Honoré Balzac strana 4 z 6

Honoré de Balzac egyik legismertebb regénye A szamárbőr. Egy párizsi fiatalember keserves helyzetében mindenét egy lapra teszi fel, és egy játékbarlangban próbál szerencsét, ahol utolsó pénzét is elveszíti. Reményvesztetten arra készül, hogy a Szajnába öli magát, amikor egy régiségkereskedésben egy furcsa öregember titokzatos talizmánt ajándékoz neki: egy szamárbőrt, mely minden kívánságát teljesíti. E hatalomnak azonban ára van: a bűvös tárgy minden egyes kívánsággal zsugorodik, és ahogy egyre kisebb lesz, gazdája élete is rövidül. Az elismertség keresése, nyomor és gazdagság, gyötrelmes vágyódás és boldog szerelem, könyörtelenség, hiábavaló hatalom és mérhetetlen, önfeláldozó boldogság érzései kísérik Balzac Emberi színjáték ciklusának e regényét, melyben a szerző bámulatos részletességgel és finom humorral vezeti olvasóit a korabeli Párizs végletesen sokszínű világába és az emberi lélek rejtelmeibe. A szamárbőr az Alinea Kiadó Klasszik sorozatának tizenhatodik köteteként, Rónay György fordításában jelenik meg.

Balzac maga nevezte regényének hősét, Goriot apót "az apaság krisztusának". A mű ma is úgy él a köztudatban, mint egy szenvedő, kiszolgáltatott, mártírumot vállalt apa története, a lányai által kisemmizett, őket mégis az utolsó pillanatig szerető öregember regénye. A regény megértéséhez tudni kell, hogy a magára hagyott Goriot apót egyedül szánó, temetésén egyedül részt vevő Rastignac más Balzac-regényekben nagy karrieristaként szerepel, szalonok hőse, a legszebb nők kegyeltje, az élet igazi császára. Itt azok a vonásai állnak előtérben, amelyek megmagyarázhatják, hogy e talán legfontosabb balzaci hős miért egyúttal a leginkább komplex, jóból és rosszból legbonyolultabban "kikevert" alakja a szerző embergalériájának. Rastignac ugyanazon penzió lakója mint Goriot apó, éles szemmel hamar észreveszi azt is, hogy miért nem viszonozzák, miért nem viszonozhatják lányai apjuk szeretetét, milyen társadalmi - kötelező érvényű - mozgások irányítják még a legkisebb, legmeghittebb sejt, a család belvilágát is. Ugyancsak a penzió minuciózus leírásából kapunk először képet arról a Párizsról, amely a további darabok legfőbb színhelye, a "nagy" társadalomnak mintegy szimbóluma lesz. A regény vége, utolsó jelenete a világ regényirodalmának legtávlatosabb, legsejtelmesebb zárásai közé tartozik: Goriot apót eltemetve egy egész világ temetődik el. Rastignac híres szavai a temető hegyéről látható esti Párizshoz: "Most mirajtunk a sor!" - nemcsak saját pályája további küzdelmeit jelzik, nemcsak kihívást jelentenek, de új világok születésének próféciáját is. A világirodalom e halhatatlan remekműve most új fordításban jelent meg.

