István Fekete strana 4 z 8

Foglalkoztató és kifestőkönyv gyerekeknek Fekete István Vuk című kedvelt meséje alapján.

A szerző új kötete folytatása, kiegészítése a Fekete István az édesapám volt... nagy sikerű emlékkönyvnek. Helyet kaptak benne a korábban terjedelmi okokból kimaradt levelek és Fekete István naplójának azon részletei is, melyeket 1969-70-ben jegyzett le a kiváló író. Természetesen nem maradt ki a göllei újratemetés "története" sem, mint ahogy tartalmazza a kötet az újabb méltatásokat és reflexiókat Fekete István hatalmas életműve kapcsán. Ifj. Fekete nem kívánja kanonizálni édesapja írásművészetét, hiszen ezzel maga az irodalomtudomány is mindmáig adós, ugyanakkor elkerüli a kritikai kiadás rendszeres buktatóit is: a Fekete Istvánra emlékezve... nem több és nem kevesebb, mint tisztelgés az Író előtt, fiúi-írói emlékező-tisztelgő aktus mindannyiunk - olvasók, Fekete-rajongók és irodalmárok - legnagyobb örömére.

Miután Vuk szüleit elpusztította a Simabőrű, Karak veszi magához a kisrókát. 12 oldalas színes lapozó

A kötetben a megjelenésük alapján - vagyis a keletkezésük kronológiájával azonos sorrendbe - olvashatók az életmű 1950 előtt publikált, harmadik személyű, tehát bizonyosan elbeszélésként értelmezhető kisprózák. Némelyikük most lapozható fel először könyvben, de még ennél is fontosabb, hogy ezek az elbeszélések így együtt még sohasem jelentek meg. Egybeolvasásuk hatásosan érzékelteti, hogy kortársai miféle szerzőnek (is) láthatták azt a Fekete Istvánt, akit akkoriban még senkinek sem jutott eszébe ifjúsági írónak nevezni.

Megsebesül egy gólya, nem tarthat a többiekkel Afrikába. Hogyan veszi gondjába az ember, hogyan szokik össze a háziállatokkal, hogyan vészeli át a telet, milyen ösztönöket ráz fel benne a tavasz és a nyár - ezt mondja el vonzóan és költőien Fekete István, a természeti világ és falusi élet avatott ismerője. Nemcsak a házőrző kutya, a csacsi és a ló meg tehén tárgyalja meg életének apró-cseprő gondját és baját Kelével, a sérült szárnyú és következésképpen túlzottan érzékeny, gyanakvó, sértődékeny gólyával. Itt az ember is a természet egészének szerves részeként él falusi környezetében. A Fekete István művei sorozat új arculattal jelenik meg. Elsőként a Kele lát napvilágot az új köntösben.

A kötetben olvasható hat történet Fekete István novelláinak legjavához tartozik. A lírai hangvételű írások emberszereplői különös, mély kapcsolatban állnak a természettel, sorsuk gyakran összefonódik a közelükben élő állatok - madarak, kutyák, lovak - sorsával. Ember és állat harmonikus egymás mellett éléséről Fekete István a rá jellemző, magával ragadó stílusban mesél, amelyet jól ismerhetünk hasonló témájú, közkedvelt regényeiből is.

