszerűen iskolai kötelező olvasmány, hanem tényleg kötelező. Állandó viták tárgya, kezdve onnan, hogy ki is valójában Santiago, a kubai halász, mit jelent a tenger és mit a gigantikus hal, hogy győz-e az öreg, vagy veszít végül, egészen odáig, hogy hibázott-e a művet meseszépen fordító Ottlik Géza, amikor az „ember” szót „halászra"" cserélte a címben. Hiszen az öregember nem is halászik, hanem horgászik…

Ki ne álmodott volna arról, hogy nekiindul és bejárja a világot? Hogy eljut mindenhova, minden egyes országba? Földvári András is erről álmodott. De ő meg is csinálta. És ebben a könyvben megírta saját történetét. Hiszen a szerzővel tényleg minden megtörtént már. Vizet fakasztott egy mexikói dzsungelben, iskolát épített Kongóban. Páholyból nézte a wagah-i határzáró üvöltőversenyt, és strandolt Grönlandon. Belenézett az Ördög torkába Türkmenisztánban, őrizetesként megnevettette a dél-szudáni főrendőrt, nemkívánatos személy lett Vanuatun. Átszelte az Egyesült Államokat a 66-os úton és a helyszínen élte át a 2004-es thaiföldi cunamit. Egyszer tíz reptéren járt egyetlen nap alatt – és kétszer lépett át a 2020-as évbe. András elképesztő utazási mániája valahogy így hatalmasodott el rajta: egykori malévos kollégájától 1997-ben ajándékba kapott egy könyvet, mely a világ 100 építészeti csodáját mutatta be. Bár hősünk ekkorra már látott párat a látványosságok közül, elhatározta, hogy addig nem nyugszik, amíg az összeset végig nem látogatja. Az egykori hobbi eredménye mára: Földvári András 795 reptéren utazott át, 2650 járaton ült, a megtett távolságok alapján eddig 113-szor kerülte meg a Földet, és több mint 11-szer juthatott volna el a Holdra. Van, akinek az utazás csak egy hobbi, van, akinek életforma, de Földvárinak létfeltétel. A legnehezebb helyzetekben, a világ legképtelenebb helyszínein is feltalálja magát, és ami még fontosabb: sosem hagyja el humorérzéke. Nyolcvan történet, melyekben a szerző, akárcsak Verne Gyula hőse, a lehetetlent is megpróbálja, hogy teljesítse fogadását... A török légitársaság kisfilmjeiben szerepet kapott már Messi, Kobe Bryant vagy éppen Tiger Woods, a legelső valódi világutazó főszerepét elsőként Földvári András kapta a világon.

Toby Fleishman azt hitte, tisztában van vele, mire számíthat a válás után: hétvégéken és az ünnepek felében nála lesznek a gyerekek, az ex-szel pedig olykor hajba kapnak majd a praktikus dolgok egyeztetésekor. Arra viszont nem számított, hogy egy szép napon Rachel áthozza a két gyereket, aztán lelép és soha nem tér vissza. Pedig Fleishman mennyi munkát fektetett abba, hogy egyensúlyt teremtsen a szingli élet és a család között! Toby próbálja megtalálni Rachelt, igyekszik ellátni a kórházi pácienseit, megfelelni a végeérhetetlen szülői teendőknek és örül a mobiltelefonos appok segítségével felvirágoztatott szexuális életének. A visszautasított férj szerepében tetszeleg, aki a felesége túlméretezett ambícióinak esett áldozatául. De ha igazán szembe szeretne nézni a kapcsolatukkal, be kell vallania magának, hogy a kezdetektől fogva szőnyeg alá söpörte a problémákat. Sziporkázó első kötet, tele nyugtalanító kérdésekkel és tanulságokkal. "Philip Roth vagy John Updike pontosan így írtak a legjobb korszakukban - leszámítva, hogy ez a szerző tisztában van vele, mi játszódik le a nőkben." - Elizabeth Gilbert "Figyelemreméltó első könyv. Az egyik legerősebb debütálás." - Tom Perrotta "A Fleishman bajban van az első oldaltól az utolsóig bölcs, kíméletlen és abszolút naprakész. Az, hogy mennyire csalafinta és éleslátó, csak az utolsó fejezetben válik egyértelművé." - Maria Semple"

