Alessandro Baricco strana 2 z 4

Quinnipak je mestečko, ktoré by ste na mape ťažko hľadali. Stojí tam lokomotíva s menom Elizabeth, hoci tam nevedie nijaká železnica. Hráva tam zláštny hudobný nástroj humanofón, malý najdúch Pehnt zo všetkých síl dorastá do kabáta, v ktorom ho našli na kostolných schodoch, aby sa mohol vydať do sveta. Starý robotník Andersson pomáha realizovať smelé plány o Sklenenom paláci geniálneho architekta Hectora v malej sklárni...

Strhujúca próza novej hviezdy talianskej literatúry ponúka čitateľom komorný príbeh geniálneho klaviristu, ktorý po celý život neopustil palubu zaoceánskej lode. Príbeh sa vďaka autentickej rozprávačskej sile dočkal aj filmového spracovania.

Něžně kruté i vesele melancholické příběhy z pera italského kultovního autora, uznávaného po celém světě. Oceán moře je považován za klasické dílo novodobé evropské literatury. V nakladatelství Eminent vyšly ještě jeho Hrady hněvu a světoznámý román Hedvábí.

Románová prvotina italského spisovatele, ve které vzdal hold smělým průkopníkům pokroku 19. století, lidem, kteří měli odvahu jít za svou touhou a za svým snem, nebáli se riskovat a dokázali unést prohru. Hrdinové Hradů hněvu sní o zemi zbrázděné železničními tratěmi, ve kterých spatřují pomníky přímočaré trajektorie osudu sní o skleněné architektuře, kde bude člověk konečně v bezpečí, sní o tom, že objeví neviditelné noty, pořídí katalog života, naleznou to, co ztratili, zvítězí nad vlastním strachem, nad sebou samými, nad osudem. A není důležité, jestli se jejich sny vyplní, Bariccovi hrdinové nemusí bezpodmínečně vyhrávat, pro ně je důležité nevzdát se, zkoušet to zas a znovu.

Kniha Barbari obsahuje 30 esejí, ktoré Alessandro Baricco publikoval na pokračovanie v novinách La Repubblica v roku 2006. Autor v nej iskrivo rozoberá vytrácajúce sa hodnoty ako klasická hudba, duša, námaha, nostalgia, autentickosť, dobrá výchova, ale aj tri masové fenomény, ktoré ľudstvo uznáva bez ohľadu na spoločenské a historické zmeny – víno, futbal a knihy. To všetko dáva do súvislosti so súčasnou skúsenosťou „Google“ generácie. Pozoruhodné je, že Bariccove eseje, ktoré hovoria o barbaroch, sú samy písané na spôsob blogu, teda v „barbarskom“ jazyku. Autorovi umožňuje nenásilným spôsobom, na vhodnej komunikačnej úrovni analyzovať zásadné problémy našej doby.

Ez nem regény. Nem is elbeszélés. Ez egy történet. Olyan férfiról, aki beutazza a világot, s a végén egy szeles tó partján ül egész nap. A férfi neve Hervé Joncour. A tóét nem tudni. Mondhatnánk, hogy szerelmi történet. De ha csupán az volna, nem érn é meg elmondani. Szerepel ... Folytatás benne vágy és fájdalom, mindkettőről tudjuk, mi fán terem, még sincs rá igazi szavunk. Mert szerelemnek nem szerelem. (Régi fogás. Ha nem tudunk nevet adni valaminek, akkor történetnek mondjuk. Ez már csak í gy van. Évszázadok óta.) Minden történetnek zenéje van. Ennek fehér zenéje. Ez fontos, mert a fehér zene különös muzsika, időnkint zavarba ejtő: halkan szól, és lassan kell táncolni rá. Ha jól játsszák, olyan, mintha a csönd szólna, s akik szépen tán colják, úgy tűnik, meg sem mozdulnak. Átkozottul nehéz a fehér muzsika. Sok hozzáfűznivalóm nincs. Talán jobb, ha tisztázom még, hogy tizenkilencedik századi történetről van szó: fontos, hogy senki se várjon repülőgépeket, mosóautomatákat és pszichiá tereket. Nincsenek. Bár ma se volnának. (Alessandro Baricco) A(z) Selyem (Könyv) szerzője Alessandro Baricco.

