László Benkő strana 5 z 5

Kémek, titkosügynökök, fegyvercsempészek és intrikusok hemzsegnek ebben a hollywoodi szuperfilmeket megszégyenítően izgalmas regényben, és űzik kockázatos, sokszor veszedelmes játékaikat az új világ hajnalán. Kelet-Európa a nyolcvanas évek fordulóján kába és talajvesztett. Mindenki gyanús, mindenki mindenkiről jelent, a rendszerváltás ürügyén mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti. Szmirnov tábornok egy urali hadiipari centrum parancsnoka. Volt beosztottjának fia, Pável Mihejev, az ő ajánlására kerül a KGB drezdai kirendeltségére, ahol munkatársaival együtt, akik között egy Vologya Putyin nevű ügynök is van, végigéli a német újraegyesítést és a körülötte dúló titkosszolgálati háborút. Közben viszonyba keveredik a vörösesszőke és csinos Corneliával, akiről nem is sejti, hogy egyszerre három hírszerző szolgálat ügynöke...

Elena grófnő tizenhat éves koráig Sevillában, egy apácazárdában nevelkedett, életörténete mégis tele van pikantériával. A második világháború éveiben az olasz és a német titkosszolgálat engedelmes eszközeként a szeretőjétől kapott villában a náci főkolomposok által összerabolt gyémántokat rejtegette, de közben ugyanott zsidó gyermekeket is bujtatott a Dél-Olaszországot elözönlő németek elől. Szenvedély és kaland, szerelem és háború azonban még így is csak kulissza az ifjú grófnő teljesebb történetéhez képest. Mert ahogy előrébb jutunk sorsának megismerésében, kiderül, hogy minden, amit ez a fiatal teremtés csinált, egyetlen célt szolgált: a saját apja, Morante gróf által elrabolt és titkos helyre költöztetett gyermekének visszaszerzését. A hajmeresztő fordulatokkal teli, de egy pillanatig sem hihetetlen történetet, mely egyszersmind a huszadik század legpokolibb évtizedének krónikája is, Benkő László a már idős Elena grófnő sevillai otthonában hallottak és a tőle kapott naplójegyzetek alapján írta meg. A spanyol grófnő semmiképp sem egyszerűen háborús kalandregény, noha ebben a műfajban is minden összehasonlítást kiáll a zsáner legnagyobb amerikai és brit mestereivel. Ám egyvalamiben, Elena jellemfejlődésének ábrázolásában, a szerző kétségtelenül remekel és a műfaj elitje előtt jár: a kötet végére érve az olvasó aligha fog vitatkozni azzal a merész állítással, mely szerint "lehetséges, hogy a háborúk is a női lélekben dőlnek el".

Néhány év telik el a 907-es győztes háború után, amit a mai Pozsony térségében, a Duna két oldalán vívott meg a magyar törzsszövetség a frank Gyermek Lajos király és bajor szövetségese ellenében. A vesztes bármennyire is igyekszik elhallgatni a gyászos véget, s azt, hogy százezres hadukat az alig harmincötezer fős magyar könnyűlovasság megsemmisítette, a magyarok váratlan haditettének híre futótűzként terjed a Frank Birodalomtól Bizáncig. Megnyílik a Duna menti folyosó nyugatnak, a törzsszövetség határa a bajorok felé tolódik. Az ellenség egy része immáron belátja, hogy a magyarokkal jobb szerződni, mint ellenükre tenni. Ki hitte volna évekkel előtte, hogy a pozsonyi csata értelmi szerzőjének, Luitpold hercegnek a fia, a bajor Arnulf a magyarok földjén talál menedékre családjával? Ki gondolta volna, hogy a fiatal Arnulf herceg közeledése egyszer majd dinasztikus kapcsolatokhoz vezet a magyarok és a bajorok között, ami hosszú időkre meghatározza a korabeli politika formálódását? Árpád nagyfejedelem és fiainak halálát követően változások mennek végbe a magyar törzsszövetségben, átrendeződnek a hatalmi viszonyok, de a tévesen „kalandozások kora”-ként említett évtizedek tovább folytatódnak. A magyarokat katonapolitikai szerződések kötik Berengár lombard uralkodóhoz és Arnulfhoz, miközben a Kárpát-medencében elfoglalt pozíció megerősítésén ténykednek. A magyar fegyver továbbra is kelendő nyugaton, és nincs olyan esztendő, amikor ne indulna kisebb-nagyobb kontingens csatába, portyákra vagy felderítésre. A magyar könnyűlovasok immáron az Atlanti-óceánig jutnak, s a törzsszövetség belebonyolódik a nyugati császárok és királyok közötti torzsalkodásokba. A regény valós eseményekre, hiteles adatokra alapozva Táltosfia felnőtt gyermekein keresztül mutatja be, mi történhetett a pozsonyi csatát követő tizenöt esztendőben a magyar törzsszövetségben és a nemzetközi politikában.

