István Fekete strana 5 z 8

"Az öt török vitéz megállt a magyar csapat előtt. A magyarok meglobogtatták süvegüket, és helyet adtak a törököknek, akik gyönyörködve nézték a magyar vitézek lovait. Most nem ellenségek voltak, csupán bajvívók, vitézek, bajtársak a végvári élet szépségei

Fekete Istvánt elsősorban regényíróként tartjuk számon, míg az elbeszélőt lényegesen ritkábban emlegetjük. Ennek talán az a legfőbb magyarázata, hogy nehéz tájékozódni elbeszéléseinek mindeddig feltérképezetlen rengetegében. Az időközben megjelent bibliográfia segítségével azonban az életmű immáron áttekinthetővé vált, lehetővé téve olyan tematikus kiadványok sajtó alá rendezését, amelyek meghatározott szempontok - figurák, tárgykörök és elbeszélésmódok - szerint mutatják be az író gazdag kisepikáját. Mostani kötetünk huszonöt olyan Fekete István-írás gyűjteménye, amelyekben a Paczolay, Herlicska és Matula nevű közismert hős szerepel. Az alakjukhoz köthető elbeszélések zöme eredendően tárcaként látott napvilágot, így a kötött terjedelem alapvetően meghatározta az ábrázolás- és elbeszélésmódot. A hangulat és a rajz mind nagyobb jelentőséget kap, és szinte magától értetődő a visszatérő figurák szerepeltetése. Ezeket nem kellett újra és újra bemutatni, a folytonosságot kedvelő olvasók pedig ismerősként köszönthették őket. Személyiségük és élettörténetük elbeszélésről elbeszélésre színesedett, és ez a helyszűke ellenére lehetővé tette a kalandok részletezését. A Paczolay Géza nevű barátot idézőket éppen úgy, mint a kezdetben Herlicskának, később pedig Matulának hívott idős "tanítómesterrel" együtt átélteket. Ha ciklusaikat időrendben vizsgáljuk, világosan nyomon követhető, hogyan mélyül el a kezdeti vadászanekdota. A fegyverhasználat egyre inkább csupán ürügye annak, hogy az író a veszteségről, erről a megrázó közösségi és magánéleti élményről beszélhessen. Az elbeszélések összeolvashatósága ugyanakkor Fekete István figurateremtését is hatásosan szemlélteti, egyúttal azt is bemutatva, hogy miként formálódott ez a sajátos írói szövegvilág egészen a Tüskevárig és a Téli berekig.

Retek Jánosnak hívják az eloször 1944 karácsonyán megjelent Emberek között foszereplojét, és a vele, illetve a családjával történtek követhetok nyomon az általuk felnevelt szajkó életének elso esztendejében. A madarat tavasszal pelyhes fiókaként szed i ki fészkébol a vador unokája, a következo évben pedig mint kifejlett, ivarérett állatot engedik szabadon ugyanabban az erdoben. A párra találó és immáron saját utódokat nevelo szajkó - más néven: mátyásmadár - idonként "emberi nyelven kiáltott vala mit az erdonek". Az "erdei népek" ilyenkor megrettentek, és azt "suttogták a fiaknak", hogy "ez az a mátyás, aki sokkal többet tud, mint mi, mert bodzaéréstol somvirágzásig élt az emberek között".

Fekete István műveit a Lazi Könyvkiadó tíz évvel ezelőtt kezdte megjelentetni. A "Zsellérek"-kel 2002-ben induló sorozat a további korai regényekkel folytatódott, amit előbb az elbeszélések, majd a publicisztikák teljességigényű, tematikus válogatásai követtek. Ez az összesen huszonhét kötet bizonyosan a majdani edíciók megkerülhetetlen forrása lesz. A búcsúkötet a válogatásban kezdetektől nélkülözhetetlen Horváth József gyűjtései alapján jött létre. A gyenesdiási bibliográfus nemrégiben néhány elfeledett közleményre bukkant. Ezek témája, cselekménye a korábbi könyvekből ismerős lehet, tehát az ismétlődések miatt maradtak ki belőlük. Ám így, egymás után szerkesztve az úgynevezett naiv olvasat csapdáira hívják fel a figyelmet. Fekete István elsőszemélyű, bizonyíthatóan önéletrajzi írásai ugyanis arra csábítanak, hogy szó szerint értelmezzük a történteket, megfeledkezve a múlt felidézésének korlátairól.

