21. Század Kiadó strana 36 z 53

Egy nagy vízió alapjai: a Disney vezérigazgatója feltárja, milyen ötleteket és értékeket követett, miközben megújította a világ legszeretettebb cégét, és hogyan inspirálta azokat a dolgozókat, akik életre keltik a varázslatot.   Robert Iger 2005-ben, egy nehéz időszakban lett a Walt Disney Company vezérigazgatója. A piaci verseny egyre élesedett, a technikai fejlődés gyorsabb volt, mint bármikor korábban a cég történetében. Igernek a jövővel kapcsolatos víziója három gondolatra épült: újra és újra el kell köteleződni amellett az elv mellett, hogy a minőség igenis számít; a technológia változása ellen nem lehet küzdeni, az élére kell állni; nagyban kell gondolkozni - a globális piacban kell gondolkozni - a Disney brandet erősíteni kell a nemzetközi piacokon.   Mára a Disney a világ legnagyobb és leginkább értékelt médiavállalata lett, amelynek része a Pixar, a Marvel, a Lucasfilm és a 21st Century Fox - beleértve leányvállalataikat is. Piaci értéke csaknem ötszörösére nőtt azóta, hogy Iger átvette a cég vezetését. Magát Robert Igert korunk legsikeresebb és leginkább innovatív vezérigazgatójának tartják.   Hullámvasút egy életen át című könyvében Robert Iger elmondja, mi mindenre jött rá, miközben a Disneyt irányította, sorra veszi, melyek az ideális vezető erényei: soha nem szűnő kíváncsiság, optimizmus, bátorság, fókusz, tiszteletteljes modor, becsületesség, kockázatvállalás, a változás elfogadása, nem pedig megtagadása.   Iger azt írja: „Ennek a könyvnek a gondolatait univerzálisnak látom. Remélem, hogy a történeteim révén sikerül átadni a konkrét tapasztalataimat, és közelebb hozni nemcsak a világ feltörekvő vezérigazgatóihoz, hanem mindenkihez, aki szeretne kevésbé félni, mindenkihez, aki szeretne magabiztosabb lenni szakmai téren és a magánéletben egyaránt.”   Robert Iger a Walt Disney Company vezérigazgatója és a vállalat elnökségi tagja. Előzőleg, 2000-től 2005-ig az ügyvezető igazgatói tisztséget töltötte be, majd 2005-től elnök-vezérigazgató volt. Pályája elején, 1974-ben az ABC televíziótársaságnál kezdett dolgozni, az ABC Group elnökségi tagjaként felügyelte a vállalathoz tartozó kábel és helyi csatornák működését, levezényelte a Capital Cities/ABC és a Walt Disney Company összeolvadását. Iger hivatalosan 1996-ban került be a Disney vezetőségébe, mint a

Magyarország jó hely – főleg, ha dán vagy, fiatal és bulizni akarsz. Magnus, Mikkel és Søren nagyon eltérő jellemű fiatalemberek, akik egyetem alatt közös albérletben laktak, de azóta elsodródtak egymás mellől. Néhány év múltán egyikük kitalálja, össze kellene ülni, iszogatni, beszélgetni, de ha már összeülnek, adják is meg a módját. Egy budapesti hosszú hétvégével akarják egybekötni a viszontlátást. Amikor megérkeznek, Magnus azt mondja, muszáj picit beleszagolni a magyar vidék életébe. Így kerülnek Zalába, közelebbről Vöcköndre. Egy idős bácsi fizetővendég-szobát hirdet meg, ahol ők lesznek az első vendégek. Illetve csak kettejük... Maros András szívmelengető humorú regénye megerősíti az olvasó hitét a barátság hatalmában. Maros András 1971-ben született Budapesten. Író, drámaíró. 2014-ben egy hónapig H.A.L.D. alkotói ösztöndíjjal Dániában tartózkodott. Ez a kilencedik könyve. Maros András kilencedik regénye a barátság hatalmáról szól – Magnus, Mikkel és Søren egy hosszú hétvégére érkeznek Magyarországra, ahol nem alakul minden a terveik szerint…