Az életműsorozat legújabb kötete: a Tojáshéjdarabkák és a Sárgaréz patkók címmel megjelentetett összeállítások folytatása. Az előbbi a göllei elbeszélések, míg az utóbbi a kamaszélmények és a rokonságot megörökítő önéletrajzi írások gyűjteménye. Az ú jabb válogatás az író házasságkötését követő négy évtized vallomásait, emlékezéseit és tűnődéseit teszi hozzáférhetővé a közönség számára. A tematikus egyezések miatt fontos a ciklusokba rendezett szövegek egymásutánisága, ezért e kötetünket is az el ejétől érdemes folyamatosan olvasni. A Fekete család ajkai hétköznapjait megelevenítő elbeszélések éppen úgy összeilleszthetők, mint a már Budapesten élő famíliával történtek krónikái. Ezek között - az első autótól a cigarettázáson át az óvóhelyig - magánügyek és közérdekű beszámolók egyaránt találhatók. Mindemellett a környezetükben élő érdekes alakokat is megörökítette a szemlélődő Fekete István. Gazdatiszti pályakezdésének számadó juhásza, az ajkai gyerekek és az összetartozást megtestesítő j áték mackó megannyi bizonyság arra, hogy az irodalom halhatatlanná tesz. A szerzői figyelem révén ezek megőrződnek, ahogyan az író világháború alatti mindennapjait és szemléletmódját is dokumentálja az Esti Újságban közölt tárcáiból időrend szerint ö sszeállított ciklus. Végezetül az egymás mellé sorolt horgászbeszámolók hatásosan szemléltetik, hogy ez az elfoglaltság több mint pusztán halfogás, míg a Szigligetet emlegető írások alapján nem csupán kikapcsolódni járt a Balatonhoz Fekete István. Ez úttal is többnyire a folyóiratközléseket rendeztük ismét sajtó alá, köztük néhány olyan szöveget is, amely most került először kötetbe. S olyan írás is található az újabb önéletrajzi válogatásban, amely itt lát először nyomdafestéket.

Fekete István karácsonyi történetei varázserővel bírnak, hiszen saját élményeinket is megelevenítik, és olasója hamar azon kapja magát, hogy nicsak, vele együtt én is "emlékekre emlékezem". A mélyen hívő Fekete István egész életében nagy jelentőséget tulajdonított a katolikus ünnepeknek. A húsvétok és a mindenszentek elsősorban az önvizsgálatra és a szeretteire emlékeztették, a karácsonyokat viszont mindenekelőtt közösségi eseményként élte meg. A megbocsátás és a ragaszkodás, a béke- és harmóniavágy áll a jobbára visszatekintő önéletrajzi és látomásos írások középpontjában. Jelezve, hogy a karácsonyi készülődés gyermeki izgalmát idővel egyre inkább az évbúcsúztatás nosztalgikus számvetése váltja fel. A kötetben harminchét elbeszélés található.

A rókalyuk folyosója tágabb lett, és a pitvaron túl, mint egy teknő, öblösödött a kamra, ahol halkan szuszogott a rókakölyök. A szőrös gomolyag mozogni kezdett, orra kutatva emelkedett a levegőbe... "Vuk lesz a neve, mint öregapjának, ki első volt a nemzetségben. Vuk, ami annyit jelent, hogy minden rókának félre kell állni az útból, ha vadászatra indul." Az író igen népszerű állatmeséje a kisróka felnőtté válásáról szól; a rögös utat bejárva Vuk a Simabőrű Ember méltó ellenfele lesz. A történetet, amelyet rajzfilmként szinte mindenki ismer, ezúttal az írói életművet megjelentető sorozat köteteként adjuk közre.

A zalai táj fehérbe burkolózott. Olyan a légkör, mintha meleg soha nem is lett volna. Amikor a szél eláll, a látszólagos mozdulatlanságban mintha lágy selymek úsznának a havon; az olvasó halk suhogást érez inkább, mint hall, ahogy a hideg összehúzza a világot. Tutajos és elválaszthatatlan barátja, Bütyök ezúttal a télen is eleven Kisbalaton világban töltik a szünidőt. Itt ünneplik a karácsonyt és az újévet, megtanulnak rókát lőni, csukát fogni. A két kamasz, átesve az első szerelem válságain, már szinte érett férfiként éli meg a természetes életmód szépségét. A közkedvelt ifjúsági regény nem véletlenül ajánlott iskolai olvasmány

A közelmúlt emlékei és a megírás idejének élményei egyaránt rányomták bélyegüket Fekete István 1946-ban keletkezett regényének hangulatára. A témaválasztást a csaknem 15 esztendős gazdatiszti múlt inspirálta, melynek keserű tapasztalatait a mezőgazdaságban 1945 óta történtek folyamatosan eszébe juttatták a Földművelésügyi Minisztérium tisztviselőjének. Ráadásul az író a regény tervezése idején vakult meg egyik szemére, és ez a tragédia alapjaiban befolyásolta szemléletmódját. Ekkoriban írta egyik levelében, hogy "az ostrom és a következmények az én idegeimet is alaposan megreszelték, és derengést még az elveszett szememmel se látok, pedig azzal sok mindent meglátok, amit eddig nem láttam."