Ifj. Fekete István 1956 novemberéig a budapesti Új Ember című katolikus hetilap szerkesztőségében dolgozott. A szabadságharcban vállalt szerepe miatt azonban jobbnak látta, ha elhagyja Magyarországot. Így vall saját magáról: "A nyugati határt 1956. december 4-én léptem át. Néhány hétig Bécsben, majd Münchenben éltem és 1957. február 4-én a kanadai Montrealba emigráltam. Kanadában dolgoztam, mint pincér, a magyar favágók francia tolmácsa, gyári munkás, majd a diplomám megszerzése után sport- és gyógymasszőr lettem. 1963 nyarán, mint kanadai állampolgár, gyermekkori barátom, Harmath István csábítására áttelepültem Chicagóba, ahol: masszőr, sportklub-menedzser, majd igazgató, ezután üzletvezetési előadó és riporter voltam a milliós példányszámú Chicago Tribune című napilapnál, amelynek máig is munkatársa vagyok. Magyarországon eddig 16 könyvem jelent meg, remélem nem ez a kötet lesz az utolsó." A kiadványban megjelent írások: Utolsó Karácsony; Igazgató úr; A bosszú; Megkésett ajándék; Boldogság; Pandora; Csónak a vízen; Árvák lettünk kisfiam; Őrmester úr; Az Úristen szolgája; Újságíró óriás...; Katonák; Hosszú éjszaka; Egyszerű csoda; Barátok; Ez a háború; Ajándék; John O'Bryan; Szomorú szilvesztereste.

A rókalyuk folyosója tágabb lett, és a pitvaron túl, mint egy teknő, öblösödött a kamra, ahol halkan szuszogott a rókakölyök. A szőrös gomolyag mozogni kezdett, orra kutatva emelkedett a levegőbe... "Vuk lesz a neve, mint öregapjának, ki első volt a nemzetségben. Vuk, ami annyit jelent, hogy minden rókának félre kell állni az útból, ha vadászatra indul." Az író igen népszerű állatmeséje a kisróka felnőtté válásáról szól; a rögös utat bejárva Vuk a Simabőrű Ember méltó ellenfele lesz. A történetet, amelyet rajzfilmként szinte mindenki ismer, ezúttal az írói életművet megjelentető sorozat köteteként adja közre a kiadó.

A rókalyuk folyosója tágabb lett, és a pitvaron túl, mint egy teknő, öblösödött a kamra, ahol halkan szuszogott a rókakölyök. A szőrös gomolyag mozogni kezdett, orra kutatva emelkedett a levegőbe... "Vuk lesz a neve, mint öregapjának, ki első volt a nemzetségben. Vuk, ami annyit jelent, ... Folytatás ›› hogy minden rókának félre kell állni az útból, ha vadászatra indul." Az író igen népszerű állatmeséje a kisróka felnőtté válásáról szól; a rögös utat bejárva Vuk a Simabőrű Ember méltó ellenfele lesz. A történetet, amelyet rajzfilmként szinte mindenki ismer, ezúttal az írói életművet megjelentető sorozat köteteként adja közre a kiadó. A(z) Vuk (Könyv) szerzője Fekete István.

A könyv Dargay Attila legendás rajzfilmje nyomán készült. "Egyedül vagyok, kicsi vagyok, éhes vagyok! Segítsetek Vuknak, a kisrókának!" Így panaszkodik az árván maradt rókakölyök, akit végül nagybátyja, az öreg Karak nevel fel. Ő tanítja meg mindenr e, amit egy felnőtt ... Folytatás rókának tudnia kell. Vuk lesz az erdő leghíresebb vadásza, többször is csúfot űz a falusi kutyákból, és túljár a villámló bottal járó Simabőrű eszén. Ám nem sejti, hogy a legnagyobb próbatétel még előtte áll... A (z) Vuk (Könyv) szerzője Fekete István, Dargay Attila.

Az ifjúsági irodalom klasszikus regénye felejthetetlenül ábrázolja Tutajos és Bütyök, azaz Ladó Gyula Lajos és Pondoray Béla nyári vakációját a Kis-Balaton vízi világában. Ez a nyár sok mindenre megtanítja a két városi fiút, akik az olvasóval együtt fedezik fel a természetes életmód emberformáló, de néha kegyetlen törvényeit. El lehet mesélni egy nyarat, de egészen sehogy sem lehet elmondani - vallja a szerző az idő múlhat, a szépség és jóság, a szeretet és az igazság azonban nem múlik el az évszázadokkal, nem múlik el az emberekkel, hanem örökös, mint a testetlen valóság... amint a "Tüskevár" is örök olvasmány marad minden korosztály számára.

A legendás rajzfilm alapján készült képeskönyv főhőse Vuk, az árván maradt rókakölyök, akit nagybátyja, az öreg Karak nevel fel. Vuk az erdő leghíresebb vadászává válik, megleckézteti a Simabőrűt, túljár a falusi kutyák eszén, és rátalál Cselére, a szintén árva rókalányra, akivel családot alapít.