Irgendwann im 19. Jahrhundert, irgendwo in Europa, in dem Städtchen Quinnipak, das es eigentlich gar nicht gibt, spielt die Geschichte dieses Romans. Sie handelt von Jun, deren Lippen jeden, der sie ansieht, verrückt machen. Von ihrem Mann Mr. Rail, Direk

A Virginian nevű gőzhajó a két világháború között járt Európa és Amerika között - feldélzetén milliomosokkal, emigránsokkal és egyszerű, hétköznapi emberekkel. A fennmaradt legenda szerint a hajón esténként egy különös tehetséggel, páratlan improvizációs képességgel megáldott zongorista szórakoztatta a közönséget. Semmihez sem fogható muzsikájával valósággal elbűvölte hallgatóságát. Azt is mondják, egész életét a hajón töltötte, ott született, és lábát soha nem tette szárazföldre. Hogy miért, senki sem tudja, életének talányos rejtélyét magával vitte - örökre.

Román Emauzy rozpráva príbeh o štyroch sedemnásťročných chlapcov, ktorí uviazli v dusivej, nepríjemnej realite. Na prahu dospelosti sa zmietajú medzi pevnými hranicami tradícií a vlastnými rozhodnutiami s fatálnymi dôsledkami. Pohybujú sa medzi školo u a miestnym kostolom, pri omši hrajú na gitarách, a ako dobrovoľníci pomáhajú v nemocnici. Do ich mentálnej výbavy patrí neotrasiteľná viera v Boha. Jedného dňa sa ako víchrica vrúti medzi chlapcov ich spolužiačka Andre, najprv sa zmocní ich myslí, potom ich sŕdc a napokon aj ich tiel. Všetci štyria jej postupne prepadajú a odhaľujú zmysel bolesti, sexu, dokonca aj smrti.

"Ez nem regény. Nem is elbeszélés. Ez egy történet. Olyan férfiról, aki beutazza a világot, s a végén egy szeles tó partján ül egész nap. A férfi neve Hervé Joncour. A tóét nem tudni. Mondhatnánk, hogy szerelmi történet. De ha csupán az volna, nem érné meg elmondani. Szerepel benne vágy és fájdalom, mindkettőről tudjuk, mi fán terem, még sincs rá igazi szavunk. Mert szerelemnek nem szerelem. (Régi fogás. Ha nem tudunk nevet adni valaminek, akkor történetnek mondjuk. Ez már csak így van. Évszázadok óta.) Minden történetnek zenéje van. Ennek fehér zenéje. Ez fontos, mert a fehér zene különös muzsika, időnkint zavarba ejtő? Halkan szól, és lassan kell táncolni rá. Ha jól játsszák, olyan, mintha a csönd szólna, s akik szépen táncolják, úgy tűnik, meg sem mozdulnak. Átkozottul nehéz a fehér muzsika. Sok hozzáfűznivalóm nincs. Talán jobb, ha tisztázom még, hogy tizenkilencedik századi történetről van szó: fontos, hogy senki se várjon repülőgépeket, mosóautomatákat és pszichiátereket. Nincsenek. Bár ma se volnának." (a Szerző)

A regény valamikor a 20. század elején játszódik, az automobil és csodálatos férfiak legendás, múltba vesző hőskorszakában. Főszereplője Ultimo Parri, akit az olvasó kisfiúként ismer meg a történet elején, de már akkor is mindenki tudja róla, hogy különleges: Ultimo olyan ember, akit "aranyfüst borít", és akinek egyetlen célja: rendet teremteni a világban. Ötéves, amikor megpillantja az első automobilt, és huszonöt, amikor találkozik a szerelemmel. Az ő története ez a megrendítő regény, amelyben az automobil, a sebesség- és versenyszenvedély párosul egy életen átívelő, rejtélyes szerelemmel és a konok tenni akarással, a szavak és formák mögött rejlő jelentések felfejtésével. Baricco újra rátalált arra az elbeszélői hangra, mely a "Selyem" című regényében ejtette először rabul a magyar olvasót, de a "Történet" szélesebb ívű, több hangon megszólaló alkotás. Hősei sokáig az olvasóval maradnak, és segítenek - élni.

