László Benkő strana 3 z 5

A XVI. század második felében járunk. Az ország három részre szakadt. Délről a török nyomul a Felvidék felé, Erdély szultán adófizetője. A Habsburg-házból való királyoknak csak ütközőzóna a magyarok földje, amely az Oszmán Birodalom támadásaitól védi őket, de némely magyar főurak legalább annyi gondot okoznak nekik, mint a törökök. Balassi Bálint 1554-ben, az ország egyik leggazdagabb és legnagyobb hatalmú főrangú családjában akkor látja meg a napvilágot, amikor a Felvidéken mindennaposak a török beütések, de az apja sosem marad adós a méltó válasszal. Harcosnak, vitéznek neveli fiát, és szakítva a hagyományokkal, nem ereszti Bálintot a bécsi udvarba tanulni, hanem egy németországi "oskolaév" után maga veszi kézbe a nevelését. Balassi Bálintban egyszerre ver gyökeret a művészetek, az irodalom utáni töretlen lelkesedés és a haza ügye iránti rendíthetetlen tenni akarás. Ez utóbbiban nem ismer megalkuvást, kőkeményen ellenáll töröknek és Habsburgnak egyaránt, mert azt tartja, mindkettővel le kell számolni a magyar szabadság érdekében. Nehezen, vagy inkább sehogy nem hajlik a gerince, ahogy az apjának, és a könnyebb út helyett mindig a nehezebb ösvényt választja. Nem Bécsben és az udvarban keres barátokat, hanem vitéz szolgái között, velük indul portyákra, és a török rettegi a nevét, fegyverforgatásban a legjobbak egyike, lengyel földön sorra nyeri a viadalokat, és persze - keresi a szép nők társaságát... Ismerje meg Balassi Bálint igazi, kalandos életét, az első reneszánsz költőnk, vagyis az utolsó trubadúrunk féktelen és bőségesen buja szerelmi életét, a világirodalmi rangú költőt, haragjaiban határt nem ismerő nagyúr konfliktusait és kérlelhetetlen harcait, a legfinomabb ízlésű humanistát! Balassi Bálint máig példája a magyar szellemi élet Európára és a világra való nyitottságának. "Óh, én édes hazám, te jó Magyarország, Ki keresztyénségnek viseled paizsát, Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát, Vitézlő oskola, immár Isten hozzád!"

Benkő László Mátyás királyról írt ssorozatának befejező, negyedik kötete

A Mátyás király-tetralógia második kötetében megismerkedhetünk Mátyás trónra lépésének körülményeivel, valamint uralkodása első 15 évének legfontosabb eseményeivel. Az ifjú Mátyás, alighogy elfoglalja a trónt, rögtön világossá teszi, hogy sem régenst, sem kormányzót nem tűr maga felett, és egyedül akarja irányítani királyságát. Ezért rögtön meg kell küzdenie azokkal a főurakkal, akik azért segítették hatalomra, mert azt remélték, hogy a fiatal király befolyásolható lesz, s érdekeik szerint mozgathatják. Eközben az országot több irányból is - Frigyes német-római császár, Podjebrád György cseh és Kázmér lengyel király, valamint II. Mohamed szultán részéről - fegyveres támadás fenyegeti, ám Mátyás bebizonyítja, hogy méltó a Hunyadi névre. Briliáns, ám a korban szokatlan diplomáciával igazgatja királyságát, és felépít egy irigyelt erejű zsoldossereget. A hozzá legközelebb állók is lázadásokat szítanak ellene, amelyeket kivételes politikai előrelátással tör le, ám ahol kell, ott kíméletlen erőt mutat. Nyilvánvalóvá válik, hogy emberére talál benne az, aki a magyar koronára áhítozik, vagy - mint a szultán - a kereszténység végleges megsemmisítésére törekszik. A történelmi események bemutatása mellett a kötetben tág teret kap Mátyás magánélete és humanista felfogása, s a korábban megismert szereplők mellett megjelenik a színen a király legnagyobb szerelme, valamint a tőle született törvénytelen gyermek is...

