László Benkő strana 2 z 4

A II. Ulászló királyt is ellenőrzésük alatt tartó oligarchák, Corvin legnagyobb ellenségei, nem hagynak fel a herceget teljesen ellehetetlenítő terveikkel, és vagyonából végérvényesen ki akarják forgatni őt. A király semmit nem tart be abból, amit azért cserébe ígért, hogy a herceg az ő javára lemondjon a trónról. Nem járul hozzá bosnyák királlyá koronázásához, és nem lép fel a Corvint kisemmizni akarók ellen sem. Mátyás fiának a szlavón báni cím eléréséért is komoly harcot kell vívnia, miközben folytonos támadások érik. Meghiúsul a milánói hercegnővel a még Mátyás életében pro forma megkötött házassága, mert ez a kérdés is nemzetközi politikai küzdelmek színterévé válik. Ulászló mellett a külföldi hatalmak is aktív szerepet játszanak ebben. Egyre-másra lobbannak fel az oligarchák elleni lázadások, és Corvinnak – hogy végleg el ne veszítse mindenét – meg kell tanulnia egyensúlyozni a folyton változó belpolitikai színpadon. Ince pápa halálával elveszíti a Szentszék támogatását. Szövetségeseket keres maga mellé a szlavón és a dalmát területeken, de továbbra sem mond le a teljes magyarországi középnemesség egységbe forrasztásáról, akik számára tömegbázist jelenthetnének. Feleségül veszi Frangepán Bernardin gróf leányát, Beatricét, és apósa támogatásával velencei polgárjogot nyer. Eredményesen lép fel a török ellen a horvát, dalmát és bosnyák végeken, és a nagy ellenség egyre inkább tiszteli katonai kvalitásait. A kötet Corvin János herceg életének újabb hét esztendejét tárja elénk. Részletesen bemutatja a történelmi összefüggéseket, az oligarchák összefonódását és érvényesülési módszereiket, egoista nemzetrontó hatalmukat, a veszélyes intrikákat és a politikai játszmákat, a Mátyást követő Magyarországon és külhonban.

Benkő László legújabb történelmi kalandregénye a XIV. század legnagyobb, és leginkább rettegett közép-ázsiai hódítójának - Timur Lenk - különleges történetét tárja az Olvasó elé. Timur egy eltörökösödött mongol törzsben látta meg a napvilágot, a mai Üzbegisztán területén, a híres selyemút egyik mellékágánál. A területet Csagatáj kán, Dzsingisz fiának leszármazottai birtokolták. Timur apja egy merész elgondolással arra vállalkozott, hogy bebizonyítja: családja közvetlen leszármazottja a néhai világhódító nagykánnak, s ezért jogukban áll a terület felett uralkodni. Ezzel kezdődött Timur legendás és véres háborúkkal övezett története... A kor legkiválóbb stratégájaként és hadvezéreként ismerték, s a nyugat-európai uralkodók követei egymásnak adták a kilincset fényűző szamarkandi palotájában. Az utókor egyfelől a városokat építő, a tudományokat és a művészeteket végtelen elszántsággal pártoló uralkodót látja benne, más történészek azonban Timurt véreskezű hódítónak, tömeggyilkosnak tekintik. Igaz, hogy már gyermekkorában fosztogató bandák élén állt? Lehetséges, hogy apja agyafúrt tudatossággal építette fel Timur imázsát, vagy bizonyíthatóan rokonságban álltak Dzsingisz kánnal? Valóban megférhet ennyi eltérő személyiségvonás egyetlen emberben? Tényleg milliók halála száradt Timur és hadvezéreinek lelkén? Példátlan kegyetlenséggel törte le a lázadásokat, és nem viszolygott gyermekek és nők tömeges legyilkoltatásától sem... S hogy mi közünk nekünk, magyaroknak Timurhoz? Annyi kétségkívül, hogy Luxemburgi Zsigmond király, mint ahogy a többi európai keresztény uralkodó is Timurban látták azt a személyt, aki egy keletről indított, elsöprő erejű támadással képes gátat vetni az Európára törő oszmán terjeszkedésnek... Benkő László történelmi regényéből pontos helyrajzot kaphat a korról, valamint a zseniális történetmeséléséből korhű ismereteket - szilaj paripákról, csatákról, kalandokról - közben megismerheti a legendás Timur Lenk történetét, a középkori kelet vadságát és kérlelhetetlen törvényeit, történelmét. Kihagyhatatlan történelmi kalandregény a történelem szerelmeseinek!

