Fjodor Dostojevskij strana 8 z 10

V ruské klasické próze najdeme jen málo děl, která by k sobě poutala tak trvalou a živou pozornost jako Zločin a trest. Je to patrně nejznámější a nejčtenější autorova kniha, jeho nejčastěji dramatizovaný a filmovaný román. Přitom stejně jako téměř všechna rozsáhlejší spisovatelova díla bylo i toto napsáno za autorovy neurovnané osobní i finanční situace v až neuvěřitelně krátké lhůtě: od léta 1865 do počátku roku 1866. Z korespondence vyplývá, že Dostojevskij původně plánoval obšírné vyprávění z prostředí alkoholiků a rodin rozvrácených alkoholismem. Teprve v průběhu práce se soustředil na „psychologické vyúčtování jednoho zločinu“, jejž „v krajní bídě, lehkomyslnosti, názorovém zmatku a pod vlivem jistých povážlivých idejí visících ve vzduchu“ spáchal mladý muž, bývalý student. Vznikl tak napínavý román o vraždě z ideových pohnutek, nebo spíš o jejích důsledcích pro vnitřní vývoj pachatele, o jeho neschopnosti unést vlastní vinu.

Zápisky z mŕtveho domu začal Dostojevskij písať ešte v roku 1855. Zobrazuje všetky hlbiny ľudských duší schovaných v ďalekej drsnej Sibíri, kde tisíckykilometrov od svojich domovov žijú trestanci zo všetkých končín Ruskej ríše. Sú to najrozličnejší ľudia – vrahovia, lupiči, zlodeji, primitívi i vysokí vzdelanci, ľudia vinní i nevinní. Týchto všetkých Dostojevskij ukazuje z hlboko ľudského pohľadu. Zápisky z mŕtveho domu nám pomôžu nazrieť ako do vnútra samotného autora, tak aj do temných a nešťastných čias, v ktorých sa dej odohráva.

Chuzhaia zhena i muzh pod krovatiu

"Dosztojevszkij egyetlen művében sem olyan hangsúlyozott a bizonytalanság, nyugtalanság, kialakulatlanság érzékeltetése, mint A kamaszban. A mű középpontjában egy 'véletlen család' áll, amelynek tagjait a vérrokonságon kívül semmiféle közös gondolat vagy törekvés nem fűzi össze. Az író sokáig keresi alapeszméjéhez a legszerencsésebb kifejezésmódot (a műhöz nagyon sok vázlatot, jegyzetet készít), s végül úgy tűnt, hogy a rendezetlen társadalmat egy kiegyensúlyozatlan fiatalember szemszögéből ábrázolja. Arkagyij Dolgorukij nem jó és nem rossz; gyötrelmesen keresi azt az eszmét, amely lehetővé teszi, hogy megőrizhesse személyes szabadságát, integritását, és ugyanakkor értékes tagja lehessen a társadalomnak. Meg akarja szerezni 'a milliót', hogy érezze hatalmának tudatát, de élni nem kíván e hatalommal. Tomboló érzésviharok, szélsőséges hangulatok határozzák meg pillanatnyi elhatározásait: éppúgy képes önfeláldozásra, mint aljasságra, lakájkodásra; jövendő sorsát az határozza meg, hogy rajongó lelkesedésében s utóbb keserű kiábrándultságában melyik utat választja majd. (...) Az író alkotó módszere szemléletesen nyomon követhető A kamaszban. Arkagyij az eseményeket egy esztendő múltán írja le, és miközben mintegy rekonstruálja önmagát, egy évvel azelőtti gondolatait, egyúttal állandóan ellenőrzi is, bírálja is akkori énjét, kamasz módra ide-oda kapkodva a megtörtént és elképzelt események, lehetőségek között, szüntelenül módosítva az emberekről és tetteikről kialakított véleményét. Ez a laza gondolatfűzés, áradó tudatfolyam, a megszokottól eltérő jellemzésmód már a huszadik század íróinak jó néhány művészi újítását előlegezi." (Bakcsi György)

Autor patrí k vrcholným predstaviteľom ruskej i svetovej realistickej literatúry. Vo svojich dielach venoval najviac pozornosti mestskému životu a jeho obyvateľom. Jeho `ponížení a urazení` sú zle platení úradníci, vyslúžilci, študenti, rodiny skrývajúce úzkostlivo svoju biedu a často závislosť od úžerníkov.

Próza klasika světové literatury. Nastalo léto a Alexej Ivanovič Velčaninov navzdory všem předpokladům zůstal v Petrohradě - aniž by tušil, co mu tohle léto přinese, respektive kdo znovu a nečekaně vstoupí do jeho života, aby zcela zásadně změnil jeho směr.

