Honoré Balzac strana 4 z 6

Jedenásť Balzacových poviedok v skvelom preklade Blahoslava Hečka je jedenásť humoristicko-satiricky ladených príbehov, ktoré sondujú človeka od koreňov, so zemou pod nohami, z tej časti existencie, ktorá ako prirodzené spojivo priputnáva človeka k zemi, k báze života.

- Oh! je ne souffrirai jamais cela. Un coup frappé sur Flore m'atteindrait au coeur. - Mais c'est pourtant la seule manire de gouverner les femmes et les chevaux... Je connais les femmes, j'en ai payé une qui m'a coté plus cher que Flore ne vous cotera ja

On ne marie pas aujourd'hui, sans dot, une fille aussi belle que l'est mademoiselle Hortense, reprit Crevel. C'est comme un cheval de luxe qui exige trop de soins coteux pour avoir beaucoup d'acquéreurs. Vous ne pouvez, dans la situation o vous tes, marier votre fille que de trois manires : par mon secours, vous n'en voulez pas ! et d'un ; en trouvant un vieillard de soixante ans, trs riche, sans enfants, et qui voudrait en avoir, c'est difficile, mais cela se rencontre. Et de deux ! La dernire manire est la plus facile...

« Tout est grand dans ce célbre roman, sans que rien ne bouge. Eugénie est une sorte de sainte selon l'homme, toujours fidle une mme pensée, mais toute naturelle. [...] Eugénie est le premier personnage de ce drame d'amour [...] En Grandet, ce rocheux Grandet, il y a une source de tendresse émouvante, quand il se cache pour voir sa fille la toilette. [...] Au rebours on trouvera dans Eugénie tous les stratagmes du coeur, et un vrai courage affronter le terrible homme aux gants de cuir. On a tout dit sur Grandet. On a moins remarqué ce mot de reine, lorsque Eugénie se trouve maîtresse d'une immense fortune et assiégée d'intrigues. Elle répond : « Nous verrons cela» comme son pre faisait. [...] Ainsi l'âme de Grandet finit par tre sauvée. Balzac laboure la terre. »

On causait coeur ouvert. Hector Merlin seul ne riait pas. Lucien lui demanda la raison de sa raison. - Mais je vous vois entrant dans le monde littéraire et journaliste avec des illusions. Vous croyez aux amis. Nous sommes tous amis ou ennemis selon les circonstances... Vous vous apercevrez avant peu que vous n'obtiendrez rien par les beaux sentiments. Si vous tes bon, faites-vous méchant. Soyez hargneux par calcul... Pour tre aimé, ne quittez jamais votre maîtresse sans l'avoir fait pleurer un peu ; pour faire fortune en littérature, blessez toujours tout le monde, mme vos amis, faites pleurer les amours-propres : tout le monde vous caressera.

´Who is going to marry Eugénie Grandet?´ This is the question that fills the minds of the inhabitants of Saumur, the setting for Eugénie Grandet (1833), one of the the earliest and most famous novels in Balzac´s Comédie humaine. The Grandet household, opp

Párizsban járunk, Lajos Fülöp idején. A város porondján a nemesi és napóleoni világ romjaira újfajta palotákat emel a pénz: bankokat és kéjtanyákat, tőzsdét, vasútállomást, éjjeli mulatót, találkahelyeket. A vér és arany démoni ereje mozgatja a mind enkinél kívánatosabb és romlottabb Valérie-t, a letűnt idők elegáns Hulot báróját, s kereskedősegédből tőkepénzessé nőtt Crevelt és a többieket is. Csak egyetlen nőalak emelkedik ki tisztán e forró, szennyes, lüktető, felőrlő kavargásból: a romantiku san eszményített Adeline, Valérie mennybéli ellenpárja. Mellettük a harmadik főszereplő, Betti néni, a Bosszú istennőjének képében jelenik meg ijesztő arcával, indulataival és pusztító makacsságával. Közöttük hányódnak a gyarló férfiak, gyönyört és v agyont hajhászva.

