László Benkő strana 4 z 5

A nagy múltú Zrínyi-család két ikonikus alakjáról készült történelmi életregény-ciklus harmadik, befejező kötetéből az Olvasó megtudhatja, ki is volt az igazi Zrínyi Ilona! A XVII. század második felében járunk... Az Oszmán Birodalom és a Habsburg császár között dúl a háború, Magyarország "szabad" része már csak alig egy holdsarló... Zrínyi Ilonát dinasztikus, politikai célzatú házasság sodorja a varázslatos tengermellékről Munkács várába, a nagy múltú fejedelmi családhoz, I. Rákóczi Ferenchez. Miként éli meg a sokoldalúan művelt Ilona sorsának eme gyökeres megváltozását? Hogyan viseli el nehéz természetű anyósát, Báthory Zsófiát, s azt, hogy a Zrínyi és Frangepán családok jövőjét kettébe töri egy elkapkodott felkelés, ami csaknem ifjú férje életébe kerül? Vajon miféle úton próbálja meg Báthory Zsófia fiát a hóhérpallostól megmenteni, és mennyi szerep jut e tragikus történetben Ilonának? Születés és halál, öröm és tragédia váltakozik életében. Csaknem hat évet tölt özvegységben I. Rákóczi Ferenc váratlan halála után, és egymaga intézi a gigászi Rákóczi-birtok ügyeit. Miről is szólnak a krónikák? Hogy egyszerre volt szerető feleség, anya, politikus, aki ugyanúgy értett az ágyúkhoz, mint a víváshoz, vagy a solymászathoz? Hogy kivételes asszonyként ismerték, és Európa-szerte csodálták tudását, felkészültségét, modorát és szépségét? S hogy özvegyként megismerkedett egy megnyerő fiatalemberrel, akit Thököly Imrének, a "kuruc királynak" hívtak, és aki tizennégy évvel volt nála fiatalabb? Valóban szerelmi házasság volt-e az övék, és miféle buktatókat kellett leküzdeniük benne? Befolyásolhatta-e a sokat hibázó Thököly Imrét? Az Olvasó úgy érezheti magát, mintha maga is ott élne Munkács sziklára épült várában, napról napra nyomon követheti az eseményeket, miközben dörögnek az ágyúk, és ostromra készülődnek a császári seregek... Ott állhat az Olvasó a fejedelemasszony és gyermekei mellett a bástyán, és az ő szemével láthatja az eseményeket, majd elkísérheti Ilonát a megalázó bécsi internálására, s ott lehet vele a törökországi években... Zrínyi Ilona hiteles dokumentumokra épült, negyven év magyar történelmet felölelő teljes életregénye megmutatja Önnek, milyen volt Európa legbátrabb asszonya nőként, anyaként, fejedelemasszonyként és hitvestársként!

László király uralkodását határozott kül- és belpolitika jellemzi. A Szentszékkel együttműködik, de Magyarország belügyeibe nem enged beleszólást. Felelősen, kemény törvényalkotással igyekszik országa helyzetét stabilizálni. Közben az elűzött, konok és bosszúszomjas Salamon továbbra sem tesz le abbéli szándékáról, hogy a magyar koronát visszaszerezze. Mivel sógora, a német Henrik támogatását már nem élvezi, a Kárpátok keleti lejtői mögött akkortájt megjelent kipcsák kunok, és a már generációk óta az Al-Duna mentén lakó besenyők között keres szövetségest. Ezzel elindul egy veszélyes úton, ahonnan számára már nincs visszatérés. Hiszen győzhet-e egy olyan uralkodó felett, akit népe már életében szentként dicsőít? László tehát a Kárpátok északkeleti hágóin át beözönlő kunokkal honvédő háborúba bonyolódik. A határvédelem mellett azonban földjének gyarapítását is szem előtt tartja. A horvát belharcokba történő beavatkozásával unokaöccsét, Álmos herceget a horvát trónra segíti. Életének végső szakaszában László, e kivételes karizmájú, Európa-szerte tisztelt és becsült uralkodó akit a katolikus királyok szívesen látnának egy Jeruzsálembe induló keresztes had élén megvív az al-dunai besenyőkkel is, ezzel tovább tágítja országának határait. A sors csupán negyvenkilenc harcos esztendőt adott László királynak, akit e két szó: a kard és a glória jellemezhet legjobban, erre utal az életéről szóló regénytrilógia befejező részének címválasztása is..