A krónikák az 1200-as évek elejét jegyzik. A távoli Góbiban már felnőtté érett a kis Temüdzsin, aki később Dzsingiszként vonul be a világtörténelembe... Bürjén, az ismeretlen származású rabszolga-gyerek, végigvándorolva az ázsiai sztyeppét, Karakorumba, Dzsingisz kán, a világhódító ... Folytatás ›› mongol uralkodó udvarába kerül. Csak homályos emlékei vannak egy asszonyról és férfiról, akik talán a szülei lehettek. És őriz egy fából faragott amulettet a nyakában, a peremén rovásírással... A kán seregében igazi mongollá lesz, s kamaszként izgalmas munkát kap: Kínába kell mennie, hogy különleges kémként segítse Dzsingisz hadjáratát. Kiderül, hogy különös tehetsége van a veszélyes mesterséghez, ezért tagja lesz annak a kémhálózatnak, amelynek hathatós közreműködésével a mongolok, leigázva Európát, el akarják érni a mondabeli Végső Tengert... A mongolok nem tettek le világhódító törekvéseikről, és ebben a magyar király országa - mint a Kárpátok természetes bástyája mögötti első erős állam - kulcsfontosságú. Ha Magyarországot megvívják, kitárulnak a kapuk a Nyugat felé. Így kerül az egykori rabszolgafiú II. Endre, majd IV. Béla magyar királyok udvarába - gyorsan megtanulja a nyelvet, amely valahonnan ismerősnek tűnik számára... Bürjén, azaz magyar nevén Berény - az évtizedek alatt beilleszkedik a magyar világba, és lassan megdöbbentő sejtései támadnak. Mikor pedig Béla király elolvassa neki az amulettjén található jeleket, felébred benne a lelkiismeret... Rájön-e, hogy pontosan azt a népet sodorja végveszélybe, amelyből talán maga is származik? Képes-e megtalálni önnön gyökereit, s milyen áron? Kitörni képtelen helyzetéből, mert a Szervezet elhagyásáért halál jár. Elég egyetlen apró hiba, és a mongol megbízottak, vagy a magyar király emberei végeznek velük. Magyarországon talán több a belső ellenség, mint aki kívülről fenyegeti a biztonságot. Megjelennek a mongolok elől menekülő kunok, akik a keresztség felvétele, és magyarországi szálláshelyek fejében kardjukat adják a magyar királyságnak... A Tatárjárás - trilógia regényfolyamában megjelenik a korabeli Távol-kelet mellett Európa, de különös tekintettel Magyarország, a maga tragikus belviszályaival, azok okozóival... A(z) A végső tenger I-III. (Könyv) szerzője Benkő László.

