István Fekete strana 3 z 8

A rókalyuk folyosója tágabb lett, és a pitvaron túl, mint egy teknő, öblösödött a kamra, ahol halkan szuszogott a rókakölyök. A szőrös gomolyag mozogni kezdett, orra kutatva emelkedett a levegőbe...Vuk lesz a neve, mint öregapjának, ki első volt a nemzetségben. Vuk, ami annyit jelent, hogy minden rókának félre kell állni az útból, ha vadászatra indul.Az író igen népszerű állatmeséje a kisróka felnőtté válásáról szól; a rögös utat bejárva Vuk a Simabőrű Ember méltó ellenfele lesz. A történetet, amelyet rajzfilmként szinte mindenki ismer, ezúttal az írói életművet megjelentető sorozat köteteként adjuk közre.

Vuk, a Simabőrű méltó ellenfele nem kevés gondot okoz az immáron fővadőrré előléptetett Borsosnak, aki azonban zseniális csapdát állít a ravasz rókának. És a leleményes szerkezet működésbe lép...

Fekete István (1900-1970) egyike volt azon íróknak, akik átélték és hitelesen ábrázolták a lélek ünnepi érzéseit. Csendes, nyugodt, szemlélődő, gyakran humorral, derűvel átszőtt elbeszéléseiben egyszerű, a természet közelségében élő emberek szívében lobbannak fel a legnemesebb, legtisztább érzések.Karácsonyi történeteinek esendő, mégis romlatlan hősei nem kételkednek, hanem a jászolhoz sietnek, és alázatosan borulnak térdre, mert tévedhetetlen biztonsággal tudják: megszületett, akire vártak, akit megígértek a próféták, s hiszik, hogy a törékeny gyermek megigazulásuk nagy esélyének bizonyossága.

"Minden tűz kialszik egyszer, de az ember megmarad, hogy újra és újra tüzet rakjon, és meglássa benne a saját örömét vagy bánatát." "A házak és az emberek elmúlnak, de az őszi mezők egyformák maradnak, akárhogy öröklik, mérik, művelik is őket az emberek. Ebből pedig nyilvánvaló, hogy nem az emberek bírják a földet, hanem a föld szolgái az emberek."

Fekete István valamennyi regénye közül a Végtelen út keletkezési körülményeiről tudható a legkevesebb. Születése idején készült naplófeljegyzéseit a szerző elégette, fennmaradt levelezése pedig csupán elvétve említi a címét, ezért legfeljebb sejtéseink lehetnek az inspirációiról. Az író 1947 késő őszén vállalta el az Új Idők felkérésére, hogy a reformkort betetőző forradalom centenáriumának esztendejében újabb alkotással jelentkezzen a folyóirat hasábjain. Ekkoriban sem a szerkesztőség, sem pedig Fekete István nem tudhatta, hogy az 1948-as szökőév is fordulópont lesz a magyar történelemben. A hamarosan bekövetkező politikai változások azonban nemcsak a nehezen készülő regény cselekményét, de a további sorsát is alapvetően meghatározták.A Végtelen út nemzedékregény. Egy francia fiatalember és családjának története a francia forradalomtól egészen a magyar szabadságharc kezdetéig. Első részét a pikareszkek jellegzetességei színesítik: izgalmas menekülés, fordulatos kalandsorozat, szerelmek, melyek révén a főszereplő, Pierre de Bartay életre szóló tapasztalatokat szerez. A második rész inkább a családregényeket idézi, hiszen ebben már az idős Bartay Péter emlékezik vissza arra, hogy miként telepedett le Magyarországon, és búcsúzik el az eszméiért harcolni induló unokájától.Mindezt akkor vetette papírra a francia ősöket is számon tartó Fekete István, amikor a szabadság kérdését minden másnál időszerűbbé tették a politikai változások. Ezek a Végtelen út elgondolkodtató befejezését éppen úgy befolyásolták, ahogyan abban is szerepük lehetett, hogy a sorozatközlést nem követte kötetkiadás.Erre egészen 1990-ig kellett várni, ám akkori megjelentetője jelentős módosításokkal publikálta a szöveget, figyelmen kívül hagyva, hogy a forrásként használt gépirat: csonka. Mindebből következően a hiteles Végtelen út könyv alakban most vehető először kézbe. Természetesen az Új Időkben közölt - vagyis a szerző által jóváhagyott - előszó és a huszonöt folytatás alapján rendeztük sajtó alá Fekete István hányatott sorsú nemzedékregényét.

Foglalkoztató és kifestőkönyv gyerekeknek Fekete István Vuk című kedvelt meséje alapján.