Carl Jung

Jung’s lectures on the psychology of Jesuit spiritual practice—unabridged in English for the first timeBetween 1933 and 1941, C. G. Jung delivered a series of public lectures at the Swiss Federal Institute of Technology (ETH) in Zurich. Intended for a general audience, these lectures addressed a broad range of topics, from yoga and meditation to dream analysis and the psychology of alchemy. Here for the first time are Jung’s complete lectures on Ignatius of Loyola’s Spiritual Exercises, delivered in the winter of 1939–1940. These illuminating lectures are the culmination of Jung’s investigation into traditional forms of meditation and their parallels to his psychotherapeutic method of active imagination. Jung presents Loyola’s exercises as the prime example of a Christian practice comparable to yoga and Eastern meditation, and gives a psychological interpretation of the visions depicted in the saint’s autobiographical writings. Offering a unique opportunity to encounter the brilliant psychologist as he shares his ideas with the general public, the lectures reflect Jung’s increasingly positive engagement with Roman Catholicism, a development that would lead to his fruitful collaborations after the war with eminent Catholic theologians such as Victor White, Bruno de Jésus-Marie, and Hugo Rahner. Featuring an authoritative introduction by Martin Liebscher along with explanations of Jungian concepts and psychological terminology, this splendid book provides an invaluable window on the evolution of Jung’s thought and a vital key to understanding his later work.

Two giants of twentieth-century psychology in dialogueC. G. Jung and Erich Neumann first met in 1933, at a seminar Jung was conducting in Berlin. Jung was fifty-seven years old and internationally acclaimed for his own brand of psychotherapy. Neumann, twenty-eight, had just finished his studies in medicine. The two men struck up a correspondence that would continue until Neumann's death in 1960. A lifelong Zionist, Neumann fled Nazi Germany with his family and settled in Palestine in 1934, where he would become the founding father of analytical psychology in the future state of Israel. Presented here in English for the first time are letters that provide a rare look at the development of Jung’s psychological theories from the 1930s onward as well as the emerging self-confidence of another towering twentieth-century intellectual who was often described as Jung’s most talented student. Neumann was one of the few correspondence partners of Jung’s who was able to challenge him intellectually and personally. These letters shed light on not only Jung’s political attitude toward Nazi Germany, his alleged anti-Semitism, and his psychological theory of fascism, but also his understanding of Jewish psychology and mysticism. They affirm Neumann’s importance as a leading psychologist of his time and paint a fascinating picture of the psychological impact of immigration on the German Jewish intellectuals who settled in Palestine and helped to create the state of Israel. Featuring Martin Liebscher’s authoritative introduction and annotations, this volume documents one of the most important intellectual relationships in the history of analytical psychology.

Jung’s landmark seminar on the symbolism of yoga and its applications to dream analysisIn the summer of 1933, C. G. Jung conducted a seminar in Berlin attended by a large audience of some 150 people, including several Jewish Jungians who would soon leave Germany. Hitler had begun consolidating his position as dictator and these students were distressed at Jung’s recent decision to accept the presidency of a German professional psychotherapy society that was rapidly becoming Nazified and purged of Jews. On Dreams and the East makes these seminar sessions widely available for the first time, offering tantalizing insights into Jung’s evolving understanding of yoga and the realization of the self. The seminar commences with a presentation on the psychology of yoga by noted Indologist and linguist Heinrich Zimmer, whose collaboration in these talks reflects Jung’s growing engagement with the Hindu tradition, particularly Tantric yoga. Jung analyzes a series of dreams of a middle-aged male patient, focusing on mandalas and the centering process. He reflects on related motifs in alchemical symbolism, Navaho healing drawings, Mithraism, baptism symbolism, the foundation of Rome, ecclesiastic dances, and labyrinths, drawing connections with the symbolism of yoga and Tantra. Featuring a richly documented introduction by Giovanni Sorge, On Dreams and the East opens a window on Jung’s deepening exploration of Eastern thought and the comparative study of the individuation process at a critical juncture in his life and work.