Balzac maga nevezte regényének hősét, Goriot apót "az apaság krisztusának". A mű ma is úgy él a köztudatban, mint egy szenvedő, kiszolgáltatott, mártírumot vállalt apa története, a lányai által kisemmizett, őket mégis az utolsó pillanatig szerető öregember regénye. A regény megértéséhez tudni kell, hogy a magára hagyott Goriot apót egyedül szánó, temetésén egyedül részt vevő Rastignac más Balzac-regényekben nagy karrieristaként szerepel, szalonok hőse, a legszebb nők kegyeltje, az élet igazi császára. Itt azok a vonásai állnak előtérben, amelyek megmagyarázhatják, hogy e talán legfontosabb balzaci hős miért egyúttal a leginkább komplex, jóból és rosszból legbonyolultabban "kikevert" alakja a szerző embergalériájának. Rastignac ugyanazon penzió lakója mint Goriot apó, éles szemmel hamar észreveszi azt is, hogy miért nem viszonozzák, miért nem viszonozhatják lányai apjuk szeretetét, milyen társadalmi - kötelező érvényű - mozgások irányítják még a legkisebb, legmeghittebb sejt, a család belvilágát is. Ugyancsak a penzió minuciózus leírásából kapunk először képet arról a Párizsról, amely a további darabok legfőbb színhelye, a "nagy" társadalomnak mintegy szimbóluma lesz. A regény vége, utolsó jelenete a világ regényirodalmának legtávlatosabb, legsejtelmesebb zárásai közé tartozik: Goriot apót eltemetve egy egész világ temetődik el. Rastignac híres szavai a temető hegyéről látható esti Párizshoz: "Most mirajtunk a sor!" - nemcsak saját pályája további küzdelmeit jelzik, nemcsak kihívást jelentenek, de új világok születésének próféciáját is. A világirodalom e halhatatlan remekműve most új fordításban jelent meg.

In 1842, eight years before his death, Balzac described Ursule Mirouet as the masterpiece of all the studies of human society that he had written; he regarded the book as 'a remarkable tour de force'. An essentially simple tale about the struggle and triumph of innocence reviled, Ursule Mirouet is characterized by that wealth of penetrating observation so readily associated with Balzac's work. The twin themes of redemption and rebirth are illuminated by a consistently passionate rejection of both philosophic and practical materialism in favour of love. In this case love is aided by supernatural intervention, which itself effectively illustrates Balzac's life-long fascination with the occult.

Stratené ilúzie sú považované za snáď najbalzakovitejší román a strata ilúzií za najtypickejšiu tému francúzskej literatúry 19. storočia. V niečom je toto dielo nebezpečne živé aj dnes. Svetu vládne všeobecná predajnosť a spisovatelia i literárni hrdinovia hľadajú východisko v umení a vede. Nie je tomu inak v prípade dvojice hlavných protagonistov – básnika Luciana Chardona a tlačiara Dávida Sécharda. Honoré de Balzac je majster vo vytváraní a vykresľovaní charakterov. Neuchyľuje sa k povrchnému opisu, ale zamýšľa sa nad zmyslom a hnacími silami diania. Jeho postavy sú skutočné bytosti, sociálne podmienené, majú svoju minulosť, túžby a zámery, a každá má svoju úlohu.

Bohatý básník Lucien si na plese vyhlédne mladičkou Ester, jenže netuší, že tato dívka se živí jako kurtizána. Vědí to ale jeho přátelé, kteří dívčino tajemství škodolibě prozradí. Ta se rozhodne spáchat sebevraždu, ale na poslední chvíli zasáhne abbé Herrera. Zachrání ji a umístí do kláštera, kde se z ní snaží udělat slušnou dívku, která by byla Lucienovy lásky hodna. Jeho počínání však není nezištné, protože ve skutečnosti totiž není duchovní, ale uprchlý kriminálník… Kniha Lesk a bída kurtizán není jen dalším romantickým románem či nedejbože povrchní červenou knihovnou.

Satira a zemitý galský humor, to je hlavní charakteristika Rozmarných povídek, které klasik světové literatury Honoré de Balzac napsal, aby reagoval na výtky literární kritiky, že nemá styl. Tyto humoristicko-satiricky laděné příběhy nás přesvědčují, že naši předkové vyznávali životní plnost, aktivitu a odvahu, tedy vše, co ve svém životě a díle upřednostňoval i slavný francouzský spisovatel.