Egy nagy vízió alapjai: a Disney vezérigazgatója feltárja, milyen ötleteket és értékeket követett, miközben megújította a világ legszeretettebb cégét, és hogyan inspirálta azokat a dolgozókat, akik életre keltik a varázslatot.   Robert Iger 2005-ben, egy nehéz időszakban lett a Walt Disney Company vezérigazgatója. A piaci verseny egyre élesedett, a technikai fejlődés gyorsabb volt, mint bármikor korábban a cég történetében. Igernek a jövővel kapcsolatos víziója három gondolatra épült: újra és újra el kell köteleződni amellett az elv mellett, hogy a minőség igenis számít; a technológia változása ellen nem lehet küzdeni, az élére kell állni; nagyban kell gondolkozni - a globális piacban kell gondolkozni - a Disney brandet erősíteni kell a nemzetközi piacokon.   Mára a Disney a világ legnagyobb és leginkább értékelt médiavállalata lett, amelynek része a Pixar, a Marvel, a Lucasfilm és a 21st Century Fox - beleértve leányvállalataikat is. Piaci értéke csaknem ötszörösére nőtt azóta, hogy Iger átvette a cég vezetését. Magát Robert Igert korunk legsikeresebb és leginkább innovatív vezérigazgatójának tartják.   Hullámvasút egy életen át című könyvében Robert Iger elmondja, mi mindenre jött rá, miközben a Disneyt irányította, sorra veszi, melyek az ideális vezető erényei: soha nem szűnő kíváncsiság, optimizmus, bátorság, fókusz, tiszteletteljes modor, becsületesség, kockázatvállalás, a változás elfogadása, nem pedig megtagadása.   Iger azt írja: „Ennek a könyvnek a gondolatait univerzálisnak látom. Remélem, hogy a történeteim révén sikerül átadni a konkrét tapasztalataimat, és közelebb hozni nemcsak a világ feltörekvő vezérigazgatóihoz, hanem mindenkihez, aki szeretne kevésbé félni, mindenkihez, aki szeretne magabiztosabb lenni szakmai téren és a magánéletben egyaránt.”   Robert Iger a Walt Disney Company vezérigazgatója és a vállalat elnökségi tagja. Előzőleg, 2000-től 2005-ig az ügyvezető igazgatói tisztséget töltötte be, majd 2005-től elnök-vezérigazgató volt. Pályája elején, 1974-ben az ABC televíziótársaságnál kezdett dolgozni, az ABC Group elnökségi tagjaként felügyelte a vállalathoz tartozó kábel és helyi csatornák működését, levezényelte a Capital Cities/ABC és a Walt Disney Company összeolvadását. Iger hivatalosan 1996-ban került be a Disney vezetőségébe, mint a

Woody ?Bookman tizenegy éves, de még soha életében nem szólalt meg. Még akkor sem, amikor az apja egy borzalmas balesetben szörnyethalt. Még akkor sem, amikor az anyja, Megan, azt mondja neki: szeretlek, Woody. Megant csak a fia boldogsága és épsége érdekli. De Woody biztos abban, hogy apja halálának hátterében egy velejéig gonosz szörnyeteg áll, amely immár őt és az anyját vette célba. Woody nincs egyedül – egy számára ismeretlen szövetséges hall mindent, ami Woody gondolataiban megfogalmazódik. Kipp, a különleges képességekkel megáldott kutya, akinek nemcsak a szőre, de a szíve is arany, elképzelhetetlenül érzékeny szálakkal kötődik az emberekhez. Meghallja, hogy a fiú szavak nélkül ugyan, de a maga módján mégis kommunikál. Kipp nekiindul, hogy felkutassa Woodyt, mielőtt még túl késő. Az üldöző sincs egyedül, segítőtársai vannak. Okai ősrégiek, ereje egyre fokozódik. Megállíthatja valami? Van olyan erő, amely a gonoszságnál is hatalmasabb? Dean Koontz a misztikus thriller koronázatlan királya, több mint száz regényéből világszerte csaknem negyven nyelven több mint 500 millió példány fogyott. Az évek során tizenhat bestsellere vezette a NYT sikerlistáját. A Jane Hawk-sorozattal Koontz újra a csúcsra ért, és Kötődés című új regényét minden eddiginél nagyobb várakozás övezi. Koontz Dél-Kaliforniában él feleségével és golden retrieverükkel.

