Hermann Hesse strana 4 z 9

A pusztai farkas Hesse világszerte talán legismertebb és legvitatottabb könyve. Nyilván nem véletlen, hogy épp a beatnemzedék körében arathatott óriási sikert. Introvertált, önmaguk útját járó, önmagukat kereső hősei elsősorban a politikától megcsömörlött, meg nem értett, szubkultúrába menekült, lázadó ifjúsághoz szóltak - legalábbis az Egyesült Államokban, ahol ez a generáció azért ugyancsak a maga képére formálta-ferdítette a 20-as évek Németországának ötvenéves, outsider értelmiségi hősét. De említsünk meg egy másik példát, hogy lássuk, a kábítószer apostolának kikiáltott Hesse sokkal többet, pontosabban merőben mást is jelenthet a világ más tájain: az Új Ember 1978. november 19-i számában Pilinszky János ismertette a Der Steppenwolfot: Harry Hallerben a kóros bűntudattól szenvedő, depressziós, önmegvető embert látta, aki - nem dogmatikus értelemben - közel jár a megtéréshez és a kegyelemhez. A Helikon Kiadó e kötetét Gunter Böhmer (1911-1986) illusztrálta. A huszonkét éves emigráns festő 1933-ban Hesse meghívására látogatott el az idillikus dél-svájci Montagnolába, és kisebb-nagyobb megszakításokkal élete végéig ott élt. A festő és grafikus Böhmer elsősorban könyvillusztrátorként vált nemzetközileg is ismertté.

Már a címadó név, Sziddhártha - a történelmi Buddha eredeti neve -, ami azt jelenti, "az, aki elérte célját", előrevetíti a beteljesülést, az út végét, a cél elérését. A fejlődéstörténetben tehát benne foglaltatik a befejezés, az útkeresésben, az ember önmaga keresésében mint lehetőségben az út vége, a beteljesülés, a megvilágosodás, az áhított egység lehetősége. A mozgásnak, örökös alakulásnak és fejlődésnek, illetve az állandó és mozdulatlan létnek a kettősége és egybeesése, az időbeli egymásutániság feloldódása az időtlenségben avagy egyidejűségben a mű egyik alapgondolata. Sziddhártha saját útját járva eljut önmagához, és megvilágosodik. A Helikon Kiadó jelen kötetéhez Jayantha Gomes Srí Lanka-i születésű képzőművész, író, zenész 1993-ban készült akvarelljeit használtuk fel. Gomes 1978 óta rendszeresen jelentkezik kiállításokkal Európa, Ázsia számos országában és az Egyesült Államokban.

Najnovšie doplnené vydanie kultového diela. Jeho súčasťou je Doslov Volkera Michelasa veľkého znalca Hesseho diela a života, ktorý v slovenskom preklade vychádza po prvý raz. Kniha ovplyvnila a naďalej ovplyvňuje niekoľko generácií čitateľov. Príbeh indického brahmana a jeho hľadanie zmyslu života je čírym príbehom, básňou v próze, nežným pohladením duše. Je to nielen Hesseho interpretácia životného príbehu Buddhu, ale aj hľadaním východiska z vlastnej životnej krízy. Preklad Ľudmily Rampákovej edične pripravila a Krátke reminiscencie vybrala a preložila Daniela Humajová. Pani Humajová preložila aj Doslov Volkera Michelsa. V knihe sú použité ako ilustrácie štyri akvarely autora textu. Prvé vydanie knihy (identické s týmto) bolo zaradené medzi Najkrajšie knihy Slovenska.

Hermann Hesse's moving and inspirational chronicle of spiritual evolution, Siddhartha, includes a new introduction by bestselling author Paulo Coehlo in Penguin Classics. Siddhartha is perhaps the most important and compelling moral allegory our troubled century has produced. Integrating Eastern and Western spiritual traditions with psychoanalysis and philosophy, this strangely simple tale, written with a deep and moving empathy for humanity, has touched the lives of millions since its original publication in 1922. Set in India, Siddhartha is the story of a young Brahmin's search for ultimate reality after meeting with the Buddha. His quest takes him from a life of decadence to asceticism, from the illusory joys of sensual love with a beautiful courtesan, and of wealth and fame, to the painful struggles with his son and the ultimate wisdom of renunciation.

A pusztai farkas mellett Hesse legismertebb műve a Sziddhártha. A végső harmónia megtalálásáig vezető úton kísérjük végig az ifjú Sziddhártha életét, fényen és sötétségen, boldogságon és kétségbeesésen, tudatlanságon és bölcsességen át.