Mátyás király fia, Corvin János fényesen bebizonyította, hogy képes a török ellen eredménnyel sereget vezetni, és a boszniai pasa agresszív törekvéseinek ellenállni. A gondjaira bízott Szlavóniát a legjobb tudása szerint egységbe forrasztotta, és báni hivatala idején megszűnt a horvát, magyar és dalmát nemesség közti, helyi harcokig fajult ellentét. A politika azonban továbbra sem kímélte Mátyás fiát, aki nem csekély rátermettségről téve tanúbizonyságot, ügyesen egyensúlyozott a hatalmi érdekek között, és egyre több jogos örökségét szerezte vissza a főuraktól. Ismét növekedni kezdett az a középnemesi tábor, amely szerette volna Corvin Jánost látni vezetőjének, de a másik oldal, a herceg korábbi ellenfelei és ellenségei ezt minden erejükkel igyekeztek meggátolni. Corvinban Velence is kiváló hadvezért látott, olyan férfiút, aki becsületesen bánik azzal a pénzzel, amit a köztársaság a törökellenes háború céljaira rábízott. A herceg rövidre szabott életének utolsó éveit folyamatos harcokban töltötte, és egyre újabb győzelmeket aratott a boszniai pasa seregei felett, miközben kénytelen volt szembenézni az őt ért intrikák és támadások sorozatával. Aztán elkövetkezett az idő, hogy helyzeti előnybe került Ulászló királlyal szemben, akinek még nem volt fiú örököse az új feleségétől, Corvinnak viszont született egy fia. Ez a tény hatalomféltésből még a királynét is ellene fordította. A kötet Corvin János életének utolsó éveit történeti hűséggel feldolgozva, a korabeli katonai és politikai eseményeket, összefüggéseket ismertetve tárja az olvasók elé.

Az Anjou-házból származó I. Károly, ismertebb nevén Károly Róbert magyar király a XIV. század első negyedében kíméletlen harcok árán megszabadította az országot az oligarchák átkos hatalmától. Megteremtette a belső rendet, ami gazdasági fellendülést hozott, és az ország virágzásnak indult. A kincstár megtelt, és az uralkodó most már az ország fejlődésével, a szövetségi kapcsolatok kiépítésével foglalkozhatott. Nagybátyjával, a nápolyi Bölcs Róberttel megállapodott a dinasztikus házasságban. Három fia közül a legidősebbnek, Lajosnak szánta a magyar trónt, a középsőnek, András hercegnek pedig a Nápolyi Királyság koronáját, Johanna hercegnővel kötendő házassága révén. Azt tervezte, hogy a két ország testvéruralkodói olyan szilárd egységet kovácsolnak majd, ami képes lesz minden külső hatalmi törekvésnek ellenállni. Ám nem számolt azokkal a körülményekkel, amelyekkel Andrásnak, a Nápolyba gyermekként került hercegnek szinte azonnal szembesülnie kellett. A nápolyi udvar erkölcstelen életmódja, a mindent átható intrika és ármány megkeserítette András mindennapjait, aki csupán saját udvartartásában és testőrségében bízhatott. Ellenségei azonban nem pihentek, és a herceg sodródni kezdett végzete felé. Az apja halála után még gyermekként megkoronázott Lajos életét és korát bemutató sorozat első kötete ezt az időszakot mutatja be. Megjelennek benne a politikai cselszövések kitervelői és haszonélvezői, s kiderül, milyen módszerekkel érvényesültek és tettek tönkre uralkodók között született, esküvel megerősített egyezségeket. A kötet a sötét végkifejlet felé haladva tárja az Olvasó elé azokat a történéseket, amelyek később Nagy Lajos uralkodására és háborúira is komoly hatást gyakoroltak.

