János Arany

Arany János -ahogy egyik költőutódja, Orbán Ottó írja-: a „Megfontolt Nagymester” költeményei közül százat sorakoztat fel a jelen válogatás, mely valamennyi versszerető korosztály (különösen a diákok) igényeit és érdekeit figyelembe véve készült. Arany verses epikájának szemelvényeit tehát ne keressük benne - viszont szinte hiánytalanul olvasható itt a Petőfi Sándorral való verses levélváltás, a nagyszerű balladák köre, az "őszikék" gazdagságát hozó 1877-es év termése, valamint az önjellemzések sora. Számos verses életkép, stílusjáték, paródia és töredék is bekerült a gyűjteménybe. Sorozatunkban eddig csak Vörösmarty Mihály válogatott versei képviselték 19. századi poézisünket - most már az Arany-kötet is az érdeklődők rendelkezésére áll, akik száma generációk óta nem csökken.

Arany János jól ismert balladáit újraolvasva mindig meglepetést okoznak modern, szaggatott-kihagyásos elbeszélésmódjukkal. A líra és az elbeszélés határait folyamatosan egymásba nyitva Arany új, távolságtartóbb, közvetettebb költői megszólalást hozott létre a romantika énközpontúságával szemben, ami alkalmat adott neki az elmélyült lélekábrázolásra is. Másrészt ezek a történetek a kísértethistóriák hagyományába illeszkednek, ami miatt a mai napig töretlen a népszerűségük. Mivel Arany esetében nem lehetséges a műfaj körülhatárolása - ő maga is bizonytalanságban hagyta az utókort arról, mely verseit tekintette balladának -, a kötet válogatója, Szilágyi Márton irodalomtörténész arra törekedett, hogy - a démonikus világ megjelenítésének tendenciáit szem előtt tartva - Arany legismertebb balladáinak körét ritkábban közölt szövegekkel tágítsa.

Arany János már huszonnyolc éves, amikor egyáltalán jelentkezik az irodalmi életben, és harmincegy esztendős korában érkezik el a Toldi nagyon is indokolt sikere. S a művészi fejlődés ettől fogva is szakadatlan, művészete mind gazdagabbá válik. A kötetben három műve található: Toldi, Toldi estéje, Buda halála.

A „Klasszikusok kicsiknek” című sorozatról: A Scolar Kiadó kiemelt célja, hogy a szélesebb közönségnek szóló, sokszor külföldi gyermekkönyvek mellett lehetőséget biztosítson hazai alkotóknak is a megjelenésre. Egyik legkedvesebb, 2013-ban indított gyermekirodalmi sorozatunkban az értékőrzés jegyében klasszikus műveket jelentetünk meg többek közt Békés Rozi szemet gyönyörködtető illusztrációival. Az első két kötet (József Attila: Csoszogi, az öreg suszter, Móra Ferenc A didergő király) – melyek mindegyike a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelenhetett meg – folytatásául Petőfi Sándor gyönyörű versét választottuk, melyet barátja, Arany János akkor hároméves fiához írt, mikor Szalontára látogatott 1847 júniusában. Arany Lászlóból később elismert népmesegyűjtő és író lett (leghíresebb műve az 1873-ban A délibábok hőse című verses regény). E sort folytattuk egy gyönyörű karácsonyi verseskötettel, melyben József Attila, Ady Endre és Kosztolányi Dezső egy-egy, gyermekek számára is lélekközeli remekművével. Majd következtek az olyan örök kedvencek, mint A kis kakas gyémánt félkrajcárja (Arany László meséje) és a Kismalac meg a farkasok, Móricz Zsigmond verses meséje – utóbbiak Nagy Diána illusztrációival. „Klasszikusok kicsiknek” című, többszörös Szép Magyar Könyv-nyertes gyerekkönyvsorozatunkat Arany János Családi kör című költeményével bővítjük. A lélekmelengető alkotást ismét Békés Rozi művészi illusztrációi keltik életre.

"Tűzokádó gyanánt" - írja Petőfi. Arany valóban robbanásszerűen tört be a magyar irodalmi életbe a Kisfaludy Társaság pályázatán díjnyertes Toldijával. Sőtér István felfogása szerint a Toldi minden része utal a nemzeti felemelkedés lehetőségére, de a "régi és új" küzdelmében az ősi erkölcs, a patriarchális otthonosságérzet, családszeretet és hőstisztelet mellett ott vannak a jellemző nemzeti hibák: a vétkes könnyelműség, az indulatból való cselekvés, a parlagiság.