A méltán nagy sikerű Honfoglalás-trilógia után az Olvasó most kézbe veheti Benkő László tatárjárást taglaló nagyívű regényfolyamát. A szerző a világhódító Dzsingisz kán, valamint fiai és unokái nagyratörő terveit és azok megvalósítását egy olyan kortárs szemén keresztül mutatja be, aki személyes sorsának alakulásával meséli el a történetet. Az 1200-as esztendők elején járunk, amikor Dzsingisz, akinek Isten a hagyomány szerint feladatul szabta minden földek meghódítását, már megalapította birodalmát, és terjeszkedni készül. Egy fiúcska kerül a nagykán udvarába, aki tanulási vágyával és kiemelkedő képességeivel rögtön feltűnik Dzsingisz szürke eminenciásainak, akik a világhódító terveket előkészítendő, egyedülálló kémhálózatot szerveznek. A kis főhős átesik a kötelező katonai kiképzéseken, és legényke korától részt vesz a mongol hadsereg titkos akcióiban. Ő a klasszikus "telepített hírszerző" korabeli mintája, aki azt a feladatot kapja, hogy kalmárként települjön le II. András Magyarországán, mint a kémhálózat egyik láncszeme, akinek kapcsolatokat kell kialakítania a királyi udvar prominenseivel. Az európai küllemű, mongol szolgálatban álló kém pedig megkezdi több évtizedes működését... Ahogyan a szerzőtől megszoktuk, ezt a fontos korszakot is hiteles történelmi adatokra, leírásokra építve mutatja be úgy, hogy az Olvasó egy pillanatig sem unatkozhat. A részletesen taglalt magyar belviszonyokon kívül megmutatja a nagy világtörténelmi eseményeket, külön tekintettel azokra, amelyek hatást gyakoroltak a Magyar Királyságra

Magyarország egyre nehezebb időket él, külső és belső ellenség veszélyezteti a trónt. Dzsingisz fiainak hadai országokat kebeleznek be, népeket hajtanak igába. Aki nem hódol meg, az elpusztul, de ha beadja a derekát, a mongol kánok segédhadaként és szolganépeként maga is a soron következő hódításokat segíti. Berény, a magyar király környezetében megtelepült mongol kém fáradhatatlanul teszi dolgát, akként, ahogyan Dzsingisz nagykán jurtadzsiai kiképezték, és mindenről tájékoztatja összekötőit, ám egy végzetes felismerés meghasonlásra készteti... A mongolok pedig egyre terjeszkednek, láncreakcióként taszítva a még meg nem hódolt népeket nyugatnak, köztük a kunokat, akiket II. András király fia, IV. Béla jóváhagyásával befogadnak Magyarországon. Jöttükkel azonban megbolydul a belső rend, amit a korona belföldi és külhoni ellenfelei gátlástalanul kihasználnak. Miközben a Magyar Királyságot az intrikusok gyengíteni próbálják, s egymásnak ugrasztják a kunt és a magyart. Dzsingisz nagykán unokája, Batu megteszi az előkészületeket Magyarország bekebelezésére. Van-e különbség a kánok által eddig leigázott országok és a magyarok között? Miként vélekedik erről Batu, és kap-e támogatást a magyar király? Kik a kerékkötői a védekezésnek, kik állnak a király pártján, és kik dolgoznak ellene? Vajon képes-e a mongol zsoldban álló Berény kilétét továbbra is titkolni? Az ország mongol lerohanása immár elkerülhetetlen.