Az 1073. esztendőt írják a krónikák, amikor Magyarország királya I. András későn született fia, a fiatal és könnyen befolyásolható Salamon. Az őt körülvevő német és magyar tanácsadók alantas módon bujtogatják unokatestvérei, Géza, László és Lambert hercegek ellen, akik a béke érdekében meghagyják őt a trónon. Salamon tanácsnokaiban lassan felmerül a hercegek elleni merénylet, valamint a végső leszámolást célzó agresszív katonai fellépés gondolata. A Tiszánál, az akkoriban Kemejnek hívott területen kerül sor az első ütközetre, majd elkövetkezik 1074 márciusának közepe, a véres leszámolás… Vajon béke köszönt-e a mogyoródi ütközet után Magyarországra? Képesek-e a néhai I. Béla királyunk fiai egymást támogatva úgy igazgatni az ország sorsát, hogy ne vezessen újabb testvérháborúhoz? A cselekményekben és történelmi információkban bővelkedő regényben az Olvasó tovább követheti László életútját, ahogy eszményi lovagból, hadvezérből eltökélt uralkodóvá érik. Megtudhatjuk, miként veszi át I. Géza halála után a koronát, s hogyan veti bele magát a sok ponton még mindig forrongó, békétlenkedő ország ügyeinek intézésébe. Megérthetjük kirívóan szigorú törvényeinek okát és céljait. A regény a Szent László király teljes életét bemutató trilógia második kötete. Korhű dokumentumokra és tudományos kutatók eredményeire építve, a megszokott tárgyilagos szemlélettel szövi tovább szentté avatott királyunk történetét. Az izgalmakban és fordulatokban bővelkedő eseménysorok nyomán könnyedén megérthetők a XI. század magyar történelmét alakító bel- és külföldi folyamatok, a politikai cselszövések, ármánykodások, s emellett megismerhetjük a magyar nép mindennapi életét, gondját-baját, a legkisebbektől a koronás főkig.

László király uralkodását határozott kül- és belpolitika jellemzi. A Szentszékkel együttműködik, de Magyarország belügyeibe nem enged beleszólást. Felelősen, kemény törvényalkotással igyekszik országa helyzetét stabilizálni. Közben az elűzött, konok és bosszúszomjas Salamon továbbra sem tesz le abbéli szándékáról, hogy a magyar koronát visszaszerezze. Mivel sógora, a német Henrik támogatását már nem élvezi, a Kárpátok keleti lejtői mögött akkortájt megjelent kipcsák kunok, és a már generációk óta az Al-Duna mentén lakó besenyők között keres szövetségest. Ezzel elindul egy veszélyes úton, ahonnan számára már nincs visszatérés. Hiszen győzhet-e egy olyan uralkodó felett, akit népe már életében szentként dicsőít? László tehát a Kárpátok északkeleti hágóin át beözönlő kunokkal honvédő háborúba bonyolódik. A határvédelem mellett azonban földjének gyarapítását is szem előtt tartja. A horvát belharcokba történő beavatkozásával unokaöccsét, Álmos herceget a horvát trónra segíti. Életének végső szakaszában László, e kivételes karizmájú, Európa-szerte tisztelt és becsült uralkodó – akit a katolikus királyok szívesen látnának egy Jeruzsálembe induló keresztes had élén – megvív az al-dunai besenyőkkel is, ezzel tovább tágítja országának határait. A sors csupán negyvenkilenc harcos esztendőt adott László királynak, akit e két szó: a kard és a glória jellemezhet legjobban, erre utal az életéről szóló regénytrilógia befejező részének címválasztása is.

Kémek, ?titkos ügynökök, fegyvercsempészek és intrikusok hemzsegnek ebben a hollywoodi szuperfilmeket megszégyenítően izgalmas regényben, és űzik kockázatos, sokszor veszedelmes játékaikat az új világ hajnalán. A kába és talajvesztett Kelet-Európában járunk a nyolcvanas évek fordulóján. Mindenki gyanús, mindenki mindenkiről jelent, mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti a rendszerváltás ürügyén. Ezt teszi Szmirnov tábornok is, akit egy urali hadiipari centrum parancsnokává neveznek ki. Volt beosztottjának fia, Pável Mihejev pedig az ő ajánlására kerül a KGB drezdai kirendeltségére, ahol végigéli a német újraegyesítést és a körülötte dúló titkosszolgálati háborút. Közben megteszi azt is, amit egy hírszerzőnek nem szabad: viszonyba keveredik a vörösesszőke és csinos Corneliával, akiről nem is sejti, hogy egyszerre három hírszerző szolgálat ügynöke. A rendszerváltozás után mindketten Oroszországba kerülnek, ahol az emberi élet olcsóbb, mint valaha, a szovjet rendszer halódását kihasználó oligarchák cselszövései pedig már nemcsak az ország, hanem egész világ biztonságát veszélyeztetik. Ha csak mellékszereplőként is, megjelenik a regény Drezdában játszódó epizódjaiban Vologya Putyin, a KGB egyik ottani munkatársa, a későbbi orosz elnök is, annak bizonyságaként, hogy a nagy kelet-európai földindulás politikai túlélőinek a legveszélyesebb szituációkban volt módjuk megtanulni, hogyan őrizzék meg hidegvérüket. Közben a német titkosszolgálat Waspe (Darázs) és Anker (Horgony) fedőnevű ügynökei utolsó nagy feladatukat hajtják végre Oroszországban. A cél az, hogy megakadályozzák három Uralból induló hatalmas fegyverszállítmány elrablását, s ezzel a Mihail Gorbacsov elleni puccsot is. Az pedig, hogy ki a Darázs, legyen meglepetés az olvasó számára, nem szólva Ankerről, akinek kilétét több száz oldalon át lesz módja találgatni. A szerző, aki A spanyol grófnőben már bemutatkozott a politikai kalandregény mestereként, megint nagy empátiával varázsolja elénk a közelmúlt történetének sorsfordító eseményeit.

