László Benkő strana 2 z 5

A történelmi kalandregény fókuszában egy dalmát nemesifjú áll, akit a velencei üzleti partnere galádul rászedett és kiszolgáltatott a törököknek, ezért őt hazájában és a dalmát kikötővárosokban árulónak bélyegzik. A kalandregényben epizódszereplőként feltűnik a legendás szigetvári hős fia - Zrínyi György - is, akinek közbenjárására az uszkókok kalózok befogadják, és társadalmuk tagjává teszik a dalmát ifjút, sőt az egyik legeredményesebb - kalózkapitányukká válik. Vajon sikerül-e a regény főszereplőjének visszanyerni társadalmi státuszát? Megbosszulhatja-e a családján esett sérelmeket? Ebből az ízig-vérig fordulatos kalandregényből, amely a XVI. században, főleg az Adriai-tengeren játszódik, megismerheti az olvasó, miként működött Raguzában (Dubrovnik) a török és a velencei kémhálózat, milyen terveket főztek ki Isztambulban és a Dózse-palotában, és hogyan keveredtek ebben a politikai játszmába az uszkók kalózok, ami a térség politikáját a végletekig bonyolította. Tengeri csaták, kemény, véres ütközetek zajlanak közvetlenül az olvasó szeme előtt, de a korabeli titkosszolgálati szálakon és politikai cselszövéseken túl megjelenik a tenger, s vele együtt mindaz, amit a szabad élet, a hajók, a vitorlák, hajók, szelek jelentenek... A könyvet egyaránt ajánljuk a történelmet és a kalandregényeket kedvelő olvasóközönségnek! Olyanoknak is, akiket már megérintett utazásaik során az Adriai tenger, azoknak is, akik kedvtelésből vitorláznak, akik számára számos részlet – a szélviszonyok, az időjárás, a vitorlás-élet megannyi mozzanata, vagy a kikötővárosok régmúltjára vonatkozó sokrétű ismeret felvonultatása – érdekességekkel szolgálhat...

Az 1073. esztendőt írják a krónikák, amikor Magyarország királya I. András későn született fia, a fiatal és könnyen befolyásolható Salamon. Az őt körülvevő német és magyar tanácsadók alantas módon bujtogatják unokatestvérei, Géza, László és Lambert hercegek ellen, akik a béke érdekében meghagyják őt a trónon. Salamon tanácsnokaiban lassan felmerül a hercegek elleni merénylet, valamint a végső leszámolást célzó agresszív katonai fellépés gondolata. A Tiszánál, az akkoriban Kemejnek hívott területen kerül sor az első ütközetre, majd elkövetkezik 1074 márciusának közepe, a véres leszámolás… Vajon béke köszönt-e a mogyoródi ütközet után Magyarországra? Képesek-e a néhai I. Béla királyunk fiai egymást támogatva úgy igazgatni az ország sorsát, hogy ne vezessen újabb testvérháborúhoz? A cselekményekben és történelmi információkban bővelkedő regényben az Olvasó tovább követheti László életútját, ahogy eszményi lovagból, hadvezérből eltökélt uralkodóvá érik. Megtudhatjuk, miként veszi át I. Géza halála után a koronát, s hogyan veti bele magát a sok ponton még mindig forrongó, békétlenkedő ország ügyeinek intézésébe. Megérthetjük kirívóan szigorú törvényeinek okát és céljait. A regény a Szent László király teljes életét bemutató trilógia második kötete. Korhű dokumentumokra és tudományos kutatók eredményeire építve, a megszokott tárgyilagos szemlélettel szövi tovább szentté avatott királyunk történetét. Az izgalmakban és fordulatokban bővelkedő eseménysorok nyomán könnyedén megérthetők a XI. század magyar történelmét alakító bel- és külföldi folyamatok, a politikai cselszövések, ármánykodások, s emellett megismerhetjük a magyar nép mindennapi életét, gondját-baját, a legkisebbektől a koronás főkig.

László király uralkodását határozott kül- és belpolitika jellemzi. A Szentszékkel együttműködik, de Magyarország belügyeibe nem enged beleszólást. Felelősen, kemény törvényalkotással igyekszik országa helyzetét stabilizálni. Közben az elűzött, konok és bosszúszomjas Salamon továbbra sem tesz le abbéli szándékáról, hogy a magyar koronát visszaszerezze. Mivel sógora, a német Henrik támogatását már nem élvezi, a Kárpátok keleti lejtői mögött akkortájt megjelent kipcsák kunok, és a már generációk óta az Al-Duna mentén lakó besenyők között keres szövetségest. Ezzel elindul egy veszélyes úton, ahonnan számára már nincs visszatérés. Hiszen győzhet-e egy olyan uralkodó felett, akit népe már életében szentként dicsőít? László tehát a Kárpátok északkeleti hágóin át beözönlő kunokkal honvédő háborúba bonyolódik. A határvédelem mellett azonban földjének gyarapítását is szem előtt tartja. A horvát belharcokba történő beavatkozásával unokaöccsét, Álmos herceget a horvát trónra segíti. Életének végső szakaszában László, e kivételes karizmájú, Európa-szerte tisztelt és becsült uralkodó – akit a katolikus királyok szívesen látnának egy Jeruzsálembe induló keresztes had élén – megvív az al-dunai besenyőkkel is, ezzel tovább tágítja országának határait. A sors csupán negyvenkilenc harcos esztendőt adott László királynak, akit e két szó: a kard és a glória jellemezhet legjobban, erre utal az életéről szóló regénytrilógia befejező részének címválasztása is.

