László Benkő strana 2 z 4
autor
Szent László 3: Kard és glória
László király uralkodását határozott kül- és belpolitika jellemzi. A Szentszékkel együttműködik, de Magyarország belügyeibe nem enged beleszólást. Felelősen, kemény törvényalkotással igyekszik országa helyzetét stabilizálni.
Közben az elűzött, konok és bosszúszomjas Salamon továbbra sem tesz le abbéli szándékáról, hogy a magyar koronát visszaszerezze. Mivel sógora, a német Henrik támogatását már nem élvezi, a Kárpátok keleti lejtői mögött akkortájt megjelent kipcsák kunok, és a már generációk óta az Al-Duna mentén lakó besenyők között keres szövetségest.
Ezzel elindul egy veszélyes úton, ahonnan számára már nincs visszatérés. Hiszen győzhet-e egy olyan uralkodó felett, akit népe már életében szentként dicsőít? László tehát a Kárpátok északkeleti hágóin át beözönlő kunokkal honvédő háborúba bonyolódik. A határvédelem mellett azonban földjének gyarapítását is szem előtt tartja. A horvát belharcokba történő beavatkozásával unokaöccsét, Álmos herceget a horvát trónra segíti.
Életének végső szakaszában László, e kivételes karizmájú, Európa-szerte tisztelt és becsült uralkodó – akit a katolikus királyok szívesen látnának egy Jeruzsálembe induló keresztes had élén – megvív az al-dunai besenyőkkel is, ezzel tovább tágítja országának határait. A sors csupán negyvenkilenc harcos esztendőt adott László királynak, akit e két szó: a kard és a glória jellemezhet legjobban, erre utal az életéről szóló regénytrilógia befejező részének címválasztása is.
Drezdai emberünk
Kémek, ?titkos ügynökök, fegyvercsempészek és intrikusok hemzsegnek ebben a hollywoodi szuperfilmeket megszégyenítően izgalmas regényben, és űzik kockázatos, sokszor veszedelmes játékaikat az új világ hajnalán. A kába és talajvesztett Kelet-Európában járunk a nyolcvanas évek fordulóján. Mindenki gyanús, mindenki mindenkiről jelent, mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti a rendszerváltás ürügyén. Ezt teszi Szmirnov tábornok is, akit egy urali hadiipari centrum parancsnokává neveznek ki. Volt beosztottjának fia, Pável Mihejev pedig az ő ajánlására kerül a KGB drezdai kirendeltségére, ahol végigéli a német újraegyesítést és a körülötte dúló titkosszolgálati háborút. Közben megteszi azt is, amit egy hírszerzőnek nem szabad: viszonyba keveredik a vörösesszőke és csinos Corneliával, akiről nem is sejti, hogy egyszerre három hírszerző szolgálat ügynöke. A rendszerváltozás után mindketten Oroszországba kerülnek, ahol az emberi élet olcsóbb, mint valaha, a szovjet rendszer halódását kihasználó oligarchák cselszövései pedig már nemcsak az ország, hanem egész világ biztonságát veszélyeztetik. Ha csak mellékszereplőként is, megjelenik a regény Drezdában játszódó epizódjaiban Vologya Putyin, a KGB egyik ottani munkatársa, a későbbi orosz elnök is, annak bizonyságaként, hogy a nagy kelet-európai földindulás politikai túlélőinek a legveszélyesebb szituációkban volt módjuk megtanulni, hogyan őrizzék meg hidegvérüket. Közben a német titkosszolgálat Waspe (Darázs) és Anker (Horgony) fedőnevű ügynökei utolsó nagy feladatukat hajtják végre Oroszországban. A cél az, hogy megakadályozzák három Uralból induló hatalmas fegyverszállítmány elrablását, s ezzel a Mihail Gorbacsov elleni puccsot is. Az pedig, hogy ki a Darázs, legyen meglepetés az olvasó számára, nem szólva Ankerről, akinek kilétét több száz oldalon át lesz módja találgatni. A szerző, aki A spanyol grófnőben már bemutatkozott a politikai kalandregény mestereként, megint nagy empátiával varázsolja elénk a közelmúlt történetének sorsfordító eseményeit.