„Nem pusztán a fasizmus bátor eszmetörténete, hanem felhívás, hogy sürgősen tegyünk a gyűlölet ellen, amely napjaink ’alternatív tényei’-nek és ’álhírei’-nek forrása.” WASHINGTON POST A fasiszták miért alapozták nézeteiket egyszerű, sokszor undorító hazugságokra? Követőik miért hittek el sok mindent, ami pedig nem is volt úgy? A huszadik század folyamán sokszor előfordult, hogy a fasiszta ideológiák támogatói bizonyos politikai hazugságokra úgy tekintettek, mint a vezetőjük személyében megtestesülő igazságra. Hitler, Mussolini és a többi fasiszta vezér tőkét kovácsoltak a hazugságokból, és ezekből eredeztették hatalmukat, tömegbázisukat. Ez a jelenség napjainkban is megfigyelhető – a hazugságok egyre gyakrabban veszik át empirikus igazságok helyét. Számtalan példa van arra, hogy valós híreket „fake news”-nak neveznek, miközben a kormánypolitikát hamis megállapításokra alapozzák. A Fasiszta hazugságok felhívja figyelmünket a jelenlegi „poszt-igazság” éra politikai és intellektuális gyökereire. Federico Finchelstein világszerte ismert és elismert történész, a New York-i New School for Social Research – Eugene Lang College előadója. Könyvei: From Fascism to Populism in History, Transatlantic Fascism és The Ideological Origins of the Dirty War, amelyeket számos világnyelvre lefordítottak. Írásait többek között a New York Times, a Washington Post, a Guardian, a Corriere della Sera és a Folha de S.Paulo is közölte. Magyarul most először jelenik meg könyve.

Goncourt-díj (2017)   A Napirend című Goncourt-díjas regény igazi fekete komédia, amely a második világháborúhoz vezető sorsdöntő tárgyalásokat beszéli el. Diplomáciai kudarcok, megszakadó emberi kapcsolatok, katasztrofális irányt vevő események előzték meg a fegyveres konfliktus kirobbanását.   A német ipar óriásai – akik számára a náci uralom alatt virágzik az üzlet – egybegyűlnek, hogy Adolf Hitlert támogatásukról biztosítsák. Az osztrák kancellár túl későn eszmél, hogy csapdába sétált, amikor Hitler ultimátumot ad neki, ezzel előkészítve Ausztria annektálását. Winston Churchill is megjelenik a rendezvényen, ahol Neville Chamberlain búcsúztatja Joachim von Ribbentropot, Németország addigi londoni nagykövetét, akit hamarosan a náci kormány külügyminiszterévé neveznek ki, hogy aztán később a nürnbergi per vádlottai között lássuk viszont.   Vuillard regényének minden sorát drámai feszültség hatja át – feledhetetlen története bemutatja a tragédiát, amelynek során maroknyi nagyhatalmú férfiú a háború küszöbére sodorta az egész világot.   „Feszes tempójú, lebilincselő olvasmány. Vuillard bámulatosan szórakoztató formában ábrázolja az 1930-as évek érzelmi hullámzásokra épülő, vad légkörét, miközben saját korunkat is megszólítja azáltal, hogy bemutatja a bohóctréfába illő hazudozásokat, a demagóg politikai csatározásokat. Merészen kimondja, hogy mindez milyen könnyen, milyen hirtelen vezethet tragédiához.” – Observer   A katasztrofális politika frenetikus fekete komédiája. Mintha kifejezetten azért született volna meg ez a regény, hogy figyelmeztessen bennünket: – idézem – ’A legnagyobb katasztrófák gyakran apró léptekkel lopakodnak felénk.’ ” – Guardian   „Figyelemre méltó. Megragadja a vágyteljesítő gondolkodásnak, a röhejes fontoskodásnak és a hidegfejű számításnak azt a keverékét, amely a nácikat hatalomra juttató figurák közül sokakat jellemzett.” – New Yorker   „Lebilincselő. [A Napirend] ...azt a módszert alkalmazza, hogy lehámozza a leplezés, az önigazolás és a téves látszatok rétegeit; pontosan úgy mutatja be a katasztrofikus történéseket, ahogyan a dolgok az életben meg szoktak e