A Kisfaludy Társaság 1846. február 4-i ülésen olyan mure hirdetett pályázatot, melynek hose valamely, a nép ajkán élo történeti személy, mint Mátyás király, vagy Toldi Miklós. Arany, bár csak hivatalán kívül s a családi elfoglaltságok mellett dolgozhatott, jó fél esztendo múlva elkészült a muvel. 1847 januárjában kapta kézhez Erdélyi Jánosnak, a Társaság titkárának a levelét, melyben tudatták vele, hogy o lett apályázat nyertese. Az elbeszélo költemény sikere az irodalom elso vonalába emelte Aranyt. Vahot Imre a Pesti Divatlap munkatársául kérte, s még februárban megérkezett Petofi köszöntoverse és levele. A Toldi 1847-ben jelent meg nyomtatásban.

A magyar költészetben a ballada fogalma elválaszthatatlan Arany János nevétől. „A balladai homályt, balladai rövidséget kiválóan alkalmasnak találja, hogy egy sötét bűn és sötét bűnhődés legyen a tárgya… A virtuozitás itt abban van, hogy hogyan tudja a büntetést a bűnből logikával és az őrületnek bizonyos fokozatos bemutatásával kifejteni.”- írja róla Szerb Antal. Kötetünk ezeket a közkedvelt és népszerű verseket tartalmazza a történelmi balladáktól kezdve a népballadáig.

Arany János (1817-1882) - Vörösmarty és Petőfi mellett a XIX. század legnagyobb költője, s mindmáig legnagyobb epikusunk. Földműves családból született, a debreceni kollégiumban tanult, de 1836-ban félbehagyta tanulmányait, és felcsapott vándorszínésznek. Félesztendei nyomorgás után hazatért Nagyszalontára, segédtanító, községi írnok, majd jegyző lett. 1847-ben a Toldival országos pályázatot nyert, egyik napról a másikra híres költő lett, s barátságot kötött Petőfivel. A szabadságharc idején a Nép barátja című lap társszerkesztője volt, toborzó-dalokat írt, s néhány hétig nemzetőri szolgálatot teljesített. Világos után egy ideig nevelősködött, 1851-tõl a nagykőrösi gimnáziumban tanított. 1860-ban Pestre költözött, a Kisfaludy Társaság igazgatója, majd az Akadémia titkára és főtitkára lett. Élete utolsó évtizedeit megkeserítette leánya korai halála, a kiegyezés, amellyel nem értett egyet, s az utána kialakult politikai légkör. Epikus művei mellett bensőséges hangú, őszinte lírája is örök értéke marad irodalmunknak.

"A Kisfaludy Társaság 1846. február 4-i ülésen olyan mure hirdetett pályázatot, melynek hose valamely, a nép ajkán élo történeti személy, mint Mátyás király, vagy Toldi Miklós. Arany, bár csak hivatalán kívül s a családi elfoglaltságok mellett dolgozhatott, jó fél esztendo múlva elkészült a muvel. 1847 januárjában kapta kézhez Erdélyi Jánosnak, a Társaság titkárának a levelét, melyben tudatták vele, hogy o lett apályázat nyertese. Az elbeszélo költemény sikere az irodalom elso vonalába emelte Aranyt. Vahot Imre a Pesti Divatlap munkatársául kérte, s még februárban megérkezett Petofi köszöntoverse és levele. A Toldi 1847-ben jelent meg nyomtatásban."

Arany János költői életművének régóta nélkülözzük az irodalomtörténeti kutatás legújabb eredményeit is felhasználó, tudományos igényű, ugyanakkor széles körben is használható, népszerű kiadását. A félévszázaddal korábban készült, s már akkor is több ponton bírált kritikai kiadás óta napvilágot látott ugyan több, neves irodalomtörténészektől gondozott edíció, ám mind az életmű teljességét illetően, mind a kronológiai kérdésekben és a szöveg pontosságában számos alapvető kérdés megoldatlan maradt...

Hősök, akiket képességeik vitézi porondra, heroikus, sőt uralkodói szerepre tesznek alkalmassá, lelki alkatuk viszont a magányos, sérülékeny emberé, a bujdosóé – az áldozaté. „Kosztümös”, nagy történelmi játékok egy csöndesen önérzetes költő tollán. Weöres Sándor egy ritkán idézett versében (Negyedik szimfónia. Hódolat Arany Jánosnak) ezt a kettősséget így jellemzi: „Búborék-alakok gyülekezve kelnek, habjai a benső, álomi tengernek, játszva szelíd szűzet, daliát, vad rémet, hajdanként mutatván, mit nem ád az élet.”

Angol–magyar kétnyelvű verseskötet. A kötetben szereplő költők: Arany János, Petőfi Sándor, Kölcsey Ferenc.A fordítás William N. Loew (Loew N. Vilmos; 1847–1922) magyar származású amerikai ügyvéd, újságíró, műfordító munkája.