Na stiahnutie
5,61 €
dostupné aj ako:
Nagy Lajos 2: Kígyófészek
1344 első felében a Nápolyból hazatért Erzsébet magyar anyakirályné követeket küldött Kelemen pápához Avignonba, hogy fényes ajándékokkal és több tízezer arannyal végre rendezze fia, András herceg koronázásának ügyét. A Kúria azonban további összeget követelt, de garanciát mégsem adott András trónra léptetéséhez.
Ezzel a telhetetlenséggel új szakaszába lépett a diplomáciai háború. A Johannát befolyása alatt tartó Valois Katalin hercegné kezdeményezésére létrejött titkos szervezet, a capuai szövetség lépéseket tett András herceg meggyilkolása érdekében. Eközben a magyarellenes nápolyi tömörülések egymással is kíméletlen harcot folytattak.
Lajos király ezalatt, hogy a velenceiek dalmáciai terjeszkedését megakadályozza, hadat vezetett Zára alá. 1345 szeptemberében pedig bekövetkezett az, amitől oly sokan tartottak: ellenségei végeztek András herceggel. Az aversai gyilkosság után Lajos király a bűnösök felelősségre vonása érdekében kénytelen volt hadat indítani Itáliába. Az 1347-ben megkezdődött első nápolyi bosszúhadjárat során Lajos sorra aratta a győzelmeket, és követelései komoly vitát eredményeztek a Johannát pártoló Kelemen pápával.
Ám ezekkel az eseményekkel egyidejűleg megjelent egy minden eddiginél kegyetlenebb ellenség, a pestis, mely egész falvakat és városokat néptelenített el. Senki nem tudhatta, mikor lesz vége, és miként lépjenek fel ellene.
Nagy Lajos 3: Megbuktatott igazság
Nagy Lajos, hogy igazának érvényt szerezzen, és megbosszulja öccse, András herceg meggyilkolását, hadjáratot vezetett Nápoly ellen. De hiába volt sikeres harcaiban, hiába menekült el Johanna Nápolyból, amint a magyar király távozott az országból, a helyiek szinte nyomban fellázadtak a hátrahagyott kormányzó ellen.
Johanna eközben ismét legnagyobb pártfogójánál, a franciaországi Avignonban székelő pápánál keresett segítséget. A szentatya, Nápoly hűbérura természetesen nem hagyhatta veszni birtokát, s ismét kezdetét vette a parttalan és csupán az időhúzást szolgáló diplomáciai huzavona a magyar korona, Nápoly és Avignon között. A pápa ismét az eddig bevált módszerrel élt: politikai ígérgetések és manipulációk követték egymást, és csupán látszatintézkedésekre került sor.
Lajos király, akit lekötöttek országa belső ügyei, egy második, reményei szerint végső nápolyi hadjáratot tervezett. Lovagként elképzelhetetlennek tartotta, hogy az igazság ne győzedelmeskedjen. Ám miközben a legtöbb gondját lovagkirályhoz méltó módon és eszközökkel próbálta megoldani, Nápoly és Avignon teljesen másféle módszerekkel élt...
A magyar uralkodónak tehát ismét hadat kellett vezetnie Nápolyba. Ám kétségtelen sikerei sem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy egyszer s mindenkorra megvethesse a lábát Itáliában, és megszerezze Nápoly trónját. Közben sereggel támogatta rokonát, a pogány litvánokkal hadakozó lengyel királyt, s felajánlotta a pápának, hogy a számára kedvező, Nápolyt érintő kúriai döntés érdekében oroszlánrészt vállal a litvánok megtérítésében.
Ám Avignonban még ez sem bizonyult elegendőnek...