1344 első felében a Nápolyból hazatért Erzsébet magyar anyakirályné követeket küldött Kelemen pápához Avignonba, hogy fényes ajándékokkal és több tízezer arannyal végre rendezze fia, András herceg koronázásának ügyét. A Kúria azonban további összeget követelt, de garanciát mégsem adott András trónra léptetéséhez. Ezzel a telhetetlenséggel új szakaszába lépett a diplomáciai háború. A Johannát befolyása alatt tartó Valois Katalin hercegné kezdeményezésére létrejött titkos szervezet, a capuai szövetség lépéseket tett András herceg meggyilkolása érdekében. Eközben a magyarellenes nápolyi tömörülések egymással is kíméletlen harcot folytattak. Lajos király ezalatt, hogy a velenceiek dalmáciai terjeszkedését megakadályozza, hadat vezetett Zára alá. 1345 szeptemberében pedig bekövetkezett az, amitől oly sokan tartottak: ellenségei végeztek András herceggel. Az aversai gyilkosság után Lajos király a bűnösök felelősségre vonása érdekében kénytelen volt hadat indítani Itáliába. Az 1347-ben megkezdődött első nápolyi bosszúhadjárat során Lajos sorra aratta a győzelmeket, és követelései komoly vitát eredményeztek a Johannát pártoló Kelemen pápával. Ám ezekkel az eseményekkel egyidejűleg megjelent egy minden eddiginél kegyetlenebb ellenség, a pestis, mely egész falvakat és városokat néptelenített el. Senki nem tudhatta, mikor lesz vége, és miként lépjenek fel ellene.

Nagy Lajos, hogy igazának érvényt szerezzen, és megbosszulja öccse, András herceg meggyilkolását, hadjáratot vezetett Nápoly ellen. De hiába volt sikeres harcaiban, hiába menekült el Johanna Nápolyból, amint a magyar király távozott az országból, a helyiek szinte nyomban fellázadtak a hátrahagyott kormányzó ellen. Johanna eközben ismét legnagyobb pártfogójánál, a franciaországi Avignonban székelő pápánál keresett segítséget. A szentatya, Nápoly hűbérura természetesen nem hagyhatta veszni birtokát, s ismét kezdetét vette a parttalan és csupán az időhúzást szolgáló diplomáciai huzavona a magyar korona, Nápoly és Avignon között. A pápa ismét az eddig bevált módszerrel élt: politikai ígérgetések és manipulációk követték egymást, és csupán látszatintézkedésekre került sor. Lajos király, akit lekötöttek országa belső ügyei, egy második, reményei szerint végső nápolyi hadjáratot tervezett. Lovagként elképzelhetetlennek tartotta, hogy az igazság ne győzedelmeskedjen. Ám miközben a legtöbb gondját lovagkirályhoz méltó módon és eszközökkel próbálta megoldani, Nápoly és Avignon teljesen másféle módszerekkel élt... A magyar uralkodónak tehát ismét hadat kellett vezetnie Nápolyba. Ám kétségtelen sikerei sem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy egyszer s mindenkorra megvethesse a lábát Itáliában, és megszerezze Nápoly trónját. Közben sereggel támogatta rokonát, a pogány litvánokkal hadakozó lengyel királyt, s felajánlotta a pápának, hogy a számára kedvező, Nápolyt érintő kúriai döntés érdekében oroszlánrészt vállal a litvánok megtérítésében. Ám Avignonban még ez sem bizonyult elegendőnek...