Három történet, három epizód egy szálloda halljában. Titkok és érzelmek, féltett gondolatok és sejtelmes vallomások Baricco legújabb könyvében. "A történet két emberről, egy férfiról és egy nőről szól, akik három alkalommal találkoznak, de találkozásuk mégis mindig egyetlen, az első és az utolsó is egyben" - tájékoztatja a gyanútlan olvasót a szerző. Ahogy a Mr. Gwyn, úgy e könyv főszereplői is azzal a dilemmával szembesülnek, hogy folytassák-e tovább megszokott életüket, vagy vállalják-e az újrakezdés kockázatát. És nemcsak az előző kötet, hanem a Háromszor hajnalban szereplőinek élete is titkokat rejteget; történetük egy krimi izgalmasságát kínálja. És mire a hajnal reggelbe fordul, valamennyi titokra fény derül...

"Krehký a dramatický príbeh z bližšie neurčenej krajiny pozostáva z dvoch kapitol. Prvá sa odohráva krátko po vojne, keď ešte nenávistné vášne nevyprchali&894 štyria muži s puškami prichádzajú na statok zabiť majiteľa. Pri krvavej akcii príde o život aj jeho syn. Zachráni sa však dcérka, malé dievčatko skryté v pivničke pod kuchyňou, nad ktorým sa zmiluje najmladší člen z trestnej výpravy a bezmocné dieťa ušetrí. Druhá kapitola, 52 rokov po tejto udalosti, opisuje stretnutie tých, čo prežili, bývalého banditu a niekdajšieho dievčatka, v atmosfére konečného zúčtovania. Knihu preložila Mária Štefánková."

V poznámke na začiatku románu Baricco uvádza, že v predošlej knihe sa hlavná postava Jasper Gwyn zmieňuje o neveľkom dielku s názvom Trikrát na svitaní. Autorovi už v tom čase skrsla v hlave krásna myšlienka túto vymyslenú knihu naozaj vytvoriť. Stalo sa. Román Trikrát na svitaní rozvíja tri príbehy, čo sa začínajú na svitaní v hoteli. Ich protagonistami sú ľudia, ktorí sa stretnú v rôznych fázach svojho života, hoci v skutočnosti by sa stretnúť nemohli. Literatúra však pripúšťa aj to, čo sa reálne nemôže stať. Vďaka spojeniu troch zdanlivo náhodných stretnutí pozorný čitateľ zistí, že aj to, čo sa javí ako nepravdepodobné, dokáže prezradiť veľa o reálnom živote.

A Virginian nevű gőzhajó a két világháború között járt Európa és Amerika között - fedélzetén milliomosokkal, emigránsokkal és egyszerű, hétköznapi emberekkel. A fennmaradt legenda szerint a hajón esténként egy különös tehetséggel, páratlan improvizációs képességgel megáldott zongorista szórakoztatta a közönséget. Semmihez sem fogható muzsikájával valósággal elbűvölte hallgatóságát. Azt is mondják, egész életét a hajón töltötte, ott született, és lábát soha nem tette szárazföldre. Hogy miért, senki sem tudja, életének talányos rejtélyét magával vitte - örökre.

Don Giovanni a legendás spanyol nőcsábász, Don Juan leszármazottja. A gyönyörért és a szabadságért nevetve söpör félre bármit. Ahogy a történet újramesélője, Alessandro Baricco mondja: "Don Giovanni témája távoli és sötét időkre nyúlik vissza, mikor a történetek még szájhagyomány útján terjedtek, és a halál sokkal közelebb, szinte hajszálnyira volt az élettől." Don Giovanni útját elcsábított és elhagyott nők, leányok, kigúnyoltak és halottak jelzik, míg gaztetteit meg nem elégeli az egyik halott tiszteletére emelt kőszobor... A Meséld újra! tíz kötetes sorozat klasszikusokat értelmez újra, melyben neves kortárs írók mesélnek kamaszoknak.