A kalózkapitány - Hajók, tengerészek, kalózok
A történelmi kalandregény fókuszában egy dalmát nemesifjú áll, akit a velencei üzleti partnere galádul rászedett és kiszolgáltatott a törököknek, ezért őt hazájában és a dalmát kikötővárosokban árulónak bélyegzik. A kalandregényben epizódszereplőként feltűnik a legendás szigetvári hős fia - Zrínyi György - is, akinek közbenjárására az uszkókok kalózok befogadják, és társadalmuk tagjává teszik a dalmát ifjút, sőt az egyik legeredményesebb - kalózkapitányukká válik. Vajon sikerül-e a regény főszereplőjének visszanyerni társadalmi státuszát? Megbosszulhatja-e a családján esett sérelmeket? Ebből az ízig-vérig fordulatos kalandregényből, amely a XVI. században, főleg az Adriai-tengeren játszódik, megismerheti az olvasó, miként működött Raguzában (Dubrovnik) a török és a velencei kémhálózat, milyen terveket főztek ki Isztambulban és a Dózse-palotában, és hogyan keveredtek ebben a politikai játszmába az uszkók kalózok, ami a térség politikáját a végletekig bonyolította. Tengeri csaták, kemény, véres ütközetek zajlanak közvetlenül az olvasó szeme előtt, de a korabeli titkosszolgálati szálakon és politikai cselszövéseken túl megjelenik a tenger, s vele együtt mindaz, amit a szabad élet, a hajók, a vitorlák, hajók, szelek jelentenek... A könyvet egyaránt ajánljuk a történelmet és a kalandregényeket kedvelő olvasóközönségnek! Olyanoknak is, akiket már megérintett utazásaik során az Adriai tenger, azoknak is, akik kedvtelésből vitorláznak, akik számára számos részlet – a szélviszonyok, az időjárás, a vitorlás-élet megannyi mozzanata, vagy a kikötővárosok régmúltjára vonatkozó sokrétű ismeret felvonultatása – érdekességekkel szolgálhat...
Nagy Lajos 4: Két ország trónján
I. (Nagy) Lajos magyar király Szent László sírjánál esküt tett arra, hogy az elődei által vérrel és fegyverrel szerzett területeket - amelyekre Velence és mások rátették a kezüket - bármi áron visszaszerzi. Ám a győztes velencei hadjáratot követő békeszerződést a dózse folytonosan kijátszotta, ráadásul ismételten megjelent a politika színterén Johanna nápolyi királynő is, aki szintén számos módon igyekezett gátolni Lajos itáliai hatalmi törekvéseit.
Lajos királynak a német-római császár folyvást ingadozó politikájával és a török balkáni előretörésével is számolnia kellett, aminek megállításához a pápák vajmi kevés segítséget adtak. Ennek ellenére a Murád oszmán-török szultán és Lajos közt lezajlott első összecsapás a magyarok diadalával végződött, és ez a Vidini bánság létrehozását eredményezte. S miközben Lajos királyt egyre jobban sürgette az utódlás kérdése, újabb kihívásként nagybátyja, Kázmér király halálát követően át kellett vennie a lengyel trónt is.
Vajon milyen újabb feladatokat ró ez a kötelezettség a magyar uralkodóra? Merre halad közben a politika, és meg tud-e felelni a király az új kihívásoknak? Ezekre és még sok más kérdésre is választ ad a Nagy Lajos király életét feldolgozó regénysorozat utolsó előtti kötete.
Kinizsi - Mátyás király hadvezére
Kinizsi Pál a magyar történelem egyik különös és kiemelkedő alakja. De ki volt valójában Kinizsi, akit már életében is legendák öveztek? Aki Mátyás királynak malomkő tálcán szolgálta fel az italt? Aki két halott törökkel a hóna alatt, egy harmadikkal a foga között járta győzelmi táncát a csata után?
Vajon miféle érdekek mozgatták akkoriban az országot és az országnagyokat, s milyen szerep jutott mindebből Kinizsinek? A számtalan harci cselekmény mellett megismerhetjük a politikacsináló nagyurak, a korabeli udvari intrikák világát, valamint ugyancsak megjelenik Mátyás király híres Fekete Serege is, amelynek egyik vezére éppen Kinizsi lesz.
Kinizsi különleges korszakban élt. Soha nem vesztett csatát. Részt vállalt a nándorfehérvári győzelemben, a felvidéki harcokban, ott volt Kenyérmezőnél, s a király testőrségének kiemelt és megbecsült kapitányaként jelen volt azokban az esztendőkben is, amelyekben az országnagyok Mátyás ellen árulást követtek el, és összeesküvéseket szerveztek.
Kinizsi Pál élete igazi vérbő kalandregény, élete folytonos harcból állt, miközben állhatatosan szolgálta az uralkodót, és esküjét csak egyszer szegte meg... Hogy mikor és milyen esemény során? Megtudhatjuk ebből a fordulatos és lebilincselő történelmi kalandregényből.