A XI. század közepén forog a magyar történelem kereke. I. István király megteremtette a keresztény államot, és lerakta az új államalakulat alapjait. Halála után unokaöccse, a római keresztényként nevelt Orseolo Péter kapta a koronát, ám István – tudva, hogy egy nép vallását megváltoztatni, letéríteni őt szokásainak évezredes útjáról gigászi és roppantul veszélyes feladat –, belpolitikai lavinát indított el döntésével. Újra fellángoltak a belső forrongások, amit a krónikaírók felszínes értékítélettel egyszerűen pogánylázadásként jegyeztek fel. Kik irányították a belső lázadásokat, és mit akartak elérni? Valóban istentelen lett volna a magyarság széles rétege? A fordulatos regény felöleli a korabeli eseményeket, összefüggéseket keres az egymással ellentétben álló érdekek között. Eközben László életének alakulását is nyomon követhetjük gyermekkorától, krakkói és bihari éveitől kezdve. Együtt vágtathatunk I. András király és öccse, Béla herceg vitézeivel a belső rend helyreállításáért a nyugati seregek ellen. Tanúja lehetünk András és Béla konfliktusának és utóbbi trónra kerülésének. Majd hirtelen a gyermek Salamon király udvarában találjuk magunkat, ahol színre lépnek I. Béla király fiai, Géza, Lambert és László hercegek. Mellettük lehetünk a kerlési ütközetben, és megismerhetjük a fiatal, de máris nagyszerű és kiváló tehetségű lovagot, a majdani László királyt. Az ő szemével látjuk a forrongó világ véres eseményeit, és megkíséreljük az eligazodást az udvari intrikákban és a politikai torzsalkodásokban. A lendületes történet egyszerre lebilincselő és széleskörű ismereteket nyújtó, s ahogy az író regényeiben megszokhattuk, rendkívül tárgyilagos. A majdani szent király fiatal, tudásra szomjazó hús-vér emberként jelenik meg, erényekkel, hibákkal, de kiváló hadvezéri és uralkodói tulajdonságokkal. Életének első szakaszát tárja az Olvasó elé a regényfolyam nyitó kötete.

Benkő László legújabb történelmi kalandregénye a XIV. század legnagyobb, és leginkább rettegett közép-ázsiai hódítójának - Timur Lenk - különleges történetét tárja az Olvasó elé. Timur egy eltörökösödött mongol törzsben látta meg a napvilágot, a mai Üzbegisztán területén, a híres selyemút egyik mellékágánál. A területet Csagatáj kán, Dzsingisz fiának leszármazottai birtokolták. Timur apja egy merész elgondolással arra vállalkozott, hogy bebizonyítja: családja közvetlen leszármazottja a néhai világhódító nagykánnak, s ezért jogukban áll a terület felett uralkodni. Ezzel kezdődött Timur legendás és véres háborúkkal övezett története... A kor legkiválóbb stratégájaként és hadvezéreként ismerték, s a nyugat-európai uralkodók követei egymásnak adták a kilincset fényűző szamarkandi palotájában. Az utókor egyfelől a városokat építő, a tudományokat és a művészeteket végtelen elszántsággal pártoló uralkodót látja benne, más történészek azonban Timurt véreskezű hódítónak, tömeggyilkosnak tekintik. Igaz, hogy már gyermekkorában fosztogató bandák élén állt? Lehetséges, hogy apja agyafúrt tudatossággal építette fel Timur imázsát, vagy bizonyíthatóan rokonságban álltak Dzsingisz kánnal? Valóban megférhet ennyi eltérő személyiségvonás egyetlen emberben? Tényleg milliók halála száradt Timur és hadvezéreinek lelkén? Példátlan kegyetlenséggel törte le a lázadásokat, és nem viszolygott gyermekek és nők tömeges legyilkoltatásától sem... S hogy mi közünk nekünk, magyaroknak Timurhoz? Annyi kétségkívül, hogy Luxemburgi Zsigmond király, mint ahogy a többi európai keresztény uralkodó is Timurban látták azt a személyt, aki egy keletről indított, elsöprő erejű támadással képes gátat vetni az Európára törő oszmán terjeszkedésnek... Benkő László történelmi regényéből pontos helyrajzot kaphat a korról, valamint a zseniális történetmeséléséből korhű ismereteket - szilaj paripákról, csatákról, kalandokról - közben megismerheti a legendás Timur Lenk történetét, a középkori kelet vadságát és kérlelhetetlen törvényeit, történelmét. Kihagyhatatlan történelmi kalandregény a történelem szerelmeseinek!