Vuk, családjának életét kioltotta a gonosz vadász. A rakoncátlan rókakölyköt nagybátyja, az öreg Karak veszi védelmébe. Megtanítja vadászni, megismerteti vele az erdő rejtelmeit, s óva inti a rá leselkedő veszélyektől. Vuk azonban bebizonyítja, hogy leleményessége, ravaszsága révén bármikor képes túljárni a vadász és hű kutyái eszén. Bátorságával még a kedves rókalányt is lenyűgözi.

Vár volt állítólag valamikor, de akkor még sziget is. Akkor még odáig ért a Balaton, de a patakok telehordták iszappal a nagy öblöt; bizonyos, hogy Tüskevár körül most már sekély a víz és nádas az egész. Az ifjúsági irodalom klasszikus regénye felejthetetlenül ábrázolja Tutajos és Bütyök, azaz Ladó Gyula Lajos és Pondoray Béla nyári vakációját a Balaton vízparadicsomában. Ez a nyár sok mindenre megtanítja a két városi fiút, akik az olvasóval együtt fedezik fel a természetes életmód emberformáló, de néha kegyetlen törvényeit. El lehet mesélni egy nyarat, de egészen sehogy sem lehet elmondani - vallja a szerző; az idő múlhat, a szépség és jóság, a szeretet és az igazság azonban nem múlik el az évszázadokkal, nem múlik el az emberekkel, hanem örökös, mint a testetlen valóság... amint a Tüskevár is örök olvasmány marad minden korosztály számára.

Fekete István írói pályája azokkal az elbeszélésekkel indult, melyek az 1930-as évek elejétől folyamatosan jelentek meg a Nimród vadászújság hasábjain. Kittenberger Kálmán biztatására a fiatal gazdatiszt sorra írta a novellákat, és hamarosan az újság legeredetibb szerzőjének számított: a hangulatfestés, a szemléletes leírások és az éles szemű megfigyelések mesterének, aki legalább olyan örömmel mesélt balul elsüld vadászatokról, mint a kapitális vad elejtésének diadaláról. Jelen kötet szerkesztője, Sánta Gábor arra törekedett, hogy a csaknem másfél évtized elbeszélései közül kiválogassa azokat, amelyek kiállták az idő próbáját, kiemelkedőek az írói életművön belül, és egyúttal a magyar irodalom legjelesebb vadászelbeszélései közé is tartoznak.

A könyv Dargay Attila legendás rajzfilmje nyomán készült. "Egyedül vagyok, kicsi vagyok, éhes vagyok! Segítsetek Vuknak, a kisrókának" Így panaszkodik az árván maradt rókakölyök, akit végül nagybátyja, az öeg Karak nevel fel. Ő tanítja meg mindenre, amit egy felnőtt rókának tudnia kell. Vuk lesz az erdő leghíresebb vadásza, többször is csúfot űz a falusi kutyákból, és túljár a villámló bottal járó Simabőrű eszén. Ám nem sejti, hogy a legnagyobb próbatétel még előtte áll... A szöveget Fekete István regénye, valamint Imre István és Tarbay Ede forgatókönyve alapján írta Rigó Béla. Az illusztrációkat Dargay Attila rajzos forgatókönyvei alapján készítette Máli Csaba. Köszönet Tamási Antalnak a színezésben és a háttérfestésben való közreműködésért.

Vuk, családjának életét kioltotta a gonosz vadász. A rakoncátlan rókakölyköt nagybátyja, az öreg Karak veszi védelmébe. Megtanítja vadászni, megismerteti vele az erdő rejtelmeit, s óva inti a rá leselkedő veszélyektől. Vuk azonban bebizonyítja, hogy leleményessége, ravaszsága révén bármikor képes túljárni a vadász és hű kutyái eszén. Bátorságával még a kedves rókalányt is lenyűgözi. - A kötet angol nyelvű.

Téli berek „A nyár a bölcső és a tipegés, de a tél a nagy iskola és a próbatétel” – gondolta Ladó Gyula Lajos, akit Tutajos néven ismerhetett meg a Tüskevár olvasója. Most ugyanis a zalai táj fehérbe burkolózott. Olyan a légkör, mintha meleg soha nem is lett volna. Amikor a szél eláll, a látszólagos mozdulatlanságban mintha lágy selymek úsznának a havon; az olvasó halk suhogást érez inkább, mint hall, ahogy a hideg összehúzza a világot. Tutajos és elválaszthatatlan barátja, Bütyök ezúttal a télen is eleven Kis-Balaton világában töltik a szünidőt. Itt ünneplik a karácsonyt és az újévet, megtanulnak rókát lőni, csukát fogni. A két kamasz, átesve az első szerelem válságain, már szinte érett férfi ként éli meg a természetes életmód szépségét. A közkedvelt ifjúsági regény nem véletlenül ajánlott iskolai olvasmány.