Nagy Lajos 5: Mária, az elfeledett királynő
Lassan eljár az idő I. Lajos, a nagy lovagkirály felett. A magyar és a lengyel trón együttesen túl nagy terhet jelent számára, s életét mindjobban megnehezítik korábbi sebesülései. Ismeretlen betegség is kínozza, amit egyes orvosok leprának vélnek.
Lengyelországba az anyját küldi, hogy helyettesítse őt a krakkói trónon, de e lépése csak újabb bonyodalmakat okoz. Mivel fiúörököse nincs, kénytelen leányaira - Máriára és Hedvigre - hagynia országait.
Az udvarában nevelkedett, közkedvelt Durazzói Károly herceg, aki a Velence elleni háborúban hadvezérként kiválóan megállja a helyét, megszerzi Nápoly trónját, s a még mindig ármánykodó Johannát eléri végzete. Lajos király azonban csak hónapokkal éli túl nagy ellenségét, és halálával az országban megindul a belső erjedés. Szinte semmi nem úgy alakul, ahogy testamentumában kikötötte. A kiskorú Máriát ugyan megkoronázzák, de ellenfelei szinte rögtön támadni kezdik a helyette régensként az államot irányító Erzsébet özvegy királynét. A magyarok nagy része nem kíván nőt látni a trónon, ezért az országba hívják Károlyt.
Ez a lépés nem várt, borzalmas fejleményekkel jár. Gyilkos politikai merényletek követik egymást, s közben a Délvidéket lángba borítja a kívülről támogatott rebellió.
A Nagy Lajos király élettörténetét részletesen bemutató ötrészes regénysorozat záró kötete továbbra sem nélkülözi a kül- és belpolitikai események, összefüggések feltárását, ám elsődleges célja, hogy bemutassa Mária királynő szerencsétlenül rövid, tragikus eseményekben bővelkedő életét.
Viharlovasok
Árpád népe sok harc és viszontagság után megszállja a Kárpát-medence keleti oldalát, e régtől kiszemelt földet, s a törzsek ideiglenes szállásokat foglalnak. Hogyan tovább? Kelendő a magyar fegyver nyugaton, de legalább annyira félik is azt. Arnulf keleti-frank császár a lombard Berengár ellen hívja hadba pénzért és zsákmányért a Duna bal partján éppen csak megtelepült magyarokat, s ezzel elkezdődik az a több évtizedes időszak, amit tévesen a kalandozások korának nevez a történelem. Sok ezer magyar harcos indul nyugatnak, s ott vágtat közöttük az, akit a táltos fiának hívnak. Feladata a nyugati seregekről és a politikai körülményekről történő adatgyűjtés, mellyel közvetlenül segíti Árpád és Kurszán hadászati és földfoglalási elgondolásait, a Kárpát-medence végleges birtokba vételének tervét. A nagyfejedelem és a vezér példátlan diplomáciai érzékkel fordítják a magyar törzsek hasznára a képlékeny katonapolitikai helyzetet, s figyelmüket a gazdag nyugat felé fordítják. Nem találván egyéb utat elűzésünkre, a magyar törzsek végleges kiirtására a frank Gyermek Lajos király és a bajorok a Duna völgyében százezres haddal törnek a magyar gyepű felé... Harc a továbbélésért, avagy az első honvédő háború? A regény hiteles történelmi adatokra és eseményekre építkezve beszéli el a honfoglalásként jelzett időszak első tíz esztendejét, és megpróbál választ adni a kérdésre: vajon csupán kalandozásnak tekinthető a nyugat felé törekvés, vagy sokkal inkább tudatosan tervezett politikai döntések állnak a háttérben?
Vypredané
11,30 €
11,53 €
A végső tenger I. II. III.
A krónikák az 1200-as évek elejét jegyzik. A távoli Góbiban már felnőtté érett a kis Temüdzsin, aki később Dzsingiszként vonul be a világtörténelembe... Bürjén, az ismeretlen származású rabszolga-gyerek, végigvándorolva az ázsiai sztyeppét, Karakorumba, Dzsingisz kán, a világhódító ... Folytatás ›› mongol uralkodó udvarába kerül. Csak homályos emlékei vannak egy asszonyról és férfiról, akik talán a szülei lehettek. És őriz egy fából faragott amulettet a nyakában, a peremén rovásírással... A kán seregében igazi mongollá lesz, s kamaszként izgalmas munkát kap: Kínába kell mennie, hogy különleges kémként segítse Dzsingisz hadjáratát. Kiderül, hogy különös tehetsége van a veszélyes mesterséghez, ezért tagja lesz annak a kémhálózatnak, amelynek hathatós közreműködésével a mongolok, leigázva Európát, el akarják érni a mondabeli Végső Tengert...