Zobrazuje všetky hlbiny ľudských duší schovaných v ďalekej drsnej Sibíri, kde tisícky kilometrov od svojich domovov žijú trestanci zo všetkých končín Ruskej ríš...

Dostojevského prózy písané v 60. rokoch 19. storočia, po návrate zo sibírskeho vyhnanstva sú zaujímavé tým, ako sa v nich formuje svet jeho typických hrdinov. Hráč je majstrovskou sčasti autobiografickou štúdiou hráčskej vášne. V prostredí kúpeľného mestečka sa odohráva príbeh mladého učiteľa, ktorý sa stáva obeťou kurtizány medzinárodného formátu a skončí ako profesionálny hráč. Novela Večný manžel popisuje svojrázny problém manželského trojuholníka. Podvádzaný manžel sa dozvedá o nevere až po smrti svojej ženy.

V knigu voshli proizvedenija, otnosjaschiesja k raznym periodam tvorchestva velikogo russkogo pisatelja XIX veka F.M. Dostoevskogo.

V knigu voshli proizvedenija, otnosjaschiesja k raznym periodam tvorchestva velikogo russkogo pisatelja XIX veka F.M. Dostoevskogo.

Örök férjnek nevezi Dosztojevszkij azt az embert, aki csupán férj, kizárólagosan férj, semmi egyéb, mint férj, s ezért nem is kerülheti el a házasságban az agancsokat. Az ilyen emberek arra születtek, hogy feleségük legyen, aki azután megcsalja őket, mert homlokuk arra a bizonyos díszre van teremtve. Az örök férj lehet egészen okos, tehetséges ember, de az mind nem lényeges, ő semmi egyéb, mint feleségének a férje, minden kényelmet megszerez az asszonynak, engedelmes rabszolgája, de felesége soha egy pillanatig sem szereti viszont, megcsalja minden lelkiismeret-furdalás nélkül, mert ez az örök férj sorsa... A történet hőse Truszockij, a megcsalt férj, mazochista kéjjel keresi felszarvazója társaságát, s pimaszul, erőszakosan tart igényt barátságára, hogy aztán hirtelen fordulattal, elemi gyűlölettel támadjon rá. Végül persze ismét elhatalmasodik rajta a nevetségesség átka...

Fantaskní povídka světového autora s překvapivým motivem. Krokodýl představuje satiricko-komickou linii Dostojevského tvorby. Jde o neuvěřitelný příběh člověka, který se ocitl proti své vůli v krokodýlích útrobách. Kupodivu se tam zcela pohodlně zabydlí a vysílá své rádoby filozofické úvahy zvědavým divákům. Jeho přítel se mu snaží nějakým způsobem pomoci, ale každý pokus ztroskotává. Žena nešťastníka bere celou věc na lehkou váhu a neodříká si ani módní výstřelky ani společenské zábavy. Celá tato neuvěřitelná historie prý měla být satirou na Černyševského a jeho ženu, ale přerostla v satiru na velkohubost a pokřivené lidské vztahy.

A kisvárosban játszódó történet - ez a "hit és vallás kérdéseit fölvető nagy detektívregény" (Babits Mihály) egy bűncselekmény köré épül, az elkerülhetetlen katasztrófa komor hangulata uralja és a menekvés, találkozások és tévelygések rejtélyes hálója teszi letehetetlenül izgalmassá. A Karamazov családot szétfeszítő erők, apa és fiúk szembefordulásai az önpusztító sodródásban a legnagyobb rossztól a legnagyobb jóig lengenek ki, és vagy az aláhullást eredményezik, vagy, ritkábban, a gyalázatból a fényességbe törekvéshez adnak új erőt. A főszereplők a "karamazovizmus" egy-egy szólamaként küzdenek előttünk, és finoman fölépített belső vívódásuk révén felejthetetlenül élőek.

Through Myshkin (the idiot" of the story) Dostoyevsky depicts the complexity of the human soul, at the same time delivering a panoramic view of mid-19th-century Russian manners, morals and philosophy."

Detiam

Fantastická próza hoffmannovského typu, kterou Dostojevskij doplnil posíleným zřetelem k reálné složce světa. Jde o příběh drobného úředníka, jenž má svého dvojníka - motiv, který se zde objevuje vůbec poprvé, a který autor později bravurně rozvinul v románové epopeji Bratři Karamazovi . A není zcela bez zajímavosti, že Vladimir Nabokov označil Dvojníka za nejlepší Dostojevského novelu.