Bogáncs pumi a javából. Tehát nem puli, hanem pumi, amely ugyancsak a pásztorkutyák felekezetébe tartozik, de belül nyurgább a csontozata, kívül pedig rövidebb a szőre - mutatja be az író főhősét, aki pusztai terelő kutyaként boldogan csaholva végzi a dolgát a nyáj őrzésében, hűséggel követve gazdája minden intését. Egy napon azonban elszakad a pusztától, új és új kalandokba keveredik, még a cirkuszi mutatványosok világába is belekóstol. A hosszasra nyúlt bolyongás minden érdekessége és izgalma sem feledteti azonban származását, szíve és ösztöne végül is visszavezérli természetes környezetébe, az öreg juhászhoz. A kötet - a Fekete István életműsorozat darabja - ajánlott iskolai olvasmány, de kellemes kikapcsolódást nyújt a felnőtt olvasónak is.

A rókalyuk folyosója tágabb lett, és a pitvaron túl, mint egy teknő, öblösödött a kamra, ahol halkan szuszogott a rókakölyök. A szőrös gomolyag mozogni kezdett, orra kutatva emelkedett a levegőbe... "Vuk lesz a neve, mint öregapjának, ki első volt a nemzetségben. Vuk, ami annyit jelent, hogy minden rókának félre kell állni az útból, ha vadászatra indul." Az író igen népszerű állatmeséje a kisróka felnőtté válásáról szól; a rögös utat bejárva Vuk a Simabőrű Ember méltó ellenfele lesz. A történetet Szalma Edit kedves rajzai illusztrálják. A(z) Vuk Könyv szerzője Fekete István.

Az elmúlt évtizedekben Fekete István regénye kultkönyvvé vált, a belőle készült nagyszerű rajzfilmen generációk nőttek fel. A Vuk a világ gyermekirodalmi kánonjának alapművévé vált. Ismertesse meg gyermekeivel Ön is e remekművet! Vuk, családjának életét kioltotta a gonosz vadász. A rakoncátlan rókakölyköt nagybátyja, az öreg Karak veszi védelmébe. Megtanítja vadászni, megismerteti vele az erdő rejtelmeit, s óva inti a rá leselkedő veszélyektől. Vuk azonban bebizonyítja, hogy leleményessége, ravaszsága révén bármikor képes túljárni a félelmetes vadász és csaholó kutyái eszén. Bátorságával még a kedves rókalányt is lenyűgözi... A(z) Vuk Könyv szerzője Fekete István.

A rókalyuk folyosója tágabb lett, és a pitvaron túl, mint egy teknő, öblösödött a kamra, ahol halkan szuszogott a rókakölyök. A szőrös gomolyag mozogni kezdett, orra kutatva emelkedett a levegőbe... "Vuk lesz a neve, mint öregapjának, ki első volt a nemzetségben. Vuk, ami annyit jelent, hogy minden rókának félre kell állni az útból, ha vadászatra indul." Az író igen népszerű állatmeséje a kisróka felnőtté válásáról szól; a rögös utat bejárva Vuk a Simabőrű Ember méltó ellenfele lesz. A történetet, amelyet rajzfilmként szinte mindenki ismer, ezúttal az írói életművet megjelentető sorozat köteteként adja közre a kiadó.

A magyar irodalom remeke, a Tüskevár úgy születhetett meg, hogy szerzője nem csupán tehetséges író volt, hanem a természet avatott ismerője is. Így teremthette újra könyvében azt az elveszettnek hitt harmóniát ember és természet közt, amelyet tökéletesen megélni és átérezni talán csak a természeti népek tudtak. A regény másik nagy erénye ifjúság és öregkor találkozásának megrendítő ábrázolása. Fekete István gyermekkorából ismerte a Kis-Balaton környékét, de ahhoz, hogy be tudja avatni olvasóit e különös világ szépségeibe, már egy érett író bölcsességére volt szüksége. A két pesti fiú és Matula személyében a gyermekkor és az időskor találkozik, és ez a találkozás csak azon a helyen lehet egyúttal egymásra találás is, ahol születés és elmúlás elválaszthatatlanul egymásba ér: a természetben. A regényt Széles Tamás előadásában hallgathatjuk meg. Teljes idő: 610 perc