A mongolok nem tettek le világhódító törekvéseikről, és ebben a magyar király országa - mint a Kárpátok természetes bástyája mögötti első erős állam - kulcsfontosságú. Ha Magyarországot megvívják, kitárulnak a kapuk a Nyugat felé. Így kerül az egykori rabszolgafiú II. Endre, majd IV. Béla magyar királyok udvarába - gyorsan megtanulja a nyelvet, amely valahonnan ismerősnek tűnik számára...
Bürjén, azaz magyar nevén Berény - az évtizedek alatt beilleszkedik a magyar világba, és lassan megdöbbentő sejtései támadnak. Mikor pedig Béla király elolvassa neki az amulettjén található jeleket, felébred benne a lelkiismeret...
Rájön-e, hogy pontosan azt a népet sodorja végveszélybe, amelyből talán maga is származik? Képes-e megtalálni önnön gyökereit, s milyen áron? Kitörni képtelen helyzetéből, mert a Szervezet elhagyásáért halál jár. Elég egyetlen apró hiba, és a mongol megbízottak, vagy a magyar király emberei végeznek velük.
Magyarországon talán több a belső ellenség, mint aki kívülről fenyegeti a biztonságot. Megjelennek a mongolok elől menekülő kunok, akik a keresztség felvétele, és magyarországi szálláshelyek fejében kardjukat adják a magyar királyságnak...
A Tatárjárás - trilógia regényfolyamában megjelenik a korabeli Távol-kelet mellett Európa, de különös tekintettel Magyarország, a maga tragikus belviszályaival, azok okozóival...
A(z) A végső tenger I-III. (Könyv) szerzője Benkő László.
Vypredané
26,34 €
26,88 €
Viharlovasok A vér törvénye
Néhány év telik el a 907-es győztes háború után, amit a mai Pozsony térségében, a Duna két oldalán vívott meg a magyar törzsszövetség a frank Gyermek Lajos király és bajor szövetségese ellenében. A vesztes bármennyire is igyekszik elhallgatni a gyászos véget, s azt, hogy százezres hadukat az alig harmincötezer fős magyar könnyűlovasság megsemmisítette, a magyarok váratlan haditettének híre futótűzként terjed a Frank Birodalomtól Bizáncig.
Megnyílik a Duna menti folyosó nyugatnak, a törzsszövetség határa a bajorok felé tolódik. Az ellenség egy része immáron belátja, hogy a magyarokkal jobb szerződni, mint ellenükre tenni. Ki hitte volna évekkel előtte, hogy a pozsonyi csata értelmi szerzőjének, Luitpold hercegnek a fia, a bajor Arnulf a magyarok földjén talál menedékre családjával? Ki gondolta volna, hogy a fiatal Arnulf herceg közeledése egyszer majd dinasztikus kapcsolatokhoz vezet a magyarok és a bajorok között, ami hosszú időkre meghatározza a korabeli politika formálódását?
Árpád nagyfejedelem és fiainak halálát követően változások mennek végbe a magyar törzsszövetségben, átrendeződnek a hatalmi viszonyok, de a tévesen kalandozások kora-ként említett évtizedek tovább folytatódnak. A magyarokat katonapolitikai szerződések kötik Berengár lombard uralkodóhoz és Arnulfhoz, miközben a Kárpát-medencében elfoglalt pozíció megerősítésén ténykednek.
A magyar fegyver továbbra is kelendő nyugaton, és nincs olyan esztendő, amikor ne indulna kisebb-nagyobb kontingens csatába, portyákra vagy felderítésre. A magyar könnyűlovasok immáron az Atlanti-óceánig jutnak, s a törzsszövetség belebonyolódik a nyugati császárok és királyok közötti torzsalkodásokba.
A regény valós eseményekre, hiteles adatokra alapozva Táltosfia felnőtt gyermekein keresztül mutatja be, mi történhetett a pozsonyi csatát követő tizenöt esztendőben a magyar törzsszövetségben és a nemzetközi politikában.