Benkő László Mátyás királyról szóló trilógiája nem kevesebbre vállalkozik, mint a 15. század második felének autentikus és részrehajlás nélküli bemutatására. A szerző olvasmányos, regényes formában, de a történettudomány által feltárt adatokra építve ábrázolja a kor szinte összes magyarországi vonatkozású politikai szereplőjének tetteit, a korabeli politikát meghatározó egyéb tényezőket és mozgatórugókat. Az intrika, a rosszindulat, a vagyon utáni hajsza ugyancsak fontos szerepet játszik a műben. Az első kötet nemcsak Mátyás életét mutatja be születésétől a trónra kerüléséig, hanem apja, Hunyadi János legnagyobb győzelmeit, valamint magyarországi és külhoni ellenségeinek szerepét is. A fiktív szereplőket is felvonultató történetből megismerhetjük Mátyás művelt fiatalemberré, lovaggá érésének mozzanatait. Megtudhatjuk, kik tanították és nevelték, s trónra lépéséig miként alakult Mátyás szeme előtt a politika, mely tényezők befolyásolták a Magyar Királyság sorsát - s emellett a felserdülő ifjú első szerelmi élményeiről is eleven képet kapunk.

Ahogy az Árpád nagyfejedelem vezette törzsi szövetség a Kárpát-medencét birtokba vette, rögtön gondoskodni kellett annak védelméről, elsősorban a velük nyugati irányból határos keresztény frankok ellenséges magatartása miatt... A nyugati kereszténység kezdettől kártékony, pogány nemzetet látott a magyarságban, kisebb hányada dicső hőstettnek vélte volna, ha a magyarokat kereszténnyé tehetik, mások azonban a maradéktalan kiirtásukban látták az egyedüli megoldást... A frank gyermek király, Lajos, aki hallgatva a főpapságra, beleegyezett abba, hogy Kr. u. 907 nyarán, három oszlopban óriási hadsereg induljon a magyarok földjére, hogy egyszer s mindenkorra letöröljék őket a föld színéről... A gyermek király dekrétumot adott ki, amelynek legfontosabb kitétele egyben a hadjárat legfőbb célja: "Ugros eliminandos esse!" -, azaz: " A magyarok megsemmisítendők!" Árpád nagyfejedelemnek egyetlen választása maradt: ha felveszi a kesztyűt... Ismerje meg Ön is, miként készült már fel évekkel a támadás előtt, az első nyugtalanító hírektől kezdve a törzsszövetség a nagy háborúra! Hogyan állította maga mellé Árpád nagyfejedelem az itt lakó rokon avarokat, a szlávokat és más töredékeket, miként képezte és szervezte őket ütőképes hadakba, és hogyan teremtették meg ennek anyagi hátterét? A POZSONYI CSATA ízig-vérig olyan fordulatos, monumentális történelmi kalandregény, amely plasztikusan tárja az Olvasó elé a korabeli történéseket, bemutatja a magyar pusztai harcmodort, a fegyverzetet és megmutatja azt a maga nemében világviszonylatban is különleges taktikai érzékkel megvívott, hősies csatát, amelynek következtében a XI. század első harmadáig nem mert nyugati sereg a magyarok földjére támadni... A 907-es pozsonyi csata hiteles információk szerint az USA katonai tanintézeteiben - a történelem más nagy csatáihoz hasonlóan - hadtörténeti témakörben konzultációs anyagként szerepel.

1047-ben járunk, I. András király a trónjáról letaszított Orseolo Péter után átvette az ország vezetését. Mindent elkövet annak érdekében, hogy a züllés és bomlás állapotába került államot stabilizálja, a belső rendet megszilárdítsa, és a törvényességet visszaállítsa. András szakít az elődje által az országra erőltetett német törvényekkel, és újból I. Istvánét helyezi érvénybe. Ám a legnagyobb belső problémát az jelenti számára, hogy a nép jelentős része az ősi törvények és szokások, valamint az ősi vallás visszaállítását követeli. A király tudja, hogy a belső ellenzék legfőbb vezére Vata, de jó diplomáciai érzékkel inkább tanácsadóként maga mellé állítja, miközben a többiekkel kegyetlenül leszámol. Ám a Szent Római Birodalom császára, III. Henrik továbbra sem mond le arról, hogy Magyarországot vazallusként államához csatolja. Adjon-e engedményt András király a németeknek, s ha igen, mennyit? Vagy jobban teszi, ha háborúra? András az öccsét, a kiváló hadvezért, Bélát visszahívja Krakkóból, hogy ő irányítsa a magyar hadsereget. De meddig tud két ilyen nagy formátumú személyiség érdemben együttműködni? Az eddigi kötetekben megismert szereplők személyes sorsa is folytatódik. Találkozhatunk Vata vezérrel, Rásdival és családtagjaival, s egy különleges asszonnyal, aki a magyar seregben nyomolvasóként és felderítőként teszi a dolgát. Örkény, Béla herceg szolga-barátja sem maradhat ki a felsorolásból, akinek személyes sorsa majd folytatódik a Szent László-trilógiában. E kötettel válik teljessé a magyar államalapítást és a lázadások korát felidéző Vér és kereszt-trilógia, valamint a Káosz és rend első két kötete után a csaknem nyolc évtizedet felölelő történelmi regénysorozat.