HERMANN HESSE több írást is szentelt az őt magát is komoly kihívások elé állító "művészlét" kérdéseinek, amelyekben többek között a művész és a környező világ gyakran súlyos konfliktusokkal terhes kapcsolatát boncolgatta. A Narziss és Goldmund, a Gertrud és a Klingsor utolsó nyara mellett ezek sorába tartozik a nagyjából száz éve született, 1912-13-ban írt és 1914-ben megjelent Rosshalde is, amelynek (fiktív) főhőse egy igen tehetséges, ismert és sikeres festő, Johann Veraguth. Ekkoriban Hesse még nem kezdett el festeni, de számos festőbarátja volt - saját alkotói tapasztalatai mellett nyilván ennek is köszönhető, hogy a szerző rendkívül érzékletesen írja le, hogy mit jelent a művészi látásmód, illetve hogy mennyi öröm és mennyi kínlódás kíséri az alkotás folyamatát. A regénybeli Veraguthnak hatalmas árat kell fizetnie művészi sikereiért: házassága tönkremegy, a festő a hatalmas rosshaldei birtok egyik, a felesége, Adele pedig a másik végében lakik, idősebbik fiuk, a bentlakásos iskolába száműzött Albert már csak ritkán látogat haza, és a házaspárt egyedül a kisebbik fiú, Pierre tartja még valamennyire együtt. Veraguth már kizárólag a festészetnek él, és a váratlanul felbukkanó régi jó barátjával folytatott beszélgetések során arra is rádöbben, hogy művészetének legfőbb ihletője a boldogtalansága. A sors fintoraként, Veraguth csak egy súlyos szerencsétlenség árán szabadulhat e kilátástalan helyzetből, és egy új - teljesebb és boldogabb - élet reményét csak egy másik földrész, Ázsia kínálhatja fel neki.

Narcis a Goldmund bolo za života autora jeho najčítanejšie a najviac vydávané dielo. Vyšlo prvý raz v roku 1930 a prinieslo mu nielen chválu kritiky, ale aj tú najväčšiu čitateľskú popularitu. Doteraz je tento román považovaný za jeho ťažiskové dielo, aj keď Siddhártha a Stepný vlk sú v súčasnosti známejšie a vydávanejšie. Príbeh dvoch priateľov: mnícha intelektuála a umelca bohéma sa odohráva v stredoveku. Hlavnou postavou však predsa len je Goldmund – tulák, milovník žien a umelec, ktorý opúšťa kláštor, aby našiel zmysel svojej existencie. Začiatok i koniec napínavého príbehu sa však odohrávajú v kláštore, kde obaja priatelia riešia otázky a problémy v priam psychoanalytických rozhovoroch. V prenesenom význame ide obraz autorovej osobnosti, v ktorej celý život zápasili mysliteľ mystik s umelcom hľadačom, a v rôznych obdobiach jeho života víťazili rôzne stránky jeho osobnosti. V knihe sa autor vyrovnáva aj s obrazom svojej matky, ktorú miloval, ale mal k nej ambivalentný vzťah (pozri Bärbel Reetz: Hesseho ženy, Petrus, 2017). Brilantne napísaná kniha oslovuje čitateľov doteraz. Preklad Ľudmila Rampáková, edične knihu pripravila a zasvätený doslov Volkera Michelsa preložila Elena Diamantová. Ako podklad ilustrácií sme použili diela Albrechta Dürera, ktoré upravil a zároveň o typografiu a dizajn celej knihy sa postaral Marek Kianička. Publikácia vychádza v luxusnej edícii TERRA.

'One of his masterpieces ...without doubt a great novel' Guardian One of Hermann Hesse's greatest novels, Narcissus and Goldmund is an extraordinary recreation of the Middle Ages, contrasting the careers of two friends, one of whom shuns life in a monastery and goes on the road, tangled in the extremes of life in a world dominated by sin, plague and war, the other staying in the monastery and struggling, with equal difficulty, to lead a life of spiritual denial. An superb feat of imagination, Narcissus and Goldmund can only be compared to such films set in medieval Europe as Bergman's The Seventh Seal and Tarkovsky's Andrei Rublev. It is a gripping, profound reading experience - as startling, in its different way, as Hesse's Siddhartha and Steppenwolf.

V edícii TERRA a luxusnej úprave vychádza kniha, ktorá by mala byť na pultoch našich kníhkupectiev stále. Tento svoj najslávnejší román písal autor v ťažkej psychickej i fyzickej situácii koncom 20-tych rokov. Pre svoje protivojnové názory bol neustále napádaný, bez prostriedkov, rozviedol sa, mal zdravotné a psychické problémy – zvažoval samovraždu. Touto knihou sa zachránil. Sám o tom píše v dosiaľ u nás nepublikovanom predslove, ktorý nakoniec pôvodné i následné vydania neobsahovali. Naše vydanie obsahuje okrem toho ešte predslov z roku 1942 a vynikajúcu štúdiu tohto diela z pera Volkera Michelsa, ktorú nám pre toto slovenské vydanie poskytol. Preklad Magda Takáčová, básne preložil Marián Hatala, edične pripravila a vydanie s Volkerom Michelsom (najvýznamnejším znalcom Hesseho diela) konzultovala Daniela Humajová. Ako ilustrácie sme použili autorov akvarel „Maškarný ples“ (z archívu Volkera Michelsa), ktorý namaľoval v čase písania Stepného vlka.