Muhipuszta, 1241. IV. Béla magyar király és Batu mongol kán seregei összecsapni készülnek. A történet főhőse, Berény immáron kettős szerepben található a harcokban. Vajon valóban oly mértékben tartott Batu az összecsapástól, hogy csaknem elhalasztotta azt? Milyen külső és belső események vezettek oda, hogy a magyar király hada képtelen volt megállni a mongol kán előtt? A Nyugat és a Szentszék hathatós segítsége vajon miért maradt el? Hogyan alakult Magyarország sorsa a rövid, de rettenetes mongol megszállás alatt? Mekkora volt a pusztulás valójában, és milyen intézkedéseket vezetett be Batu kán? Mindenre választ kap az Olvasó, ha a regényfolyam utolsó kötetében elkíséri a főhőst a Sajó-menti ütközetbe, és követi IV. Béla király és családjának sorsát Bécsen keresztül a Tengermellékig, majd tovább, át a következő évtizedeken. Tanúi lehetünk a mongolok váratlan kivonulásának és Béla király új politikájának, amellyel erősebbé kívánja tenni Magyarországot. Mit szól mindehhez Kelet és Nyugat? Értik-e a királyt, elismerik-e, hogy valójában bástyája voltunk a keresztény Nyugatnak? A befejező kötet átvezeti az Olvasót egy másik Magyarországba, Béla király uralkodásának utolsó, csaknem harminc évét követhetjük nyomon, azt az időszakot, amely a királyi család belviszályaitól terhes.

A nagy sikert aratott első ZRÍNYI-kötet, - A gránitlelkű - után a kultusztrilógia II. részében - most - a legendás család következő tagját, a "lángelméjű" Zrínyi Miklóst, a szigetvári hős dédunokáját,aki egyszerre volt költő és hadvezér, politikus és hadtudós, a nemzeteken átívelő arisztokrácia vezető egyéniségét mutatja be!Az európai történelem kereke a XVII. századba fordult.Az Oszmán Birodalom mélyen behatolt Magyarország testébe, és a Habsburgok által megkötött és egyre-másra hosszabbított rossz békekötések évtizedekre konzerválták az áldatlan állapotokat...Dúl a Harmincéves háború, katolikusok esnek protestánsoknak, Erdély pedig I. Rákóczi György fejedelemmel a helyét keresi a katolikus Habsburgok és a török között, politikailag és katonailag kiszolgáltatva az utóbbinak. A végeken békeidőben is háború dúl, a török portyázók fosztogatnak, újabb területet remélnek elhódítani...Zrínyi Györgynek, a szigetvári hős unokájának 1620-ban fia születik, Miklós László, s rá egy évre a második, Péter. Az apa rettenthetetlen és vakmerő harcos, a Zrínyi birtok kőkemény védelmezője, a török babonásan féli őt.S hogy miként alakul a Zrínyi testvérek, Miklós és Péter gyermekkora, hogyan jutnak korán árvaságra? Ki támogatja, neveli, iskoláztatja őket, s mily bonyodalmak mellett lépnek tizenévesen apjuk, nagyapjuk és legendás dédapjuk nyomdokaiba? Miből tartják fenn a hatalmas Zrínyi birtokot? Miért harcolnak, s mi okból tekinti őket az udvar békeszegőknek?Ez a monumentális kalandregény mindenre választ ad...Nyomon követi a viharos esztendőket, a testvérek török elleni harcait, a politika ármánykodásait. Miklós magas méltóságot tölt be bánként, s az egész élete merő harc és küzdelem, ha nem a törökkel, akkor a bécsi udvar vele packázó politikusaival.Költő és katona, hadvezér és a hadtudományok avatott tudósa. Megtudhatja, miként érett politikussá, megismerheti katonai erényeit!Legyen ott Zrínyi Miklós legendás portyáin, véres csatáiban, a legendás téli hadjáratában. Szinte a saját szemével láthatja az eszéki török híd felgyújtását, a Mura mentén Zrínyi-Újvár építését, ostromát...És láthatja a tragikus véget, az erdőben a sebzett vadkant, amely Zrínyi Miklósra támad, kioltva egy zseniális elme életét... Előfordulhat, hogy másként történt, mint ahogy azt századokon át tudtuk?

Salamon tanácsnokaiban lassan felmerül a hercegek elleni merénylet, valamint a végső leszámolást célzó agresszív katonai fellépés gondolata. A Tiszánál, az akkoriban Kemejnek hívott területen kerül sor az első ütközetre, majd elkövetkezik 1074 márciusának közepe, a véres leszámolás. Vajon béke köszönt-e a mogyoródi ütközet után Magyarországra? Képesek-e a néhai I. Béla királyunk fiai egymást támogatva úgy igazgatni az ország sorsát, hogy ne vezessen újabb testvérháborúhoz? A cselekményekben és történelmi információkban bővelkedő regényben az Olvasó tovább követheti László életútját, ahogy eszményi lovagból, hadvezérből eltökélt uralkodóvá érik. Megtudhatjuk, miként veszi át I. Géza halála után a koronát, s hogyan veti bele magát a sok ponton még mindig forrongó, békétlenkedő ország ügyeinek intézésébe. Megérthetjük kirívóan szigorú törvényeinek okát és céljait.