Osmý svazek souborného Jungova díla zahrnuje převážně práce, které poskytují představu o zásadních poznatcích a podstatných pracovních hypotézách C. G. Junga. Šest článků pochází z knihy O psychické energetice a podstatě snů; Jung těmito spisy tehdy zaujal stanovisko k námitkám proti knize Proměny a symboly libida. Dokumentoval jimi a rozpracoval svou teorii libida, kterou začal rozvíjet kolem roku 1912, ale dokončil ji až v roce 1928. Mezitím se ve stati „Pokus o předvedení analytické teorie“ vypořádal s Freudovými psychoanalytickými koncepty a zřetelně načrtl své vlastní zkušenosti a myšlenky. Všechny tyto práce tvoří vlastně předpoklad pro pochopení analytické čili komplexní psychologie. Pokud jde o teorii poznání, autorovo stanovisko poznáme především z „Teoretických úvah o podstatě psychična“. V této stati se zkoumaly pojmy „vědomí“ a „nevědomí“ v jejich historickém vývoji a v souvislosti s pojmem instinktu. „Synchronicita jako princip nepříčinných souvislostí“ je do tohoto svazku přibrána proto, že v ní jde o instinktivně, potažmo archetypálně podmíněné souvislosti, které nelze uchopit principem kauzality. Jde spíše o koincidence co do smyslu, které připojují k vědeckému chápání novou dimenzi. Nauka o synchronicitě prokazuje souvislosti mezi poznatky moderní fyziky a poznatky analytické psychologie v dosud málo prozkoumané a těžko přístupné mezní oblasti reality. Teoretickými koncepty se z empirického stanoviska zabývají kratší práce o světonázoru, skutečnosti a nadskutečnosti, duchu a životě, ba o víře v duchy. I to vše se autor pokouší fenomenologicky pojmout, aby to psychologicky prozkoumal. Kolem těchto tři hlavních spisů se seskupuji příspěvky tohoto svazku, které k nim tematicky náleží, jde zejména o kapitoly z knih O kořenech vědomi a Skutečnost duše a z knihy Duševní problémy současnosti.

Švýcarský psycholog C.G. Jung (1875 - 1961), jeden z nejvýznamnějších myslitelů 20. století, je autorem rozsáhlého díla, jehož neoddělitelnou součástí je i jeho korespondence. Sto dopisů je prvním českým výborem z třísvazkových Dopisů (Briefe I - III) vydaných na počátku 70. let Anielou Jafféovou ve spolupráci s Gerhardem Adlerem. Mezi adresáty Jungových dopisů najdeme jména jako Sigmund Freud, Herman Hesse, James Joyce, Hermann Keyserling, Aniela Jaffé a mnoho dalších...

Své poslední dílo Odpověď na Jóba sepsal C. G. Jung roku 1952, devět let před svou smrtí. Tento významný text je psychologickým výkladem biblického příběhu o Bohem zkoušeném muži, který Jung považoval za „milník v dlouhém historickém vývoji božského dramatu“. Jung nemíní zkoumat text jako racionální teolog, ale pojímá jej jako dílo osobní, v němž ke slovu přichází vlastní emocionalita, subjektivní pocity čtenáře.

A vallás problémája központi helyet foglal el Jung életművében. E kötet olyan, főként érett korában született munkáit tartalmazza, melyek kifejezetten vallási kérdéseket tárgyalnak. Tanulmányaiban feltárja a különböző nyugati és keleti vallások alapját képező egyetemes ősi elképzeléseket, az emberi léleknek az istenihez való viszonyát előre mintázó archetípusos tartalmakat. Korunkban, amikor sokan elveszítették kapcsolatukat a hagyományos vallási formákkal, s vallási téren nagyfokú elbizonytalanodás mutatkozik, a Jung által közvetített újfajta szemlélet ismét utat nyithat a vallásos értékek mélyebb megértéséhez. A szerző tudós létére maga is mélyen hívő ember volt, s távol áll tőle, hogy a vallásos hit transzcendens tartalmait pszichológiai összefüggésekre próbálja egyszerűsíteni. Vizsgálódása középpontjában a hívő ember és annak a numinózussal való kapcsolat erőterében végbemenő lelki fejlődése áll. A keresztény gondolkodás történeti fejlődését érintő elemzései megvilágítják a modern nyugati kultúra kialakulásának lélektani-szellemi hátterét. Első ízben jelenik meg Magyarországon az az életműsorozat, amely lényegében Jung valamennyi fontos munkáját eredeti formájában tartalmazza. A Scolar Kiadó 21 kötetesre tervezett sorozata izgalmas szellemi kalandot kínál: a lélektan tudományában való elmélyedést, egy nagyformátumú egyéniség megismerését, s remélhetően ezeken keresztül az olvasók gondolkodásmódjának kiszélesedését, önismeretének bővülését. Ezek a kötetek mind önállóan, mind egymással összefüggésben izgalmas olvasmányoknak ígérkeznek.