"Leo egyik szolgálónk volt (a szolgálók természetesen ugyanúgy önkéntesen vállalták feladatukat, mint a többiek); segített vinni poggyászainkat, és gyakran beosztották a szószóló mellé is személyes szolgálatra. Ez a jelentéktelen ember rendelkezett valamiféle tetszést keltő, szerényen megnyerő vonással, amiért is mindnyájan szerettük. Derűsen végezte munkáját, gyakran énekelt vagy fütyörészett, és soha nem láttuk, csak amikor szükségünk volt rá: eszményi szolgáló volt. Az állatok is ragaszkodtak hozzá; Leo miatt szinte mindig szegődött hozzánk egy-egy kutya; Leo megszelídítette a madarakat és magához csalogatta a pillangókat. Ama vágy vonzotta Napkeletre, hogy a salamoni kulcs segítségével elsajátítsa a madarak nyelvét." Hermann Hesse e két elbeszélését Az üveggyöngyjáték című regény kapcsolja össze. A napkeleti utazás 1927 és 1929 között, mintegy a nagy regény "előmunkálataként" keletkezett, s Hesse magát a regényt is a "Napkelet utazóinak" ajánlotta. A Sváb életrajz 1934-ben született, és Az üveggyöngyjáték egyik tervezett életrajza volt, amelyet Hesse végül mégsem dolgozott ki teljesen, és nem vett fel a regényébe. A Napkelet, vagyis az egzotikus, távoli, mesés és misztikus Kelet, a fényesség birodalma a romantika óta a német irodalom egyik toposza: a rideg, ésszerűen működő realitás világából való elvágyódás, vándorlás és útkeresés birodalma, amelyben feloldódik idő és tér, és lehetővé válik egyfajta imaginárius szellemi közösség megteremtése. A napkeleti szövetség tagjai múlt-, jelen- és jövőbéli valóságos és költött alakok: művészek és bölcselők, akik életüket egy személyfölötti cél szolgálatába állítják, és nemzeti, vallási és ideológiai különbségektől függetlenül a humánum és a tiszta - vagyis a minden érdek nélkül munkálkodó - szellem jegyében hatnak és alkotnak. A történet egyik főalakja H. H. egyes szám első személyben tudósít a Szövetségről és a napkeleti utazásról, s megkísérli lehetővé tenni a lehetetlent: ésszel felfoghatatlan szellemi lelki történéseket igyekszik a nyelv eszközeivel a realitás dimenziójában megragadni és ábrázolni. Az 1934-ben íródott Sváb életrajz főhőse, Joseph Knecht mindkét szülőtől örökli azok különböző és közös képességeit: különösen a zene iránti szeretetet és érzéket. A paplány anya családi hagyománya nyomán szellemivé szublimálódik az egyszerű hivatású apa hivatása, a kútmesteré, aki felfedi, tisztán tartja, és az emberek számára elérhetővé teszi a friss forrásvizet - vagyis, Bengel szavaival, a Biblia és Luther tanításait.

Hermann Hesse Füves könyv-sorozatának harmadik kötete.

"A pusztai farkas Hesse talán világszerte legismertebb és legvitatottabb könyve. Nem véletlen, hogy épp a beatnemzedék körében arathatott óriási sikert, és a hippikorszak egyik meghatározó regénye lett, olyan műveket ihletve, mint a Szelíd motorosok című kultuszfilm és betétdala, a Der Steppenwolf együttes Born tobe Wild című rockslágere. A történet a világban a helyét nem találó, önmagával viaskodó, magát kitaszítottnak érző ember fohásza és küzdelme a megváltásért. Egyfajta Faust-történet, de a cél a Buddhává válás, illetve az öröklét-Nirvána elérése. És ez Hesse szerint önmagunk megismerésével, elfogadásával, végül megszeretésével, és ezáltal önző énünk, egyéniségünk levetkőzésével érhető el." (a Kiadó)