Párizsban járunk, Lajos Fülöp idején. A város porondján a nemesi és napóleoni világ romjaira újfajta palotákat emel a pénz: bankokat és kéjtanyákat, tőzsdét, vasútállomást, éjjeli mulatót, találkahelyeket. A vér és arany démoni ereje mozgatja a mind enkinél kívánatosabb és romlottabb Valérie-t, a letűnt idők elegáns Hulot báróját, s kereskedősegédből tőkepénzessé nőtt Crevelt és a többieket is. Csak egyetlen nőalak emelkedik ki tisztán e forró, szennyes, lüktető, felőrlő kavargásból: a romantiku san eszményített Adeline, Valérie mennybéli ellenpárja. Mellettük a harmadik főszereplő, Betti néni, a Bosszú istennőjének képében jelenik meg ijesztő arcával, indulataival és pusztító makacsságával. Közöttük hányódnak a gyarló férfiak, gyönyört és v agyont hajhászva.

Balzac maga nevezte regényének hősét, Goriot apót "az apaság krisztusának". A mű ma is úgy él a köztudatban, mint egy szenvedő, kiszolgáltatott, mártírumot vállalt apa története, a lányai által kisemmizett, őket mégis az utolsó pillanatig szerető öre gember regénye. A regény megértéséhez tudni kell, hogy a magára hagyott Goriot apót egyedül szánó, temetésén egyedül részt vevő Rastignac más Balzac-regényekben nagy karrieristaként szerepel, szalonok hőse, a legszebb nők kegyeltje, az élet igazi csá szára. Itt azok a vonásai állnak előtérben, amelyek megmagyarázhatják, hogy e talán legfontosabb balzaci hős miért egyúttal a leginkább komplex, jóból és rosszból legbonyolultabban "kikevert" alakja a szerző embergalériájának. Rastignac ugyanazon pen zió lakója mint Goriot apó, éles szemmel hamar észreveszi azt is, hogy miért nem viszonozzák, miért nem viszonozhatják lányai apjuk szeretetét, milyen társadalmi - kötelező érvényű - mozgások irányítják még a legkisebb, legmeghittebb sejt, a család b elvilágát is. Ugyancsak a penzió minuciózus leírásából kapunk először képet arról a Párizsról, amely a további darabok legfőbb színhelye, a "nagy" társadalomnak mintegy szimbóluma lesz. A regény vége, utolsó jelenete a világ regényirodalmának legtávl atosabb, legsejtelmesebb zárásai közé tartozik: Goriot apót eltemetve egy egész világ temetődik el. Rastignac híres szavai a temető hegyéről látható esti Párizshoz: "Most mirajtunk a sor!" - nemcsak saját pályája további küzdelmeit jelzik, nemcsak ki hívást jelentenek, de új világok születésének próféciáját is. Az Európa Könyvkiadó 1991. szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Nemcsak megjelenteti az általános iskolások és a középiskolások számára ajánlott műveket, han em arról is gondoskodik, hogy ezek állandóan kaphatók legyenek a könyvesboltokban. Már eddig is oly sok fontos kötet látott napvilágot ebben a sorozatban, hogy felsorolásukra itt aligha lenne elegendő hely. A kötetekhez mellékelt könyvjelzőn azonban valamennyi szerző neve és művének címe megtalálható, ki-ki kedvére végigböngészheti, és örömmel állapíthatja meg, hogy könyvtárában a klasszikusok sorát alkalmasint egy újabb kötettel gazdagíthatja. Műköltészeti és népköltészeti alkotások, versek és novellák, kisregények, regények és drámák kínálnak maradandó olvasmányélményt fiataloknak, idősebbeknek egyaránt.

A könyv pergő, eleven, élvezetes regény, sőt igen sajátos írás, amelyben iróniát és mély emberséget, komédiát és tragédiát, elbeszélést és dramatizált jeleneteket vegyít páratlan ügyességgel Balzac. A "gálya" épp vesztegel, amikor látogatást teszünk rajta, egyik kormányosa egy osztályfőnök meghalt, újat kell kinevezni a helyére. És megindul a harc az állásért, a reform embere ellen felvonul a "papok pártja" és az uzsora, mellette pedig a felesége száll síkra - folyik az ármány, összecsapnak az érdekek. Hogy ki veszít? Nem lehet kétséges: az államérdek. De sebaj, máris felhúzzák a horgonyt, a gálya megy tovább... Igazi Balzac-regény a Hivatalnokok, a legjobbak, a legmodernebbek közül való.