Kinizsi Pál a magyar történelem egyik különös és kiemelkedő alakja... De ki volt valójában Kinizsi, akit már életében is legendák öveztek? Aki Mátyás királynak malomkő tálcán szolgálta fel az italt? Aki két halott törökkel a hóna alatt, egy harmadikkal a fogai között járta a győzelmi táncát a csata után? Vajon miféle érdekek mozgatták az országot és az országnagyokat, s milyen szerep jutott mindebből Kinizsinek? A számtalan harci cselekmény mellett megismerheti a politikacsináló nagyurak, a korabeli udvari intrikák világát, valamint ugyancsak "megjelenik" Mátyás király híres Fekete Serege is, amelynek egyik vezére éppen Kinizsi lesz... Kinizsi különleges korszakban élt. Hadviselései során soha nem vesztett csatát...Részt vállalhatott a nándorfehérvári győzelemben, a felvidéki harcokban, ott volt Kenyérmezőnél, s jelen lehetett azokban az esztendőkben, amelyekben az országnagyok Mátyás ellen árulást követtek el, és összeesküvéseket szerveztek. Vajon Ön is tudja, hogy a "nagy király" testőrségének kiemelt és megbecsült kapitánya volt? És milyen szerepet játszott Mátyás halála után a szélnek eresztett, és az országban garázdálkodó Fekete Sereg megfékezésében, amelyet hajdanán maga is vezetett? Kinizsi Pál élete igazi vérbő kalandregény, élete folytonos harcból állt, miközben állhatatosan szolgálta az uralkodót, és esküjét csak egyszer szegte meg... Hogy mikor és milyen esemény során? Megtudhatja ebből a fordulatos és lebilincselő történelmi-kalandregényből!

István király negyedik esztendeje halott, s a trónon Orseolo Péter, az unokaöccse követi. Őt azonban a vele elégedetlen magyar főurak elűzik, és helyébe Aba Sámuelt, az addigi palotaispánt állítják. Az első olyan alkalom ez a magyar történelemben, amikor az uralkodót a főurak választják királyukká. Aba Sámuel kezdetben látványos sikereket ér el, és maga mellé állítja szinte az egész magyarságot - nem úgy a főúri rend legtöbb tagját és az egyházat. Utóbbiak sértve érzik magukat, miután a király megnyirbálja kiváltságaikat. Hogy hatalmának semmi ne szabjon gátat, embertelen cselekedethez folyamodik, amivel szinte az összes főurat és a püspöki kar egészét maga ellen hangolja. Péter, aki a németekhez menekül, nem nyugszik bele vereségébe. Kihasználva az alkalmat és befolyásos pártfogója, Henrik király katonai erejét, segédcsapatokkal tér vissza a nyugati gyepűn át. Közben az Aba Sámuel iránt egyre jobban kibontakozó ellenszenv a magyar urak jelentős hányada részéről titkos szervezkedésbe csap, s elkövetkezik 1044 nyara, amikor árulásuk miatt Aba Sámuel Ménfőnél csatát veszít. A mellette kitartó magyar főurak, így a békési Vata, azonnal szervezkedni kezdenek a másodszorra is trónra juttatott Péter ellen. Az országos lázadás tüze egyre több helyen lobban fel, s amikor Péter a német királynak hűbérbe adja Magyarországot, és német törvények alá helyezi a népet, kisvártatva mindez robbanásszerűen kiteljesedik. Különös helyzet áll elő: politikai szempontból ugyanazt akarja Gellért püspök, mint Vata nagyúr. Vászoly Kijevben élő két fiát, András és Levente herceget hívják az országba, hogy segítsenek megdönteni Péter uralmát... A történet szerves folytatása a trilógia első, Ármány hálójában című kötetének. Az olvasó ismét találkozhat Rásdival, Vatával, s az eddig megismert szereplőkkel.