A névtelen lányok sorozat 1. Öt piros gyertya egy szülinapi tortán. Várakozással teli pillanat. Honnan tudhatta volna Zana, hogy annyi ember életét megváltoztatja ez a nap? Ő csak el akarta énekelni a Happy Birthday to You-t. Amikor Ewert Grens belép a stockholmi lakásba, orrfacsaró szag csapja meg az orrát. Romlott étel, és valami, ami még annál is büdösebb. A szeme elé táruló látványt soha nem fogja kitörölni az emlékezetéből. Közel húsz év múlva újra belép ebbe a lakásba. Valaki visszatért ide, és Zanát keresi. Versenyfutásba kezd az idővel: meg kell találni a lányt, mielőtt a másik a nyomára bukkan. A Kopp-kopp a bosszú és az árulás velőtrázó története – mindössze három nap eseményeit mondja el, amelyekbe az egész világ beleremeg. Grens és Hoffman, a két össze nem illő figura megállíthatatlanul nyomoz. Anders Roslundnak tíz regénye jelent meg a Roslund & Hellström és a Roslund & Thunberg szerzőpáros tagjaként. Könyveik harminc nyelven jelentek meg, több nívós nemzetközi díjban részesült értük. Szólóban a Kopp-kopp-pal debütál.

Woody ?Bookman tizenegy éves, de még soha életében nem szólalt meg. Még akkor sem, amikor az apja egy borzalmas balesetben szörnyethalt. Még akkor sem, amikor az anyja, Megan, azt mondja neki: szeretlek, Woody. Megant csak a fia boldogsága és épsége érdekli. De Woody biztos abban, hogy apja halálának hátterében egy velejéig gonosz szörnyeteg áll, amely immár őt és az anyját vette célba. Woody nincs egyedül – egy számára ismeretlen szövetséges hall mindent, ami Woody gondolataiban megfogalmazódik. Kipp, a különleges képességekkel megáldott kutya, akinek nemcsak a szőre, de a szíve is arany, elképzelhetetlenül érzékeny szálakkal kötődik az emberekhez. Meghallja, hogy a fiú szavak nélkül ugyan, de a maga módján mégis kommunikál. Kipp nekiindul, hogy felkutassa Woodyt, mielőtt még túl késő. Az üldöző sincs egyedül, segítőtársai vannak. Okai ősrégiek, ereje egyre fokozódik. Megállíthatja valami? Van olyan erő, amely a gonoszságnál is hatalmasabb? Dean Koontz a misztikus thriller koronázatlan királya, több mint száz regényéből világszerte csaknem negyven nyelven több mint 500 millió példány fogyott. Az évek során tizenhat bestsellere vezette a NYT sikerlistáját. A Jane Hawk-sorozattal Koontz újra a csúcsra ért, és Kötődés című új regényét minden eddiginél nagyobb várakozás övezi. Koontz Dél-Kaliforniában él feleségével és golden retrieverükkel.

„A szeretteink - és azok, akiket elveszítünk - megváltoztatnak bennünket. Soha nem azok vagyunk a történet elején, mint akik a végén leszünk.” - Jodi Picoult   Két élet. Két szerelem. Egy lehetetlen választás.   Az Egy decemberi nap című #1 New York Times bestseller és Reese Witherspoon könyvklubba választott regény szerzőjétől…   Lydia újra és újra belép saját múltja kapuján, és azt teszi, ami lehetetlennek hangzik: egyszerre két életet él. De érzelmileg igénybe vevő visszatérnie oda, ahol Freddie még él, ahol Freddie-é Lydia szíve. Mert az új életben felbukkan valaki, aki azt szeretné, hogy Lydia maradjon vele.   Mi lett volna, ha? - sokszor tesszük fel magunknak a kérdést életünk fordulópontjaihoz érve. Ennek ered nyomába Josie Silver új, lehengerlő szerelmi története, amelyből sugárzik a tőle megszokott emberszeretet és lelemény.   Mi történik, ha egy fiatal nő csodás módon betekintést nyer abba, milyen lesz az élete, ha minden másként alakul?   Lydia és Freddie immár több mint tíz éve elválaszthatatlanok - Lydia úgy érzi, kettejük szerelme elpusztíthatatlan, de téved.   Lydia huszonnyolcadik születésnapján Freddie autóbalesetben meghal, de aztán történik valami megmagyarázhatatlan, Lydia és Freddie közös élete új esélyt kap.