Povídka Siddhárta nese podtitul "indická báseň" a vypráví příběh bráhmanského syna Siddhárthy odehrávající se ve starověké Indii v době Buddhových časů. Siddhártha spolu se svým společníkem Góvindou opouští svůj domov a vydává se na náročnou a stratiplnou cestu hledat své pravé já a osvícení. Při své snaze toho dosáhnout prochází řadou nenadálých změn a poznání. Může člověk dojít k lidské moudrosti pomocí nauky, nebo je nutno k ní dospět vlastním životem? Nezkrácená verze na 1 mp3 CD, celková délka 4h 35min

Německý spisovatel Hermann Hesse, nositel Nobelovy ceny za literaturu, publikoval v roce 1914 silně autobiografický román Panský dům. Vyrovnával se v něm s vlastní osobní, rodinnou a uměleckou krizí, kterou prožil v době svého manželství s fotografkou Mariou Bernoulli. Hrdina jeho prózy, úspěšný a bohatý malíř Veraguth cítí, že jeho manželství s pianistkou Adélou je v troskách, mezi manžely panuje hluboký nesoulad a odcizení. Jediné, co je ještě spojuje, je nejmladší synek Pierre. Nešťastný Veraguth by rád ze svazku unikl, opustil Adélu i honosné panské sídlo, v němž spolu žijí, a vydal se na cestu do Indie, ale manželka ho nabádá k rozumu, chce manželství zachovat, byť je už pouze formální. Veraguth se neodhodlá k činu jen proto, aby neztratil milovaného synka. Malý Pierre však dostane zánět mozkových blan a jeho nemoc manžele načas zase spojí. Když chlapec zemře, malíř konečně sebere odvahu opustit ženu i pohodlí svého domu a vydá se do Indie, aby našel sám sebe.

"Lelkünk minden rezzenése, melyben érzi önmagát és életét: szeretet. Boldog tehát az, aki sok-sok szeretetre képes. A szeretet és a vágyakozás azonban nem ugyanaz. A szeretet bölccsé lett vágyakozás; a szeretet nem akar birtokolni - csak szeretni." A Helikon Kiadó e kötettel ... Folytatás ›› folytatja a Nobel-díjas Hermann Hesse életbölcsességeit bemutató Hesse Füves könyvek-sorozatát, melynek első kötete a Karácsony címet viseli. Szeretetről, szerelemről, boldogságról, humorról és zenéről szóló lélekemelő gondolatok, regényrészletek, költemények sorakoznak e kis kötet lapjain, mely kiváló ajándék lehet minden, a szépet szerető és értékelő olvasó számára. Hermann Hesse (1877-1962) Nobel-díjas német költő és prózaíró, a XX. század világirodalmának egyik legismertebb alakja, a Grimm-testvérek után világszerte a legolvasottabb német szerző. Műveit több mint ötven nyelvre lefordították, és mintegy százötven millió példányban adták ki. Több írását megfilmesítették, színpadi adaptációt készítettek belőlük, és halála óta a német nyelvterületen kívül, ahol már életében is híresnek számított, a világ különböző tájain és országaiban újra és újra felfedezik, és szinte kultikus tisztelet övezi. A(z) Szeretni boldogság (Könyv) szerzője Hermann Hesse.

Herman Hesse a következőképpen összegzi Bruno fiának a szerzetes Narziss és a képfaragó Goldmund középkori kulisszák között játszódó történetének legfontosabb gondolatát 1928. december 27-én kelt levelében: "Az ember a régi, szemléletes és szép elképzelés szerint testből, lélekből és szellemből áll. Ezen alkotóelemek közül kettőt többnyire összekötnek egymással, a harmadikat pedig elhanyagolják. Így tagadta és hanyagolta el a testet a kereszténység a szellem és lélek összefonódása révén. Ezzel szemben korunk eltúlozza a test és az értelem kultúráját - mindkettőt a lélek kárára. A művészet azonban éppen hogy a lélek birodalma, lélekkel áthatott, kifinomult érzékiség, és messze az érzékin túlra törekszik." "Két életút, két életcél, két életfelfogás - egymást vonzó és taszító pólusok, éppen, mint szenvedélyeit megélő Goldmund és az aszkéta paptanár, Narziss története. Narziss a szellem embere, míg Goldmund élete során a művészi ideált, az érzelmek kifejezésének módját keresi. Szerelmi kalandokon, gyilkosságokon, a pestis sújtotta vidékek halálélményein keresztül vezet az út önmaga megismeréséhez, tehetségének kibontakozásához, tanítómestere, Narziss pedig nem hagyja magára. Sosem engedik, nem engedhetik el a másikat, hiszen, ahogy Herman Hesse írja a mű egyik előszótervezetében: "Vonzzák, elbűvölik, meghódítják, megismerik, a végsőkig fokozzák vagy megsemmisítik egymást. Ez történik mindig, ha férfi és női princípium, lelkiismeret és ártatlanság, szellem és természet tiszta formában találkozik és néz szembe egymással."" (a Kiadó)