Vypredané
11,30 €
11,53 €
A spanyol grófnő
Elena grófnő tizenhat éves koráig Sevillában, egy apácazárdában nevelkedett, életörténete mégis tele van pikantériával. A második világháború éveiben az olasz és a német titkosszolgálat engedelmes eszközeként a szeretőjétől kapott villában a náci főkolomposok által összerabolt gyémántokat rejtegette, de közben ugyanott zsidó gyermekeket is bujtatott a Dél-Olaszországot elözönlő németek elől.
Szenvedély és kaland, szerelem és háború azonban még így is csak kulissza az ifjú grófnő teljesebb történetéhez képest. Mert ahogy előrébb jutunk sorsának megismerésében, kiderül, hogy minden, amit ez a fiatal teremtés csinált, egyetlen célt szolgált: a saját apja, Morante gróf által elrabolt és titkos helyre költöztetett gyermekének visszaszerzését.
A hajmeresztő fordulatokkal teli, de egy pillanatig sem hihetetlen történetet, mely egyszersmind a huszadik század legpokolibb évtizedének krónikája is, Benkő László a már idős Elena grófnő sevillai otthonában hallottak és a tőle kapott naplójegyzetek alapján írta meg. A spanyol grófnő semmiképp sem egyszerűen háborús kalandregény, noha ebben a műfajban is minden összehasonlítást kiáll a zsáner legnagyobb amerikai és brit mestereivel. Ám egyvalamiben, Elena jellemfejlődésének ábrázolásában, a szerző kétségtelenül remekel és a műfaj elitje előtt jár: a kötet végére érve az olvasó aligha fog vitatkozni azzal a merész állítással, mely szerint "lehetséges, hogy a háborúk is a női lélekben dőlnek el".
Vypredané
13,15 €
13,42 €
Táltosidők I-III.
Az utóbbi évtizedek legjobb történelmi regényfolyama.
A "Táltosidők" - a magyarok levédiai és etelközi őshazájába, 850-be kalauzolja az Olvasót, egy olyan földre, amely sok harc és véráldozat árán a magyarság elindult az önállóvá váláshoz, s kiteljesedett szabadságtudatához vezetett.
A történelem és egyéni sorsok fonódnak össze az "Idegen tüzek"-ben, amely egyszerre izgalmasan szép olvasmány és ragyogóan színes leírása a honfoglalást megelőző évtizedeknek. Egy monumentális freskó a korai magyarok és besenyők életéről, s nem kevésbé a környező világról.
"A megszerzett föld" hősei részesei annak a földszerzésnek, amit Honfoglalásként tartunk az emlékezetünkben. A regényfolyam hőseinek öröme és bánata, a fájdalom és a boldogság tovatűnő pillanatai röppennek el a szemünk előtt, megállíthatatlanul száguld előre az idő és a sorsukat alakító történelem. Részesei ennek a történetnek az ősök éppúgy, mint mi magunk, a kései utódok. Egy nép, amely földet és hazát szerzett magának Európában...
Vypredané
22,58 €
23,04 €
Drezdai emberünk
Kémek, titkosügynökök, fegyvercsempészek és intrikusok hemzsegnek ebben a hollywoodi szuperfilmeket megszégyenítően izgalmas regényben, és űzik kockázatos, sokszor veszedelmes játékaikat az új világ hajnalán. Kelet-Európa a nyolcvanas évek fordulóján kába és talajvesztett. Mindenki gyanús, mindenki mindenkiről jelent, a rendszerváltás ürügyén mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti.
Szmirnov tábornok egy urali hadiipari centrum parancsnoka. Volt beosztottjának fia, Pável Mihejev, az ő ajánlására kerül a KGB drezdai kirendeltségére, ahol munkatársaival együtt, akik között egy Vologya Putyin nevű ügynök is van, végigéli a német újraegyesítést és a körülötte dúló titkosszolgálati háborút. Közben viszonyba keveredik a vörösesszőke és csinos Corneliával, akiről nem is sejti, hogy egyszerre három hírszerző szolgálat ügynöke...
dostupné aj ako:
Honfoglalás III.