A 2019-es év talán legnagyobb könyves szenzációja, a Maffiózók mackónadrágban című bestseller szerzője, a távozó indexes oknyomozó újságíró, Dezső András újabb alvilági történetek feltárására szánta rá magát. Ezúttal a magyarországi kokainpiac és a drogban úszó elit világába ad betekintést. Vajon élnek-e Magyarországon kokainbárók, vagy a hazai nagyágyúk csak kispályások a világ többi országának kereskedőihez képest? Hol helyezkednek el a magyar bűnözők a világ kokaintérképén? Mennyi pénzt szakít egy magyar drognagykereskedő és hogyan dolgozik egy díler? Honnan és hogyan jut be Magyarországra a kokain és miért elsősorban a felső tízezer vagy éppen a celebek és a politikusok körében népszerű? A szerző – aki az olvasóval megismerteti az első magyar kokainkirály történetét is – kutatómunkája során ismét elmerült az alvilágban és a felvilágban is, megtörtént eseteknek járt utána, hogy bemutassa, milyen is a „magyar kóla”.  

Goncourt-díj (2017)   A Napirend című Goncourt-díjas regény igazi fekete komédia, amely a második világháborúhoz vezető sorsdöntő tárgyalásokat beszéli el. Diplomáciai kudarcok, megszakadó emberi kapcsolatok, katasztrofális irányt vevő események előzték meg a fegyveres konfliktus kirobbanását.   A német ipar óriásai – akik számára a náci uralom alatt virágzik az üzlet – egybegyűlnek, hogy Adolf Hitlert támogatásukról biztosítsák. Az osztrák kancellár túl későn eszmél, hogy csapdába sétált, amikor Hitler ultimátumot ad neki, ezzel előkészítve Ausztria annektálását. Winston Churchill is megjelenik a rendezvényen, ahol Neville Chamberlain búcsúztatja Joachim von Ribbentropot, Németország addigi londoni nagykövetét, akit hamarosan a náci kormány külügyminiszterévé neveznek ki, hogy aztán később a nürnbergi per vádlottai között lássuk viszont.   Vuillard regényének minden sorát drámai feszültség hatja át – feledhetetlen története bemutatja a tragédiát, amelynek során maroknyi nagyhatalmú férfiú a háború küszöbére sodorta az egész világot.   „Feszes tempójú, lebilincselő olvasmány. Vuillard bámulatosan szórakoztató formában ábrázolja az 1930-as évek érzelmi hullámzásokra épülő, vad légkörét, miközben saját korunkat is megszólítja azáltal, hogy bemutatja a bohóctréfába illő hazudozásokat, a demagóg politikai csatározásokat. Merészen kimondja, hogy mindez milyen könnyen, milyen hirtelen vezethet tragédiához.” – Observer   A katasztrofális politika frenetikus fekete komédiája. Mintha kifejezetten azért született volna meg ez a regény, hogy figyelmeztessen bennünket: – idézem – ’A legnagyobb katasztrófák gyakran apró léptekkel lopakodnak felénk.’ ” – Guardian   „Figyelemre méltó. Megragadja a vágyteljesítő gondolkodásnak, a röhejes fontoskodásnak és a hidegfejű számításnak azt a keverékét, amely a nácikat hatalomra juttató figurák közül sokakat jellemzett.” – New Yorker   „Lebilincselő. [A Napirend] ...azt a módszert alkalmazza, hogy lehámozza a leplezés, az önigazolás és a téves látszatok rétegeit; pontosan úgy mutatja be a katasztrofikus történéseket, ahogyan a dolgok az életben meg szoktak e