Jung érdeklődése az évek során lassan elfordult a pszichiátriától, s a pszichoanalízisen és a tipológián át haladva az archetípusok elméleténél, majd végül a vallásos motívumok lélektanánál állapodott meg. Így könnyebb volt a megfelelő témák alatt csoportosítani a kiadott tanulmányait, bár volt olyan anyag, amelyet ugyanilyen joggal máshová is beilleszthettünk volna. Ebből következik, hogy a Gesammelte Werke minden egyes kötete a keletkezés ideje vagy a tartalom alapján élő szövedéket alkot az összes többivel, és nem elég egyetlen kötetet elolvasnunk, ha alaposan meg szeretnénk ismerni, mit gondolt Jung egy-egy témáról. Bármilyen legyen is a válogatás, egyetlen kötet sem tudja történeti perspektívában mutatni a gondolatok fejlődésének folyamatát. Jelen kötet Jung 1906 és 1916 között született főbb műveit tartalmazza Freudról és a pszichoanalízisről, két későbbi írása azonban könnyen érthető okokból szintén bekerült ebbe a válogatásba. Aki ismeri Jung műveit, megállapíthatja, hogy gyakran történik bennük utalás Freud nézeteire vagy elméleteire: a szerző érdeklődését a századelőtől egészen élete végéig lekötötte ezek kommentálása. E kötet tudományos dolgozatai ugyan nem adnak átfogó képet Freudról és a pszichoanalízisről, azonban kellő áttekintést adnak arról, hogyan változtak Jung nézetei a témáról. Az 1907 és 1912 közötti években, amikor még Jung is pszichoanalitikus volt, szoros kapcsolatban állt Freuddal. Noha a kettőjük közötti személyes viszony - jórészt a Wandlungen und Symbole der Libido című könyve publikálása (1911-1912) után - kezdett feszültté válni, Jung 1914-ig változatlanul elnöke maradt a Nemzetközi Pszichoanalitikus Társaságnak. Jelen kötet első része (I-VIII. fejezet) Jung Freuddal folytatott szoros és "lelkes" együttműködéséről számol be; a második és harmadik rész (IX-XIII. fejezet) a jungi kritika lényeges elemeit tartalmazza, amelyek később a nyílt szakításhoz vezettek. A negyedik rész (XIV., XV. és XVI. fejezet) kicsit közelebbi bemutatásra szorul. Az eredetileg 1908-ban írt Az apa szerepe az egyén sorsában című írása szorosan összefonódik az első rész anyagával. A szerző azonban 1949-ben alaposan átdolgozta a cikket, a módosítások pedig elég alaposak voltak ahhoz, hogy az utolsó részbe kerüljön. A Freud és Jung kontrasztja (1929) című esszé a Kölnischer Zeitung szerkesztőjének megrendelésére íródott, és az akkori közönség igényét szerette volna kielégíteni, amely kíváncsi volt Freud és Jung viszonyára.

Revidované vydání sedmého svazku „Výboru z díla C. G. Junga“. Kniha obsahuje první část Jungovy významné práce „Symboly proměny“. Kniha o proměnách psychické energie předznamenala vznik analytické psychologie.

Příspěvky k problému psychoterapie a psychologie přenosu. • Terapeutická hodnota odreagování • Praktická použitelnost analýzy snů • Psychologie přenosu • Růžová zahrada filosofů aneb série obrazů Rosarium philosophorum jako základ představy fenoménu přenosu 1. Merkurova studna 2. Král a královna 3. Nahá pravda 4. Ponoření v lázni 5. Coniunctio 6. Smrt 7. Vzestup duše 8. Očista 9. Návrat duše 10. Nové zrození

„Považuji problém nevědomí za natolik významný a tak aktuální, že by podle mne byla velká škoda, kdyby tato otázka, tak úzce se dotýkající nás všech, měla zmizet ze zorného pole vzdělaných laiků tím, že by byla vykázána do nějakého nedostupného odborného časopisu, aby pak vedla svůj stínově papírový život v policích knihoven,“ napsal v předmluvě k prvnímu vydání Psychologie nevědomých procesů její autor a jeden ze zakladatelů moderní psychologie Carl Gustav Jung. V rozsahu nevelkém a čtenářsky přístupném raném díle Jung na konkrétních případech pacientů a s využitím snů, fantazií, krásné literatury a mytologie podává výklad konceptů individuálního a kolektivního nevědomí a kolektivních archetypů, na nichž staví jungovská terapie. Kniha je dobrým úvodem do Jungova rozsáhlého a vrstevnatého díla.