Árpád népe - sok harc és viszontagság után - megszállja a Kárpát-medence keleti oldalát, e régtől kiszemelt földet, s a törzsek ideiglenes szállásokat foglalnak. Hogyan tovább? Kelendő a magyar fegyver nyugaton, de legalább annyira félik is azt. Arnulf keleti-frank császár a lombard Berengár ellen hívja hadba pénzért és zsákmányért a Duna bal partján éppen csak megtelepült magyarokat, s ezzel elkezdődik az a több évtizedes időszak, amit - tévesen - a "kalandozások korá"-nak nevez a történelem. Sok ezer magyar harcos indul nyugatnak, s ott vágtat közöttük az, akit a táltos fiának hívnak. Feladata a nyugati seregekről és a politikai körülményekről történő adatgyűjtés, mellyel közvetlenül segíti Árpád és Kurszán hadászati és földfoglalási elgondolásait, a Kárpát-medence végleges birtokba vételének tervét. A nagyfejedelem és a vezér példátlan diplomáciai érzékkel fordítják a magyar törzsek hasznára a képlékeny katonapolitikai helyzetet, s figyelmüket a gazdag nyugat felé fordítják. Nem találván egyéb utat elűzésünkre, a magyar törzsek végleges kiirtására a frank Gyermek Lajos király és a bajorok a Duna völgyében százezres haddal törnek a magyar gyepű felé... Harc a továbbélésért, avagy az első "honvédő háború?" A regény hiteles történelmi adatokra és eseményekre építkezve beszéli el a honfoglalásként jelzett időszak első tíz esztendejét, és megpróbál választ adni a kérdésre: vajon csupán kalandozásnak tekinthető a nyugat felé törekvés, vagy sokkal

Néhány év telik el a 907-es győztes háború után, amit a mai Pozsony térségében, a Duna két oldalán vívott meg a magyar törzsszövetség a frank Gyermek Lajos király és bajor szövetségese ellenében. A vesztes bármennyire is igyekszik elhallgatni a gyászos véget, s azt, hogy százezres hadukat az alig harmincötezer fős magyar könnyűlovasság megsemmisítette, a magyarok váratlan haditettének híre futótűzként terjed a Frank Birodalomtól Bizáncig. A magyar fegyver továbbra is kelendő nyugaton, és nincs olyan esztendő, amikor ne indulna kisebb-nagyobb kontingens csatába, portyákra vagy felderítésre. A magyar könnyűlovasok immáron az Atlanti-óceánig jutnak, s a törzsszövetség belebonyolódik a nyugati császárok és királyok közötti torzsalkodásokba. A regény valós eseményekre, hiteles adatokra alapozva Táltosfia felnőtt gyermekein keresztül mutatja be, mi történhetett a pozsonyi csatát követő tizenöt esztendőben a magyar törzsszövetségben és a nemzetközi politikában.

Folytatódik Táltosfia családjának és barátainak története. A történelem órájának mutatója a 930-as években poroszkál, abban a korban, amelyet némileg tévesen! a történészek egyszerűen csak a kalandozások koraként említenek. A magyar törzsszövetség szállásterülete most már biztos határokkal kerített és óvott, de a mélyben valami készülőben van. A Nyugat megismerte a magyarok harci erejét és stratégiáját, s igyekszik felkészülni ellene. Míg egyik oldalról arra kérik a magyar törzsszövetséget, hogy némely nyugat-európai kiskirály oldalán jó pénzért és zsákmányért beavatkozzék, a másik oldal fegyverkezni kezd ellene. A magyarok ennek ellenére a következő esztendőben egészen Konstantinápolyig vágtatnak, súlyos vereséget mérve a bizánci haderőre, ráadásul az al-dunai besenyőkkel szövetségben, akikkel előtte nem volt felhőtlen a viszonyuk. Bizánc kilenc esztendőn át súlyos sarcot fizet a törzsszövetségnek. Itália felé is rendszeresek a zsákmányszerző hadjáratok. Eleinknek egy nagyobb egysége a mai Spanyolország területére is behatol. A korabeli mór történetírók munkáikban részletesen beszámolnak erről a hadjáratról. Valami azonban még sincs rendjén idehaza. Békétlenkednek a törzsek, és a törzsfők egymásnak feszülnek. Az eseményekben fontos szerepet játszik egy asszony, Lelle, akit csak Aranyasszonynak hívnak, és akit csodás képességekkel áldott meg a Világügyelő: érzi a jövendőt. Egyre többen hisznek neki, a közrendűektől kezdve a tekintélyes vezérekig. Valami készülőben van Fajsz vezér és Bulcsú horka fejében megszületik a gondolat: nem lenne haszontalan, ha a távolabbi politikai célok érdekében a magyarok a bizánci kereszténység felé közelítenének.

