Mihály Babits

Babits első regénye, amelyben könnyen kimutatható a freudizmus közvetlen hatása. A cím is a témára utal: a mesebeli kalifa gólyává változott és elfelejtette a varázsszót, amivel emberré változhat. Egy kettéhasadt tudatú fiatalember fantasztikus történetének ürügyén a költő érzéseinek és vágyainak kettősségét példázza: Tábory Elemér kétlelkűsége Babits nyugtalanságának, ellentmondásainak kivetülése. A regény hősét, Tábory elemért ismétlődően jelentkező kínzó álmai egy különös, kettős életbe szorítják. Ebben a tudathasadásos állapotban a valóság és a képzelet, a nappal és az éjszaka határai fokozatosan elmosódnak, az álmok követelőbben fonódnak rá a hétköznapok reális világára, nyomasztó hatalmukkal hovatovább az ébrenlét minden óráját beárnyékolva. Családjának büszkesége, Tábory Elemér hol egy kitűnő képességű, gazdag jövőjű úrifiú életét éli, hol egy meggyötört asztalosinasét, hol pedig egy szánnivalóan elnyomott kis irnokét. A két réteg, a reális és az irreális megszámlálhatatlanul sok hiteles ténnyel és történéssel veszi birtokába a fiatalember tudatát, minden váltással újabb és újabb gyötrő szorongásokat támasztva benne. A misztikus befejezést és a regényen végigvonuló fantasztikumot ellensúlyozza az asztalosinas és az írnok életének, munkájának, környezetének nagyon is reális ábrázolása. A mű a freudi mélylélektan alaptételeire épül, de a kor súlyos társadalmi problémái is visszhangoznak benne. A regény merész szerkezete, tömörsége, szikrázó nyelve maradandó érték.

Příběh maďarské katolické literatury se podobá příběhu katolické literatury české. Nejdřív zápasila o své místo v moderní kultuře, poté o překročení vlastních konfesních limitů, poté o přežití v komunistickém režimu. Antologie "...němá nauka stromů o spáse" dává v ukázkách básní, próz, programových esejů i kritických reflexí nahlédnout stoletý vývoj této dosud téměř neznámé oblasti středoevropské kultury. Český čtenář se může seznámit s osobnostmi, jako byl "maďarský Bedřich Fučík" Sándor Sík či "maďarský Václav Renč" László Mécs. Může však také zjistit, že spirituální struna zní i v díle mnoha moderních klasiků maďarské kultury, jako Endre Ady, Mihály Babits či Attila József. Antologii sestavili maďarský slavista Róbert Kiss Szemán a česká hungaristka Simona Kolmanová, úvodní studii napsal Martin C. Putna.

Az Összeggyűjtött versek negyedik, javított kiadása nemcsak öt verssel gazdagabb, mint előző kiadásaink voltak, hanem a versek keletkezési sorrendjét az eddiginél pontosabban állapítja meg, ami kihat az egész életmű értelmezésére, valamint a kötet végén közöljük a költemények első megjelenésének legfrissebb adatokkal kibővített jegyzékét.

Babits Mihályt (1883–1941), a Nyugat első nemzedékének tekintélyes szerkesztőjét nem a nagy nevettetők közt tartja számon az irodalomtörténet, pedig a humor tőle sem volt idegen. A költőként, íróként, műfordítóként, esszéistaként, irodalomtörténészként ismert szerző életművében a maga helyén a derű is meg-megcsillan olykor. A helyszín Gádoros, a Halálfiai című regény kisvárosa. A társaságkedvelő, tüneményes Ilka néni hatholdas rózsakertjében álló háza a kisváros facér ifjainak és eladó lánykáinak találkozóhelye. Itt hálózzák be Gruber Francit, az ifjú joggyakornokot, akit Ilka néni „fogadott lányának”, Irénnek szemelt ki. Francin kívül minden rokon és ismerős be van avatva a tervbe. A rózsaillattól bódult nyári éjszakában magányosan epekedő vágyak karnyújtással elérhetnék egymást, de éppen a karnyújtás mozdulata lehetetlen. Mindenki rab itt, a konvenciók rabja. És aki felrúgja a konvenciókat, az is rab marad, a felrúgott konvencióké. Gruber Franci csak nagy sokára tudja meg a furcsa igazságot: oktalanul rontotta el az életét, de ha nem rontotta volna el, akkor sem járt volna jobban.