Nincs még egy költő az elmúlt bő fél század amerikai költészetében, aki annyi fejtörést okozott volna a kritikusoknak és az olvasóknak, mint John Ashbery. Költői pályája 1955-ben indult, de a valódi áttörést az 1975-ös mű, az Önarckép konvex tükörben (Self-Portrait in a Convex Mirror) hozza el a számára, mely a rákövetkező évben elnyerte az amerikai líra hármas befutóját: a Pulitzer-díjat, a Nemzeti Könyvdíjat és a Nemzeti Könyvkritikusok Körének Díját is. Az Önarckép konvex tükörben az amerikai posztmodern költészet alapműve lesz, és már a megjelenése körüli években a kortárs költészet klasszikusaként kezdenek beszélni róla. A közelmúlt világlírájának egyik mérföldköve végre magyarul is olvasható. John Ashbery (1927-2017) amerikai költő, műfordító, esszéista. Rochesterben született, az ötvenes évek elejétől New Yorkban élt, s a számos kritikus és irodalomtörténész által az utolsó nagy hatású avantgárd csoportosulásnak tartott New York-i költői iskola meghatározó alakja lett. Több mint harminc verseskötete jelent meg életében, köztük a talán legfontosabb, Önarckép konvex tükörben 1975-ben. A háború utáni amerikai és egyetemes líra legnagyobb hatású alkotóinak egyike. „Az angol nyelven alkotó költők közül senkinek sincs nagyobb esélye Ashberynél arra, hogy kiállja az idő szigorú ítéletét...” – Harold Bloom   „Hivalkodástól mentes stílus, a nyelv lenyűgöző könnyedsége, amely szinte mindig elvarázsol... Senki sem ír úgy, ahogy Ashbery...” – Paul Auster  

„Hihetetlenül bájos!” - Stacey is Reading „Szokatlan érzelmi mélység... érti és szeretetteljesen teremti újra a családi élet dinamikáját.” - Lancashire Post Ava egyre erősebben érzi: EL INNEN, mindegy hová. Muszáj váltania. Az állása vakvágány, férje, Mark lelécelt, és egy tonna adósságot hagyott maga után, és nem közölte, mikor jön vissza. Ava hírt kap: elhunyt a nagypapája, és döbbenetes módon Avára hagyta egész szőlöskertjét, a Chateau Saint Clairt. Reggelire gőzölgő, friss kávé és croissant – a helybeli pincér, Jacques pedig kérés nélkül hozza a pohár vörösbort –, Ava kezdi otthon érezni magát. De őrültség lenne otthagyni mindent, a házasságát, és szerencsét próbálni gyerekkora helyszínén, amit kiskorában mindig is úgy imádott. Ugye őrültség lenne?! Ugye tényleg az lenne?! Ruth Kelly cikkei többek között a Daily Mailben, a Daily Mirrorban és a Sunban jelentek meg. A Szőlőskert Provence-ban az első regénye, amelyet öt nyelvre fordítottak le. Ruth Kelly első regénye, a Szőlőskert Provence-ban gyönyörű tájra repíti el az olvasót, miközben a főhősnő, Ava hatalmas dilemmáját – vissza a megszokotthoz vagy maradni a paradicsomban? – szinte a sajátunknak érezhetjük olvasás közben.