A magyar honfoglalásról szóló regényfolyam első része az olvasót a IX. századba repíti vissza, a magyarok levédiai és etelközi őshazájába.

Etelközben folyik a készülődés. Álmos és Árpád erősítik a törzsszövetséget, ám a nagy folyókon túli keleti gyepű mögött idegen hadak gyűlnek...

A regény hősei részeseivé válnak annak a gondosan előkészített, végleges földszerzésnek, amit honfoglalásként tart emlékezetében a magyar nép.

Géza nagyfejedelem betegsége miatt néhány éve Sarolta nagyasszony irányítja az erősen széttagolt nagyfejedelemség ügyeit. A tűzzel-vassal keresztény hitre kényszerített lakosság egy része nyíltan konfrontál a hatalommal. Békesség sehol nincs, és a magyarok földje a belháború küszöbén áll. A nagyfejedelmi rendfenntartó jobbágycsapatok vérbe fojtják a lázadókat. Az áldatlan állapotok az emberekből a legrosszabbat hozzák felszínre. Bűnösöket, ördöggel cimborálókat keresnek maguk között, és a szállásokon fellángol a vérbosszú. Akik a régi ősvallást védelmezik, ellenséggé válnak a keresztények szemében. Géza halála után a nagyfejedelmi hatalom Vajkra száll. Színre lép Koppány, a somogyi dukátus vezére, aki az ősi törvényekre hivatkozva jogot formál a nagyfejedelmi címre... A Vér és kereszt című sorozat e második kötetében megismerhetjük az egyszerű emberek életének, hányattatásainak történelmi okait, a két vallás hirdetői között jelentkező, áthidalhatatlannak tűnő konfliktusokat. Megjelenik az egyik legerősebb vezér, a Maros mentén szállásoló Ajtony, és tanúi lehetünk a meghatározópolitikai cselszövéseknek, amelyek a kort tarkították. Megtudhatjuk, miként kezdte építeni az új országot István király, akit a nép mindvégig csak Vajknak említett. Jelen lehetünk a Veszprém melletti döntő csatában, és nyomon követhetjük a megtorlás éveit. A családtörténet folytatódik és bonyolódik. Egyszer fent, máskor lent, és az új hittel kapcsolatos megbékélés szinte lehetetlennek tűnik...

A Vér és kereszt trilógia első kötete visszavezet a 10. századi magyar történelem utolsó harmadába, a kereszténység felvételének korába, amikor kezdetét vette integ-rálódásunk a keresztény Európába. Géza nagyfejedelem az augsburgi csatavesztés után magyar földön bonyolult belső helyzettel szembesült, és ráébredt: gyökeres változtatásra van szükség, más-különben e soknemzetségű, ősvallásban élő nép beszorul a két keresztény nagyhatalom, a Szent Római Birodalom és Bizánc közé. Tartva a felmorzsolódástól úgy döntött, hogy békepolitikát folytatva szorosabb kapcsolatra lép Ottó császárral, s arra is hajlandó lesz, hogy felvegye a keresztény vallást, és terjessze azt a magyarság és a hozzá kapcsolódott nemzetségek körében. Ám a meggyőződés és a hit átformálása mindig drámai következmé-nyekkel jár. Vajon valóban pogányok voltak elődeink? Aligha. Ősvallásunkban minden megtalálható, ami e nagy múltú népet képes volt egyben tartani. Törzse-ink egyetlen Öregisten tisztelete mellett sokszínű és cizellált hitvilágban éltek. Géza és felesége, Sarolta nagyasszony, s fiuk, Vajk (I. István) tetteit számtalan tudományos és szépirodalmi kötet taglalja. Ezért most ebben a törté-netben - amely csaknem nyolc évtizedet ölel fel - kövessük nyomon a "másik oldalt", a pogánynak bélyegzett egyszerű emberek, nemzetségek sorsát. Vérrel, tűzzel és vassal épült az út, amely az ősi vallásból a keresztény-ségbe vezette a magyarságot. Emlékezzünk a magyar államiság kezdeti idő-szakának e viharaira egy család lebilincselő sorsán keresztül.