Tábory Elemér a regény hőse kettős életet él. Ha „fekete Álma” nem árnyékolná be az ébrenlét óráit is. „Sonntagskind” lehetne, a szerencse gyermeke, akinek kedvez a sorsa, s akiben a képesség is megvan a boldogulásra és a létezés örömeinek teljes átélésére. A szorongató éjszakai álmok s az álmok emlékei azonban győznek a valóság fölött, eltömik az öröm forrásait, félelmetes hatalmukkal átrendezik, megváltoztatják Tábory Elemér belső világát. A folyton megújuló álomkényszer, megalázó sorsot rajzoltat a képzelettel, nyomasztóan, kínzóan teljeset, amely csak asszociációkkal kötődik a másikhoz, s mely sokkal több emberé, mint a másik. Tábory Elemér álmában előbb egy asztalosinas életét éli, akivel kegyetlenül bánnak, s aki a kegyetlenkedésekre maga is brutalitással felel, azután pedig napidíjas pesti írnokként tengődik – nélkülözések, félelmek, szorongások között – egészen az öngyilkosságig. A gólyakalifa a személyiség-megoszlás modern, világirodalmi rangú regénye, s egyben izgalmasan szép vallomás is az emberi elkötelezettségről, a szenvedélyre való belső készenlétről. „Mintha életem, s talán minden költő életének szimbóluma volna – írja Babits Mihály –, mely külsőleg simán foly, s csak belül gyötrődik, álmaiban.”

Az Erato a bécsi Hellas Verlagnál jelent meg 1921-ben, 500 számozott példányban és terjesztése csak előzetes feliratkozás alapján történt. A könyvbarátok számára készült kiadást az akkoriban nagyon népszerű Bayros metszeteivel díszítették, és bibliofil értékének megfelelő áron juthattak hozzá az érdeklődők. Magyarországon először 1947-ben jelenhetett meg a budapesti Officina kiadó gondozásában, kétnyelvű kiadásban. Babits meglehetősen hajszolt körülmények között készítette el az antológiát. Annak ellenére, hogy az erotikus világirodalom remekéből választott verseket, sokféle vád és támadás érte, sokszor még barátai részéről is. Tóth Árpád és Szabó Lőrinc azonban végig támogatták munkájában, és bár a fordítások mindegyikét Babits szignálta, néhányat ők készítettek el. A mai olvasó nyilván csodálkozva hall e rég elvonult viharokról. Ma főként azokra a kiváló fordításokra figyel, amelyek aligha jöttek volna létre a kötet kínálta alkalom nélkül.

A társaságkedvelő (egyébként bűbájos) Ilka néni hatholdas rózsakertje közepén álló házába gyűjti össze egy kis csevejre a kisváros aranyifjait és eladó lánykáit. Itt kerül hurokra Gruber Franci, az ifjú joggyakornok, akit Ilka néni „fogadott lányának”, Irénnek szemelt ki.

Te voltál minden, édes, miért törődtem én, forrás a szirten, édes, sziget a viz szinén...

Gólyakalifa Tábory ?Elemér, a regény hőse kettős életet él. Ha „fekete Álma” nem árnyékolná be az ébrenlét óráit is, „Sonntagskind” lehetne, a szerencse gyermeke, akinek kedvez a sorsa, s akiben a képesség is megvan a boldogulásra és a létezés örömeinek teljes átélésére. A szorongató éjszakai álmok s az álmok emlékei azonban győznek a valóság fölött, eltömik az öröm forrásait, félelmetes hatalmukkal átrendezik, megváltoztatják Tábory Elemér belső világát. A folyton megújuló álomkényszer megalázó sorsot rajzoltat a képzelettel, nyomasztóan, kínzóan teljeset, amely csak asszociációkkal kötődik a másikhoz, s mely sokkal több emberé, mint a másik. Tábory Elemér álmában előbb egy asztalosinas életét éli, akivel kegyetlenül bánnak, s aki a kegyetlenkedésekre maga is brutalitással felel, azután pedig napidíjas pesti írnokként tengődik – nélkülözések, félelmek, szorongások között – egészen az öngyilkosságig. A gólyakalifa a személyiség-megoszlás modern, világirodalmi rangú regénye, s egyben izgalmasan szép vallomás is az emberi elkötelezettségről, a szenvedélyre való belső készenlétről. „Mintha életem, s talán minden költő életének szimbóluma volna – írja Babits Mihály –, mely külsőleg simán foly, s csak belül gyötrődik, álmaiban.”   Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom Ötvenedik ?születésnapjára Babits Mihály nagyszerű ajándékot nyújt át olvasóinak s a magyar irodalomnak: új könyvét, amely Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom címmel lépett ki a nyilvánosság elé. E könyv megjelenése és olvasása bizonyára ugyanazt az örömet fogja szerezni mindenkinek, mint amit mi éreztünk ketten-hárman, akiknek módunkban volt még megjelenés előtt, nyomdai levonatokban olvasni.

Versek, regények, esszék.

Babitsnak fogadott fiával való kapcsolatáról szól.

Babits egyik legtalányosabb regénye a főhős kettős életéről.

Babits kevésbé ismert, de jelentős regény

Önéletrajzi ihletésű mű, sok célzással a Nyugat folyóiratra.

Ellenutópia az örökös háború idejéről.