Kr. u. a 940-es éveket írjuk. Egyre markánsabban érezhető a változás a Kárpát-medencében élő magyarság életében. Az Árpád fejedelem halálát követő, és a hatalom birtoklását célzó belső politikai torzsalkodások elmélyülnek, változások formálják át a törzsek életét, vészes politikai és gazdasági megosztottság veszélyezteti a rendet. Jelentős különbségek mutatkoznak a nyugati hadjáratok előnyeit leginkább élvező dunántúli, és a jóval kedvezőtlenebb körülmények között élő keleti törzsek, törzsmaradványok és nemzetségek között. A gazdagság és szegénység, a lehetőség vagy annak elmaradása antagonisztikus ellentéteket szül. Zolta halálát riválisa, a szintúgy Árpád-házi Fajsz megpróbálja a maga javára fordítani. Új szövetségek köttetnek, és színre lép a fiatal Taksony, korát meghazudtoló bölcsességgel és határozottsággal. Ennek ellenére mégis fellángol a belháború. Vajon képes lesz-e valaki megfékezni a vérgőzös testvérharcot? Mindeközben a magyarok főbírája, Bulcsú főhorka okos diplomáciával Bizánc felé törekszik, s immár megkeresztelkedve saját politikáját igyekszik érvényre juttatni. Fenyegető közelségbe kerül egy sorsfordító csata, amely végleg megváltoztatja majd a kárpát-medencei magyarság életét.

Amélie Lazaroni egy konvencionális francia kisvárosban nőtt fel. Egyszerű, nagyravágyó álmoktól mentes fiatalkor után férjhez ment, gyermeket szült, majd éjt s nappalt nem ismerve a családanyai teendőknek és szeretteinek szentelte az életét. Harminchárom éves, amikor hármasban a közeli Nizzába költöznek egy szebb jövő reményében, ám a sors mást tartogat a család számára. Az egyik este két rendőr állít be hozzá, és közlik vele, hogy férje és kisfia életét veszítette egy autóbalesetben. Amélie összeroppan, s nyugtatókon élve tengeti mindennapjait. Aztán egy nap úgy dönt, megpróbálja folytatni az életét. Egy jóindulatú idős hölgy segítségével éttermet bérel Monacóban, lassan-lassan sínre kerül az élete, sőt hamarosan egy férfi is feltűnik a színen. Amikor pedig Amélie már azt hiszi, hogy újra teljes emberként élhet, mindennél nagyobb csalódással kell szembesülnie... Benkő László regénye megmutatja, miként lehet és kell akár a végzetes csapás után is a padlóról újra és újra felállni. A mediterrán háttér előtt játszódó komoly és mégis könnyed történet izgalmas és lebilincselő olvasmány minden korosztály számára.

Végvári vitézek, portyák, török és magyar kémek, kesze-kusza váratlan események szabdalta világ… Az Oszmán Birodalom gőzerővel terjeszkedik Európa felé... A legnagyobb veszély Magyarországot és a mai Horvátországot fenyegeti, ahol a Zrínyi család mindenkinél keményebben lép fel a boszniai pasa portyázói ellen… Tegyen egy különleges időutazást ebben a nagyívű történelmi kalandregényben a török által megtámadott, felperzselt falvakban, vágtasson a felsorakozott janicsárok sorfalának! Ismerje meg a Szigetvárt védő, s a törökkel egész életében ádázul, megalkuvást nem ismerve küzdő „gránitlelkű” Zrínyi Miklós gróf személyes sorsát! Hadakozzon életre-halálra a Délvidék mocsaraiban, s közben figyelje, miként alakul a történet narrátorának, Török Kristófnak és családjának sorsa gróf Zrínyi Miklós mellett, a szigetvári hős árnyékában, aki soha, semmitől és senkitől nem félt!