"Ursule jobb kezében az imakönyvet, a másikban meg napernyőjét tartva, keresztapjába karolt azzal a természetes bájjal, amellyel a szép nők szép női mesterségük legnehezebb feladatait is megoldják. Ha igaz, hogy a gondolkodás mindenben visszatükröződik, joggal mondhatjuk, hogy ez a magatartás isteni egyszerűséget fejezett ki. Ursule hálóköntös módjára szabott, s kék szalagokkal díszített fehér muszlinruhát hordott. Gallérját, amelyet a ruháéhoz hasonló szalagcsokrok kapcsoltak egybe, ugyancsak kék színű széles szalag szegélyezte véges-végig, s alatta észrevehető volt felsőtestének szépsége. A sok kék, a szőkék szépítőszere, varázslatosan kiemelte nyakának tompa-fehér színét. Hosszú, lebegő végű kék öve karcsú, de hajlékonynak tűnő alakra engedett következtetni, ami tudjuk, a női nem egyik legcsábítóbb varázsa. Szalmakalapját ugyancsak kék szalagcsokrok díszítették, de nagyon takarékosan, s szalag erősítette állához, ami egyrészt kiemelte a kalap vakító fehérségét, másrészt cseppet sem homályosította el a szőke szépség arcbőrének makulátlan tisztaságátᦙ3;\"

Balzac maga nevezte regényének hősét, Goriot apót "az apaság krisztusának". A mű ma is úgy él a köztudatban, mint egy szenvedő, kiszolgáltatott, mártírumot vállalt apa története, a lányai által kisemmizett, őket mégis az utolsó pillanatig szerető öre gember regénye. A regény megértéséhez tudni kell, hogy a magára hagyott Goriot apót egyedül szánó, temetésén egyedül részt vevő Rastignac más Balzac-regényekben nagy karrieristaként szerepel, szalonok hőse, a legszebb nők kegyeltje, az élet igazi csá szára. Itt azok a vonásai állnak előtérben, amelyek megmagyarázhatják, hogy e talán legfontosabb balzaci hős miért egyúttal a leginkább komplex, jóból és rosszból legbonyolultabban "kikevert" alakja a szerző embergalériájának. Rastignac ugyanazon pen zió lakója mint Goriot apó, éles szemmel hamar észreveszi azt is, hogy miért nem viszonozzák, miért nem viszonozhatják lányai apjuk szeretetét, milyen társadalmi - kötelező érvényű - mozgások irányítják még a legkisebb, legmeghittebb sejt, a család b elvilágát is. Ugyancsak a penzió minuciózus leírásából kapunk először képet arról a Párizsról, amely a további darabok legfőbb színhelye, a "nagy" társadalomnak mintegy szimbóluma lesz. A regény vége, utolsó jelenete a világ regényirodalmának legtávl atosabb, legsejtelmesebb zárásai közé tartozik: Goriot apót eltemetve egy egész világ temetődik el. Rastignac híres szavai a temető hegyéről látható esti Párizshoz: "Most mirajtunk a sor!" - nemcsak saját pályája további küzdelmeit jelzik, nemcsak ki hívást jelentenek, de új világok születésének próféciáját is. Az Európa Könyvkiadó 1991. szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Nemcsak megjelenteti az általános iskolások és a középiskolások számára ajánlott műveket, han em arról is gondoskodik, hogy ezek állandóan kaphatók legyenek a könyvesboltokban. Már eddig is oly sok fontos kötet látott napvilágot ebben a sorozatban, hogy felsorolásukra itt aligha lenne elegendő hely. A kötetekhez mellékelt könyvjelzőn azonban valamennyi szerző neve és művének címe megtalálható, ki-ki kedvére végigböngészheti, és örömmel állapíthatja meg, hogy könyvtárában a klasszikusok sorát alkalmasint egy újabb kötettel gazdagíthatja. Műköltészeti és népköltészeti alkotások, versek és novellák, kisregények, regények és drámák kínálnak maradandó olvasmányélményt fiataloknak, idősebbeknek egyaránt.

Párizsban járunk, Lajos Fülöp idején. A város porondján a nemesi és napóleoni világ romjaira újfajta palotákat emel a pénz: bankokat és kéjtanyákat, tőzsdét, vasútállomást, éjjeli mulatót, találkahelyeket. A vér és arany démoni ereje mozgatja a mind enkinél kívánatosabb és romlottabb Valérie-t, a letűnt idők elegáns Hulot báróját, s kereskedősegédből tőkepénzessé nőtt Crevelt és a többieket is. Csak egyetlen nőalak emelkedik ki tisztán e forró, szennyes, lüktető, felőrlő kavargásból: a romantiku san eszményített Adeline, Valérie mennybéli ellenpárja. Mellettük a harmadik főszereplő, Betti néni, a Bosszú istennőjének képében jelenik meg ijesztő arcával, indulataival és pusztító makacsságával. Közöttük hányódnak a gyarló férfiak, gyönyört és v agyont hajhászva.