A 90-es évek Norvégiájában Tor Ulvennél jobban csodált és fontosabb szerzőt nehezen lehetett volna találni. Nem az a fajta irodalmi figura volt, akit a rendszeres szereplései, a politikai véleménye vagy a külföldi eladások helyeztek a középpontba, hanem éppen az, aki mintha fölötte állt volna mindennek, részben a visszahúzódó természete, részben pedig a radikális írásmódja miatt. 1987-ben jelent meg a legkiforrottabb és legradikálisabb kötete, a Türelem, amely már egyértelműen generációja vezető lírikusává és a ’90-es évek környékén induló fiatal szerzők vezércsillagává tette. Tor Ulven 1953-ban született Oslóban, és szinte egész életét a család külvárosi házában élte le. Nem járt egyetemre, az egyedüli papír, amit megszerzett, egy darukezelői jogosítvány volt. Életében csupán egyetlen interjút adott, és ritkán szerepelt a nyilvánosság előtt. Mindössze negyvenegy éves volt, amikor a norvég nemzeti ünnep másnapján, 1995. május 18-án, egy nappal azután, hogy a Svéd Akadémiától megkapta a Dobloug-díjat, öngyilkos lett. Fontosabb könyvei: Det tålmodige (Türelem, 1987), Gravgaver (Sírajándékok, 1988), Søppelsolen (Hulladéknap, 1989), Stein og speil. Mixtum compositum (Kő és tükör, 1995) „[A]z olyanfajta lények, mint Borbély Szilárd vagy Tor Ulven, ...elmennek közülünk, vissza, de előtte még lefordítják magyarra vagy norvégra az angyalok nyelvét.” – Kun Árpád „...a legtitokzatosabb és legnyugtalanítóbb szövegek, amelyekkel valaha találkoztam. Enigmatikusságukban ugyanakkor a legérdekfeszítőbbek is.” – Závada Péter  

A nagy sikerű Hungary-sorozat szerzője, Kordos Szabolcs ebben a könyvében bemutatja, milyenek vagyunk, ha minden értelemben átlépjük a határokat. Elmesélik kalandjaikat a koronavírus idején az utasokat hazamenekítő idegenvezetők, azok a kollégáik, akik a krízis miatt a világ egy távoli pontján rekedtek, és beszélnek az iparág összeomlásáról a dráma nagy vesztesei, az utazási irodák tulajdonosai. A kötetben találkozhatunk még a legújabb kori magyar portyázók színe-javával, a hajnali nyugágyfoglalóktól a botcsinálta bazártolvajokon át a notórius műtárgytapogatókig. Hány ezer kilométert utazik egy téliszalámis szendvics? Hogyan jutunk be mi, leleményes magyarok a vécén keresztül a híres párizsi múzeumba? Hogyan fosztogatunk, csenünk, kölcsönzünk turistaként külföldön? Miként viselkednek hírességeink, színészeink, tévésztárjaink, politikusaink ott, ahol azt hiszik, senki nem ismeri fel őket? A Turista from Hungary 2013-ban jelent meg először, akkor minden példánya elkelt.

Sunday Times No.1 bestseller MINDENKIT MEGHÍVTAK. MINDENKI GYANÚS. ÉS MINDENKI ERRŐL BESZÉL. „Zsibbasztó, letaglózó” - A. J. Finn „Csalafinta, csavaros és hullajó” - Daily Mail „Letehetetlen” - John Boyne „Foley felülmúlhatatlan” - The Times „Kiráz tőle a hideg” - Adele Parks „Eszelős, agyafúrt” - Dinah Jefferies Az isten háta mögötti vadászlakban, Skócia erdőségeinek mélyén összegyűlnek a régi barátok egy fergeteges szilveszteri partira. A szépség A tökéletes pár A rapszodikus alkat Az újdonsült szülők A hallgatag A belvárosi srác A kívülálló Az áldozat. Nem baleset volt - gyilkosság történt... barátok között. Lucy Foley írt már három regényt, amelyeket tizenhat nyelvre fordítottak le, de ez az első thrillere, és A vadászparti sikere minden képzeletet felülmúlt - világszerte több mint negyven kiadásban kapható, és hosszú időre kibérelte magának az eladási listák csúcsát. Foley Londonban él.