Fleetwood ?Shuttleworth, a 17. század elején játszódó történet főhőse alig 17 éves, és negyedszer várandós. Ő Gawthorpe Hall úrnője, de eddig még nem sikerült gyermeket világra hoznia, pedig a férje, Richard már nagyon vágyik örökösre.  Amikor Fleetwoodnak a kezébe kerül egy levél, amelyet a harmadik halvaszülését levezető orvos írt a férjének, lesújtó hírrel szembesül: egy újabb terhességet már nem fog túlélni.  Találkozik egy fiatal bábával, Alice Grayjel, aki megígéri, segít, és bebizonyítja, hogy az orvos tévedett.  Alice-t boszorkánysággal vádolják, és Fleetwood mindent kockára tesz, hogy megmentse. De vajon Alice valóban az, aminek látszik?  Csak ők tudják az igazságot. Csak ők menthetik meg egymást.  „Árnyalt és érzékeny portré egy bátor és szívós lány küzdelméről, hogy megtalálja a helyét a világban. Muszáj elolvasni.” – Heather Morris, AZ AUSCHWITZI TETOVÁLÓ szerzője  „Bámulatosan szép mese – a nőiség és a boszorkányság hogyan száll szembe a fennálló hatalommal… gyönyörködtető élmény az első laptól az utolsóig.” – Jessie Burton, A MÚZSA és A BABAHÁZ ÚRNŐJE szerzője  Stacey Halls egy kis településen nőtt fel az angliai Lancashire-ben, és újságírást tanult az egyetemen. Írásai többek közt a Guardianben, az Independentben és a Sunban jelentek meg. A familiárisok az első regénye, amellyel rögtön elsöprő közönségsikert aratott a történelmi fantasy olvasóinak körében: csak az Egyesült Királyságban több mint 200.000 példányban kelt el, keménytáblás és puhakötéses kiadása egyaránt a Sunday Times Bestseller listáján szerepelt. Több mint tizenkét nyelvre fordították le, és készül a tévés adaptáció.

A 90-es évek Norvégiájában Tor Ulvennél jobban csodált és fontosabb szerzőt nehezen lehetett volna találni. Nem az a fajta irodalmi figura volt, akit a rendszeres szereplései, a politikai véleménye vagy a külföldi eladások helyeztek a középpontba, hanem éppen az, aki mintha fölötte állt volna mindennek, részben a visszahúzódó természete, részben pedig a radikális írásmódja miatt. 1987-ben jelent meg a legkiforrottabb és legradikálisabb kötete, a Türelem, amely már egyértelműen generációja vezető lírikusává és a ’90-es évek környékén induló fiatal szerzők vezércsillagává tette. Tor Ulven 1953-ban született Oslóban, és szinte egész életét a család külvárosi házában élte le. Nem járt egyetemre, az egyedüli papír, amit megszerzett, egy darukezelői jogosítvány volt. Életében csupán egyetlen interjút adott, és ritkán szerepelt a nyilvánosság előtt. Mindössze negyvenegy éves volt, amikor a norvég nemzeti ünnep másnapján, 1995. május 18-án, egy nappal azután, hogy a Svéd Akadémiától megkapta a Dobloug-díjat, öngyilkos lett. Fontosabb könyvei: Det tålmodige (Türelem, 1987), Gravgaver (Sírajándékok, 1988), Søppelsolen (Hulladéknap, 1989), Stein og speil. Mixtum compositum (Kő és tükör, 1995) „[A]z olyanfajta lények, mint Borbély Szilárd vagy Tor Ulven, ...elmennek közülünk, vissza, de előtte még lefordítják magyarra vagy norvégra az angyalok nyelvét.” – Kun Árpád „...a legtitokzatosabb és legnyugtalanítóbb szövegek, amelyekkel valaha találkoztam. Enigmatikusságukban ugyanakkor a legérdekfeszítőbbek is.” – Závada Péter  