A Honfoglalás-trilógia befejező kötetében a vérzivataros IX. század végén járunk. A magyarság etelközi szállásvidékénél, a törzsszövetség erős. A kazároktól történt elszakadás véráldozatát kiheverve, más nemzetségekkel, régi kazár alattvalókkal gyarapodott a magyar, és segédhadként, busás zsákmány fejében ismét hajlandó idegen érdekek mellett harcba szállni.
Gecse második fia, Kisbeke szinte gyermekként találja magát a bolgár cár és a bizánci császár között kirobbant háborúban. A magyarok Árpád legidősebb fia, Levente vezetésével szállnak harcba Bizánc oldalán. A fiú, aki apja tudta nélkül vonul hadba, és a maga bőrén tapasztalja meg a csata minden kínját, a harcokban férfivá érve közvetlen tanúja a Kárpád-medence meghódításra irányuló katonai kezdeményezéseknek.
A keleti gyepűt őrző magyar törzsek egyre többet hadakoznak az úz nép által kiszorított besenyőkkel, akik kénytelenek elhagyni korábbi szállásaikat, és át-átcsapnak a határfolyókon. A besenyő nemzetségek egyikében ott él és harcol Makj, a fiatal vitéz, Gecse elveszettnek hitt fia. Képes vajon magyar vérei ellen fordulni? Egyesül-e végre a régi szétszakadt család, vagy mást akar Tengri, a sztyeppei népek istene?
A magyar törzsek szeme előtt egyre inkább ott lebeg a megismert, Kárpátokon túli, zöldellő medence. A törzsszövetség vezérei tudják, hogy diplomáciával és fegyverrel lehet azt megszerezni pillanatnyi uraitól, a bolgároktól, a morváktól, a szlávoktól és a frankoktól. Most érik be a bölcs gondolkodás gyümölcse, amely már évtizedekkel korábban lehetséges lakóhelyként jelölte ki a nagy múltú elődök révén századok óta ismert földet, és soha nem hagyta eltűnni a nagyfejedelmi figyelem középpontjából.
A regény hősei átélik az Etelközből történt szervezett elvonulást, és részesei lehetnek annak a régóta gonddal, előrelátóan előkészített végleges földszerzésnek, amit honfoglalásként tart emlékezetében a magyar nép.
Honfoglalás II.
A magyar honfoglalást és az azt megelőző időszakot bemutató nagyszabású trilógia második kötetében Gecse, a magyar solymász - elszakadva törzsétől, véreitől és etelközi otthonától - Pannóniában él. Beilleszkedik az ottani szlávok és frankok társadalmába, felesége és családja van, mégis ízig-vérig magyar marad. Békétlen ez a vidék, sorra lobbannak a tüzek, egymást öli morva, bolgár, szláv és frank, a Fekete-tenger partvonaláig húzódó ligetes sztyeppén pedig Álmos, a magyarok nagyfejedelme megszilárdítani igyekszik a kazárok ellenében kivívott függetlenséget.
Gecse egy veszélyes helyzet miatt bujdosásra kényszerül, s csak arra képes gondolni, hogy hazatérjen az etelközi szállásterületre. Fiát, Majkot jólelkű avarok veszik pártfogásukba. Bár ő is az ősi földre igyekezne vissza, ám fogságba jutván kényszerű kitérőt tesz akkor még Új Rómának nevezett Konstantinápoly felé. A császár körül intrikáló talpnyalók belviszályt szítanak, aminek Majk gazdája a háznépével együtt áldozatul esik. Hol jut otthonhoz, befogadja-e az ifjúvá cseperedett gyermeket bárki is az idegen földön? És miféle erők mozgatják a szálakat, hogy nagyapja, Beke sorsát követve de maga is besenyők között folytassa életét, miközben hazájában árulónak bélyegzik?
Etelközben pedig folyik a készülődés: Álmos és Árpád erősítik a törzsszövetséget, és okos diplomáciával, győztes csatákkal hírnevet és tiszteletet vívna ki. Új Róma és Kazária egyaránt féli a magyart, nem különben az általuk sarcolt szláv népek. Keleten forrong a sztyeppe. A szállásaikról elűzött népek helyet követlenek maguknak, és magasra csapnak a kétségbeesés lángjai. A gyenge menthetetlenül elpusztul, vagy beolvad más népekbe.
A nagy folyókon túli keleti gyepű mögött pedig idegen hadak gyülekeznek...
Vypredané
11,30 €
11,53 €