A XI. század közepén forog a magyar történelem kereke. I. István király megteremtette a keresztény államot, és lerakta az új államalakulat alapjait. Halála után unokaöccse, a római keresztényként nevelt Orseolo Péter kapta a koronát, ám István - tudva, hogy egy nép vallását megváltoztatni, letéríteni őt szokásainak évezredes útjáról gigászi és roppantul veszélyes feladat -, belpolitikai lavinát indított el döntésével. Újra fellángoltak a belső forrongások, amit a krónikaírók felszínes értékítélettel egyszerűen pogánylázadásként jegyeztek fel. Kik irányították a belső lázadásokat, és mit akartak elérni? Valóban istentelen lett volna a magyarság széles rétege? A fordulatos regény felöleli a korabeli eseményeket, összefüggéseket keres az egymással ellentétben álló érdekek között. Eközben László életének alakulását is nyomon követhetjük gyermekkorától, krakkói és bihari éveitől kezdve. Együtt vágtathatunk I. András király és öccse, Béla herceg vitézeivel a belső rend helyreállításáért a nyugati seregek ellen. Tanúja lehetünk András és Béla konfliktusának és utóbbi trónra kerülésének. Majd hirtelen a gyermek Salamon király udvarában találjuk magunkat, ahol színre lépnek I. Béla király fiai, Géza, Lambert és László hercegek. Mellettük lehetünk a kerlési ütközetben, és megismerhetjük a fiatal, de máris nagyszerű és kiváló tehetségű lovagot, a majdani László királyt. Az ő szemével látjuk a forrongó világ véres eseményeit, és megkíséreljük az eligazodást az udvari intrikákban és a politikai torzsalkodásokban. A lendületes történet egyszerre lebilincselő és széleskörű ismereteket nyújtó, s ahogy az író regényeiben megszokhattuk, rendkívül tárgyilagos. A majdani szent király fiatal, tudásra szomjazó hús-vér emberként jelenik meg, erényekkel, hibákkal, de kiváló hadvezéri és uralkodói tulajdonságokkal. Életének első szakaszát tárja az Olvasó elé a regényfolyam nyitó kötete.

Árpád népe - sok harc és viszontagság után - megszállja a Kárpát-medence keleti oldalát, e régtől kiszemelt földet, s a törzsek ideiglenes szállásokat foglalnak. Hogyan tovább? Kelendő a magyar fegyver nyugaton, de legalább annyira félik is azt. Arnulf keleti-frank császár a lombard Berengár ellen hívja hadba pénzért és zsákmányért a Duna bal partján éppen csak megtelepült magyarokat, s ezzel elkezdődik az a több évtizedes időszak, amit - tévesen - a "kalandozások korá"-nak nevez a történelem. Sok ezer magyar harcos indul nyugatnak, s ott vágtat közöttük az, akit a táltos fiának hívnak. Feladata a nyugati seregekről és a politikai körülményekről történő adatgyűjtés, mellyel közvetlenül segíti Árpád és Kurszán hadászati és földfoglalási elgondolásait, a Kárpát-medence végleges birtokba vételének tervét. A nagyfejedelem és a vezér példátlan diplomáciai érzékkel fordítják a magyar törzsek hasznára a képlékeny katonapolitikai helyzetet, s figyelmüket a gazdag nyugat felé fordítják. Nem találván egyéb utat elűzésünkre, a magyar törzsek végleges kiirtására a frank Gyermek Lajos király és a bajorok a Duna völgyében százezres haddal törnek a magyar gyepű felé... Harc a továbbélésért, avagy az első "honvédő háború?" A regény hiteles történelmi adatokra és eseményekre építkezve beszéli el a honfoglalásként jelzett időszak első tíz esztendejét, és megpróbál választ adni a kérdésre: vajon csupán kalandozásnak tekinthető a nyugat felé törekvés, vagy sokkal inkább tudatosan tervezett politikai döntések állnak a háttérben?