A krónikák az 1200-as évek elejét jegyzik. A távoli Góbiban már felnőtté érett a kis Temüdzsin, aki később Dzsingiszként vonul be a világtörténelembe... Bürjén, az ismeretlen származású rabszolga-gyerek, végigvándorolva az ázsiai sztyeppét, Karakorumba, Dzsingisz kán, a világhódító ... Folytatás ›› mongol uralkodó udvarába kerül. Csak homályos emlékei vannak egy asszonyról és férfiról, akik talán a szülei lehettek. És őriz egy fából faragott amulettet a nyakában, a peremén rovásírással... A kán seregében igazi mongollá lesz, s kamaszként izgalmas munkát kap: Kínába kell mennie, hogy különleges kémként segítse Dzsingisz hadjáratát. Kiderül, hogy különös tehetsége van a veszélyes mesterséghez, ezért tagja lesz annak a kémhálózatnak, amelynek hathatós közreműködésével a mongolok, leigázva Európát, el akarják érni a mondabeli Végső Tengert... A mongolok nem tettek le világhódító törekvéseikről, és ebben a magyar király országa - mint a Kárpátok természetes bástyája mögötti első erős állam - kulcsfontosságú. Ha Magyarországot megvívják, kitárulnak a kapuk a Nyugat felé. Így kerül az egykori rabszolgafiú II. Endre, majd IV. Béla magyar királyok udvarába - gyorsan megtanulja a nyelvet, amely valahonnan ismerősnek tűnik számára... Bürjén, azaz magyar nevén Berény - az évtizedek alatt beilleszkedik a magyar világba, és lassan megdöbbentő sejtései támadnak. Mikor pedig Béla király elolvassa neki az amulettjén található jeleket, felébred benne a lelkiismeret... Rájön-e, hogy pontosan azt a népet sodorja végveszélybe, amelyből talán maga is származik? Képes-e megtalálni önnön gyökereit, s milyen áron? Kitörni képtelen helyzetéből, mert a Szervezet elhagyásáért halál jár. Elég egyetlen apró hiba, és a mongol megbízottak, vagy a magyar király emberei végeznek velük. Magyarországon talán több a belső ellenség, mint aki kívülről fenyegeti a biztonságot. Megjelennek a mongolok elől menekülő kunok, akik a keresztség felvétele, és magyarországi szálláshelyek fejében kardjukat adják a magyar királyságnak... A Tatárjárás - trilógia regényfolyamában megjelenik a korabeli Távol-kelet mellett Európa, de különös tekintettel Magyarország, a maga tragikus belviszályaival, azok okozóival... A(z) A végső tenger I-III. (Könyv) szerzője Benkő László.

Árpád népe sok harc és viszontagság után megszállja a Kárpát-medence keleti oldalát, e régtől kiszemelt földet, s a törzsek ideiglenes szállásokat foglalnak. Hogyan tovább? Kelendő a magyar fegyver nyugaton, de legalább annyira félik is azt. Arnulf keleti-frank császár a lombard Berengár ellen hívja hadba pénzért és zsákmányért a Duna bal partján éppen csak megtelepült magyarokat, s ezzel elkezdődik az a több évtizedes időszak, amit tévesen a kalandozások korának nevez a történelem. Sok ezer magyar harcos indul nyugatnak, s ott vágtat közöttük az, akit a táltos fiának hívnak. Feladata a nyugati seregekről és a politikai körülményekről történő adatgyűjtés, mellyel közvetlenül segíti Árpád és Kurszán hadászati és földfoglalási elgondolásait, a Kárpát-medence végleges birtokba vételének tervét. A nagyfejedelem és a vezér példátlan diplomáciai érzékkel fordítják a magyar törzsek hasznára a képlékeny katonapolitikai helyzetet, s figyelmüket a gazdag nyugat felé fordítják. Nem találván egyéb utat elűzésünkre, a magyar törzsek végleges kiirtására a frank Gyermek Lajos király és a bajorok a Duna völgyében százezres haddal törnek a magyar gyepű felé... Harc a továbbélésért, avagy az első honvédő háború? A regény hiteles történelmi adatokra és eseményekre építkezve beszéli el a honfoglalásként jelzett időszak első tíz esztendejét, és megpróbál választ adni a kérdésre: vajon csupán kalandozásnak tekinthető a nyugat felé törekvés, vagy sokkal inkább tudatosan tervezett politikai döntések állnak a háttérben?