Az utóbbi évtizedek legjobb történelmi regényfolyama. A "Táltosidők" - a magyarok levédiai és etelközi őshazájába, 850-be kalauzolja az Olvasót, egy olyan földre, amely sok harc és véráldozat árán a magyarság elindult az önállóvá váláshoz, s kiteljesedett szabadságtudatához vezetett. A történelem és egyéni sorsok fonódnak össze az "Idegen tüzek"-ben, amely egyszerre izgalmasan szép olvasmány és ragyogóan színes leírása a honfoglalást megelőző évtizedeknek. Egy monumentális freskó a korai magyarok és besenyők életéről, s nem kevésbé a környező világról. "A megszerzett föld" hősei részesei annak a földszerzésnek, amit Honfoglalásként tartunk az emlékezetünkben. A regényfolyam hőseinek öröme és bánata, a fájdalom és a boldogság tovatűnő pillanatai röppennek el a szemünk előtt, megállíthatatlanul száguld előre az idő és a sorsukat alakító történelem. Részesei ennek a történetnek az ősök éppúgy, mint mi magunk, a kései utódok. Egy nép, amely földet és hazát szerzett magának Európában...

A krónikák az 1200-as évek elejét jegyzik. A távoli Góbiban már felnőtté érett a kis Temüdzsin, aki később Dzsingiszként vonul be a világtörténelembe... Bürjén, az ismeretlen származású rabszolga-gyerek, végigvándorolva az ázsiai sztyeppét, Karakorumba, Dzsingisz kán, a világhódító ... Folytatás ›› mongol uralkodó udvarába kerül. Csak homályos emlékei vannak egy asszonyról és férfiról, akik talán a szülei lehettek. És őriz egy fából faragott amulettet a nyakában, a peremén rovásírással... A kán seregében igazi mongollá lesz, s kamaszként izgalmas munkát kap: Kínába kell mennie, hogy különleges kémként segítse Dzsingisz hadjáratát. Kiderül, hogy különös tehetsége van a veszélyes mesterséghez, ezért tagja lesz annak a kémhálózatnak, amelynek hathatós közreműködésével a mongolok, leigázva Európát, el akarják érni a mondabeli Végső Tengert... A mongolok nem tettek le világhódító törekvéseikről, és ebben a magyar király országa - mint a Kárpátok természetes bástyája mögötti első erős állam - kulcsfontosságú. Ha Magyarországot megvívják, kitárulnak a kapuk a Nyugat felé. Így kerül az egykori rabszolgafiú II. Endre, majd IV. Béla magyar királyok udvarába - gyorsan megtanulja a nyelvet, amely valahonnan ismerősnek tűnik számára... Bürjén, azaz magyar nevén Berény - az évtizedek alatt beilleszkedik a magyar világba, és lassan megdöbbentő sejtései támadnak. Mikor pedig Béla király elolvassa neki az amulettjén található jeleket, felébred benne a lelkiismeret... Rájön-e, hogy pontosan azt a népet sodorja végveszélybe, amelyből talán maga is származik? Képes-e megtalálni önnön gyökereit, s milyen áron? Kitörni képtelen helyzetéből, mert a Szervezet elhagyásáért halál jár. Elég egyetlen apró hiba, és a mongol megbízottak, vagy a magyar király emberei végeznek velük. Magyarországon talán több a belső ellenség, mint aki kívülről fenyegeti a biztonságot. Megjelennek a mongolok elől menekülő kunok, akik a keresztség felvétele, és magyarországi szálláshelyek fejében kardjukat adják a magyar királyságnak... A Tatárjárás - trilógia regényfolyamában megjelenik a korabeli Távol-kelet mellett Európa, de különös tekintettel Magyarország, a maga tragikus belviszályaival, azok okozóival... A(z) A végső tenger I-III. (Könyv) szerzője Benkő László.