„Peter May az az író, akit a világ végére is követnék.” – New York Times 2005-ben írta Peter May ezt a thrillert, melyben egy halálos vírus miatt zárják le Londont – és a világot. Jack MacNeil detektívfelügyelő utolsó napja a londoni rendőrségnél. A karrierje romokban, a házasságának lőttek. Már a családtagjai is vírusosak. De hiába nagyszerű a regény, hiába világhírű bestsellerszerző May – a kiadók sorra adták vissza a kéziratot. „Nem realisztikus.” „May túl messzire ment.” –Ilyen reakciókkal adtak kosarat a skót sztárszerzőnek. A Vesztegzár ma már – sajnos – realisztikus. 15 évet kellett várni, hogy végre nyomdába kerüljön a kézirat, mely eddig az író számítógépén kallódott. „A szerkesztők extrém kitalálmánynak, lehetetlenségnek nevezték a könyvemet, amelyben Londont le kell zárni egy láthatatlan ellenséggel, a vírussal folytatott harcban. Azt mondták, ez soha nem történhet meg. Pedig sok kutatást folytattam, és nekem nagyon is lehetségesnek tűnt” – nyilatkozta May. Honnan tudta Peter May másfél évtizede? Honnan látta a jövőt? 2005 jövőjét. És 2020-ét is. A könyv a magyar olvasókhoz lényegében az amerikai kiadással egy időben jut el. Peter May első kötete 26 éves korában jelent meg, és a BBC azonnal tévére alkalmazta. Utána nézettségi rekordokat döntő tévésorozatok következtek, amelyekben forgatókönyvíróként, producerként, illetve ötletgazdaként is közreműködött. Egy sor bestseller thriller fűződik a nevéhez: ezek közül a The Blackhouse és az Entry Island díjat is nyert. May Dél-Franciaországban él a feleségével.

"A Mr. Vertigo szédítő pikareszk regény, cselekménye az 1920-as években kezdődik. Az árva főszereplő, Walt igazi csodagyerek, országos hírnévre tesz szert. Mestere, Yehudi, Kansas államban működtet cirkusztársulatot. A titokzatos, magyar zsidó származású különc St. Louis utcáiról mentette meg a fiút, hogy aztán megtanítsa a levegőben járni. Vándorútjuk során színesebbnél színesebb alakokkal - tolvajokkal, gonosztevőkkel és a Klu-Klux-klán tagjaival - hozza össze az őket az élet, majd a chicagói maffia tagjai is felbukkannak. Walt növekvő hírneve az ország fejlődéstörténetének tükörképe és egész Amerika sorsának szimbóluma. „Egyszerű történet, amelynek bája ellenállhatatlan. Nem kevesebb, mint egy hatalmas ország története.” - The Washington Post"

Félelem nélkül nincs kihívás. Ha nincs kihívás, nincs előrelépés. Előrelépés nélkül nincs élet. Ant Middleton számára nem ismeretlen a félelem: a Különleges Erőben úgynevezett ékként teljesített szolgálatot, napi szinten kellett kezelnie a félelmét, hiszen soha nem tudta, mi rejtőzik a következő sarkon túl, a következő zárt ajtó mögött. Amikor börtönbe került, elvágva ismerősöktől és rokonoktól, magára maradt a gondolataival, hogy ezt elbaltázta. Retteghetett, mit hoz a jövő. A Mount Everest csúcsán, kétségbeejtő állapotban, közvetlen életveszélyben volt, amikor rákényszerült, hogy szembenézzen legnagyobb félelmével: mi lesz, ha felesége megözvegyül, és gyerekeiből árvák lesznek. De Antnak nem ellensége a félelem, hanem energiaforrás, amely előrehajtja. A félelembuboréknak, ennek a forradalmi elképzelésnek köszönhetően megtanulta, hogyan zabolázza meg a félelmet, és rájött, hogyan változtathatja pozitív erővé. Ant a félelem révén teljesít még jobban – megkeresi a kihívásokat az életben, akár a hétköznapi életben, akár a halálzónában. Arra sarkallja magát, hogyan lehetne jobb apa, vagy éppen arra, hogy túlélje a hóvihart, a több száz kilométer per óra sebességgel száguldó szelet. Ant Middleton elmondja, hogyan mászta meg a Mount Everestet halált megvető bátorsággal, és elmagyarázza, mi az a félelembuborék, és hogyan használhatjuk fel arra, hogy túllépjünk teljesítőképességünk határain. Told ki a teljesítőképességed határait még jobban – küzdd le te is a személyes Mount Everestedet a félelembuborékkal.