Az utóbbi évtizedek legjobb történelmi regényfolyama. A "Táltosidők" - a magyarok levédiai és etelközi őshazájába, 850-be kalauzolja az Olvasót, egy olyan földre, amely sok harc és véráldozat árán a magyarság elindult az önállóvá váláshoz, s kiteljesedett szabadságtudatához vezetett. A történelem és egyéni sorsok fonódnak össze az "Idegen tüzek"-ben, amely egyszerre izgalmasan szép olvasmány és ragyogóan színes leírása a honfoglalást megelőző évtizedeknek. Egy monumentális freskó a korai magyarok és besenyők életéről, s nem kevésbé a környező világról. "A megszerzett föld" hősei részesei annak a földszerzésnek, amit Honfoglalásként tartunk az emlékezetünkben. A regényfolyam hőseinek öröme és bánata, a fájdalom és a boldogság tovatűnő pillanatai röppennek el a szemünk előtt, megállíthatatlanul száguld előre az idő és a sorsukat alakító történelem. Részesei ennek a történetnek az ősök éppúgy, mint mi magunk, a kései utódok. Egy nép, amely földet és hazát szerzett magának Európában...

Az utóbbi évtizedek legjobb történelmi regényfolyama. A "Táltosidők" - a magyarok levédiai és etelközi őshazájába, 850-be kalauzolja az Olvasót, egy olyan földre, amely sok harc és véráldozat árán a magyarság elindult az önállóvá váláshoz, s kiteljesedett szabadságtudatához vezetett. A történelem és egyéni sorsok fonódnak össze az "Idegen tüzek"-ben, amely egyszerre izgalmasan szép olvasmány és ragyogóan színes leírása a honfoglalást megelőző évtizedeknek. Egy monumentális freskó a korai magyarok és besenyők életéről, s nem kevésbé a környező világról. "A megszerzett föld" hősei részesei annak a földszerzésnek, amit Honfoglalásként tartunk az emlékezetünkben. A regényfolyam hőseinek öröme és bánata, a fájdalom és a boldogság tovatűnő pillanatai röppennek el a szemünk előtt, megállíthatatlanul száguld előre az idő és a sorsukat alakító történelem. Részesei ennek a történetnek az ősök éppúgy, mint mi magunk, a kései utódok. Egy nép, amely földet és hazát szerzett magának Európában...

A 10. század derekán járunk, a magyar törzsszövetség már csak nevében viseli e megnevezést. Élesen elkülönül a keleti és a nyugati országrész. Nyugaton Taksony fejedelem uralkodik, a keleti részeket Bulcsú főhorka uralja. Kettejük közül az utóbbi bír nagyobb hatalommal, és külhonban is őt tekintik a magyarok tényleges vezetőjének. Tartanak is tőle - annak ellenére, hogy a görögkeleti rítus szerint megkeresztelkedett -, mert a külországi magyar portyák változatlanul tovább folynak. A 954. esztendőben különösen erős magyar sereg indul I. Ottó német király ellen, és nagy diadallal, tömérdek zsákmánnyal érkezik haza. Aztán következik a gyászos emlékű 955, és vele Regensburg, Lech-mező, Augsburg. Csupa baljósan csengő, ismert hely- és földrajzi név... De miként is folyt le az augsburgi csat? Vajon valóban akkora vereséget mértek a németek a magyar hadakra, hogy csupán hét gyászmagyar térhetett haza? Agyonüthette-e a német uralkodót kürtjével a legendás Lehel vezér? Megbénult-e a magyarság az augsburgi vereség után, vagy ennél jóval árnyaltabb a kép? Mit tartogattak népünknek a következő esztendők? Minderre, és még számos, e kort érintő történelmi kérdésre választ ad a Viharlovasok sorozat zárókötete.