A magyar honfoglalásról szóló, három kötetet magába foglaló, hiteles történelmi tényekre alapozott, ám lebilincselően izgalmas regényfolyam első része az olvasót a IX. század közepére repíti vissza, a magyarok levédiai és etelközi őshazájába. A lendületes és nagy ívű cselekménye több szálon futva egy családregény-triógai alapjait teremti meg. Beke, a fiatal "mogyeri" vitéz élete szerencsétlen fordulatot vesz, mikor egy véletlen baleset során halálosan megsebesíti legjobb barátját. A családi vérbosszú elől menekülve más magyar törzsben keresi a boldogulást, s hogy zsákmányt és ennek révén feleséget szerezzen, részt vesz a Kazár Birodalom oldalán segédhadként fellépő magyar sereg harcaiban. Az itt szerzett csaknem végzetes sebesüléséből a sors szeszélye folytán éppen az ellenséges besenyők gyógyítják fel, és a vitéz rádöbben: a magyar törzsek elsőszámú ellensége nem ez a hozzájuk nagyon is hasonló és másoknak kiszolgáltatott pusztai nép, hanem a kazár alávetettség. A magyarok nagyfejedelme és a törzsfők hasonlóan gondolkodnak, ezért diplomáciai és katona fondorlatok útján megkezdődik a lassú, de tervszerű elszakadás a kazár kaganátustól, ám ez idő tájt a magyar törzsszövetség előtt még számtan kemény küzdelem és véres csata áll. A regényt végigkíséri Beke és Virág szívszorító szerelmi története, amely kiteljesedésének minduntalan gátat szab a népek vándorlásából fakadó történelmi kényszer. Levédia földje lassan már a múlté, és az új szállásterület, Etelköz megtartása a kazároktól való függetlenedést követően is komoly bonyodalmakba ütközik. Az ősi magyarság életének és történetének e rendkívül fontos szelete Beke és bajtársai, a magyar törzsi vezetők döntései és cselekedetei, valamint Virág és titokban megszületett fia, Gecse, a solymász személyes sorsán keresztül tárul elénk. A történet tovább folytatódik az Idegen tüzek című kötetben, és A megszerzett föld honfoglalásunkat bemutató sorai által válik teljessé.

A Honfoglalás-trilógia befejező kötetében a vérzivataros IX. század végén járunk. A magyarság etelközi szállásvidékénél, a törzsszövetség erős. A kazároktól történt elszakadás véráldozatát kiheverve, más nemzetségekkel, régi kazár alattvalókkal gyarapodott a magyar, és segédhadként, busás zsákmány fejében ismét hajlandó idegen érdekek mellett harcba szállni. Gecse második fia, Kisbeke szinte gyermekként találja magát a bolgár cár és a bizánci császár között kirobbant háborúban. A magyarok Árpád legidősebb fia, Levente vezetésével szállnak harcba Bizánc oldalán. A fiú, aki apja tudta nélkül vonul hadba, és a maga bőrén tapasztalja meg a csata minden kínját, a harcokban férfivá érve közvetlen tanúja a Kárpád-medence meghódításra irányuló katonai kezdeményezéseknek. A keleti gyepűt őrző magyar törzsek egyre többet hadakoznak az úz nép által kiszorított besenyőkkel, akik kénytelenek elhagyni korábbi szállásaikat, és át-átcsapnak a határfolyókon. A besenyő nemzetségek egyikében ott él és harcol Makj, a fiatal vitéz, Gecse elveszettnek hitt fia. Képes vajon magyar vérei ellen fordulni? Egyesül-e végre a régi szétszakadt család, vagy mást akar Tengri, a sztyeppei népek istene? A magyar törzsek szeme előtt egyre inkább ott lebeg a megismert, Kárpátokon túli, zöldellő medence. A törzsszövetség vezérei tudják, hogy diplomáciával és fegyverrel lehet azt megszerezni pillanatnyi uraitól, a bolgároktól, a morváktól, a szlávoktól és a frankoktól. Most érik be a bölcs gondolkodás gyümölcse, amely már évtizedekkel korábban lehetséges lakóhelyként jelölte ki a nagy múltú elődök révén századok óta ismert földet, és soha nem hagyta eltűnni a nagyfejedelmi figyelem középpontjából. A regény hősei átélik az Etelközből történt szervezett elvonulást, és részesei lehetnek annak a régóta gonddal, előrelátóan előkészített végleges földszerzésnek, amit honfoglalásként tart emlékezetében a magyar nép.