NEW YORK TIMES BESTSELLER Colin O’Brady a Mount Everesttől az Antarktiszig bejárta a világ legszélsőségesebb terepeit. Küzdelmes életútja felszabadította a benne rejlő potenciált: az Antarktisz-expedíció előtt három hegymászó világrekordot teljesített. Sikeresen felépült egy tragikus balesetet követően, és alig tíz évvel később egymagában vágott át az Antarktiszon, kereken 1500 kilométert megtéve. Csaknem két hónapot töltött egyedül a gondolataival. Rettegve, kétségek között igyekezett inspirációt meríteni addigi meghatározó élményeiből. Előtte soha senki nem kelt át egyedül, segítők nélkül, saját erejéből az Antarktiszon. O’Brady csak magára számíthatott: fagypont alatti hőmérsékletben kellett teljesítenie a távot, vakító fehérségben, viharban, egy sor csaknem végzetes malőr közepette. És győzedelmeskedett. A Nincs lehetetlen őszinte, megindító olvasmány, amely bemutatja, mire képes az ember, miközben leküzdi az előtte álló akadályokat, kitolja teljesítőképessége határait és ráébred, mi az, ami az életben igazán számít. Colin O’Brady (1985-) négyszeres világrekorder felfedező. A világon elsőként kelt át az Antarktiszon kísérő nélkül, saját erőből. Gyorsasági rekordok: Explorer Grand Slam, A Hét Hegycsúcs kihívás. 21 nap alatt teljesítette az USA ötven államának legmagasabb pontjait. Csapatával elsőként evezett át a sok áldozatot követelő Drake-átjárón Dél-Amerika és az Antarktisz között. A Yale-en diplomázott, keresett inspirációs előadó. Nonprofit vállalkozása a Beyond 7/2. Jelenleg a wyomingi Jackson Hole-ban él feleségével és kutyájukkal.   „Magával ragadó, elképesztően jó írás... egy ember útkeresése a világ legzordabb, leginkább elhagyatott kontinensén, mindenféle segítség nélkül... az olvasó szinte azt érzi, ő maga halad előre a célállomás felé.” – Wall Street Journal „O'Brady magabiztos, profi történetmondó… A belső fejlődéstörténet mindvégig együtt alakul a konkrét akadályok leküzdésének elbeszélésével. Ez egy feledhetetlen tapasztalat krónikája. Fenséges, mégis brutális példázat egy vakmerő, de annál inspirálóbb figuráról.” – Kirkus Reviews „Felzaklató... Memoár arról, hogy merjünk nagyot álmodni... állhatatosságról és túlélésről... arról, hogyan mutassuk meg a világnak, hogy ami lehetetlen, az igenis lehetséges.” – Booklist

"Mélyebb ?betekintést nyerhetünk Harry és Meghan közös életébe, eloszlatva egy sor félreértést, tisztába téve a burjánzó pletykákat. „A szabadság nyomában egyedülálló betekintést enged a királyi pár életébe." – HARPER'S BAZAAR „Kiderül, miért szakított a pár az udvarral."- MARIE CLAIRE „Vedd fel az olvasószemüveged, és készülj fel egy őrületes királyi utazásra!" – ELITE DAILY Amikor kipattant a brit királyi herceg és az amerikai színésznő románcának híre, a világ szinte csak rájuk figyelt, a média fokozott érdeklődéssel követte az eseményeket. Ám hiába olvashattuk folyamatosan a sussexi herceggel és hercegnével kapcsolatos címlapsztorikat – eljegyzésükről, esküvőjükről, Archie fiuk születéséről, majd arról a példátlan döntésükről, hogy szakítanak a királyi udvarral –, kevesen ismerik Harry és Meghan igaz történetét. A szabadság nyomában révén most először tekinthetünk a szalagcímek mögé, feltárva Harry és Meghan közös életét, eloszlatva a sok pletykát és félreértést, melyekkel a párnak meg kellett küzdenie. Omid Scobie és Carolyn Durand a brit királyi család programjairól tudósító újságírócsapat tagja, így náluk jobban kevesen ismerhetik a fiatal pár életét. Scobie és Durand interjúkat készítettek a párhoz legközelebb álló emberekkel, így A szabadság nyomában egyedülállóan őszinte, közeli és lefegyverző portré egy magabiztos, befolyásos, forradalmi gondolkodású párról, akik nem féltek szakítani a hagyományokkal. Elhatározták, hogy a reflektorfénytől távolabb fognak élni, és az egész világon egyedülálló humanitárius örökséget hagynak hátra. „Az ő történetük, az ő nézőpontjuk." – COSMOPOLITAN UK „Betekintést kapunk olyan részletekbe, amelyekről eddig csak morzsákat hintettek el névtelen források." – VANITY FAIR „Harry és Meghan függetlenedésének igaz története." – NEWSWEEK