A középkorban oly népszerű alkímia - amely bizonyos értelemben a kémia elődjének is nevezhető - a huszadik században sokáig az áltudományok szimbólumának számított. A modern kor tudósai szerint az alkimisták zavaros hókuszpókuszai a fémek transzmutációjának megvalósítására - különös tekintettel az aranycsinálásra a "bölcsek köve" segítségével -, az örök ifjúság és élet elixírjének megalkotására és a mesterséges élet megteremtésére eleve sikertelenségre kárhoztatott, értelmetlen tevékenységek voltak. A múlt század kiemelkedő tudósai közül Jung volt az első, aki évtizedekig tartó munkássága során mindvégig komolyan vette és behatóan tanulmányozta az alkímiát. "Nagyon hamar észrevettem, hogy az analitikus pszichológia meglepő módon egyezik az alkímiával. Az alkimisták tapasztalatai az én tapasztalataim voltak, az ő világuk bizonyos értelemben az én világom is. Nekem ez magától értetődően ideális felfedezést jelentett, hiszen általa megtaláltam tudattalant kutató pszichológiám történeti ellenpárját. Pszichológiám ilyen módon történelmi alapot kapott, legbensőbb lényegét az alkímiával való egybevetés lehetősége, valamint a gnoszticizmusig visszanyúló szellemi kontinuitás adta meg." A Pszichológia és alkímia egy elfeledett tudományág újraértékelésének alapműve, amelyben Jung egyik páciense álomciklusát felhasználva mutatja be, hogy az alkimisták által használt szimbólumok miként jelennek meg a pszichében. Már megjelent kötetek: 3 Az elmebetegségek pszichogenezise 4 Freud és a pszichoanalízis 5 Az átalakulás szimbólumai 6 Lélektani típusok 7 Két írás az analitikus pszichológiáról 9/I Az archetípusok és a kollektív tudattalan 9/II Aión 10 A változó civilizáció 11 A nyugati és a keleti vallások lélektanáról 12 Pszichológia és alkímia 13 Az alkimista elképzelésekről 15 A szellem jelensége a művészetben és a tudományban 16 A pszichoterápia gyakorlata 17 A személyiség fejlődése 18/I A szimbolikus élet 18/II A szimbolikus élet

Praktická psychoterapie. Příspěvky k problému psychoterapie a psychologie přenosu - Základy praktické psychoterapie - Cíle psychoterapie - Medicína a psychoterapie - Terapeutická hodnota odreagování - Praktická použitelnost analýzy snů - Psychologie přenosu

Domněnku, že se Jung jako vědec věnoval pouze druhé polovině lidského života, vyvrací soubor jeho prací na téma osobnostního vývoje. Zde se autor zabývá dětskou psychologií, výchovou a individuací. Jako podstatnou pro proces dětského zrání vnímá psychologii rodičů a vychovatelů. Neuspokojivý vztah rodičů proto může u dítěte zapříčinit psychickou poruchu. Schopnost dospělého stát se sebou samým je jakousi obdobou dozrávání dítěte a jedno na druhé intenzivně působí – proto je třeba, aby rodiče i učitelé rozvíjeli vlastní osobnost. Jak Jung trefně podotýká: „Nic nemá na děti silnější psychický vliv než nežitý život rodičů.“ Carl Gustav Jung (1875–1961) byl švýcarský psychiatr, psychoterapeut, všestranně originální myslitel a zakladatel analytické psychologie. Zabýval se lidskou psychikou v širokých souvislostech mytologie, filozofie, religionistiky a umění. V Portále vyšla jeho Červená kniha (2010, čtenářská edice 2013), Vybrané spisy C. G. Junga (2014), Vzpomínky, sny, myšlenky C. G. Junga (2015), Rozhovory s C. G. Jungem (2015), Člověk a jeho symboly (2017), Aspekty mužství (2017) a Psychologické typy (2020).

Revidované vydání Jungovy knihy z roku 1958. (První české vydání bylo součástí díla Tajemno na obzoru, které vyšlo v Brně v roce 1999.) Jung se v knize zabývá celosvětovým fenoménem UFO, když v jednotlivých kapitolách cílí na psychologické aspekty fenoménu a zkoumá 1) UFO jako vizionární pověst, 2) UFO ve snech, 3) UFO v malířství a 4) historii fenoménu UFO; v závěru se krátce věnuje také nepsychologickým a politickým aspektům UFO. Text je doplněn barevnými a černobílými ilustracemi a aktualizovaným poznámkovým aparátem.

Revidované vydání pátého svazku Výboru z díla C. G. Junga. Kniha obsahuje první část Jungovy rozsáhlé práce Psychologie a alchymie. Po Úvodu do nábožensko-psychologické problematiky alchymie následuje zásadní příspěvek k tématu individuace: Snové symboly individuačního procesu; v něm se autor zabývá snovými obrazy provázejícími onen proces, v jehož průběhu každý člověk naplňuje své určení. Jung z velmi rozsáhlé snové série vybral pro účely této části 59 snů, které neobsahují osobní materiál a mohou proto sloužit k demonstraci obecných pravidel interpretace a správného porozumění symbolickým snovým obrazům. Text je doplněn množstvím černobílých ilustrací, aktualizovaným poznámkovým aparátem a rejstříkem.