A történelmi kalandregény fókuszában egy dalmát nemesifjú áll, akit a velencei üzleti partnere galádul rászedett és kiszolgáltatott a törököknek, ezért őt hazájában és a dalmát kikötővárosokban árulónak bélyegzik. A kalandregényben epizódszereplőként feltűnik a legendás szigetvári hős fia - Zrínyi György - is, akinek közbenjárására az uszkókok kalózok befogadják, és társadalmuk tagjává teszik a dalmát ifjút, sőt az egyik legeredményesebb - kalózkapitányukká válik. Vajon sikerül-e a regény főszereplőjének visszanyerni társadalmi státuszát? Megbosszulhatja-e a családján esett sérelmeket? Ebből az ízig-vérig fordulatos kalandregényből, amely a XVI. században, főleg az Adriai-tengeren játszódik, megismerheti az olvasó, miként működött Raguzában (Dubrovnik) a török és a velencei kémhálózat, milyen terveket főztek ki Isztambulban és a Dózse-palotában, és hogyan keveredtek ebben a politikai játszmába az uszkók kalózok, ami a térség politikáját a végletekig bonyolította. Tengeri csaták, kemény, véres ütközetek zajlanak közvetlenül az olvasó szeme előtt, de a korabeli titkosszolgálati szálakon és politikai cselszövéseken túl megjelenik a tenger, s vele együtt mindaz, amit a szabad élet, a hajók, a vitorlák, hajók, szelek jelentenek... A könyvet egyaránt ajánljuk a történelmet és a kalandregényeket kedvelő olvasóközönségnek! Olyanoknak is, akiket már megérintett utazásaik során az Adriai tenger, azoknak is, akik kedvtelésből vitorláznak, akik számára számos részlet – a szélviszonyok, az időjárás, a vitorlás-élet megannyi mozzanata, vagy a kikötővárosok régmúltjára vonatkozó sokrétű ismeret felvonultatása – érdekességekkel szolgálhat...

I. (Nagy) Lajos magyar király Szent László sírjánál esküt tett arra, hogy az elődei által vérrel és fegyverrel szerzett területeket - amelyekre Velence és mások rátették a kezüket - bármi áron visszaszerzi. Ám a győztes velencei hadjáratot követő békeszerződést a dózse folytonosan kijátszotta, ráadásul ismételten megjelent a politika színterén Johanna nápolyi királynő is, aki szintén számos módon igyekezett gátolni Lajos itáliai hatalmi törekvéseit. Lajos királynak a német-római császár folyvást ingadozó politikájával és a török balkáni előretörésével is számolnia kellett, aminek megállításához a pápák vajmi kevés segítséget adtak. Ennek ellenére a Murád oszmán-török szultán és Lajos közt lezajlott első összecsapás a magyarok diadalával végződött, és ez a Vidini bánság létrehozását eredményezte. S miközben Lajos királyt egyre jobban sürgette az utódlás kérdése, újabb kihívásként nagybátyja, Kázmér király halálát követően át kellett vennie a lengyel trónt is. Vajon milyen újabb feladatokat ró ez a kötelezettség a magyar uralkodóra? Merre halad közben a politika, és meg tud-e felelni a király az új kihívásoknak? Ezekre és még sok más kérdésre is választ ad a Nagy Lajos király életét feldolgozó regénysorozat utolsó előtti kötete.

Kinizsi Pál a magyar történelem egyik különös és kiemelkedő alakja. De ki volt valójában Kinizsi, akit már életében is legendák öveztek? Aki Mátyás királynak malomkő tálcán szolgálta fel az italt? Aki két halott törökkel a hóna alatt, egy harmadikkal a foga között járta győzelmi táncát a csata után? Vajon miféle érdekek mozgatták akkoriban az országot és az országnagyokat, s milyen szerep jutott mindebből Kinizsinek? A számtalan harci cselekmény mellett megismerhetjük a politikacsináló nagyurak, a korabeli udvari intrikák világát, valamint ugyancsak megjelenik Mátyás király híres Fekete Serege is, amelynek egyik vezére éppen Kinizsi lesz. Kinizsi különleges korszakban élt. Soha nem vesztett csatát. Részt vállalt a nándorfehérvári győzelemben, a felvidéki harcokban, ott volt Kenyérmezőnél, s a király testőrségének kiemelt és megbecsült kapitányaként jelen volt azokban az esztendőkben is, amelyekben az országnagyok Mátyás ellen árulást követtek el, és összeesküvéseket szerveztek. Kinizsi Pál élete igazi vérbő kalandregény, élete folytonos harcból állt, miközben állhatatosan szolgálta az uralkodót, és esküjét csak egyszer szegte meg... Hogy mikor és milyen esemény során? Megtudhatjuk ebből a fordulatos és lebilincselő történelmi kalandregényből.