A magyar honfoglalást és az azt megelőző időszakot bemutató nagyszabású trilógia második kötetében Gecse, a magyar solymász - elszakadva törzsétől, véreitől és etelközi otthonától - Pannóniában él. Beilleszkedik az ottani szlávok és frankok társadalmába, felesége és családja van, mégis ízig-vérig magyar marad. Békétlen ez a vidék, sorra lobbannak a tüzek, egymást öli morva, bolgár, szláv és frank, a Fekete-tenger partvonaláig húzódó ligetes sztyeppén pedig Álmos, a magyarok nagyfejedelme megszilárdítani igyekszik a kazárok ellenében kivívott függetlenséget. Gecse egy veszélyes helyzet miatt bujdosásra kényszerül, s csak arra képes gondolni, hogy hazatérjen az etelközi szállásterületre. Fiát, Majkot jólelkű avarok veszik pártfogásukba. Bár ő is az ősi földre igyekezne vissza, ám fogságba jutván kényszerű kitérőt tesz akkor még Új Rómának nevezett Konstantinápoly felé. A császár körül intrikáló talpnyalók belviszályt szítanak, aminek Majk gazdája a háznépével együtt áldozatul esik. Hol jut otthonhoz, befogadja-e az ifjúvá cseperedett gyermeket bárki is az idegen földön? És miféle erők mozgatják a szálakat, hogy nagyapja, Beke sorsát követve de maga is besenyők között folytassa életét, miközben hazájában árulónak bélyegzik? Etelközben pedig folyik a készülődés: Álmos és Árpád erősítik a törzsszövetséget, és okos diplomáciával, győztes csatákkal hírnevet és tiszteletet vívna ki. Új Róma és Kazária egyaránt féli a magyart, nem különben az általuk sarcolt szláv népek. Keleten forrong a sztyeppe. A szállásaikról elűzött népek helyet követlenek maguknak, és magasra csapnak a kétségbeesés lángjai. A gyenge menthetetlenül elpusztul, vagy beolvad más népekbe. A nagy folyókon túli keleti gyepű mögött pedig idegen hadak gyülekeznek...

A magyar honfoglalást és az azt megelőző időszakot bemutató nagyszabású trilógia második kötetében Gecse, a magyar solymász - elszakadva törzsétől, véreitől és etelközi otthonától - Pannóniában él. Beilleszkedik az ottani szlávok és frankok társadalmába, felesége és családja van, mégis ízig-vérig magyar marad. Békétlen ez a vidék, sorra lobbannak a tüzek, egymást öli morva, bolgár, szláv és frank, a Fekete-tenger partvonaláig húzódó ligetes sztyeppén pedig Álmos, a magyarok nagyfejedelme megszilárdítani igyekszik a kazárok ellenében kivívott függetlenséget. Gecse egy veszélyes helyzet miatt bujdosásra kényszerül, s csak arra képes gondolni, hogy hazatérjen az etelközi szállásterületre. Fiát, Majkot jólelkű avarok veszik pártfogásukba. Bár ő is az ősi földre igyekezne vissza, ám fogságba jutván kényszerű kitérőt tesz akkor még Új Rómának nevezett Konstantinápoly felé. A császár körül intrikáló talpnyalók belviszályt szítanak, aminek Majk gazdája a háznépével együtt áldozatul esik. Hol jut otthonhoz, befogadja-e az ifjúvá cseperedett gyermeket bárki is az idegen földön? És miféle erők mozgatják a szálakat, hogy nagyapja, Beke sorsát követve de maga is besenyők között folytassa életét, miközben hazájában árulónak bélyegzik? Etelközben pedig folyik a készülődés: Álmos és Árpád erősítik a törzsszövetséget, és okos diplomáciával, győztes csatákkal hírnevet és tiszteletet vívna ki. Új Róma és Kazária egyaránt féli a magyart, nem különben az általuk sarcolt szláv népek. Keleten forrong a sztyeppe. A szállásaikról elűzött népek helyet követlenek maguknak, és magasra csapnak a kétségbeesés lángjai. A gyenge menthetetlenül elpusztul, vagy beolvad más népekbe. A nagy folyókon túli keleti gyepű mögött pedig idegen hadak gyülekeznek...