„Peter May az az író, akit a világ végére is követnék.” – New York Times 2005-ben írta Peter May ezt a thrillert, melyben egy halálos vírus miatt zárják le Londont – és a világot. Jack MacNeil detektívfelügyelő utolsó napja a londoni rendőrségnél. A karrierje romokban, a házasságának lőttek. Már a családtagjai is vírusosak. De hiába nagyszerű a regény, hiába világhírű bestsellerszerző May – a kiadók sorra adták vissza a kéziratot. „Nem realisztikus.” „May túl messzire ment.” –Ilyen reakciókkal adtak kosarat a skót sztárszerzőnek. A Vesztegzár ma már – sajnos – realisztikus. 15 évet kellett várni, hogy végre nyomdába kerüljön a kézirat, mely eddig az író számítógépén kallódott. „A szerkesztők extrém kitalálmánynak, lehetetlenségnek nevezték a könyvemet, amelyben Londont le kell zárni egy láthatatlan ellenséggel, a vírussal folytatott harcban. Azt mondták, ez soha nem történhet meg. Pedig sok kutatást folytattam, és nekem nagyon is lehetségesnek tűnt” – nyilatkozta May. Honnan tudta Peter May másfél évtizede? Honnan látta a jövőt? 2005 jövőjét. És 2020-ét is. A könyv a magyar olvasókhoz lényegében az amerikai kiadással egy időben jut el. Peter May első kötete 26 éves korában jelent meg, és a BBC azonnal tévére alkalmazta. Utána nézettségi rekordokat döntő tévésorozatok következtek, amelyekben forgatókönyvíróként, producerként, illetve ötletgazdaként is közreműködött. Egy sor bestseller thriller fűződik a nevéhez: ezek közül a The Blackhouse és az Entry Island díjat is nyert. May Dél-Franciaországban él a feleségével.

SUNDAY TIMES BESTSELLER Nem kell minden ajtón belesni... A Titok Párizsban intenzív, egy pillanat alatt beszippantja az embert - Karen Swan bestsellere a tökéletes kikapcsolódás. Valahol Párizs macskaköves utcácskái között van egy lakás, amelyben mindent ujjnyi vastagon belep a por, és ahol sok évtizeddel ezelőtt felbecsülhetetlen értékű műalkotásokat rejtettek el. Flora nem akármilyen galériás: az egyik legmenőbb Londonban - jobban el tudja engedni magát egy árverésen, ahol csak úgy röpködnek a fontmilliók, mint édes kettesben, egy gyertyafényes vacsora alkalmával. Florára esik a választás, hogy becsülje fel a párizsi lakásból előkerült műkincseket. Igazi profiként deríti fel minden egyes festmény sorsát és előéletét, és ki akarja nyomozni, kicsoda rejtegette az alkotásokat ilyen sokáig. Ahogy felveszi a kapcsolatot a fényűzően gazdag Vermeil családdal, akik Párizs és az Antibes-szigetek között ingáznak, Flora rádöbben, hogy a látszat sok tekintetben csal. A nyers modorú Xavier Vermeil eltökélte, hogy mindenáron távol tartja Florát családi titkaiktól - vajon mit rejteget? Karen Swan tizenhat bestsellert írt, számára az utazás elválaszthatatlan része az írásnak, ilyenkor találja meg regényei anyagát. Könyveit a világ minden táján hűséges rajongótábor várja. Swan Sussexben él a férjével, három gyerekük és két kutyájuk van. Ez az első könyve magyarul.