Párizsban járunk, Lajos Fülöp idején. A város porondján a nemesi és napóleoni világ romjaira újfajta palotákat emel a pénz: bankokat és kéjtanyákat, tőzsdét, vasútállomást, éjjeli mulatót, találkahelyeket. A vér és arany démoni ereje mozgatja a mind enkinél kívánatosabb és romlottabb Valérie-t, a letűnt idők elegáns Hulot báróját, s kereskedősegédből tőkepénzessé nőtt Crevelt és a többieket is. Csak egyetlen nőalak emelkedik ki tisztán e forró, szennyes, lüktető, felőrlő kavargásból: a romantiku san eszményített Adeline, Valérie mennybéli ellenpárja. Mellettük a harmadik főszereplő, Betti néni, a Bosszú istennőjének képében jelenik meg ijesztő arcával, indulataival és pusztító makacsságával. Közöttük hányódnak a gyarló férfiak, gyönyört és v agyont hajhászva.

A könyv pergő, eleven, élvezetes regény, sőt igen sajátos írás, amelyben iróniát és mély emberséget, komédiát és tragédiát, elbeszélést és dramatizált jeleneteket vegyít páratlan ügyességgel Balzac. A "gálya" épp vesztegel, amikor látogatást teszünk rajta, egyik kormányosa egy osztályfőnök meghalt, újat kell kinevezni a helyére. És megindul a harc az állásért, a reform embere ellen felvonul a "papok pártja" és az uzsora, mellette pedig a felesége száll síkra - folyik az ármány, összecsapnak az érdekek. Hogy ki veszít? Nem lehet kétséges: az államérdek. De sebaj, máris felhúzzák a horgonyt, a gálya megy tovább... Igazi Balzac-regény a Hivatalnokok, a legjobbak, a legmodernebbek közül való.

Balzac izgalmas regénye melyet Rónay György kitűnő fordításában közlünk méltán aratott világsikert filmvásznon is. Egy cinikus világfi, Henry de Marsay a főszereplője, aki olthatatlan szerelme lobban a titokzatos, a mindenki elől zárt és rejtege tett aranyszemű lány iránt, az életét teszi kockára, valahányszor találkozni kíván vele, és ez a szenvedély átformálja egész egyéniségét, szeretni és szenvedni képes emberré tesz. Ez a tiszta érzelmi és érzéki lobogás ragyogja be Balzac remek lélek rajzú regényét, s a két főszereplő útját ismerkedésüktől utolsó végzetes találkozásukig.

Balzac izgalmas regénye melyet Rónay György kitűnő fordításában közlünk méltán aratott világsikert filmvásznon is. Egy cinikus világfi, Henry de Marsay a főszereplője, aki olthatatlan szerelme lobban a titokzatos, a mindenki elől zárt és rejtege tett aranyszemű lány iránt, az életét teszi kockára, valahányszor találkozni kíván vele, és ez a szenvedély átformálja egész egyéniségét, szeretni és szenvedni képes emberré tesz. Ez a tiszta érzelmi és érzéki lobogás ragyogja be Balzac remek lélek rajzú regényét, s a két főszereplő útját ismerkedésüktől utolsó végzetes találkozásukig.

Dans Folioplus classiques, le texte intégral, enrichi d'une lecture d'image, écho pictural de l'oeuvre, est suivi de sa mise en perspective organisée en six points : - Vie littéraire : Le diable en librairie - L'écrivain ? sa table de travail : Le don Juan de Balzac - Groupement de textes thématique : Le rapport au p?re - Groupement de textes stylistique : La mort de don Juan - Chronologie : Honoré de Balzac et son temps Fiche : Des pistes pour rendre compte de sa lecture Recommandé pour les classes de coll?ge.