Nem az iskolának, az életnek tanulunk" - mondja a kisregény egyik szereplője. Természetesen nem matematikát vagy történelmet: a megfelelő magatartást, emberek és dolgok helyes kezelését kell elsajátítanunk. Az érvényesülés, a siker balzaci irányelvei egyszerűek: tisztesség, önfegyelem, szorgos tanulás, kemény munka, szerény viselkedés, tapintat - aki ezt a módszert követi, feltétlenül eléri a célját. "Karrieriskolája" követelményeit a nagy író lebilincselő történettel példázza, amely tele van me glepő fordulatokkal, pergő párbeszédekkel, nyelvi sziporkákkal: valóságos kis remekmű. Ezt a könyvet nemigen lehet érdektelenül letenni, és a tanítását nagyon is érdemes felvállalni.

Balzac izgalmas regénye melyet Rónay György kitűnő fordításában közlünk méltán aratott világsikert filmvásznon is. Egy cinikus világfi, Henry de Marsay a főszereplője, aki olthatatlan szerelme lobban a titokzatos, a mindenki elől zárt és rejtege tett aranyszemű lány iránt, az életét teszi kockára, valahányszor találkozni kíván vele, és ez a szenvedély átformálja egész egyéniségét, szeretni és szenvedni képes emberré tesz. Ez a tiszta érzelmi és érzéki lobogás ragyogja be Balzac remek lélek rajzú regényét, s a két főszereplő útját ismerkedésüktől utolsó végzetes találkozásukig.

"Ursule jobb kezében az imakönyvet, a másikban meg napernyőjét tartva, keresztapjába karolt azzal a természetes bájjal, amellyel a szép nők szép női mesterségük legnehezebb feladatait is megoldják. Ha igaz, hogy a gondolkodás mindenben visszatükröződik, joggal mondhatjuk, hogy ez a magatartás isteni egyszerűséget fejezett ki. Ursule hálóköntös módjára szabott, s kék szalagokkal díszített fehér muszlinruhát hordott. Gallérját, amelyet a ruháéhoz hasonló szalagcsokrok kapcsoltak egybe, ugyancsak kék színű széles szalag szegélyezte véges-végig, s alatta észrevehető volt felsőtestének szépsége. A sok kék, a szőkék szépítőszere, varázslatosan kiemelte nyakának tompa-fehér színét. Hosszú, lebegő végű kék öve karcsú, de hajlékonynak tűnő alakra engedett következtetni, ami tudjuk, a női nem egyik legcsábítóbb varázsa. Szalmakalapját ugyancsak kék szalagcsokrok díszítették, de nagyon takarékosan, s szalag erősítette állához, ami egyrészt kiemelte a kalap vakító fehérségét, másrészt cseppet sem homályosította el a szőke szépség arcbőrének makulátlan tisztaságátᦙ3;\"

Satira a zemitý galský humor, to je hlavní charakteristika Rozmarných povídek, které klasik světové literatury Honoré de Balzac napsal, aby reagoval na výtky literární kritiky, že nemá styl. Tyto humoristicko-satiricky laděné příběhy nás přesvědčují, že naši předkové vyznávali životní plnost, aktivitu a odvahu, tedy vše, co ve svém životě a díle upřednostňoval i slavný francouzský spisovatel.

Rozhlasová nahrávka z roku 1974 v dramatizaci Zuzany Kočové a režii Jiřího Horčičky. Dramatizace jednoho z románů rozsáhlého cyklu Lidská komedie. Příběh je dodnes jímavým obrazem světa, v němž odumírá lidskost a vítězí falešná morálka. V závěru hry student Rastignac vyhlašuje Paříži osobní válku – naději však v tuto osobní vzpouru nevkládá snad ani on... Hrají: Martin Růžek, Alena Vránová , Růžena Merunková, Marie Vášová, Miloš Nedbal, Viktor Preiss, Miloš Hlavica, Ladislav Boháč, Jana Drbohlavová, Jaroslava Pokorná, Nelly Gaierová a další

In 1842, eight years before his death, Balzac described Ursule Mirouet as the masterpiece of all the studies of human society that he had written; he regarded the book as 'a remarkable tour de force'. An essentially simple tale about the struggle and triumph of innocence reviled, Ursule Mirouet is characterized by that wealth of penetrating observation so readily associated with Balzac's work. The twin themes of redemption and rebirth are illuminated by a consistently passionate rejection of both philosophic and practical materialism in favour of love. In this case love is aided by supernatural intervention, which itself effectively illustrates Balzac's life-long fascination with the occult.