„Szerintem itt van a regény jövője.” – Sally Rooney „Dühödten bátor könyv – érzik rajta, hogy szerelemből írták.” – Ocean Vuong „A modern próza abszolút csúcspontja.” – Garth Risk Hallberg A szólásszabadság romokban hever, a jobboldali politikát trollok és zsarnokok sajátították ki, a fehér férfiak önazonossági krízise állandósult. Leheletfinom szövésű regény, családtörténet több idősíkon, több nézőpontból. Adam Gordon végzős gimnazista Topekában, 1997-ben. Szülei egy pszichiátriai klinikán dolgoznak, amelyre az egész világról érkeznek páciensek és dolgozók. Anyja, Jane, híres író, feminista; apja, Jonathan, sikeres terapeuta, aki előtt a „kallódó fiatalok” megnyílnak. Jane számot vet abuzív apja emlékével, azzal, hogy férje szabadosan kezeli a házastársi köteléket, és ráébred, milyen nehéz felnevelni egy fiúgyereket a mérgező maszkulinitás légkörében. Adam kitűnik az iskolai vitakörben – ő lesz a vitakörök országos versenyének fő esélyese. Ráadásul a menő srácok társaságába tartozik: ha valaki gyengeséggel vádolja, nem habozik visszavágni, bár az ő fegyvere elsősorban a nyelv, a szavak, ami tud úgy fájni, mint az ököl. Néhány végzős, köztük Adam, rábírják Darren Eberheartot, ezt a magányos fiút – aki Adam tudtán kívül Adam apjának a páciense –, hogy nyilvánuljon meg a többiek előtt, ami katasztrófába torkollik. Ben Lerner (1979–) három verseskötet (The Lichtenberg Figures, Angle of Yaw, és Mean Free Path) és három regény (Leaving the Atocha Station, 10:04 és Az iskola Topekában) szerzője, illetve megjelent egy teljes kötet terjedelmű, költészeti tárgyú esszéje (The Hatred of Poetry). Díjak és jelölések sokaságát kapta (Pulitzer, Nemzeti Könyvdíj, Nemzeti Könyvkritikusok Körének Díja, stb.). Volt Fulbright-, Guggenheim- és MacArthur-ösztöndíjas. Az első amerikai, aki megkapta a németországi Münster városának nemzetközi költészeti díját. A Brooklyn College-ban tanít irodalmat. Szülővárosa: a Kansas állambeli Topeka. Az év legjobb könyvei közé került az Esquire, az NPR, a Vogue, az Amazon, a Kirkus, a londoni Times, a Buzzfeed, a Vanity Fair, a londoni Telegraph, a brit Financial Times, a Lit Hub, a londoni Times irodalmi melléklete, a New York Post, a brit Daily Mail, az Atlantic, a Publishers Weekly, a brit Guardian, az Electric Literature, a SPY.com és a New York-i városi könyvtár 2019-es listáján. Pulitzer-díj – jelölés (201

Félelem nélkül nincs kihívás. Ha nincs kihívás, nincs előrelépés. Előrelépés nélkül nincs élet. Ant Middleton számára nem ismeretlen a félelem: a Különleges Erőben úgynevezett ékként teljesített szolgálatot, napi szinten kellett kezelnie a félelmét, hiszen soha nem tudta, mi rejtőzik a következő sarkon túl, a következő zárt ajtó mögött. Amikor börtönbe került, elvágva ismerősöktől és rokonoktól, magára maradt a gondolataival, hogy ezt elbaltázta. Retteghetett, mit hoz a jövő. A Mount Everest csúcsán, kétségbeejtő állapotban, közvetlen életveszélyben volt, amikor rákényszerült, hogy szembenézzen legnagyobb félelmével: mi lesz, ha felesége megözvegyül, és gyerekeiből árvák lesznek. De Antnak nem ellensége a félelem, hanem energiaforrás, amely előrehajtja. A félelembuboréknak, ennek a forradalmi elképzelésnek köszönhetően megtanulta, hogyan zabolázza meg a félelmet, és rájött, hogyan változtathatja pozitív erővé. Ant a félelem révén teljesít még jobban – megkeresi a kihívásokat az életben, akár a hétköznapi életben, akár a halálzónában. Arra sarkallja magát, hogyan lehetne jobb apa, vagy éppen arra, hogy túlélje a hóvihart, a több száz kilométer per óra sebességgel száguldó szelet. Ant Middleton elmondja, hogyan mászta meg a Mount Everestet halált megvető bátorsággal, és elmagyarázza, mi az a félelembuborék, és hogyan használhatjuk fel arra, hogy túllépjünk teljesítőképességünk határain. Told ki a teljesítőképességed határait még jobban – küzdd le te is a személyes Mount Everestedet a félelembuborékkal.